 |
Harmóniában a lélekkel, barátságban a környezettel
A családok és az intézményes nevelőmunka dolga a környezetbarát szemlélet bevezetése.
Az emberiségnek végre fel kell fognia, hogy a környezettel való harmonikus együttélés mindannyiunk érdeke. Mi az, ami közvetlenül érint minket, ami egészséges életünket irányítja?
1. mozgás és testedzés
2. táplálkozás
3. lelki béke
4. káros szenvedélyektől való tartózkodás
1/ A mozgás
A technika fejlődését senki nem kívánja akadályozni, de határt szabni mindennek lehet az ideális egyensúly megteremtése érdekében. A csecsemők, óvodások, iskolások mozgásigénye nem egyforma. Mozgásra, játékra a szabadlevegőn már korán el kell kezdeni nevelni gyermekeinket. A serdülőkorban sokszor jelentkező lustaság ellen a korai mozgásra való késztetéssel védekezhetünk. Legfontosabb alapelv a rendszeresség. A rendszeres séta, játék az udvaron, később a rendszeres sport, testedzés. Aki az életét tudatos rendszerességgel szervezi, korán fekszik, korán kel, és ezt még egy esti sétával, kocogással vagy tornával tetézi, könnyebben viseli az élet nehézségeit, kudarcait. Régi szlogen, de igaz: ép testben ép lélek.
Nem tragédia, ha kimarad a TV nézésből egy kedvenc sorozat a séta vagy biciklizés miatt - lehet, hogy közben helyreáll testi-lelki harmóniánk.
2/ Táplálkozzunk egészségesen!
Miért van az, hogy olyan nehéz lemondani a finom falatokról? Miért olyan édes a kóla, miért olyan csábítóak a reklámokban bemutatott hamburgerek? Nehéz elszakadni a tejszínes fagylaltkelyhek látványától! De szerencsére nem csak szemünk van, hanem eszünk is. Vigyázni kell külsőnkre és egészségünkre is. A magyar nép összességében túltáplált. Nem csak azt fogyasztjuk, amire pillanatnyilag szükségünk lenne. Idézzük fel Goethe gondolatát: „Az élvezet lealjasít" (fogalmazzunk enyhébben, mondjuk azt, hogy egy bizonyos határon túl).
3/ A lelki béke
Ha jó a közérzetünk, ha nem isszuk-esszük agyon magunkat, ha mozgunk eleget, ha embertársainkkal békében próbálunk élni, derűsek maradunk. A jókedv, a kisugárzás, a belső összhang az egészség titka. A hoszszan tartó idegi megterhelés számos betegség okozója (magas vérnyomás, gyomorfekély, neurózis, stb.). Nehéz elkerülni a fent említett okokat a mai életvitel mellett, akár most a választások idején is. Mégis a lelki béke, a hit, a bizakodás, a józan jövőbelátás csodát tehet. A hitehagyott, kedvetlen, reménytelen ember nem lesz békében a világgal, de önmagával sem.
4/ Káros szenvedélyek
Van, aki örömében válik alkoholistává, van, aki bánatában, de az élet nehézségeire nem lehet gyógyír az italozás. Számos család békéjét dúlja fel az italozó apa, vagy anya. Nagyon veszélyes a kismamák alkoholfogyasztása, hiszen maradandó károsodást okoznak születendő gyermeküknek. Így van ez a dohányzással is. A dohány méreganyaga a nikotin, melynek egy cseppje, halálos adag az embernek. Azonban nem csak a dohányos betegedhet meg káros szenvedélyétől, a dohányfüstöt belélegzőt is magával rántja. A fegyelmezetlen, neveletlen dohányost nyugodtan figyelmeztessék a füstöt elszenvedők, hiszen nincs joguk az egészségesen élőket veszélyeztetni.
A káros szenvedélyek „listavezetői" a különböző kábítószerek. Hazánkban eddig elsősorban a gyenge drogok voltak használatosak:
- altató és nyugtató gyógyszerek
- altató az alkohollal együtt
- ragasztók, festék hígítók belélegzése.
Reméljük, hogy az elkövetkező években sem engednek teret törvények által az ún. lágydrogoknak Konrád György véleményével ellentétben.
Terjed, és máris hatalmas fogyasztó-terjesztő táborral bírnak a kemény drog fajtái: a nyugtatók, az izgató hatásúak és a hallucinogének.
Vörösváron mindenki mindenkit ismer. Futótűzként terjednek a hírek, mikor kik vannak éppen börtönben a drog miatt, és mikor szabadulnak. Vigyázzunk, ne ítélkezzünk felelőtlenül! Vannak kétségbeesett szülők, akik a hegyeket is megmozgatnák, hogy gyermekeiket a szörnyű szenvedélytől megszabadítsák. A diszkók és szórakozóhelyek melegágyai a drogterjesztésnek és fogyasztásnak. Az első próbálkozástól rövid út vezet a túladagolásig, a halálig. A fiataloknál jellemző tünet a bódultság, a „repülés", a gátlások elvesztése. Figyeljenek a szülők! Meg lehet állítani a leépülési folyamatot, csak időben kell észrevenni az árulkodó jeleket, de a legfontosabb, hogy mindent meg kell tenni az ellen, hogy rászokjanak a gyermekek. A szülők felelősségét nem lehet elhárítani! A társadalomnak és a törvényeknek szigorúan fel kell lépni a megelőzés érdekében, ám a bajbajutottakon segíteni kell.
Egy idézettel zárom írásomat, mely figyelmeztet magunk, környezetünk és embertársaink iránti felelősségünkre:
„Minden jó, amidőn a Teremtő kezéből kikerül;
minden elfajul az ember kezei között."
(Rousseau)
Dr. Gábeli Zoltánné
Pilisvörösvár, 2002. május 15.
