 |
Légi fotók földközelbõl
Möller úr felállította a fényképezõgépállványt a ház elõtt, rátette a digitális kamerát, aztán a teleszkópok segítségével felemelte az egészet… 14 méter magasba… Ha nem lennének mellékelve az itt látható fotók, az olvasó nyilván azt hihetné, elírtuk az adatot. De tévedés kizárva. Sõt van 18 méteres változata is az állványnak. Ezek a speciális állványzatok arra szolgálnak, hogy a magasból lehessen fotózni épületeket. Az ilyen felvételek lényegesen többet elárulnak egy-egy épületrõl, mint a szemmagasságban készültek, de sokkal olcsóbbak, mint a valódi légi felvételek.
Luftbilder ohne Flugzeug – hirdeti az Aerocamera nevû müncheni cég prospektusa. A cég 1999 óta foglalkozik légi fotók készítésével és forgalmaz Európa-szerte fényképezõgép-állványokat.
Waltraude Schramm Möller úr, az Aero-camera alapítója szerint egyre több ingatlankereskedõ használja ki az Internetes elérhetõség elõnyeit. Az Interneten közzé tett ajánlatok azonban csak akkor sikeresek, ha a leendõ vásárló ránézésre meg tudja határozni az ingatlan értékét. Erre alkalmasak a speciális állványok segítségével készült „repülõgép nélküli” légi felvételek.
Möller úr be is mutatja nekem, hogy mûködik a korszerû szerkezet. Az álló- és mozgóképet egyaránt rögzítõ digitális kamerához egy irányító szerkezet és egy monitor van csatlakoztatva. Ezek segítségével lentrõl tökéletesen lehet irányítani – mozgatni, zoomolni, élességet állítani – a fényképezõgépet.
A bemutatóhoz persze nem kellett Münchenbe utaznom, mindez a Szent Erzsébet utca egyik házának udvarán történt. Itt van ugyanis a For-pen Kft. telephelye. Möller úr ezt a vörösvári céget bízta meg három állvány elkészítésével. Az elkészült mintapéldány rögtön meggyõzte õt, hogy a vörösváriak magas színvonalú, precíz munkára képesek.
A két cég együttmûködése példa arra, hogy a partnertelepülések polgárai közötti személyes, jó kapcsolatok (Frau Schramm-Möller a gröbenzelli Magyar –német Társaság elnökhelyettese) miként segíthetik elõ gyümölcsözõ gazdasági kapcsolatok kialakulását.
F. A.
Borszék, Erdély leghíresebb fürdõvárosa
Partnertelepüléseink közül a legkevésbé Borszéket ismerjük. Pedig ez a csodálatos természeti környezetben fekvõ városka Erdély leghíresebb fürdõhelye.
A városka a Gyergyói- és Besztercei-havasok közötti védett magaslati helyen 950 méter magasan levõ völgyben fekszik. Csodálatos fenyõerdõk övezik, ezért tiszta, ózondús levegõje igazi felfrissülést jelent a fáradt, kimerült, állandó stresszhatás alatt levõ és álmatlanságban szenvedõ szervezetnek. Borszéket azonban az itt feltörõ 30 különbözõ összetételû ásványvízforrás tette igazán híressé. Ezen források fölé kellemes kis pavilonokat építettek, mely pavilonokban a századfordulón hangulatos zene szórakoztatta a sétáló üdülõvendégeket. Borszék villái külsejükben a század eleji fürdõváros hangulatát idézik. Gyógyászati részleg is mûködik itt. Ivó- és fürdõkúraként használják e gyógyvizet.
A források mindegyike más és más összetételû. Közös vonásuk a bõséges szénsavtartalom, a kálium, magnézium, nátriumsók oldott jelenléte.
A legenda szerint egy sérült juhász megfürdött az egyik borszéki forrás vizében, és nagyon hamar meggyó-gyult. Ettõl fogva nemcsak a hír, de a víz is messzire eljutott. Hordókban, szekereken szállították az ország nagy városaiba. A borszéki ásványvíz rendkívüli gyógyító hatással van az emésztõrendszer megbetegedéseire – gyomor, belek, máj, vesék, húgyhólyag, epe és húgyutak –, valamint a periférikus érrendszerre.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1594-ben már olasz orvosának tanácsára hozatott fürdõvízet magának nyavalyájának gyógyítására és innentõl kezdve a reményvesztett betegek menedéke lett Borszék.
Internetes források alapján
