Kevélyeken át Vörösvárra

Októberi számunkban megkezdett túránkat folytassuk a Teve-sziklától! Az országos kék túra jelzésén, széles erdészeti úton indulunk északi irányba. Az erdõ sarkánál szépen felújított kõkereszt (1) jelzi, hogy valamikor fontos építõanyag szállító út volt Pilisszántó és Pilisborosjenõ között. A jelzés késõbb jobbra fordul, egy gyalogútra vált és a Magas-erdõ tölgyesében vezet. A nyiladékot elérve meredek emelkedésen kapaszkodunk fel a köves gyalogútra. Ez az út a Természetbarátok Turista Egyesület egykori elnökének, Redlinger Adolfnak a nevét viseli. Az út jobb oldalán sziklák magasodnak, amelyben a nagy-kevélyi kõfülke (2) (Szódás-barlang) nyílása található. A 4 méter hosszú, 2 méter magas barlangszáj és a mögötte található üreg mészkõben alakult ki.

A zárt tölgyesbõl a mészkõszirtes déli hegyoldalban rézsút haladva jutunk fel a Kevély-nyeregbe. Valamikor itt – az 1928-ban munkásturisták összefogásával épült – turistaház állt. Az épületet 1990-ben a ház üzemeltetésére kiírt pályázat eredményhirdetése után néhány héttel felgyújtották és teljesen leégett. A romokat mára eltakarították és a ház helyén pihenõhelyet alakítottak ki. Pár méterrel odébb az emléktáblájától megfosztott szép kivitelû kõpad áll, amely valamikor Stromfeld Aurél nevét viselte. A pad testvére, mely a turistajelzés mellett található, sajnos nem élte túl az erdõben sokfelé található barbár pusztítást.

1.
3.
4.
5.
6.
2.

 

A nyeregbõl érdemes kitérõt tenni akár a Nagy-Kevélyre, akár a Kis-Kevélyre a szép kilátás végett. (3) Utunkat síkos idõben nehezen járható ösvényen folytatjuk a Kis-Kevély oldalában, a sárga jelzést követve. A hegy északi oldalán mintegy 400 méter magasságban található a Mackó-barlang. A dachsteini mészkõben kialakult 11 méter széles, 3-5 méter magas nyílása tágas csarnokba vezet, amely tíz méter után két szûk járatban folytatódik, ezek egyike a felszínre nyílik. Az üregrendszer teljes hossza mintegy harminc méter. A barlangban végzett ásatások során sokféle állat csontjainak maradványain kívül napvilágra kerültek az utolsó jégkorszak emberének kovapengéi és csontszerszámai is.

A barlangból meredek lejtõn térünk vissza a kék jelzéshez. Puha talajú erdészeti utunk javított burkolatú útra vezet. Elhaladunk a Kis-Kevély lábánál felhagyott murvabánya mellett. Nyitott füves terepre érünk Az úttól jobbra Csobánka található, a községtõl délre az Oszoly fehér sziklafala, távolabb a Nagy-Csikóvár látható. A kemping mellett elhaladva érjük el a Csobánkai-nyerget, ahol keresztezzük a pilisvörösvári mûutat. Könnyû emelkedõ vezet az erdõ széléig.

Balra kék omega jelzés vezet a Ziribar és a Hosszú-hegy között húzódó Macska-völgy déli végénél található Macska-barlanghoz (5) és Tavasz-kunyhóhoz (6). A Tavasz-kunyhót a Magyarországi Kárpát Egyesület budai osztálya létesítette menedékhelynek. Mára pusztulófélben van. A Macska-barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt egy 1367.évi oklevél említi Macskakõ néven, ami arra utal, üregében valaha vadmacska tanyázott. A barlang felett elnyúló hegyoldalt és még a bejáratát is hárshegyi homokkõ alkotja, de az alatta nyúló tágas üreg már dachsteini mészkõben alakult ki. A benne fellelhetõ barit kristályok az üregrendszer hidrotermális eredetére utalnak. A hévizek által kialakított barlangban azonban késõbb utat találtak a hegyoldalon lefutó csapadékvizek és így késõbb karsztos víznyelõvé alakult át. Jelenleg is víznyelõbarlangként mûködik. Hossza kb. 50 méter, mélysége mintegy 10 méter. Többször megkísérelték bontással a barlang folytatását megkeresni, de eddig számottevõ eredmény nélkül. A patakmeder oldalában a barlang felett hatalmas mohás sziklatábla található, melyet szintén érdemes felkeresni.

A barlangtól nyugati irányba induló ösvényt követjük, mely benõtt, déli irányba haladó erdészeti útban folytatódik. A nyílt, füves területen kijárt úthoz csatlakozunk, mely folyamatosan fordul jobbra nyugati irányba. A Garancs-hegyet a magassági gúlától északra lévõ távvezeték oszlop jobb oldalán található út segítségével keresztezzük. A hegy lábánál átkelünk a Határréti-patakhoz és egy dél-nyugati irányba haladó mezõgazdasági úton jutunk el a vörösvári temetõ sarkához.

Szontagh Ottó

 

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail