 |
Sitten und Bräuche
-Verlobung-
Die Zeit vom Dreikönigstag bis zum Aschermittwoch nennt man Faschingszeit. Das ist die Zeit, wo man sich vor der Fastenzeit tüchtig austoben kann. "Da früher in der katholischen Kirche das Heiraten in der Adventszeit und in der Fastenzeit verboten wurde, wurden zu dieser Zeit die meisten Hochzeiten gefeiert." - hört man von den älteren Leuten. Vor der Hochzeit fand die Verlobung statt. Damals war die Verlobung viel einfacher als heutzutage. Meistens wurde sie drei Wochen vor der Hochzeit gefeiert. An diesem Tag kündigten die Jugendlichen an, dass ihre Absichten ernst sind. Sie gingen am Vormittag in die Kanzlei und nachher zum Pfarramt, um sich anzumelden.
Ringe gab es bei der Verlobung noch nicht, sie wurden erst zur Hochzeit gekauft.
Die Verlobung - sowie auch die Hochzeit - fand im allgemeinen an Wochentagen (aber nicht am Donnerstag) gegen Abend im Haus der Braut statt. Später hat das sich ein bisschen geändert und die nächsten Verwandten der Braut und des Bräutigams wurden am Sonntag zum Mittagessen eingeladen. Zur Verlobung wurde keinesfalls das Sonn-tagskleid (aus "Khamgarn") angezogen, womit die Mädchen zur Messe gingen, sondern das Kleid aus einem einfacheren Stoff ("Delin"), das sie zur Litanei anhatten.
Bevor der Bräutigam das Haus seiner Verlobten betreten hat, warf er seinen Hut zur Tür und wenn er nicht zurückgeworfen wurde, bedeutete das soviel, dass er von den Eltern ihrer Braut angenommen wird. Da-mals war ja oft von großer Bedeutung wie reich der Gewählte ist und nicht zuletzt, ob er gesund ist. Vor der Heirat mussten sich Braut und Bräutigam sogar einer ärztlichen Untersuchung unterstellen.
Vor dem Verlobungstag wurde eine Frau (oft Köchin) gebeten, Spitzkrapfen zu backen. Am Verlobungstag hat dann die Brautmutter nach dem Festessen ein schönes Brottuch auf den Tisch gelegt, und eine große Schüssel daraufgestellt, die sie mit Spitz-krapfen (khráldi kropfö oder versprahez kropfö) angefüllt hat. Die Zipfer des Brottuches wurden zusammengebunden und die Braut ging damit zu ihren künftigen Schwiegereltern. Dann hat die junge Braut zum ersten Mal das Elternhaus ihres Bräu-tigams betreten.
An diesem Tag wurde auch der Tag der Hochzeit festgelegt und von den einzuladenden Gästen gesprochen, die in den nächsten Tagen eingeladen wurden.
In der Kirche wurde sonntags bei der Hochmesse drei Wochen lang nach der Verlobung angekündigt, dass dieses Paar bald heiraten wird und wenn jemand etwas gegen diese Heirat hätte, sollte das melden.
Sax Ibolya
Tag der ungarndeutschen Selbstverwalt-ungen
-Gala 2002-
Ich wollte schon immer dabei sein... In diesem Jahr hat es geklappt! Seit Oktober 2001 arbeite ich ja bei der Landesselbst-verwaltung der Ungarndeutschen als Kul-turreferentin. So hatte ich die Ehre, bei der Organisation dieser großzügigen Veran-staltung die Hauptrolle zu übernehmen.
Der sechste "Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen" fand am 12. Januar in Budapest statt. Das festlich geschmückte Kulturzentrum des 12. Bezirkes war auch diesmal voll. Unter den mehr als 800 eingeladenen Gästen konnte Otto Heinek, der Vorsitzende der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen außer den Vertretern der ungarndeutschen Minderheitenselbstver-waltungen, der Vereinen und Institutionen zahlreiche Ehrengäste willkommen heißen, unter ihnen den Festredner des Tages, Wilfried Gruber, Botschafter der Bundesrepublik Deutsch-land, Rudolf Weiersmüller, Botschafter der Schweiz, Par-lamentsvizepräsidenten Franz Wekler und den Minderheiten-ombudsmann Dr. Jenő Kalten-bach. Heinek lenkte in seiner Begrüßung die Aufmer-k-samkeit auf die bevorstehenden Wahlen und rief dazu auf, solche Abgeordnete zu wäh-len, die auch unsere Interesse vertreten.
Im Galaprogramm traten un-garndeutsche Chöre, Kapelle und Tanzgruppen auf, die an Landeswettbewerben gute Platzierungen erreicht haben. Außerdem traten auch die Künstler der Szekszárder Deutschen Bühne Ungarn und des Budapester Deutschen Theaters, sowie Solisten und Musiker auf die Bühne. So konnte das Publikum neben dem volkstümlichen Bereich auch etwas Klassisches miterleben.
Im Rahmen des Galaprogramms bekamen - wie auch schon in den Vorjahren - drei Personen für ihre Tätigkeit im Dienste der deutschen Minderheit die höchste Auszeichnung der Ungarndeutschen, die "Ehrennadel in Gold für das Ungarn-deutschtum". Dieses Mal waren es der Mu-siklehrer Johann Fódi aus Tscholnok/Csol-nok, der Chorleiter Matthias Szakály aus Wudersch/Budaörs und der Publizist Franz Sziebert aus Ketschinge/Görcsönydoboka.
Beim anschließenden Neujahrsempfang genoss man die Freude des Wiedersehens und von vielen wurde die Zeit für gemüt-liche Gespräche ausgenutzt.
Hatodik alkalommal rendezte meg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a Magyarországi Német Önkormányzatok Napját. A rendezvénynek, amelyre a protokoll vendégek mellett a német kisebbségi önkormányzatok tagjait hívták meg, immár második alkalommal adott a XII. kerületi Művelődési Központ otthont.
A rendezvényt Heinek Ottó, az Országos Német Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Köszöntőbeszédében arra kérte a magyarországi németeket, hogy a választásokon olyan képviselőket támogassanak szavazataikkal, akik a törvényhozásban valóban képviselni fogják a magyarországi németség érdekeit. Wilfried Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete ünnepi beszédében utalt arra, hogy a magyarországi németek hídként kötik össze Németországot Magyarországgal.
Jeles eseménye volt a napnak a magyarországi németek legmagasabb kitüntetésének átadása, melyet idén Fódi János zenetanár, Szakály Mátyás kórusvezető és Sziebert Ferenc író kaptak meg. A gálaműsorban az országos versenyeken jó eredményt elért kórusokon, zenekarokon és tánccsoportokon kívül felléptek a szekszárdi és a budapesti német színház művészei, valamint szólisták és zenészek is.
A gálaműsort követő állófogadás a viszontlátás öröme mellett jókedvű, kötetlen beszélgetésekre is lehetőséget adott.
Sax Ibolya
Aus Großmutters Küche
Khráldi Krapfen / Spitzkrapfen
Zutaten:
- Eigelb von beliebig vielen Eiern
- 1 dl Rum
- ein wenig Salz
- Mehl, wie viel aufgenommen wird
Ein Teig wird geknetet und dann ausgerollt. Mit dem Teigrädchen werden aus dem Teig Streifen geschnitten. Aus den Streifen macht man Maschen, die im heißen Öl ausgebacken und nachher mit Puderzucker bestreut werden.
Wilfried Gruber nagykövet beszéde a magyarországi német kisebbségi önkormányzatok napja alkalmából (fordítás)
Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy megnyithatom a magyarországi német kisebbségi önkormányzatok ez évi gáláját.
December 18-án hetedszer ünnepelték Magyarországon a Kisebbségek Napját. Mádl köztársasági elnök úr és Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony jelenlétében Orbán Viktor miniszterelnök méltatta a kisebbségek szerepét egy modern és sokszínű Magyarország felépítésében és bátorította a kisebbségek képviselőit, hogy őrizzék meg kultúrájukat és nyelvüket, amelyek gazdagítják Magyarországot.
Ezzel - úgy gondolom - tömören összefoglalva elhangzott, hogy hogyan látja manapság az állami vezetés a magyarországi németek szerepét Magyarországon. Hogy ezt a szerepet azonban hogyan sikerül megvalósítani, az nagy mértékben függ a kisebbségi önkormányzatok munkájától is. Éppen ezért a mai ünnepi gála méltó köszönet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata részéről a helyi német kisebbségi önkormányzatok sok száz tiszteletbeli és önkéntes tagja felé. Elkötelezett, csodálatra méltó munkájukért engedjék meg, hogy én is kifejezzem nagy elismerésemet. Az Önök munkája nélkül a magyarországi németség jóval szegényebb lenne!
A magyarországi németek azonban nem csak Magyarországon belül játszanak kiemelkedő szerepet. Ők ugyanis az egyik olyan egészen erős szál, amely összeköti Németországot Magyarországgal.
A szoros kapcsolatok alapját a számtalan partneri kapcsolat képezi, megyék, járások, városok, falvak, iskolák, kisebbségi önkormányzatok, vagy egyesületek között. A magyarországi németek elkötelezettsége nélkül a kétoldalú kapcsolataink szövevénye sokkal vékonyabb lenne.
A német kormány számára a magyarországi németek a jövőben is a Magyarországhoz kötődő kapcsolataink sarokkövét fogják jelenteni és az együttműködésben fontos szerepet fognak játszani.
Számunkra irányadó marad az, amit tíz évvel ezelőtt a Németország és Magyarország közötti baráti együttműködésről és európai partnerségről szóló szerződésben írtunk le:
A Magyar Köztársaság konkrét támogató intézkedésekkel védi és erősíti a Magyar Köztársaságban élő német kisebbség identitását. Lehetővé teszi és megkönnyíti a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a Magyar Köztársaságban élő német kisebbség javára hozott támogató intézkedéseit. A német kisebbség tagjainak és szervezeteinek joguk van arra, hogy teljes mértékben együttműködjenek olyan döntések meghozatalában és végrehajtásában, amelyek identitásuk megőrzésére és fejlesztésére irányulnak.
Ezek az irányelvek ma is ugyanúgy érvényesek, mint 10 évvel ezelőtt. 2002. február 6-ára szimpóziumot tervezünk a partnerségi szerződés fennállásának 10-éves jubileuma alkalmából. Ezen a szimpóziumon szeretnénk a partnereinkkel együtt mérleget vonni és a jövőbeni, az Európai Unió tagjaiként folytatott együttműködésünk perspektíváiról értekezni.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát természetesen szívesen látjuk ezen a szimpóziumon.
Szeretnék ezen a helyen külön köszönetet mondani a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának azért a cselekvő kész és egyben tapintatos együttműködésért, amivel a kétoldalú kapcsolatokat támogatja és építi. A nagykövetségünkkel folytatott jó együttműködésért is köszönetet mondok az országos önkormányzat képviselőinek.
...
De mi az, ami arra indítja az embereket, hogy egy magyarországi német kisebbségi önkormányzatban, vagy kulturális egyesületben aktív munkát vállaljanak? Ennek legfontosabb indítéka talán az lehet, hogy büszkék a magyarországi németek által elértekre és ápolni szeretnék saját identitásukat, továbbadni az amögött rejlő hagyományokat. Az identitás szempontjából egészen fontos szerepet játszik a nyelv is. Tudjuk, hogy hosszú időn keresztül nehéz dolog volt, magát ehhez az identitáshoz tartozónak vallani, és a német nyelvet használni. Annál jobban örülünk annak, hogy a német nyelv ma Magyarországon kiemelkedően fontos szerepet játszik, széles körben elterjedt, amint az a magyar általános iskolákban is látható, ahol a német nyelv a leginkább tanított idegen nyelv. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a német szövetségi kormány a jövőben is minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy támogassa a német nyelv oktatását Magyarországon.
Ennek során különösen fontos szerepet játszanak a magyarországi németek. Ezt a szerepet a jövőben is erősíteni szeretnénk, például a bajai oktatási központtal folytatott együttműködésünk, németországi tanároknak magyarországi kisebbségi iskolákba történő kiküldése, vagy tanárok továbbképzése által.
...
Önök a tevékenységükkel már hozzájárultak a második kormányzati ciklus kisebbségi önkormányzatainak sikeréhez és ezzel a demokratikus tevékenykedés példaképeivé váltak. Megnyerték polgártársaikat, hogy szavazzanak, vagy akár képviselőjelöltként is induljanak. A következő választásokkal kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy minél magasabb a választási részvétel, annál nagyobb súllyal és tekintéllyel rendelkeznek majd a kisebbségi önkormányzatok, mint a magyarországi német kisebbség legitim képviseletei.
Végezetül hadd buzdítsam Önöket arra, hogy a jövőben is lelkesítsék polgártársaikat szóval és tettel is, annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt a magyarországi németek intézményeinek és kulturális egyesületeinek munkájában, és ezzel erősítsék a magyarországi német kisebbség identitását.
Sax Ibolya
