Jó reményekkel a jövendõ elébe

Köszönet a bizalomért!

„Tisztelt Választópolgárok! Köszönöm, hogy megtiszteltek bizalmukkal. Ígérem, legjobb tudásom szerint, tisztességesen és az Önök érdekeinek mindenben megfelelõen fogom ellátni feladataimat, szolgálni városomat. Az elõttünk álló munka nem kevés, és gondokból, problémákból is akad elég. Ezeket csak együttes akarattal és szorgalommal gyõzhetjük le. Kérem, segítsenek ebben, segítsük egymást városunk jövõje érdekében. Elõre is köszönöm.”

Grószné Krupp Erzsébet

polgármester

 

 

Interjú Grószné Krupp Erzsébet
polgármesterrel


Grószné Krupp Erzsébet 3797 szavazattal, a szavazatok 72,01 %-ának megszerzésével fölényes gyõzelmet aratott az önkormányzati választáson Botzheim Istvánnal, a korábbi polgármesterrel szemben. A szavazók egyértelmûen a változásra, a sikeres kampányban megfogalmazott stílusváltásra szavaztak. Mióta közvetlenül a polgárok választják meg Vörösváron a település elsõ emberét (1994 óta), soha nem volt még a polgármesternek ilyen nagy mértékû a legitimációja. (1994-ben Grószné Krupp Erzsébet 1531, 1998-ban Botzheim István 1986 szavazattal lett polgármester.) A választás figyelemre méltó eredménye egyszersmind minden eddiginél nagyobb felelõsséget ró a gyõztesre, hogy a polgároktól kapott kitüntetõ bizalmat maradéktalanul megszolgálja, és elõsegítse városunk fejlõdését az elõttünk álló négy év során.

Ön szerint minek köszönhetõ az a tekintélyes fölény, amivel nyert? – kérdezem a választások utáni napokban Grószné Krupp Erzsébettõl, aki még jóformán be sem tudott rendezkedni régi-új irodájában a Városházán.
Ez a választás, úgy vélem, a választópolgárok józan ítélõképességének a gyõzelmét hozta. Nem voltak kaphatóak a gyûlöletbeszédre, nem hittek a hamis szólamoknak. Döntésükben alapvetõ fontosságú volt, hogy össze tudták hasonlítani az elmúlt négy évet korábbi polgármesterségem idõszakával, s úgy találták, az dinamikusabb fejlõdést hozott, s eredményekben gazdagabb volt. Más volt a vezetés stílusa is, polgárközelibb és vállalkozóbarát az önkormányzat. Fontos szerepet játszottak gyõzelmemben a vörösvári polgárokhoz fûzõdõ személyes kapcsolataim. Az elmúlt négy évben sem szakadtam el Vörösvártól, a Pest Megyei Közgyûlés alelnökeként minden erõmmel segítettem fejlõdését, tartottam a kapcsolatot a helyi intézményekkel, egyesületekkel. Mindvégig éreztem az itt lakó emberek rokonszenvét, szeretetét és felém áradó bizalmát. Igen megtisztelõ feladatot jelent számomra, hogy most ennek a bizalomnak, a választópolgárok elvárásainak megfeleljek. Minden erõmmel azon leszek, hogy ne okozzak csalódást…

De vajon mit üzen annak az 1476 vörösvárinak, akik nem Önt választották, illetve a további közel 5000 polgárunknak, akik nem éltek választójogukkal?
A kampánynak vége. A munka ideje jött most el. És én felelõsséget érzek minden egyes vörösvári polgárért. Akik nem rám szavaztak, azokat arra kérem, kísérjék figyelemmel az önkormányzat munkáját, programom megvalósítását. Remélem, idõvel az õ bizalmukat is elnyerhetem. A szavazástól távol maradóknak pedig igyekeznünk kell felkelteni érdeklõdését a közügyek iránt. Csak akkor tudunk elõre jutni, ha az õ véleményüket, ötleteiket és tudásukat is meg tudjuk nyerni a köz javára.

Mit jelent a kampányában meghirdetett stílusváltás?
Õszinteséget, nyíltságot, közvetlenséget, a vélemények szabad áramlását, félelemmentességet és mindenekelõtt bizalmat. Bízni kell az emberekben, a szakemberekben, a munkatársakban. Én nem fogom követni azt a bürokratikus és bizalomhiányos gyakorlatot, hogy minden egyes ügyiratot, az önkormányzatnak címzett levelet személyesen tekintsek át és akarjak kezelni, jelentõsen hátráltatva ezzel az ügyek megoldását. A szakmai döntéseket a szakembereknek kell meghozniuk. A politikai döntéseket pedig a képviselõ-testületnek. A polgármester feladata – jó karmester módjára – ennek a munkának az irányítása, összehangolása. Mindezt a lehetõ legnagyobb nyíltsággal, a lakosság mindenkori korrekt tájékoztatásával kell elvégeznünk. Mindig kell tudniuk az itt élõknek, hogy mit miért teszünk, elõtte és utána ki kell kérnünk a véleményüket is. Ennek érdekében kívánom minél elõbb bevezetni a képviselõ-testületi ülések élõ közvetítését a kábeltévében. Meg kell újítani a Vörösvári Újságot is, amelynek a színvonala jelentõsen esett az utóbbi évben. Jelen formájában nem tesz eleget a közszolgálatiság alapvetõ kívánalmainak. Elfogulatlan, pártatlan, az önkormányzat munkájáról korrekten tájékoztató, a helyi ügyeket, problémákat feltáró, a véleményeket ütköztetõ, nemzetiségi nyelvünkön is megszólaló újságra van szükségünk.

A kampány véget ért. Az ígéretek maradtak. A választópolgárok keményen számon fogják kérni ezeket az elkövetkezendõ években. Szinte minden jelölt és megválasztott képviselõ – Ön is – belevette programjába, hogy szorgalmazni fogja a 10-es út elkerülõ szakaszának megépítését. Nem egy üres lufi ez? Hiszen mindenki tudja, hogy ez korántsem tõlünk függ…
De igen, részben tõlünk függ. Vörösvár ugyanis még az útépítési engedély kiadásához sem járult hozzá a saját területén, s a képviselõk elutasították a kijelölt nyomvonalat, holott az összes környezeti hatásvizsgálat erre készült el. Egy új nyomvonal kijelölése évekre vetné vissza az építkezést, amely a tervek szerint jövõre elkezdõdhet, és legkésõbb 2008-ban fejezõdhet be. Vörösvárnak az lenne a jó, ha a 26,4 km-es elkerülõ szakaszt egy ütemben építenék meg. A szakaszolás nem oldaná meg közlekedési problémáinkat.

Szintén minden programban olvasható, hogy folytatni kell az utcák leaszfaltozását. Ön szerint lesznek-e még a ciklus végén is földutak Vörösvár belterületén?
Most erre nyilván mindenki azt a választ várja tõlem, hogy nem. Felelõtlenség lenne azonban erre válaszolni. Az elmúlt ciklusban befejezõdött csatornaépítés ugyanis jelentõs kötelezettségvállalással járt együtt, tartalékolni kell a pénzeink egy részét arra, hogy kezességet vállaljunk a lakosság által felvett hitelekre. Most folyik az átadás-átvétel, jelen pillanatban még nem tudom, hogy mennyi van a kasszában, s milyen szabad pénzösszegek állnak rendelkezésünkre az útépítési program folytatására a felvett hitelek és a kezességvállalás mellett. Már most elmondható azonban, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a pályázatokon való részvételre. Jó hír a számunkra, hogy 2003-tól az eddigi 5 % helyett a személyi jövedelemadó 10 %-át tudjuk a város fejlesztésére felhasználni. És ezen túl természetesen számítunk a vállalkozási kedv élénkülésére, az iparûzési adóból származó bevételek növekedésére. Fejleszteni az elmúlt években leginkább ebbõl tudtunk, a vállalkozásoknak tehát kulcsszerepük van városunk jövõjében.

Ha lesz, hol mûködjenek…
Bízom benne, hogy lesz. Az, hogy „megvédtük a környezetünket minden kívülrõl jövõ próbálkozással szemben” , üres retorika csupán. Tudomásul kell venni földrajzi helyzetünket. Nem építhetünk falakat a város köré, nem zárkózhatunk be. Véleményem szerint a nem jó minõségû mezõgazdasági földeket fel lehetne használni környezetbarát üzemek, logisztikai központok, bevásárlóközpontok építésére. Különösen a 10-es út elkerülõ szakaszának megépítése teremt új helyzetet. Remélem, hogy a munkáját megkezdõ új képviselõ-testület a rendezési terv elfogadásakor nem romantikus álmokat kerget majd, hanem a realitásokat veszi figyelembe.

Néhány címszó még választási programjából: rendõrkapitányság…
A választás másnapján felhívott dr. Ignácz István fõkapitány úr, aki gratulált a gyõzelmemhez, és személyes találkozóra invitált a rendõrkapitányság ügyében. Bizonyos jelekbõl arra következtetek, ezen a találkozón jó híreket kapunk majd az építkezés megkezdésérõl…

Iskolabõvítés, bölcsõde…
Elengedhetetlenül fontossá vált, hogy a négy év folyamán iskoláinkban növeljük a férõhelyek számát, és az ellátást bõvítsük egy bölcsõde megépítésével. Az újonnan felálló oktatási bizottság elsõ feladata azonban az lesz, hogy elõkészítse a gyermekétkeztetést ellátó konyháink korszerûsítésére kiírandó pályázatot.

 

Hadd tegyek fel egy kérdést most Önnek mint a Pest Megyei Önkormányzat képviselõjének. Az utóbbi idõben sokat hallottunk a központi régió kettéválásáról. Milyen álláspontot képvisel errõl majd a közgyûlésben?
A fõváros leválasztása a központi régióról véleményem szerint egyértelmûen kampánycélokat szolgált, hasonlóan az olimpiához. 2007-ben fogadják el az Európai Unió új költségvetését. Hogy ebben mi lesz, milyen feltételekkel nyújtanak támogatást az egyes régióknak, azt elõre még nem tudhatjuk. Addig ennek a témának, a politikai szándékok ellenére, nincs aktualitása.

Bízik-e abban, hogy 2004-ben Ön lesz Pilisvörösvár elsõ európai-uniós polgármestere?
Nagyon bízom benne. És nagyon bízom magunkban is, mindnyájunkban. Hadd ismételjem meg itt Városunk Európában címû programom befejezõ sorait: „Szorgalmunk, tehetségünk adott. Közösségünk ereje egyre nõ. Terveink, céljaink átgondoltak, közös akarattal, együttes munkával megvalósíthatók. Minden okunk megvan arra, hogy jó reményekkel nézhessünk a jövendõ elébe…” Ezzel a tudattal kívánok minden vörösvári polgárnak sikerekben, eredményekben gazdag újabb négy esztendõt!

Fogarasy Attila

 


 

 


 

Gratuláció

A napokban lezajlott önkormányzati választások eredményeit böngészve a bennem rejlõ kiirthatatlan optimizmusomnál fogva egy örömteli eredményre leltem. A P.vári Sporthorgászok Szervezete képviselõt juttatott az önkormányzati testületbe. Örömöm majdnem féktelen és ki aggodalmas írásaimat jelen lapban figyelemmel kísérte, az nekem ezt el is hiszi. Ha a sporthorgászok kemény, férfias akarata és az önkormányzat kõkemény érdeke közös cselekvésekben egyesül, a tavak körül hatalmas dolgok fognak születni. Még egyszer azt is megérhetem, hogy a slötyi-hal nem lesz büdös. Ebbõl is látszik, hogy sokáig akarok élni. Szándékosan írok sporthorgászt, mert változást a tavak környékén csak a sportemberektõl várhatunk. „Városbéli puhányok”, akik a tóparti zöld bádogvillájuk sezlonján hasra fekve lesik a „cájg” rezdülését, nem sportemberek. Nekik az a jó, ami van. Jelentõs változást a tavak sorsában regionális és hosszú távú tervek nélkül is el lehet érni. Hosszú, kemény telünk lesz, mondják a madárjósok. A tavakon képzõdõ vastag jégréteg pompás alkalmat nyújt arra, hogy a rejtélyes bódékat a tavak partjáról könnyûszerrel eltávolítsák. A bódék körül több rejtély is van. Hogyan lehet évtizedekig közterületet lefoglalni olyan településen, ahol egy szekér építési sóder lerakása után fél nappal már büntetnek. Bevallom, 28 éve már a lábamat sem mártottam a tavak vizébe, mióta az elsõ bódék felépültek, mert rájöttem arra, hogy lakóik kis – és nagydolgaikat valószínûleg a vízben, vagy a vízparton végzik.

Jelen soraimat gratulációnak szánom, kedves sporthorgász-elnök H. F., de õszintének szánt jókívánságaimat csak akkor vedd komolyan, ha legalább néhány bódétól sikerül a télen Nektek, sporthorgászoknak megszabadítani a sokunknak olyannyira kedves tavakat.

 

 

 

 

 

 

Baráti üdvözlettel:
Szauter Rudolf

 

 


 

Október 23. és a nemzet becsülete

Október 23-e megünneplése alkalmából szépen felújított környezet várta Pilisvörösvár polgárait a Hõsök terén. Az idõjárásra sem lehetett panasza annak, aki élt a meghívás adta lehetõséggel és tiszteletét tette a világtörténelmi jelentõségû nap áldozatai elõtt. A bágyadt, õszi napsütés mintha kedvükben akart volna járni. A hõsi halottak emlékmûve mellé felvont lyukas zászló elõtt Mádl Ferenc köztársasági elnök úr strasbourgi beszéde nyomán immáron az Európa Tanács képviselõi is fejet hajtanak.

A kegyeleti hangulat elõkészítése a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekarra hárult, majd a Közösségi Ház színjátszó körének tagjai elevenítették fel a dicsõ napokat.

Ezt követõen a város új polgármestere, Grószné Krupp Erzsébet tekintette át az elmúlt évtizedek történéseit. Beszédében vázolta a háború utáni Európa politikai megosztásának kialakulását, Németország kényszerû kettéválását. Kiemelte a Kelet-berlini megmozdulást, a koncepciós pereket, a lengyelek forradalmát. A hazai viszonyokra célozva kijelentette, a pártállamban megtiltották a szabad gondolkodást, míg az október 23-i események visszaadták a nemzet becsületét a világ elõtt, majd hozzátette, „Nem mosható össze a hazugság, az árulás!”. Beszédébe beépítette azon gondolatot is, mely szerint a legfõbb cél, hogy a nemzet egyesüljön.

Ezt követõen Temesi Ágoston emlékezett Pilisvörösvár egyetlen '56-os áldozatára, Fedor Lajosra. Kiemelte a település lakóinak emberséget, hiszen még a községben rejtõzködõ Rákosi helyettes Ács Lajost sem adták ki a fegyvereseknek.

Ezt követõen Körösi Zsolt megemlékezés-vezetõ kérte fel a pártokat és társadalmi szervezeteket a kegyeleti koszorúk elhelyezésére. Ezek: a város Önkormányzata, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a nemzetiségi egyesületek, a FIDESZ, az MDF, az MSZP, az SZDSZ helyi szervezete, a középfokú oktatási intézmények nevében a Német Nemzetiségi Gimnázium, a Cziffra György Zeneiskola és Mûvészeti Iskola, a Muttnyánszky Ádám Szakképzõ Iskola, az általános iskolák nevében a Templom téri Általános Iskola és a Vásár téri Általános Iskola, az óvodák képviseletében a Ligeti Cseperedõ Óvoda, a Gradus Óvoda, a Rákóczi úti Német Nemzetiségi Óvoda, az egészségügyi intézmények nevében a Szakorvosi Rendelõ Intézet és a Napos Oldal Szociális Központ, a Közösségi Ház, a Nyugdíjas Klub, a Városgondnokság, a FIVE és a helyi Horgászegyesület, a Gradus Egyesület, a Kertbarátok és a Mozgáskorlátozottak Egyesületei, a Pilisvörösvár és Környéke Ipartestülete, a Pilisvörösvári Iparosok Vállalakozók és Kereskedõk Egyesülete, a Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület, a Pilisvörösvári Önkéntes Tûzoltó Egyesület és a Lungo Drom helyi szervezete.

Szakács G.

 


 

Kitüntetettjeink

Október 23-a alkalmából emlékérem átadó ünnepségre került sor a Német Nemzetiségi Gimnázium épületében.
Az est ünnepélyességét biztosította Peller Anna éneke („A fák az égig érnek”, valamint „Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország”), Zsoldos Bálint zongorajátéka (Chopin G-moll balladája), valamint Sajó Sándor szavalata (Áprili Anna: A veréb).

Az Önkormányzat a „Pilisvörösvár Város Díszpolgára” posztumusz címet adományozta a város érdekében végzett kiemelkedõ kulturális és hagyományõrzõ tevékenységének elismeréseként Mirk Józsefné született Nick Teréziának.

A „Pilisvörösvárét” emlékérmet négyen vehették át: kiemelkedõ pedagógiai tevékenységéért Dornbach Ferencné, a város, valamint a német kisebbség nemzeti hagyományainak megõrzése érdekében végzett munkájáért Prof. Manherz Károly, a város lakossága érdekében kifejtett egészségügyi tevékenységéért Dr. Rajkai Sára, míg a város érdekében végzett nemzetiségi és kulturális tevékenységéért a Bravi Bruam együttes.

A zenekar az elismerések átvétele után zenével köszöntötte a kitûntetteket.

Szakács G.


 

Köszönetnyilvánítás

Miközben településünknek alig több mint a fele vette a fáradtságot, hogy éljen állampolgári jogával és elmenjen szavazni, voltak községünkben emberek, akik fáradságot nem kímélve, egész napjukat feláldozták annak érdekében, hogy a választások tisztaságát jelenlétükkel és munkájukkal garantálják. Voltak akik pártjukat, pártállásukat képviselték, voltak akik csak a tisztesség védelmében vettek részt ebben a munkában, amelyrõl el kell mondani azt, hogy eredményes volt. Vörösváron egyetlen szó sem kérdõjelezte meg a választási eredményeket. Névsorukat az alábbiakban közöljük.

1. szavazókör:

Pándi József FIDESZ delegált
Marlok József független delegált
Falics Zsuzsanna MSZP delegált
Krupp Zsuzsanna FIVE delegált
Martin Andrásné SZDSZ-VIVÉK del.

 

2. szavazókör:
Biró Botond FIDESZ delegált
Polányi Istvánné független delegált
Mészáros János SZDSZ-VIVÉK del.
Thiel László Lungo Drom del.

 

3. szavazókör:
Szõllõsi János FIDESZ delegált
Réfi József független delegált
Schäffer Magdolna MSZP delegált
Paulné Raczkó Ibolya SZDSZ-VIVÉK del.

4. szavazókör:
Jeskó Endréné FIDESZ delegált
Nick István MSZP delegált
Manhertz Mariann független német
kisebbségi delegált
Köble Andrásné SZDSZ-VIVÉK del.

5. szavazókör:
Dr. Gábeli Zoltánné FIDESZ delegált
Reményi Suri Bernadett MSZP delegált
Dr. Manhertz Zita FIVE delegált
Bálint János SZDSZ-VIVÉK del.
Polyhos Lajos Lungo Drom del.

6. szavazókör:
Petry Ödön FIDESZ delegált
Fetter Györgyné független delegált
Vajai Ilona MSZP delegált
Illés Bozsenna SZDSZ-VIVÉK del.
Magyari László Lungo Drom del.

7. szavazókör:
Müller Katalin FIDESZ delegált
Viola Jánosné MSZP delegált
Csikvári Gáborné SZDSZ-VIVÉK del.

8. szavazókör:
Gábeli István FIDESZ delegált
Kovács László független delegált
Szikszai József MSZP delegált
Spegelberger Jánosné SZDSZ-VIVÉK del.

9. szavazókör:
Viola Lászlóné FIDESZ delegált
Berta Mártonné független delegált
Tagscherer Jánosné MSZP delegált
Mirkné Nick Anikó SZDSZ-VIVÉK del.

10. szavazókör:
Bartus Jánosné független delegált
Lukács Katalin FIDESZ delegált
De Nardini Antal független delegált
Nagy György Ferenc MSZP delegált
Molnár László Istvánné SZDSZ-VIVÉK del..

Köszönet jár természetesen a Választási Bizottság által felkért munkatársak lelkiismeretes munkájáért is.
Szerkesztõség

 


 

Kedves Fideszes Képviselõk!

Megválasztásotokhoz õszinte szívvel gratulálunk! Szeretetünkkel, bölcsességünkkel, információinkkal a ciklus végéig segítségetekre leszünk. Bármikor forduljatok bizalommal hozzánk, s járjátok továbbra is tisztességgel a kijelölt utat.

„Ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bûnösök elbuknak a bajban.”
(Szent Pál)

Sok sikert kívánnak a Polgári Körök!

(A választásokat megelõzõen október 17-én az Összefogás Pilisvörösvári Nemzeti Körök Szövetsége, valamint a FIDESZ 1956-os megemlékezési gyûlést tartott. A közremûködõk között volt Beregszászi Olga színmûvésznõ – fotó a 14. oldalon)

 


 

 

Svéd adományok Magyarországnak

Noha nem vörösvári lakos, a várost érintõ jótékonysági tevékenysége, kapcsolatai a településhez is kötik. Wennesz László több mint egy évtizede szervezi a svéd kórház és iskola berendezések Kárpát-medencébe szállítását. Október 23. közelsége még idõszerûbbé teszi bemutatását.

1956 vérzivataros napjaiban hagyta el az országot édesanyjával és testvérével. A menekülteket Svédország fogadta be, és adott lehetõséget a fiatalembernek, hogy dolgozzon, tanuljon jóllehet csak magyarul értett. Mindezt persze nem ingyen biztosították számára, hanem kölcsönök formájában. Már betöltötte 54. életévét, amikor az utolsó részletet is visszafizette, mégis azt mondja, hogy ezzel nem csak vele, hanem magukkal is jót tettek, mert a késõbbiekben több adót fizetett, minõségi munkát végzett és értékesebb ember lett az társadalom számára. Meggyõzõdéssel vallja, hogy legjobb befektetés a taníttatás.

Az évek során a tanult Wennesz László kórháztervezõ mérnökként a stockholmi megyei önkormányzatnál kapott felelõsségteljes beosztást. A megye egészségügyi intézményeinek egyötöde ma is hozzá tartozik. És itt kezdõdik az igazi történet. 1989-ben a gyõri megyei kórházból kereste meg egy orvos, akihez eljutott a híre, hogy milyen állást tölt be. Azt kérte, hogy állítson össze próbaszállítmányt még jó állapotban lévõ, de odakint már lecserélhetõ kórházberendezésekbõl. Ezt a lehetõséget Wennesz már a '80-as évek közepén felajánlotta a magyar államnak, de az akkori stockholmi nagykövetség azzal hárította el a felajánlást, hogy ebben az esetben a svédek úgy tekintenének Magyarországra mint egy fejlõdõ országra.

– Azóta az adományok átlépték az országhatárt és napjainkra az egész Kárpát-medencében élõ összmagyarság kapott valamit. Erdélybe jutott a legtöbb, de nem maradt ki Kárpátalja, Felvidék, Horvátország és a volt Jugoszlávia sem. Egy új célt is kitûztünk magunk elé, a csángók megsegítését. – összegzi a közelmúltat Wennesz László.

Pilisvörösvárral úgy került kapcsolatba, hogy segélyszervezetük pénztárosa a piliscsabai származású Tittenberger József, akinek felesége viszont Rásonyi Marika testvére. Az õ közremûködésük révén került több kamion bútor és felszerelés a Napos Oldal és a Vásár téri iskola birtokába. De mibõl is áll egy-egy ilyen szállítmány?

– Svédország jóléti társadalom, ahol a cégeknek elegendõ pénzük van arra, hogy öt-tízévenként lecseréljék bútoraikat, berendezéseiket. Ezek sem ócska, elhasznált limlomok, csak amikor jön egy új vezetõ és azt mondja, neki más szín tetszik, akkor a bútorzatát kicserélik. A régieket be kéne zúzniuk, de az is pénzbe kerülne, gond van vele, szállítani kell. Mi ezt a lehetõséget láttuk meg, õk pedig teljesen ingyen nekünk adják ezeket a berendezéseket, csak azt kell elintéznünk, hogy valamilyen formában Magyarországra jussanak. Ez azzal kezdõdik, hogy a mintegy 100 fõbõl álló csapatom társadalmi munkában megrakja a kamionokat. – kapjuk a tájékoztatást.

A lebonyolítást az államilag bejegyzett Svéd-Magyar Segélyszervezet Stockholm végzi, amely közgyûléseket tart, tagsági díjat szed.

Az adományok összegyûjtését, rendszerezését támogatja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége is. A Segélyszervezet 13 éves fennállása során több mint 210 kamion felszerelést-egynek az értéke kb. 20 millió forint – küldött a Kárpát-medencébe, amelynek fuvardíját mindig az fizeti, aki kapja, ám ez csak töredéke a szállítmány értékének, ezért szívesen igénylik. Magyarország esetében mûködik is ez a szállítási rendszer, ám az országgal szomszédos magyarlakta területeken már nem. Ezekre az esetekre támogatókat kellett találniuk, akik a Hungarokamionnak kifizetik a fizetésképtelen címzettre esõ részt.

Ha a múltban valahol elakadt a gépezet, akkor Orbán Viktor felesége, az ökumenikus szeretetszolgálatnál tevékenykedõ Lévai Anikó segítette munkájukat. Egyik, a csángóknak küldött szállítmányukat a románok nem akarták beengedni, napokig ott vesztegelt Bacauban a vámudvarban, csupán a neve – Svéd-Magyar Segélyszervezet Stockholm – miatt. Ha csak svéd lett volna, semmi gondot nem okoz. Az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy honnan ered Wennesz László felebaráti érzékenysége?

– Anyám volt ilyen, aki az utolsó falatját is odaadta volna, tehát volt családi indíttatásom. Persze könnyû magyarnak lenni idehaza, meg Svédországban, ott ugyanis pénzt kapunk az államtól, hogy a magyar intézeteinket fenn tudjuk tartani, hogy megtartsuk kultúránkat, nyelvünket, hogy a gyerekeinket magyarul taníttassuk, hogy jó magyarok, de jó svéd állampolgárok is legyünk. Ha bajba kerülne, én ezért az északi országért képes lennék harcolni az ott tapasztalható emberi kiállása miatt – hangzik a válasz.

Végezetül térjünk vissza a 46 esztendõvel ezelõtti októberhez. A stockholmi Victor Rüdberg gimnázium tanulói színdarabot írtak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról. Ennek bemutatójára augusztus 29-én került sor, amelyet a stockholmi magyar nagykövet is megtisztelt jelenlétével.

Szakács Gábor

 

 

 

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail