 |
Gyalogszerrel a Kevélyek felé
Túránkat a polgármesteri hivatalnál kezdjük. A városháza emeletes épülete a XVIII. század végén épült késõ barokk stílusban. A hivatal elõtti téren az ország egyik legnagyobb bányászsztrájkjának emlékére készített szobor áll. (1. kép)
Az 1928-as megmozdulást felidézõ mû Bajnok Béla mûvész alkotása, melyet 1978-ban állítottak fel. A tértõl nem messze, a Szent Erzsébet utca elején található Flórián-kápolna a XIX. Század elején épült. Az építményt Fábián-, Sebestyén-, Rókus- és Rozáliai kápolnának is nevezik, sõt a vörösváriak Stui-kápolnának hívják.
A Szent István és Diófa utcákon végigmegyünk, a házakat elhagyva az újonnan kialakított iparterület felé vesszük utunkat. A Liegl kerítésének sarkánál balra fordulunk. A patak felé vezetõ utat az iparterület épületeinek alapozásakor megmaradt földbõl emelt kupac zárja le. Az akadályt leküzdve jobbra fordulunk és a Házi-réti patak medrét követõ ösvény segítségével érjük el a Házi-réti víztározót. A tavat az 1980-as évek elsõ felében alakították ki a Házi-réti patak és a Határ-réti patak összefolyásánál, a Fehér-hegy lábánál emelt gát segítségével. Az így létrejött víztározó rövid idõ alatt a környék egyik kedvelt horgászati helye lett. (2. kép)
A szép környezetben miután kigyönyörködtük magunkat, esetleg a horgászbüfénél fogyasztott frissítõtõl új erõre kapva, a Solymári-völgy felé folytatjuk utunkat. A völgyben a zöld sáv turistajelzéssel találkozunk, mely a Pilisborosjenõi Téglagyártól, a 18-as autóbusz végállomásától indul. Az ösvény a hegy kontúrját követve kanyarog rövid, de meredek lejtõkkel és emelkedõkkel. Az utat több vízmosás keresztezése nehezíti és teszi változatossá. Az egyik meredek vízmosásban emelkedik a Jenõi-torony homokkõbõl álló, törékeny kõzetû, karcsú sziklaalakzata. (3. kép)
A turistajelzést tovább követve a fehér-hegy legészakibb végén 30 méteres falletörés, a Solymári-fal található. (4. kép) A szikla déli része homokkõbõl, míg az északi oldala mészkõbõl áll. Mindkét sziklatömb régen gyakran látogatott sziklamászó iskola volt. A híres magyar író testvérpár, Benedek Elek és István szintén gyakran felkereste ezeket a sziklákat, hogy magashegyi túráikra felkészüljenek. Errõl a fiatalabbik testvér, István mesél a „Csavargás az Alpokban” címû nagysikerû könyvében.
A Solymári fal után széles erdészeti úthoz érve jobbra fordulunk és ezen haladunk tovább az „Egri csillagok” címû film forgatására épült „mûvár” ostromtól megmaradt maradványáig. (5. kép) A vártól déli irányba mintegy 400 méter távolságra valóságos kis szabadtéri múzeumot találunk a Teve-szikla környékén. (6. kép) A Teve-szikla alkotó anyaga dolomit. A szikla kõzetének keménysége, ellenálló képessége kis távolságon belül is igen nagy mértékben változik, ezért lepusztulása sem egyöntetû. A keményebb kõzettömegek sziklatornyokként preparálódtak ki, a könnyebben pusztuló részbõl mesevilágra emlékeztetõ alakzatokban gyönyörködhetünk. A Teve-szikla melletti bányafalon érdekes képzõdmények tanulmányozhatók. Alul nagy vastagságban található fehér dolomitot különbözõ fémvegyületek oldatai színezték sárgásra, vörösbarnára vagy egészen lilásra. A dolomit felett vékony, sötét, vörösbarnás homokkõ réteget figyelhetünk meg. A sziklacsoport közelében a fekete fenyves szélén mesterségesen mélyített barlang található.
Aki be akarja fejezni a túrát a Teve-sziklánál, az vagy Pilisbörösjenõ érintésével a Köves-bércen keresztül, vagy a kék kereszt jelzés segítségével, az új bányaterület megkerülésével, Szarvasnál juthat vissza a 10-es úthoz, és ezen keresztül autóbusszal Pilisvörösvárra. Azok számára, akik tovább szeretnék folytatni az utat a Kevélyeken keresztül, a következõ számban ismertetem a lehetõségeket.
Szontagh Ottó
3.
4.
5.
6.
1.
2.
