Októberi számunkban megkezdett túránkat
folytassuk a Teve-sziklától! Az országos kék
túra jelzésén, széles erdészeti
úton indulunk északi irányba. Az erdõ
sarkánál szépen felújított kõkereszt
(1) jelzi, hogy valamikor fontos építõanyag szállító
út volt Pilisszántó és Pilisborosjenõ
között. A jelzés késõbb jobbra fordul,
egy gyalogútra vált és a Magas-erdõ tölgyesében
vezet. A nyiladékot elérve meredek emelkedésen
kapaszkodunk fel a köves gyalogútra. Ez az út a
Természetbarátok Turista Egyesület egykori elnökének,
Redlinger Adolfnak a nevét viseli. Az út jobb oldalán
sziklák magasodnak, amelyben a nagy-kevélyi kõfülke
(2) (Szódás-barlang) nyílása található.
A 4 méter hosszú, 2 méter magas barlangszáj
és a mögötte található üreg mészkõben
alakult ki.
A zárt tölgyesbõl a mészkõszirtes
déli hegyoldalban rézsút haladva jutunk fel a
Kevély-nyeregbe. Valamikor itt – az 1928-ban munkásturisták
összefogásával épült – turistaház
állt. Az épületet 1990-ben a ház üzemeltetésére
kiírt pályázat eredményhirdetése
után néhány héttel felgyújtották
és teljesen leégett. A romokat mára eltakarították
és a ház helyén pihenõhelyet alakítottak
ki. Pár méterrel odébb az emléktáblájától
megfosztott szép kivitelû kõpad áll, amely
valamikor Stromfeld Aurél nevét viselte. A pad testvére,
mely a turistajelzés mellett található, sajnos
nem élte túl az erdõben sokfelé található
barbár pusztítást.
A nyeregbõl érdemes kitérõt
tenni akár a Nagy-Kevélyre, akár a Kis-Kevélyre
a szép kilátás végett. (3) Utunkat síkos
idõben nehezen járható ösvényen folytatjuk
a Kis-Kevély oldalában, a sárga jelzést
követve. A hegy északi oldalán mintegy 400 méter
magasságban található a Mackó-barlang.
A dachsteini mészkõben kialakult 11 méter széles,
3-5 méter magas nyílása tágas csarnokba
vezet, amely tíz méter után két szûk
járatban folytatódik, ezek egyike a felszínre
nyílik. Az üregrendszer teljes hossza mintegy harminc
méter. A barlangban végzett ásatások során
sokféle állat csontjainak maradványain kívül
napvilágra kerültek az utolsó jégkorszak
emberének kovapengéi és csontszerszámai
is.
A barlangból meredek lejtõn térünk
vissza a kék jelzéshez. Puha talajú erdészeti
utunk javított burkolatú útra vezet. Elhaladunk
a Kis-Kevély lábánál felhagyott murvabánya
mellett. Nyitott füves terepre érünk Az úttól
jobbra Csobánka található, a községtõl
délre az Oszoly fehér sziklafala, távolabb a
Nagy-Csikóvár látható. A kemping mellett
elhaladva érjük el a Csobánkai-nyerget, ahol keresztezzük
a pilisvörösvári mûutat. Könnyû
emelkedõ vezet az erdõ széléig.
Balra kék omega jelzés vezet a Ziribar
és a Hosszú-hegy között húzódó
Macska-völgy déli végénél található
Macska-barlanghoz (5) és Tavasz-kunyhóhoz (6). A Tavasz-kunyhót
a Magyarországi Kárpát Egyesület budai osztálya
létesítette menedékhelynek. Mára pusztulófélben
van. A Macska-barlangot, illetve az ezt magába foglaló
sziklás hegyoldalt egy 1367.évi oklevél említi
Macskakõ néven, ami arra utal, üregében
valaha vadmacska tanyázott. A barlang felett elnyúló
hegyoldalt és még a bejáratát is hárshegyi
homokkõ alkotja, de az alatta nyúló tágas
üreg már dachsteini mészkõben alakult ki.
A benne fellelhetõ barit kristályok az üregrendszer
hidrotermális eredetére utalnak. A hévizek által
kialakított barlangban azonban késõbb utat találtak
a hegyoldalon lefutó csapadékvizek és így
késõbb karsztos víznyelõvé alakult
át. Jelenleg is víznyelõbarlangként mûködik.
Hossza kb. 50 méter, mélysége mintegy 10 méter.
Többször megkísérelték bontással
a barlang folytatását megkeresni, de eddig számottevõ
eredmény nélkül. A patakmeder oldalában
a barlang felett hatalmas mohás sziklatábla található,
melyet szintén érdemes felkeresni.
A barlangtól nyugati irányba induló
ösvényt követjük, mely benõtt, déli
irányba haladó erdészeti útban folytatódik.
A nyílt, füves területen kijárt úthoz
csatlakozunk, mely folyamatosan fordul jobbra nyugati irányba.
A Garancs-hegyet a magassági gúlától északra
lévõ távvezeték oszlop jobb oldalán
található út segítségével
keresztezzük. A hegy lábánál átkelünk
a Határréti-patakhoz és egy dél-nyugati
irányba haladó mezõgazdasági úton
jutunk el a vörösvári temetõ sarkához.
Szontagh Ottó