 |
Globalizmus és szabadverseny - az egyetlen út vagy zsákutca?
Április 11-én került sor a Könyvtárban a Vörösvárért Polgári Kör szervezésében egy korszerű, alternatív közgazdaságtani felfogás bemutatására Dr. Dabóczi Kálmán segítségével. Ő az Altern-csoport egyik alapító tagja, amely csoport a Budapesti Közgazdasági Egyetemen jött létre Dr. Kindler József professzor szárnyai alatt.
Az előadást Pándi Gábor az egyesület elnöke nyitotta meg, köszöntötte a meghívott előadót. Ezt követően Dr. Dabóczi Kálmán röviden bemutatta az Altern-csoportot, amelynek fő célja, hogy a mai egyoldalú növekedésorientált közgazdasági felfogás helyett egy progresszív, az embert, mégpedig a teljes embert központba helyező nézetrendszer létére felhívja a figyelmet.
Engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam ezt a tehetséges fiatalembert. Dr. Dabóczi Kálmán, aki jogi szakokleveles közgazdász, valamint a gazdálkodástudományok doktora (Phd.), több külföldi ösztöndíjon vett részt, többek között Írországban, Németországban. Tanulmányai befejezését követően ő is nagyvállalatoknál kezdett el dolgozni, de nem tudott megbarátkozni azzal a szemlélettel, amellyel végső soron szembenáll. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert jelen esetben egy olyan ember illeti kritikával a jelenlegi fő csapásirányt jelentő közgazdasági felfogást, aki ha egyetértene azokkal, nagyon sikeres lehetne ezen a területen, és jelentős javakat halmozhatna fel természetesen ezáltal feláldozva mindazt, amely meggyőződése szerint sokkal fontosabb. Mélyen hívő keresztény fiatalember állt előttünk, kinek testvérei, számszerint hat, az élet különböző területein tevékenykednek. Ez a szilárd keresztény hit, a család tisztelete, alapvető értéknek tekintése szolgál fundamentumaként meggyőződésének. Ezért is olyan hiteles, amit az előadásain ismertet az ott megjelent, az új iránt fogékony hallgatósággal.
Jelen írásomban terjedelmi okokból csupán néhány főbb momentumot villantok fel, amelyek egyfajta ívet mutathatnak az érdeklődők számára. Akiknek sikerült felkelteni az érdeklődését a téma iránt, azok http://korny10.bke.hu/kovasz internetes címen megtalálhatják az ide kapcsolódó irodalmak megjelölését, illetve az Altern-csoport KOVÁSZ című folyóiratainak internetes változatát, ez a folyóirat szintén itt megrendelhető.
A jelenlegi egyenlőtlen gazdasági rendszert jól jellemezheti a következő néhány példa: ma a világ 400 leggazdagabb emberének vagyona megegyezik a világ alsó 2,5 milliárd emberének összes vagyonával, amíg a fejlett világban bőség, pazarlás egyaránt jelen van, addig a világ másik felében minden percben gyermekek halnak éhen, holott az élelmiszer termelés mindannyiunk számára elégséges lenne.
A szocializmus összeomlásával immár az egyetlen út a kapitalizmus maradt? Vagy talán van másik út? Akik csak ebben a két rendszerben tudnak gondolkodni, azok számára biztos. A szocializmus a közösséget állította előtérbe elnyomva az egyént, de nem a hagyományos közösségeket, hanem egyfajta új gyökértelen közösségeket, a kapitalizmus ugyanakkor ezzel szemben az egyének korlátlan szabadsága mellett tesz tanúbizonyságot. Kérdés az, hol az egyén szabadságának határa, „az öklöm szabadságának a másik arca a határa?"
Mai társadalmunkban a fogyasztás a meghatározó, ez alapján ítélik meg az embert, mi az, amivel rendelkezik, milyen presztízs-javakat birtokol, az újabb és újabb termékek megvásárlására ösztönöz a marketing, amelyek nagy részére nem is lenne igazán szükségünk. Az alkalmazott azért dolgozik, hogy legyen olyan jövedelme, amellyel vásárolhat, és amit vásárol az tovább erősíti ezt a folyamatot. A nagyvállalatok szempontjából a legjobb fogyasztó a kialakult meggyőződéssel nem rendelkező, egyedül vagy esetleg kis családban élő személy, aki elszakadt a gyökereitől.
A multi- és transznacionális vállalatok olyannyira megerősödtek, hogy immár nem az országok versenyeztetik a vállalatokat, hogy melyiküket fogadják, hanem a nemzetállamokat versenyeztetik a vállalatok, hogy hol, és melyik nyújtja a legkedvezőbb feltételeket. Azzal, hogy a világkereskedelmi szervezetekhez csatlakoznak, egyben lemondanak minden olyan eszközről, amellyel a folyamattal szemben egyáltalán felléphetnének. Ezek a vállalatok, amint a feltételek máshol kedvezőbbek lesznek, minden gond nélkül továbbállnak, erre hazánkban is találhatunk példákat.
Itt érdemel említést a spekulatív tőke, amely nem teremt semmit, mégis mára sokkal nagyobb arányú a világ pénzmozgásaiban, mint a reál tevékenységek eredményeképpen termelésből származó pénzmozgás.
A liberális eszmerendszer előszeretettel beszél az egyén, közösségek jogairól, gondoljunk, csak az emberi jogok nyilatkozatára és más ilyen egyezményekre. Viszont nagyon kevés szó esik a kötelességekről, ha egyszer megfogalmaznánk az emberi kötelességek nyilatkozatát. Vajon mi az, ami megjelenne ebben a nyilatkozatban?
A család jelentősége, a liberális felfogásban egyre inkább háttérbe szorul, lassan elérkezünk oda, hogy a család két felnőtt személy és meghatározott számú gyermek gazdasági egysége lesz csupán. Vajon a gyermek számára mi a fontosabb, a márkás sportcipő, a mobiltelefon, avagy az is bír „némi jelentőséggel", hogy az édesapjának van ideje vele foglalkozni, nem csak későn hazaérve belerogyni a fotelba, és fásultan szemlélni a csatornákon elénk tálalt „valóságot".
Ebben a rövid írásban nem volt célom átfogó képet adni az Altern-csoport által hirdetett elméletek jelentőségéről, de ha néhányuknak felcsillant ebből valami, már megérte, hogy a Polgári Kör szervezésében sor kerülhetett erre az előadásra, és akik ott voltunk, új tapasztalatokkal, ismeretekkel, meggyőződésünkben megerősödve indultunk haza. Az előadásnak folytatását tervezzük, lehetőség szerint még több vörösvári polgár részvételére számítva, hiszen: „A megismert igazság kötelez!"
Bíró Benjamin
