A valamelyest enyhülő nyár végi forróság az ősz közeledtét
jelzi, ugyanakkor mégis felhevíti az indulatokat. Ha ugyanis Önnek,
Tisztelt Olvasó, sikerült az elmúlt hónapokban, hetekben kimozdulnia
otthonából és valahol egy nyugalmas távoli tájon elfelejteni a mindennapi
gondokat, hazatérve, a maga teljes brutális valóságában szembesül
az önkormányzati választások előkészületeivel. Nem is előkészület
ez már, hanem harc a javából. Ezt jelzik azon olvasói levelek, amelyek
részben a polgármester legutóbbi számunkban közölt megszólalásának
nyelvezetét nehezményezik, részben minden sérelmet, bosszúságot bő
terjedelemben tárgyalnak. Falra hányt borsónak bizonyult azon kérelmem,
hogy levélíróink másokra való tekintettel fogják rövidre mondandójukat,
mert további véleményektől veszik el a helyet. Így is lett. Igaz,
akadt olyan is, amelyik hónapokkal ezelőtti, általunk is többször
megtárgyalt esetet akart újból előrángatni. Ennek nem láttuk értelmét.
A lap képes beszámolóinak jelentős részét a vörösvári
búcsú teszi ki annak ellenére, hogy a lebonyolítás hagyott némi kívánnivalót
maga után. Ennek okairól, előzményeiről egy jegyzőkönyv lebbenti fel
a fátylat.
Ami a Vörösvári Újságot illeti, nem kis büszkeséggel
adjuk tudtul az alábbiakat. Önkéntes társszerkesztőimmel fél éve dolgozunk
a lap csinosításán, tartalmi gazdagságának bővítésén. Ennek eredménye,
hogy amíg a februári szám 4 hirdetője mindössze 13.000 forinttal támogatta
a lap megjelenését, addig a legutóbbi, augusztusi kiadvány 12 hirdetője
120.000 forinttal. Csak azért ennyivel, mert többségük, féléves, lekötött
hirdetése miatt kedvezményben részesült. Akadt közöttük, aki a közlések
nyomán megnőtt áruforgalomról tájékoztatott, míg mások a lap kiegyensúlyozott
hangvételét hangoztatták. Köszönjük elismerésüket, támogatásukat,
Önnek, Tisztelt Olvasó pedig azt, hogy hozzájárul, hogy havonta mindössze
alig néhány tucat eladatlan példány maradjon szerkesztőségünkben.
A kezdeti kettő helyett változatlan áron immáron nyolc (!) színes
oldalt vehet a kezébe. Ezek a puszta tények és ezekből kell kiindulni
minden bírálat alkalmával.
Végezetül ne feledjük, augusztus 15-én volt Nagyboldogasszony
ünnepe. Az Ő segítségét kérjük az előttünk álló időszakra, hogy olyan
jövőbeni képviselőket segítsen döntési helyzetbe, akik a „Mondd, te
kit választanál?" cikkünkben jelölt elvárásoknak megfelelnek.
Szakács Gábor
Szent István napi körmenet
a Bazilikánál
Boldogasszony
Anyánk
Ünnepi ének a magyarok
Nagyasszonyához
(részlet)
Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Ó, Atyaistennek kedves szép leánya!
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája:
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra!
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!
Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet!
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet!
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!