 |
Unokáink is látni fogják(?) - 1. rész
A világ sok tekintetben a vesztébe rohan. A rövidlátó, a jövőre, utódaira nem gondoló ember saját sírját ássa többek között azzal, hogy a fogyasztói társadalom 'rabjaként' naponta növekvő mennyiségű hulladékot termel. Vajon lehet-e megálljt parancsolni ennek a tragikus folyamatnak és milyen kilátásaink vannak a jövőt illetően? Erre keressük a választ Rák Józseffel, a Rumpold Bicske Kft. ügyvezető igazgatójával és Kovács László művezetővel.
Mindenekelőtt arról a már folyamatban lévő változásról és annak hátteréről tájékoztatjuk Pilisvörösvár polgárait, hogy a Kft. bevezeti a szemétszállítási matricát. Ezek nyilvántartásával tartják a kapcsolatot minden, a szolgáltatást igénybe vevő lakossal. Az adatokat a Polgármesteri Hivatal Népesség-nyilvántartásából kapták, elkészítették a számlát és a matricával együtt postázták a megadott címekre. Mivel minden ilyen jellegű átállás kisebb-nagyobb gondot okoz az átmeneti időszakban, egyelőre a matricával nem rendelkezők háztartási hulladékát is elszállítják, ám a későbbiekben csak a matricás kukákat ürítik.
- Három kategóriában gondolkodunk: 50, 110, és 240 literes kukának megfelelő színű - utóbbi esetben 2 db 110-es
- matricát kap az igénylő. Jól ismert gyakorlat, hogy a színültig telt szeméttartó mellé további zsákokat helyeztek az ingatlantulajdonosok, illetve bérlők. Ez a módszer a jövőben nem tartható, nem tudunk tovább ingyen dolgozni. Amennyiben a hulladék mennyisége folyamatosan meghaladja az igényelt menynyiséget, a bejelentésre újabb matricákat küldünk - foglalja össze a változás lényegét az igazgató.
Igen ám, csakhogy ilyen esetekben az emberek nem újabb matricát rendelnek, hanem az erdőkbe, vagy elhagyott területekre viszik a hulladékot. Mivel a Rumpold Bicske Kft. tisztában van ezzel a környezetszennyező gyakorlattal, annak elkerülése céljából nem ragaszkodik szigorúan a saját maga által bevezetett szabályokhoz. Ez annyit jelent, hogy az alkalomszerűen kuka mellé helyezett zsákokat is elviszik, rendszert azonban nem csinálnak belőle. Mint elmondták, alkalmazottaik egyfajta élő lexikonok, akik hajszálpontosan tudják, hogy mely utcában, mely ház előtt, hány zsákot szoktak találni, tehát azonnal kiszúrható a külön zsákok kihelyezésének rendszeressége. Ennek elkerülésére legális formaként bevezetik, hogy az esetenkénti többlet hulladékot, az átrakó állomáson beszerezhető címkézett zsákokba lehet rakni, ezt ingyen elviszik, mert a zsák árában már benne van a szolgáltatás díja.
Jóllehet háztartási hulladékot szállítanak, ebbe belefér a csőtörés miatt levert három csempe, és a meszelés előtt lekapart falmaradvány is. A többlet szemét leadására a Magyarországon elsőként kialakított hulladékátrakó állomás szolgál, ahol is fél köbméter/ingatlan/év mennyiségben ingyen fogadják a hulladékot. A kérdések sora azonban még korántsem ért véget, hiszen az év bizonyos időszakaiban, így őszi lombhulláskor különösen nagy mennyiségű avar és nyesedék keletkezik. Ezeknek vajon mi lesz a sorsa?
- A 60 cm-es kötegekbe rakott kerti nyesedéket is elvisszük. Ennek a megkötésnek egyszerű oka van. A begyűjtő gépek paraméterei szabják meg, hogy abba minek kell beleférnie - kapjuk a magyarázatot.
Mivel az elsődleges cél a hulladék menynyiségének lehetőség szerinti csökkentése, esetleg ösztönzőleg hatna a Kft. körzetébe tartozó települések között kialakuló verseny. Ennek feltételei sajnos jelenleg még nem adottak, mivel a vörösvári átrakó állomáson a beszállított hulladékot nem tudják mérni - minden egy konténerbe kerül -, ezért csak régiós kimutatást tudnak készíteni. Nyilvántartásaikban az jelenik meg, hogy a hozzájuk tartozó sok tízezer főnyi lakosságnak mennyi az összhulladéka. Közeli terveik között szerepel, hogy a mennyiség pontos mérésére alkalmas hídmérleget üzembe helyezzenek az átrakó állomáson.
Ha már a települések közötti szemétgyűjtő verseny nem valósítható meg, összefogásuk napirenden van. Egyre gyakrabban és hangosabban hallatják hangjukat a civil szerveződések, amelyek fontosnak tartják, hogy saját településükön rend legyen. Az ilyen szépítési alkalmakkor összegyűjtött hulladékokat a Rumpold ingyen elviszi, hiszen nekik is érdekük, hogy látszódjék az odafigyelés. Regionális takarításokról egyelőre még nem beszélhetünk, ez akkor fog bekövetkezni, ha a civil egyesületek megtalálják egymást. Ennek egyik módozata, hogy a Kft. oktatási programját eljuttatta az iskolákba, aminek záró felvonását egy minden évben más településen lezajló környezetvédelmi vetélkedő jelenti, amelyben a régió iskolái részt vesznek.
A bevezetőben említettük, hogy a fogyasztói társadalom hanyag és felelőtlen szokásai következtében rohamosan nő a hulladék mennyisége. Ennek bizonyítéka, hogy amíg 1993-ban, a Kft. beindulásának idején a szemétből még csak 1.2 fő/m3 keletkezett országos viszonylatban, és alatta maradt az európai átlagnak, addig napjainkban ez a szám már 1.4 m3-re emelkedett. De megváltozott a hulladék összetétele is, óriási mennyiséget képvisel a csomagolóanyag, a papír, a műanyag palack, éves szinten 15-20%-os növekedéssel számolnak.
A háztartási szeméttől teljesen eltérő kategória a veszélyes hulladék, amelynek szállítása és gyűjtése szigorúan engedélyköteles tevékenység - a Rumpold cég is rendelkezik ezzel. Bizonyos településeken ezt is magába foglalja a szolgáltatás, ám meglehetősen árfüggő, hiszen ártalmatlanítása sajátos eljárást (égetést, lerakást, újrafeldolgozást, stb.) igényel. Az égetés költsége 80.000 forint/tonna körül mozog, míg lerakás esetében veszélyességi fokozattól függően 50.000-60.000 Ft/tonnáig terjed. Állati tetemet nem szállítanak, mert az veszélyes hulladéknak minősül, a településeken működő sintérhálózat feladata ezek megfelelő helyekre történő elvitele.
Mint láttuk, a szemét mennyiségének csökkentését célzó, települések közötti, egészséges versenyhelyzet kialakulásának még nincsenek meg a feltételei. Mit lehet tenni ebben az esetben? Mi ösztönözheti a polgárokat egy másfajta szemlélet kialakítására?
- Az életmód, az életfelfogás változásra van szükség. Meg kell tanulni megfelelően vásárolni, hogy visszaváltható csomagolóanyagokat használjunk, és erre a gyártóknak is rá kell állniuk. (A Cola cég a minap jelentette be, hogy az igények csökkenése miatt megszűnteti a visszaváltható palackok forgalmazását. Ez a kizárólagos üzletelvűség beláthatatlan következményekkel jár. Sz.G.) Zacskóval menjünk a boltokba és ne a közértekben szokásos műanyag zacskót használjuk. Vissza kell térni a természetes anyagokhoz, a kosárhoz, a vászonzsákhoz. Az ember elszörnyed a lerakóban található műanyag mennyiségén, ugyanis az újrafeldolgozásnak ma még nincs meg a piacorientált háttéripara. Márpedig ezt valakinek meg kell teremteni, valószínűleg központi költségvetésből, hétköznapi gyakorlattá kell válnia a szelektíven gyűjtött anyagok újbóli feldolgozásának. De kulturáltan kell kezelni saját hulladékainkat is, hogy a feldolgozó ipar fogadni tudja. Amíg Magyarországon az új üveg előállítása olcsóbb, mint a használt újrahasznosítása, addig a gazdasági szektor újat fog gyártani, mi pedig hiába gyűjtjük szelektíven, nem tudunk megszabadulni tőle - közli velünk a lesújtó valóságot Rák József.
Látjuk, hogy a hulladékgazdálkodást is a 'piszkos' anyagiak határozzák meg, ennek ellenére a matricás rendszer bevezetése nem jár tarifaemeléssel. A Rumpold Kft. napi áron, tíz évre köt szerződést, amit csak az infláció mértékével változtat. Ez a 2002. évben körülbelül bruttó 9.602 forint/110 literes kuka/ingatlan, amit négy negyedévre elosztva lehet befizetni. Jelen számításaik szerint mintegy ötven évig tudják megoldani a szemétgyűjtést, és ezt bizony nagyon kevés szolgáltató tudja magáról elmondani.
Ennek oka, hogy rendelkezik a területtel, folyamatosan, kazettánként építi a lerakókat, ahogy az egyik megtelik, máris kezdődhet a rekultiváció. Noha a szelektív hulladéklerakás jelenleg nem kevés kívánnivalót hagy maga után az országban, Rák József meggyőződéssel vallja, hogy előbb-utóbb mindenütt be kell következnie.
A Rumpold Bicske Kft. címe: 2060 Bicske, Kossuth u. 60-62. T/F: 06/22-350-111. és 06/22-565-277.
Folytatjuk a következő számban.
Szakács Gábor
