 |
Tanulni érdemesAz iskola nem akadály, amit le kell küzdeni, hanem olyan lehetőség, amivel érdemes élni.
Akár tanév eleje, akár vége van, a tanulás minden gyermeknevelő család és minden felnőtt életének központi kérdése. Ezt a kérdést azonban nem egyformán tesszük fel magunknak. Néhány általánosan érvényes tényt azonban érdemes lenne a kérdésekre adható válasz eldöntése előtt figyelembe vennünk.
Az ember és az ember élete egyedi és megismételhetetlen. Miközben mindannyian ugyanazon emberi faj tagjaként születünk meg, sok tekintetben vagyunk különbözőek. Ez a különbözőségünk kínálja a személyes életút sokféleségének korlátait és egyben lehetőségeit. Mindannyian azonosak vagyunk abban, hogy a felnőtt életre való felkészülés időtartama nagyjából azonos. A születéstől tart a felnőtté válásunkig. Ez alatt az idő alatt készülünk fel az életpályára, valamilyen mesterségre, életvitelre, életmódra. Ezt az időt használjuk ki arra, hogy megszerezzük azt a tudást, és az ismereteken túl azokat a képességeket, amelyek állandó továbbfejlesztése közepette életünket felnőttként éljük majd.
Amit fontos tudnunk, az előző mondatban rejlik: megszerezzük. Mi magunk. Nem mások töltik belénk. De vajon valóban azokat a képességeket szerezzük meg, amelyekre felnőttként szükségünk lesz? Nos, ennek eldöntésében áll mellettünk a család, mindenek előtt a szüleink, és mindazok az intézmények, amelyek alapfeladata a nevelés: óvoda, iskola, egyházak, a művelődés és oktatás egyéb intézményei, a tömegtájékoztatás. A tudást, az ismereteket, a képességeket azonban nem ők sajátítják el helyettünk, hanem segítenek minket ennek birtokba vételében. Nem a szülő és nem az iskola, nem a pap tanul helyettünk, hanem segíteni igyekszik nekünk a tanulásban és a megtanulandó kiválasztásában. Amit magunknak kell elvégeznünk.
Pedig ismerősek azok a téveszmék is, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Ilyen alapvető tévedés azt gondolnunk, hogy „majd embert farag belőled az iskola", vagy „én mindent megadok a gyereknek, de azt már senki ne kívánja tőlem, hogy tanuljak is vele", vagy „én akár meg is tanulom helyette". Sok éves, évtizedes tapasztalat alapján, pedagógusként, szülőként is elmondhatom, hogy bizony azok a gyermekek teljesítenek a legjobban, akik mellett mindig ott áll a szülő. No, nem a jó osztályzat kiharcolásában áll mellette, hanem az ismeret megszerzésének, a feladat elvégzésének fárasztó, sokszor nehéz perceiben, óráiban. Éveken keresztül átérzett szülői felelősséggel. Tudva: ez soha senkire nem ruházható át, az elmúló idő nem ismétlődik, és a mostanában terjedő tévedéssel szemben, a tudás nem vásárolható meg. Mert megfizethetetlen. A tanulónak kell megdolgozni, akár megszenvedni a tudásért.
A tanulásra közel azonos idő áll rendelkezésünkre. De nem fordítjuk egyformán arra. Mert találunk okot, felmentést a magunk számára bőven ahhoz, hogy halogassuk, elfelejtsük, vagy éppen másra hárítsuk a feladatunkat. Diákként és szülőként egyaránt. Közismert az emberi agy befogadóképességének hatalmas mérete. S ezt a méretet még meg is sokszorozza az agyműködést tehermentesítő, egészséges „felejtés", vagyis az a tulajdonságunk, hogy átmenetileg képesek vagyunk a megszerzett ismereteket „nem ismerni", hogy szükség esetén már csekély felkészüléssel újra elevenné váljon a megszerzett tudás. De csak az egyszer már megszerzett tudás válhat így elevenné. Amit megtanulni felejtettünk el, az soha. De térjünk csak vissza a rendelkezésre álló időre. Vajon kinek lesz több, gazdagabb és sokrétűbb a képességtára, a tudása, a műveltsége, esélye a boldogabb életre: aki ennek megszerzésére diák korában napi 6-8, sőt 10-12 órát fordít, vagy az, aki csak perceket. Aki figyelemmel kíséri az iskolai tanórák menetét, közreműködik benne, majd otthon folytatja a délelőtt megkezdett munkát, vagy aki otthon ritkán, vagy egyáltalán nem áldoz rá fáradságot, és az iskolában is csak kényszeredetten fordít figyelmet a tanulásra? Nem lehet kétséges a válasz. Aki folyamatosan edz, annak a teljesítménye folyamatosan nő, aki passzív, tétlen, annak a teste is elsorvad. Ugyanúgy, amint a begipszelt kar izomzata. Pár hét alatt felére apadhat. S képzeljük el: ha éveken keresztül tétlenkedünk a tanulásban! Micsoda kárt szenvedünk a társainkhoz képest! Nem beszélve a megszerzett tudás öröméről, a sikerekről, a továbbhaladás lehetőségeinek sokaságáról. Ez itt a legnagyobb veszteség.
Ki lehetne a gyermek, a fiatal legelkötelezettebb védelmezője, ha nem maga a szülő. S ha védi gyermekét, jól is teszi. Van is rá szükség bőven, és soha, senki más pótolni a szülő óvó, védő, segítő szerepét nem fogja, mert nem is tudja. Védjük meg hát gyermekeinket minden ártó hatástól, de közben ne feledkezzünk meg róla, hogy megvédjük őt a tunyaság, a hanyagság veszélyétől is. Vagy attól, hogy a tanulás öröme helyett osztályzatokra vadásszon. Mert bár az elért, vagy megszerzett osztályzatnak van köze a tudáshoz, nem azonos azzal. Annak egy többé-kevésbé reális tükörképe csupán. Fontos, nagyon fontos, de korántsem szabad eltúloznunk a jelentőségét. Hiszen attól, hogy Horger Antal úr eltanácsolta József Attilát az egyetemről, még lett Ő népe tanítója, nem is csak középiskolás fokon. Jellemző módon gyakran elégedetlen a tanuló és a szülő a „kapott" osztályzattal. S lehet, hogy igaza is van. De soha ne felejtsük, hogy a világ nyilvánossága előtt sem egyformán értékelik egy-egy tornász vagy műkorcsolyázó teljesítményét. Ettől a teljesítmény még értékes marad. Igen, az értékelésben szerepe van az értékelő személynek is. Egy kicsit önmagát is minősíti. A gyermek számára ez nem káros, hanem fontos képesség kialakulásának eszköze. Az életben mindenki ugyanúgy értékel bennünket, mint mi magunk? Hát nem. Egyébként az osztályzatot nem kapjuk, hanem - jó esetben a teljesítményünkkel - megszerezzük.
A saját teljesítményünkkel, a gyermekünkével elfogultak vagyunk, és legyünk is azok. Másoktól ezt ne kívánjuk. S ha úgy érezzük, hogy adott esetben alulértékeltek, tekintsük ezt egyrészt nagyobb erőfeszítésre sarkallónak, és olyan életszerű helyzetnek, amelyben a gyermekünk vagy akár önmagunk fel is emelkedhetünk az értékelőn. Az igazság mindig viszonylagos. De lehet, hogy mi tévedünk. Nagy szamárság lenne azt gondolnunk, hogy a mi véleményünk, akár meggyőződésünk mások számára is igazság. Az élet minden területét másként élik át és másként értékelik az emberek. Ki közelebb jár az „igazsághoz", a jóhoz és széphez, ki távolabb. Ha egy reális, de feltétlen kitűnő, számunkra is elfogadható értékelést kapunk, az jó, az megerősít bennünket, újabb erőfeszítésre késztet, érezzük általa, hogy érdemes jól dolgozni. Ha az értékelés nem fogadható el, akkor szembesülünk egy bármikor előforduló nagy nehézséggel, amit mindig magunknak kell megoldanunk. Ez a helyzet is egy próbatétel. De el kell döntenünk, hogy milyen megoldást választunk. Kétségtelen, megkülönböztetésben részesítenek bennünket. De adott esetben egy ilyen élmény akár újabb képességeket is kifejleszthet bennük.
Kellemes vakációt kívánok.
Dobó Attila
általános iskolai tanár, gyógypedagógus
a neveléstan előadótanára
A Német Nemzetiségi Általános Iskola hírei
Az éves programunk naptári részének legfontosabb eseményei:
- Októberben az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére készített iskolai műsorunkat a városi ünnepélyen is előadtuk.
- Novemberben az iskola hagyományainak, megfelelően Márton-napi lampionos felvonulást tartottunk.
- Decemberben karácsonyi műsorunkat előadtuk a Szent Erzsébet Otthon lakóinak, s a város lakói is megnézhették december 24-én délután a templomban.
- Februárban sítáborokat szerveztünk (3 alkalommal) iskolánk diákjainak, a sítáborozásokon, több mint 80 tanuló vett részt. Ebben a hónapban két megyei versenynek adott helyet az iskolánk, a Zrínyi Ilona Matematikaversenynek és a Kazinczy-versenynek.
- Márciusban iskolai ünnepélyen emlékeztünk meg, az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. A műsor után a házi versenyek győztesei okleveleket és könyvutalványokat kaptak az egész iskola előtt, majd a versenyek győztesei az igazgatói fogadáson vettek részt, ahol a svédasztal finom szendvicseit az iskola Háztartási szakkörösei készítették. Március végén zártuk a COMENIUS I. minőségfejlesztési program kísérleti szakaszát.
- Májusban az osztályaink országjáró kirándulásokon vettek részt, s a hónap végén a kihívás napjával egybekötve gyermeknapi programokat szerveztünk.
- Júniusban az immár hagyományossá vált „udvari bálunkon" mulathatnak együtt a gyerekek, a szülők, a tanárok, a nagyszülők, s a leendő első osztályosok.
- Nyáron több tábort is szervez iskolánk: úszótábort, erdei tábort a Börzsönyben, indián-kenus tábort Fadd-Domboriban, kézműves tábort Szőcén, sportsulit, biciklis túra tábort Németországba, kungfu tábort B.fenyvesre.
Ebben a tanévben is iskolánk legjobb versenyeredményt elért tanulói könyvutalványokat, s okleveleket kapnak, az iskola egész diáksága előtt. Az eredményt és az azt elérő tanuló nevét megörökítő réztáblát helyezzük el a „DICSŐSÉGTÁBLÁN".
Jelentősebb versenyeredményeink a 2001/ 2002-es tanévben:
Megyei mesevetélkedő verseny
II. Ziegler Katalin 3.b
II. Leskó Barbara 3.b
II. Fábián Dorottya 3.b
II. Nick Zsófia 3.b
Megyei Zrínyi Ilona Matematikaverseny
I. Nagy Krisztián 6.b
XI. Dénes Szilárd 3.b
Országos matematikai verseny
XVII. Dénes Szilárd 3.b
Kenguru Matematikaverseny Országos
VII. Nagy Krisztián 6.b
Körzeti versmondó verseny
IV. Balogh Borbála 1.b
I: Bánszegi Rebeka 3.a
Körzeti prózamondó verseny
I. Karámos Ákos 4.a
I. Sodró Eliza 5.a
III. Ziegler Anna 7.a
Regionális prózamondó verseny
I. Sodró Eliza 5.a
Megyei Kaán Károly biológiai verseny
VI: Sodró Eliza 5.a
Megyei rajzverseny
II. Balogh Imola 5.c
Országos novellaíró verseny
II. Karámos Ákos 4.a
Megyei mesemondó verseny
II. Karámos Ákos 4.a
Országos versíró verseny
I. Karámos Ákos 4.a
Országos olvasás verseny
IV. Karámos Ákos 4.a
Országos fogalmazás verseny
I. Karámos Ákos 4.a
Országos kungfu verseny
II. Túróczi Bianka 4.c
Regionális környezetvédelmi verseny
IV. csapatverseny
Botzheim Márton 6.b
Áy Zsófia 7.b
Kovácsi Nikolett 6.b
Ziegler Anna 7.a
Breier Anna 8.a
Mountain bike Európa-Kupa futam
I. Benkó Barbara 6.a
II. Gáborházi Károly 4.c
Nagyon büszkék vagyunk az Oktatási Minisztérium által szervezett országos matematika és olvasás-szövegértés eredményeire az 5. évfolyamunkon. Az értékelés során iskolánk matematikából 538 pontot, olvasás és szövegértésből 553 pontot kapott. Matematikából iskolánk a budapesti iskolákat 13, a megyeszékhelyi iskolákat 24, városi iskolákat 41, községi iskolákat 89, kisvárosi iskolákat 52, közepes városokat 72, nagyvárosokat 36 ponttal előzte meg. Olvasás és szövegértésből iskolánk a budapesti iskolákat 28, megyeszékhelyit 38, városi iskolákat 58, községi iskolákat 98, kisvárosokat 68, közepes városokat 89, nagy városokat 52 ponttal előzte meg.
az iskola vezetősége
A Templom téri iskola hírei
A Templom téri iskolában folytatódtak a tanulmányi versenyek. Mindig az az elv vezérelt bennünket, hogy gyermekeink pályaválasztás előtt kipróbálhassák tehetségüket, képességüket. Így derül ki rátermettségük, mire alkalmas és elegendő az a tudás, amit megszereztek. Végzős diákjaink így megalapozottabban tervezik meg, hogy milyen szintű középiskolában folytassák tanulmányaikat. Közös munkálkodásunk eredményesnek bizonyult. Legjobbjaink az ország legismertebb és magasabb színvonalú középiskoláiba nyertek felvételt. Így pl. Szent István Gimnázium, Óbudai Gimnázium, Apáczai Csere János Gimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest). Sokan jó nevű szakközépiskolában tanulnak tovább.
Meggyőződésünk, hogy ezen jó eredmények eléréséhez segítséget nyújtanak a szaktárgyi, iskolai, körzeti, megyei versenyek, illetve az azokra történő felkészülés.
Legeredményesebb tanulóink ebben a 2001/ 2002-es tanévben is öregbítették iskolánk jó hírét, dicsőséget szereztek a Templom téri Általános Iskolának.
Körzeti vers- és prózamondó verseny, Páty
Manhertz Katalin 2.m III.
Gelencsér Dániel 2.a VI.
Haluk Tibor 4.b VI.
Reményi Edina 5.b IV.
Mitropulu Artemisz 7.b II.
Körzeti Kazinczy magyar verseny, Pilisvörösvár, Vásár Téri Általános Iskola
Veres Vivien 3.m II.
Mirk Ákos 6.b VI.
Krascsenics Ágnes 8.a VI.
Német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny, Szigetszentmiklós
Mitropulu Artemisz 7.b V.
Matematika körzeti verseny, Budakeszi:
Mogyorós Gábor 8.a II.
Kovács Ágnes 8.b III.
Az Árpád Gimnáziumban szervezett Amfiteátrum matematika versenyen 42 csapat közül iskolánk XX. helyezést ért el, egyéniben
Uri Noémi 5.a
Krizsán Réka 6.b jól szerepelt
Hevessy György megyei kémia verseny
Kruk Emese 8.b XXII.
Teleky megyei földrajz verseny
Kovács Ágnes 8.b XXI.
„Nyelvünkben élünk" magyar nyelvi verseny
Margetin Anita 7.b, és
Kruk Emese 8.b
a középmezőnyben végzett
Orsz. Herman Biológiai vers. megyei fordulója
Czimer Krisztina 8.a VI.
Baklanov Szandra 8.a XIII.
Varga Tamás Országos matematikai verseny megyei fordulója
Breier Balázs 8.b XIX.
Gábor Dénes orsz. számítástechnikai verseny
Krascsenics Ágnes 8.a
a középdöntőbe jutott
TITOK Arany János magy. nyelvi orsz. verseny
Reményi Edina 5.b XII.
Mirk Ákos 6.b. XII.
TITOK Herman biológiai verseny
Mirk Ákos 6.b IX.
Iskolánk tanulói idén is nagy számban szerepeltek az országos levelező versenyeken, ahol szép eredménnyel zárták az évet.
Az iskola tanítói, tanárai 19 alsós házi, szaktárgyi versenyt és 54 felsős házi, szaktárgyi versenyt szerveztek. Hagyományainknak megfelelően a legjobbak oklevelet, jutalomkönyvet kaptak a versenyek záróünnepélyén, ugyanakkor az iskola igazgatója állófogadáson köszöntötte a versenyeken dobogó helyezést elért tanulóinkat és tanáraikat.
Iskolánk nevelői szívesen viszik és készítik fel a továbbjutott tanulókat a körzeti, megyei versenyekre, de mellette mi is szervezünk versenyeket.
2002. április 27-én rendeztük meg 53 Pest megyei diák számára az Országos Herman Ottó biológiai verseny megyei fordulóját.
2002. május 24-én kilencedik alkalommal rendezzük a kistérségi történelem csapatversenyünket. Eddig 15 három fős csapat jelentkezett a meghirdetett vetélkedőre.
A körzeti, a területi, megyei sportversenyek a napokban kerülnek megrendezésre. Elért eredményeinkről később tudunk beszámolni.
Koós Ferenc
igazgatóhelyettes
