 |
|
|

Jó
reményekkel a jövendõ elébe
Köszönet a bizalomért!
„Tisztelt Választópolgárok! Köszönöm,
hogy megtiszteltek bizalmukkal. Ígérem, legjobb tudásom
szerint, tisztességesen és az Önök érdekeinek
mindenben megfelelõen fogom ellátni feladataimat, szolgálni
városomat. Az elõttünk álló munka
nem kevés, és gondokból, problémákból
is akad elég. Ezeket csak együttes akarattal és
szorgalommal gyõzhetjük le. Kérem, segítsenek
ebben, segítsük egymást városunk jövõje
érdekében. Elõre is köszönöm.”
Grószné Krupp Erzsébet
polgármester
Interjú Grószné
Krupp Erzsébet
polgármesterrel
Grószné Krupp Erzsébet 3797 szavazattal, a szavazatok
72,01 %-ának megszerzésével fölényes
gyõzelmet aratott az önkormányzati választáson
Botzheim Istvánnal, a korábbi polgármesterrel
szemben. A szavazók egyértelmûen a változásra,
a sikeres kampányban megfogalmazott stílusváltásra
szavaztak. Mióta közvetlenül a polgárok választják
meg Vörösváron a település elsõ
emberét (1994 óta), soha nem volt még a polgármesternek
ilyen nagy mértékû a legitimációja.
(1994-ben Grószné Krupp Erzsébet 1531, 1998-ban
Botzheim István 1986 szavazattal lett polgármester.)
A választás figyelemre méltó eredménye
egyszersmind minden eddiginél nagyobb felelõsséget
ró a gyõztesre, hogy a polgároktól kapott
kitüntetõ bizalmat maradéktalanul megszolgálja,
és elõsegítse városunk fejlõdését
az elõttünk álló négy év során.
Ön szerint minek köszönhetõ
az a tekintélyes fölény, amivel nyert? –
kérdezem a választások utáni napokban
Grószné Krupp Erzsébettõl, aki még
jóformán be sem tudott rendezkedni régi-új
irodájában a Városházán.
Ez a választás, úgy vélem, a választópolgárok
józan ítélõképességének
a gyõzelmét hozta. Nem voltak kaphatóak a gyûlöletbeszédre,
nem hittek a hamis szólamoknak. Döntésükben
alapvetõ fontosságú volt, hogy össze tudták
hasonlítani az elmúlt négy évet korábbi
polgármesterségem idõszakával, s úgy
találták, az dinamikusabb fejlõdést hozott,
s eredményekben gazdagabb volt. Más volt a vezetés
stílusa is, polgárközelibb és vállalkozóbarát
az önkormányzat. Fontos szerepet játszottak gyõzelmemben
a vörösvári polgárokhoz fûzõdõ
személyes kapcsolataim. Az elmúlt négy évben
sem szakadtam el Vörösvártól, a Pest Megyei
Közgyûlés alelnökeként minden erõmmel
segítettem fejlõdését, tartottam a kapcsolatot
a helyi intézményekkel, egyesületekkel. Mindvégig
éreztem az itt lakó emberek rokonszenvét, szeretetét
és felém áradó bizalmát. Igen megtisztelõ
feladatot jelent számomra, hogy most ennek a bizalomnak, a
választópolgárok elvárásainak megfeleljek.
Minden erõmmel azon leszek, hogy ne okozzak csalódást…
De vajon mit üzen annak az 1476 vörösvárinak,
akik nem Önt választották, illetve a további
közel 5000 polgárunknak, akik nem éltek választójogukkal?
A kampánynak vége. A munka ideje jött most el.
És én felelõsséget érzek minden
egyes vörösvári polgárért. Akik nem
rám szavaztak, azokat arra kérem, kísérjék
figyelemmel az önkormányzat munkáját, programom
megvalósítását. Remélem, idõvel
az õ bizalmukat is elnyerhetem. A szavazástól
távol maradóknak pedig igyekeznünk kell felkelteni
érdeklõdését a közügyek iránt.
Csak akkor tudunk elõre jutni, ha az õ véleményüket,
ötleteiket és tudásukat is meg tudjuk nyerni a
köz javára.
Mit jelent a kampányában meghirdetett
stílusváltás?
Õszinteséget, nyíltságot, közvetlenséget,
a vélemények szabad áramlását,
félelemmentességet és mindenekelõtt bizalmat.
Bízni kell az emberekben, a szakemberekben, a munkatársakban.
Én nem fogom követni azt a bürokratikus és
bizalomhiányos gyakorlatot, hogy minden egyes ügyiratot,
az önkormányzatnak címzett levelet személyesen
tekintsek át és akarjak kezelni, jelentõsen hátráltatva
ezzel az ügyek megoldását. A szakmai döntéseket
a szakembereknek kell meghozniuk. A politikai döntéseket
pedig a képviselõ-testületnek. A polgármester
feladata – jó karmester módjára –
ennek a munkának az irányítása, összehangolása.
Mindezt a lehetõ legnagyobb nyíltsággal, a lakosság
mindenkori korrekt tájékoztatásával kell
elvégeznünk. Mindig kell tudniuk az itt élõknek,
hogy mit miért teszünk, elõtte és utána
ki kell kérnünk a véleményüket is.
Ennek érdekében kívánom minél elõbb
bevezetni a képviselõ-testületi ülések
élõ közvetítését a kábeltévében.
Meg kell újítani a Vörösvári Újságot
is, amelynek a színvonala jelentõsen esett az utóbbi
évben. Jelen formájában nem tesz eleget a közszolgálatiság
alapvetõ kívánalmainak. Elfogulatlan, pártatlan,
az önkormányzat munkájáról korrekten
tájékoztató, a helyi ügyeket, problémákat
feltáró, a véleményeket ütköztetõ,
nemzetiségi nyelvünkön is megszólaló
újságra van szükségünk.
A kampány véget ért.
Az ígéretek maradtak. A választópolgárok
keményen számon fogják kérni ezeket az
elkövetkezendõ években. Szinte minden jelölt
és megválasztott képviselõ – Ön
is – belevette programjába, hogy szorgalmazni fogja a
10-es út elkerülõ szakaszának megépítését.
Nem egy üres lufi ez? Hiszen mindenki tudja, hogy ez korántsem
tõlünk függ…
De igen, részben tõlünk függ. Vörösvár
ugyanis még az útépítési engedély
kiadásához sem járult hozzá a saját
területén, s a képviselõk elutasították
a kijelölt nyomvonalat, holott az összes környezeti
hatásvizsgálat erre készült el. Egy új
nyomvonal kijelölése évekre vetné vissza
az építkezést, amely a tervek szerint jövõre
elkezdõdhet, és legkésõbb 2008-ban fejezõdhet
be. Vörösvárnak az lenne a jó, ha a 26,4 km-es
elkerülõ szakaszt egy ütemben építenék
meg. A szakaszolás nem oldaná meg közlekedési
problémáinkat.
Szintén minden programban olvasható,
hogy folytatni kell az utcák leaszfaltozását.
Ön szerint lesznek-e még a ciklus végén
is földutak Vörösvár belterületén?
Most erre nyilván mindenki azt a választ várja
tõlem, hogy nem. Felelõtlenség lenne azonban
erre válaszolni. Az elmúlt ciklusban befejezõdött
csatornaépítés ugyanis jelentõs kötelezettségvállalással
járt együtt, tartalékolni kell a pénzeink
egy részét arra, hogy kezességet vállaljunk
a lakosság által felvett hitelekre. Most folyik az átadás-átvétel,
jelen pillanatban még nem tudom, hogy mennyi van a kasszában,
s milyen szabad pénzösszegek állnak rendelkezésünkre
az útépítési program folytatására
a felvett hitelek és a kezességvállalás
mellett. Már most elmondható azonban, hogy az eddigieknél
nagyobb figyelmet kell szentelnünk a pályázatokon
való részvételre. Jó hír a számunkra,
hogy 2003-tól az eddigi 5 % helyett a személyi jövedelemadó
10 %-át tudjuk a város fejlesztésére felhasználni.
És ezen túl természetesen számítunk
a vállalkozási kedv élénkülésére,
az iparûzési adóból származó
bevételek növekedésére. Fejleszteni az elmúlt
években leginkább ebbõl tudtunk, a vállalkozásoknak
tehát kulcsszerepük van városunk jövõjében.
Ha lesz, hol mûködjenek…
Bízom benne, hogy lesz. Az, hogy „megvédtük
a környezetünket minden kívülrõl jövõ
próbálkozással szemben” , üres retorika
csupán. Tudomásul kell venni földrajzi helyzetünket.
Nem építhetünk falakat a város köré,
nem zárkózhatunk be. Véleményem szerint
a nem jó minõségû mezõgazdasági
földeket fel lehetne használni környezetbarát
üzemek, logisztikai központok, bevásárlóközpontok
építésére. Különösen a
10-es út elkerülõ szakaszának megépítése
teremt új helyzetet. Remélem, hogy a munkáját
megkezdõ új képviselõ-testület a
rendezési terv elfogadásakor nem romantikus álmokat
kerget majd, hanem a realitásokat veszi figyelembe.
Néhány címszó
még választási programjából: rendõrkapitányság…
A választás másnapján felhívott
dr. Ignácz István fõkapitány úr,
aki gratulált a gyõzelmemhez, és személyes
találkozóra invitált a rendõrkapitányság
ügyében. Bizonyos jelekbõl arra következtetek,
ezen a találkozón jó híreket kapunk majd
az építkezés megkezdésérõl…
Iskolabõvítés, bölcsõde…
Elengedhetetlenül fontossá vált, hogy a négy
év folyamán iskoláinkban növeljük a
férõhelyek számát, és az ellátást
bõvítsük egy bölcsõde megépítésével.
Az újonnan felálló oktatási bizottság
elsõ feladata azonban az lesz, hogy elõkészítse
a gyermekétkeztetést ellátó konyháink
korszerûsítésére kiírandó
pályázatot.
Hadd tegyek fel egy kérdést
most Önnek mint a Pest Megyei Önkormányzat képviselõjének.
Az utóbbi idõben sokat hallottunk a központi régió
kettéválásáról. Milyen álláspontot
képvisel errõl majd a közgyûlésben?
A fõváros leválasztása a központi
régióról véleményem szerint egyértelmûen
kampánycélokat szolgált, hasonlóan az
olimpiához. 2007-ben fogadják el az Európai Unió
új költségvetését. Hogy ebben mi
lesz, milyen feltételekkel nyújtanak támogatást
az egyes régióknak, azt elõre még nem
tudhatjuk. Addig ennek a témának, a politikai szándékok
ellenére, nincs aktualitása.
Bízik-e abban, hogy 2004-ben Ön
lesz Pilisvörösvár elsõ európai-uniós
polgármestere?
Nagyon bízom benne. És nagyon bízom magunkban
is, mindnyájunkban. Hadd ismételjem meg itt Városunk
Európában címû programom befejezõ
sorait: „Szorgalmunk, tehetségünk adott. Közösségünk
ereje egyre nõ. Terveink, céljaink átgondoltak,
közös akarattal, együttes munkával megvalósíthatók.
Minden okunk megvan arra, hogy jó reményekkel nézhessünk
a jövendõ elébe…” Ezzel a tudattal
kívánok minden vörösvári polgárnak
sikerekben, eredményekben gazdag újabb négy esztendõt!
Fogarasy Attila
Gratuláció
A napokban lezajlott önkormányzati választások
eredményeit böngészve a bennem rejlõ kiirthatatlan
optimizmusomnál fogva egy örömteli eredményre
leltem. A P.vári Sporthorgászok Szervezete képviselõt
juttatott az önkormányzati testületbe. Örömöm
majdnem féktelen és ki aggodalmas írásaimat
jelen lapban figyelemmel kísérte, az nekem ezt el is
hiszi. Ha a sporthorgászok kemény, férfias akarata
és az önkormányzat kõkemény érdeke
közös cselekvésekben egyesül, a tavak körül
hatalmas dolgok fognak születni. Még egyszer azt is megérhetem,
hogy a slötyi-hal nem lesz büdös. Ebbõl is látszik,
hogy sokáig akarok élni. Szándékosan írok
sporthorgászt, mert változást a tavak környékén
csak a sportemberektõl várhatunk. „Városbéli
puhányok”, akik a tóparti zöld bádogvillájuk
sezlonján hasra fekve lesik a „cájg” rezdülését,
nem sportemberek. Nekik az a jó, ami van. Jelentõs változást
a tavak sorsában regionális és hosszú
távú tervek nélkül is el lehet érni.
Hosszú, kemény telünk lesz, mondják a madárjósok.
A tavakon képzõdõ vastag jégréteg
pompás alkalmat nyújt arra, hogy a rejtélyes
bódékat a tavak partjáról könnyûszerrel
eltávolítsák. A bódék körül
több rejtély is van. Hogyan lehet évtizedekig közterületet
lefoglalni olyan településen, ahol egy szekér építési
sóder lerakása után fél nappal már
büntetnek. Bevallom, 28 éve már a lábamat
sem mártottam a tavak vizébe, mióta az elsõ
bódék felépültek, mert rájöttem
arra, hogy lakóik kis – és nagydolgaikat valószínûleg
a vízben, vagy a vízparton végzik.
Jelen soraimat gratulációnak
szánom, kedves sporthorgász-elnök H. F., de õszintének
szánt jókívánságaimat csak akkor
vedd komolyan, ha legalább néhány bódétól
sikerül a télen Nektek, sporthorgászoknak megszabadítani
a sokunknak olyannyira kedves tavakat.

Baráti üdvözlettel:
Szauter Rudolf
Október 23.
és a nemzet becsülete
Október 23-e megünneplése alkalmából
szépen felújított környezet várta
Pilisvörösvár polgárait a Hõsök
terén. Az idõjárásra sem lehetett panasza
annak, aki élt a meghívás adta lehetõséggel
és tiszteletét tette a világtörténelmi
jelentõségû nap áldozatai elõtt.
A bágyadt, õszi napsütés mintha kedvükben
akart volna járni. A hõsi halottak emlékmûve
mellé felvont lyukas zászló elõtt Mádl
Ferenc köztársasági elnök úr strasbourgi
beszéde nyomán immáron az Európa Tanács
képviselõi is fejet hajtanak.
A kegyeleti hangulat elõkészítése
a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi
Fúvószenekarra hárult, majd a Közösségi
Ház színjátszó körének tagjai
elevenítették fel a dicsõ napokat.
Ezt követõen a város új
polgármestere, Grószné Krupp Erzsébet
tekintette át az elmúlt évtizedek történéseit.
Beszédében vázolta a háború utáni
Európa politikai megosztásának kialakulását,
Németország kényszerû kettéválását.
Kiemelte a Kelet-berlini megmozdulást, a koncepciós
pereket, a lengyelek forradalmát. A hazai viszonyokra célozva
kijelentette, a pártállamban megtiltották a
szabad gondolkodást, míg az október 23-i események
visszaadták a nemzet becsületét a világ
elõtt, majd hozzátette, „Nem mosható
össze a hazugság, az árulás!”. Beszédébe
beépítette azon gondolatot is, mely szerint a legfõbb
cél, hogy a nemzet egyesüljön.
Ezt követõen Temesi Ágoston emlékezett
Pilisvörösvár egyetlen '56-os áldozatára,
Fedor Lajosra. Kiemelte a település lakóinak
emberséget, hiszen még a községben rejtõzködõ
Rákosi helyettes Ács Lajost sem adták ki a
fegyvereseknek.
Ezt követõen Körösi Zsolt
megemlékezés-vezetõ kérte fel a pártokat
és társadalmi szervezeteket a kegyeleti koszorúk
elhelyezésére. Ezek: a város Önkormányzata,
a Német Nemzetiségi Önkormányzat és
a nemzetiségi egyesületek, a FIDESZ, az MDF, az MSZP,
az SZDSZ helyi szervezete, a középfokú oktatási
intézmények nevében a Német Nemzetiségi
Gimnázium, a Cziffra György Zeneiskola és Mûvészeti
Iskola, a Muttnyánszky Ádám Szakképzõ
Iskola, az általános iskolák nevében
a Templom téri Általános Iskola és a
Vásár téri Általános Iskola,
az óvodák képviseletében a Ligeti Cseperedõ
Óvoda, a Gradus Óvoda, a Rákóczi úti
Német Nemzetiségi Óvoda, az egészségügyi
intézmények nevében a Szakorvosi Rendelõ
Intézet és a Napos Oldal Szociális Központ,
a Közösségi Ház, a Nyugdíjas Klub,
a Városgondnokság, a FIVE és a helyi Horgászegyesület,
a Gradus Egyesület, a Kertbarátok és a Mozgáskorlátozottak
Egyesületei, a Pilisvörösvár és Környéke
Ipartestülete, a Pilisvörösvári Iparosok Vállalakozók
és Kereskedõk Egyesülete, a Környezetvédõ
és Természetbarát Egyesület, a Pilisvörösvári
Önkéntes Tûzoltó Egyesület és
a Lungo Drom helyi szervezete.
Szakács G.
Kitüntetettjeink
Október 23-a alkalmából emlékérem
átadó ünnepségre került sor a Német
Nemzetiségi Gimnázium épületében.
Az est ünnepélyességét biztosította
Peller Anna éneke („A fák az égig érnek”,
valamint „Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország”),
Zsoldos Bálint zongorajátéka (Chopin G-moll balladája),
valamint Sajó Sándor szavalata (Áprili Anna:
A veréb).
Az Önkormányzat a „Pilisvörösvár
Város Díszpolgára” posztumusz címet
adományozta a város érdekében végzett
kiemelkedõ kulturális és hagyományõrzõ
tevékenységének elismeréseként
Mirk Józsefné született Nick Teréziának.
A „Pilisvörösvárét”
emlékérmet négyen vehették át:
kiemelkedõ pedagógiai tevékenységéért
Dornbach Ferencné, a város, valamint a német
kisebbség nemzeti hagyományainak megõrzése
érdekében végzett munkájáért
Prof. Manherz Károly, a város lakossága érdekében
kifejtett egészségügyi tevékenységéért
Dr. Rajkai Sára, míg a város érdekében
végzett nemzetiségi és kulturális tevékenységéért
a Bravi Bruam együttes.
A zenekar az elismerések átvétele
után zenével köszöntötte a kitûntetteket.
Szakács G.
Köszönetnyilvánítás
Miközben településünknek alig
több mint a fele vette a fáradtságot, hogy éljen
állampolgári jogával és elmenjen szavazni,
voltak községünkben emberek, akik fáradságot
nem kímélve, egész napjukat feláldozták
annak érdekében, hogy a választások tisztaságát
jelenlétükkel és munkájukkal garantálják.
Voltak akik pártjukat, pártállásukat képviselték,
voltak akik csak a tisztesség védelmében vettek
részt ebben a munkában, amelyrõl el kell mondani
azt, hogy eredményes volt. Vörösváron egyetlen
szó sem kérdõjelezte meg a választási
eredményeket. Névsorukat az alábbiakban közöljük.
1. szavazókör:
Pándi József FIDESZ delegált
Marlok József független delegált
Falics Zsuzsanna MSZP delegált
Krupp Zsuzsanna FIVE delegált
Martin Andrásné SZDSZ-VIVÉK del.
2. szavazókör:
Biró Botond FIDESZ delegált
Polányi Istvánné független delegált
Mészáros János SZDSZ-VIVÉK del.
Thiel László Lungo Drom del.
3. szavazókör:
Szõllõsi János FIDESZ delegált
Réfi József független delegált
Schäffer Magdolna MSZP delegált
Paulné Raczkó Ibolya SZDSZ-VIVÉK del.
4. szavazókör:
Jeskó Endréné FIDESZ delegált
Nick István MSZP delegált
Manhertz Mariann független német
kisebbségi delegált
Köble Andrásné SZDSZ-VIVÉK del.
5. szavazókör:
Dr. Gábeli Zoltánné FIDESZ delegált
Reményi Suri Bernadett MSZP delegált
Dr. Manhertz Zita FIVE delegált
Bálint János SZDSZ-VIVÉK del.
Polyhos Lajos Lungo Drom del.
6. szavazókör:
Petry Ödön FIDESZ delegált
Fetter Györgyné független delegált
Vajai Ilona MSZP delegált
Illés Bozsenna SZDSZ-VIVÉK del.
Magyari László Lungo Drom del.
7. szavazókör:
Müller Katalin FIDESZ delegált
Viola Jánosné MSZP delegált
Csikvári Gáborné SZDSZ-VIVÉK del.
8. szavazókör:
Gábeli István FIDESZ delegált
Kovács László független delegált
Szikszai József MSZP delegált
Spegelberger Jánosné SZDSZ-VIVÉK del.
9. szavazókör:
Viola Lászlóné FIDESZ delegált
Berta Mártonné független delegált
Tagscherer Jánosné MSZP delegált
Mirkné Nick Anikó SZDSZ-VIVÉK del.
10. szavazókör:
Bartus Jánosné független delegált
Lukács Katalin FIDESZ delegált
De Nardini Antal független delegált
Nagy György Ferenc MSZP delegált
Molnár László Istvánné SZDSZ-VIVÉK
del..
Köszönet jár természetesen
a Választási Bizottság által felkért
munkatársak lelkiismeretes munkájáért
is.
Szerkesztõség
Kedves Fideszes Képviselõk!
Megválasztásotokhoz õszinte szívvel
gratulálunk! Szeretetünkkel, bölcsességünkkel,
információinkkal a ciklus végéig segítségetekre
leszünk. Bármikor forduljatok bizalommal hozzánk,
s járjátok továbbra is tisztességgel a
kijelölt utat.
„Ha hétszer elesik is az igaz, mégis
fölkel, de a bûnösök elbuknak a bajban.”
(Szent Pál)
Sok sikert kívánnak a Polgári
Körök!
(A választásokat megelõzõen
október 17-én az Összefogás Pilisvörösvári
Nemzeti Körök Szövetsége, valamint a FIDESZ
1956-os megemlékezési gyûlést tartott.
A közremûködõk között volt Beregszászi
Olga színmûvésznõ – fotó a
14. oldalon)
Svéd
adományok Magyarországnak
Noha nem vörösvári lakos, a várost
érintõ jótékonysági tevékenysége,
kapcsolatai a településhez is kötik. Wennesz László
több mint egy évtizede szervezi a svéd kórház
és iskola berendezések Kárpát-medencébe
szállítását. Október 23. közelsége
még idõszerûbbé teszi bemutatását.
1956 vérzivataros napjaiban hagyta el az
országot édesanyjával és testvérével.
A menekülteket Svédország fogadta be, és
adott lehetõséget a fiatalembernek, hogy dolgozzon,
tanuljon jóllehet csak magyarul értett. Mindezt persze
nem ingyen biztosították számára, hanem
kölcsönök formájában. Már betöltötte
54. életévét, amikor az utolsó részletet
is visszafizette, mégis azt mondja, hogy ezzel nem csak vele,
hanem magukkal is jót tettek, mert a késõbbiekben
több adót fizetett, minõségi munkát
végzett és értékesebb ember lett az
társadalom számára. Meggyõzõdéssel
vallja, hogy legjobb befektetés a taníttatás.
Az évek során a tanult Wennesz László
kórháztervezõ mérnökként
a stockholmi megyei önkormányzatnál kapott felelõsségteljes
beosztást. A megye egészségügyi intézményeinek
egyötöde ma is hozzá tartozik. És itt kezdõdik
az igazi történet. 1989-ben a gyõri megyei kórházból
kereste meg egy orvos, akihez eljutott a híre, hogy milyen
állást tölt be. Azt kérte, hogy állítson
össze próbaszállítmányt még
jó állapotban lévõ, de odakint már
lecserélhetõ kórházberendezésekbõl.
Ezt a lehetõséget Wennesz már a '80-as évek
közepén felajánlotta a magyar államnak,
de az akkori stockholmi nagykövetség azzal hárította
el a felajánlást, hogy ebben az esetben a svédek
úgy tekintenének Magyarországra mint egy fejlõdõ
országra.
– Azóta
az adományok átlépték az országhatárt
és napjainkra az egész Kárpát-medencében
élõ összmagyarság kapott valamit. Erdélybe
jutott a legtöbb, de nem maradt ki Kárpátalja,
Felvidék, Horvátország és a volt Jugoszlávia
sem. Egy új célt is kitûztünk magunk elé,
a csángók megsegítését. –
összegzi a közelmúltat Wennesz László.
Pilisvörösvárral úgy került
kapcsolatba, hogy segélyszervezetük pénztárosa
a piliscsabai származású Tittenberger József,
akinek felesége viszont Rásonyi Marika testvére.
Az õ közremûködésük révén
került több kamion bútor és felszerelés
a Napos Oldal és a Vásár téri iskola
birtokába. De mibõl is áll egy-egy ilyen szállítmány?
– Svédország jóléti
társadalom, ahol a cégeknek elegendõ pénzük
van arra, hogy öt-tízévenként lecseréljék
bútoraikat, berendezéseiket. Ezek sem ócska,
elhasznált limlomok, csak amikor jön egy új vezetõ
és azt mondja, neki más szín tetszik, akkor
a bútorzatát kicserélik. A régieket
be kéne zúzniuk, de az is pénzbe kerülne,
gond van vele, szállítani kell. Mi ezt a lehetõséget
láttuk meg, õk pedig teljesen ingyen nekünk adják
ezeket a berendezéseket, csak azt kell elintéznünk,
hogy valamilyen formában Magyarországra jussanak.
Ez azzal kezdõdik, hogy a mintegy 100 fõbõl
álló csapatom társadalmi munkában megrakja
a kamionokat. – kapjuk a tájékoztatást.
A lebonyolítást az államilag
bejegyzett Svéd-Magyar Segélyszervezet Stockholm végzi,
amely közgyûléseket tart, tagsági díjat
szed.
Az adományok
összegyûjtését, rendszerezését
támogatja a Svédországi Magyarok Országos
Szövetsége is. A Segélyszervezet 13 éves
fennállása során több mint 210 kamion
felszerelést-egynek az értéke kb. 20 millió
forint – küldött a Kárpát-medencébe,
amelynek fuvardíját mindig az fizeti, aki kapja, ám
ez csak töredéke a szállítmány
értékének, ezért szívesen igénylik.
Magyarország esetében mûködik is ez a szállítási
rendszer, ám az országgal szomszédos magyarlakta
területeken már nem. Ezekre az esetekre támogatókat
kellett találniuk, akik a Hungarokamionnak kifizetik a fizetésképtelen
címzettre esõ részt.
Ha a múltban valahol elakadt a gépezet,
akkor Orbán Viktor felesége, az ökumenikus szeretetszolgálatnál
tevékenykedõ Lévai Anikó segítette
munkájukat. Egyik, a csángóknak küldött
szállítmányukat a románok nem akarták
beengedni, napokig ott vesztegelt Bacauban a vámudvarban,
csupán a neve – Svéd-Magyar Segélyszervezet
Stockholm – miatt. Ha csak svéd lett volna, semmi gondot
nem okoz. Az emberben önkéntelenül felmerül
a kérdés, hogy honnan ered Wennesz László
felebaráti érzékenysége?
– Anyám volt ilyen, aki az utolsó
falatját is odaadta volna, tehát volt családi
indíttatásom. Persze könnyû magyarnak lenni
idehaza, meg Svédországban, ott ugyanis pénzt
kapunk az államtól, hogy a magyar intézeteinket
fenn tudjuk tartani, hogy megtartsuk kultúránkat,
nyelvünket, hogy a gyerekeinket magyarul taníttassuk,
hogy jó magyarok, de jó svéd állampolgárok
is legyünk. Ha bajba kerülne, én ezért az
északi országért képes lennék
harcolni az ott tapasztalható emberi kiállása
miatt – hangzik a válasz.
Végezetül térjünk vissza
a 46 esztendõvel ezelõtti októberhez. A stockholmi
Victor Rüdberg gimnázium tanulói színdarabot
írtak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról.
Ennek bemutatójára augusztus 29-én került
sor, amelyet a stockholmi magyar nagykövet is megtisztelt jelenlétével.
Szakács Gábor
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail
|