 |
Mit kell tudni az EU-ról?Vámunió
A mostani és a következõ részben két olyan témakörrel ismerkedünk meg, melyek ilyen-olyan módon összekapcsolódnak. A téma a vámunió és az adózási rendszer. A vámhatárok megszûntével ugyanis a tagállamonként változó adórendszerek is befolyással bírnak majd a kereskedelemre.
Hazánk a 2004-es csatlakozás után az egységes vámunió tagja lesz. A vámunió kizárólag a tagországokon átívelõ termékekre vonatkozik, az utasforgalomra nem, úgyhogy az útlevelünkre néhány évig még szükség lesz – az úgynevezett schengeni határ 2007-ig csak Ausztriáig fog tartani. A vámuniónak emellett semmi köze nincs az euró bevezetéséhez – erre is legkorábban 2007-ben kerülhet sor, akkor lehetünk az úgynevezett Monetáris Unió tagjai.
A vámunió azt jelenti, hogy az Unió teljes területén folytatott mindenféle kereskedelem belföldi kereskedelemnek minõsül. Ebbõl következõen az export és import jelentõsen leszûkül: csak az úgynevezett harmadik országokkal folytatott kereskedelem számít majd ilyennek. Értelemszerûen az uniós országokból származó, illetve oda szállítandó termékek nem lesznek vámmal terhelve. A vám megszûnése mellett azonban a kereskedõknek továbbra is meg kell majd fizetni a termékre vonatkozó áfát, jövedéki adót, környezetvédelmi termékdíjat.
A vámmentesség a teljes árucsere-forgalomra kiterjed majd, s a harmadik országból érkezõ termékek vámtarifái egységesek lesznek. A termékeknek külön kódja lesz, ami a nemzetközi (uniós) rendszer alapján egységes vámtarifát jelöl. Minden exportra és importra szánt terméket ezzel a kóddal látnak el. Ha egy kereskedõ olyan árut importálna vagy exportálna, ami nem szerepel ebben a vámtarifa-kódexben, be kell jelentenie. Ezt követõen megállapítják az adott termék vámtarifáját, mely ezután ellenõrizhetõen az egységes rendszer része lesz. A vámtarifa-rendszer szabályozása, egységesítése a gyakorlatban mintegy ötezer termék esetében vámcsökkenést, kétezer termék esetében azonban vámtétel-emelkedést jelent.
Ha puszta fogyasztóként szemléljük a változásokat, kétségtelen, hogy egyértelmûen jól fogunk járni. Elmúlnak a vadregényes határátlépések, mikor a nagymama ül a videón. Bár szerencsére nagyrészt már megszûnt a mûszaki cikkek generálta turizmus – átalakulván benzin- vagy élelmiszer-turizmussá –, azért a jövõben sem lesz érdektelen körülnézni a szomszédos piacokon.
A különbséget nem a minõségben kell majd keresni (hiszen itthon is mindent meg lehet kapni), hanem az adott ország áfa-rendszerében. Magyarországon ugyanis a legmagasabb és a leggyakrabban alkalmazott áfakulcs 25 százalék. Ez uniós viszonylatban a legmagasabbak között van (egy-két országban, például Dániában alkalmaznak még ilyen magasat). Ha tehát olyan országban vásárolunk, ahol a legmagasabb áfakulcs csak 16 százalék (ilyen például Németország), máris jobban jövünk ki. (Erre a kérdéskörre részletesebben is visszatérek az adórendszerrõl szóló részben.)
A történet nem ennyire mesébe illõen egyszerû, ha kereskedõk vagyunk. Noha az adminisztráció lényegesen egyszerûsödik majd – megszûnnek például a napokig tartó vizsgálatok a határokon –, a kereskedõknek fel kell készülniük számos olyan problémára, melyek ma még teljesen idegenek. Ezen változások jelentõs része az adózás szempontjából fontos (errõl következõ számunkban szólók részletesebben). A vámrendszert illetõen a legfontosabb, hogy import esetén ott kell megfizetni a vámot, ahol a termék átlépi az Unió határát. Ha például amerikai autókat hozatunk be Franciaországon keresztül, ott kell megfizetnünk a vámot, s ott történik meg az egyetlen ellenõrzés is.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a vámosokkal, a szállítmányozó cégek vámügyi dolgozóival. Utóbbiak esetében valószínûleg a munkakör tekintetében tapasztalható majd változás. Noha az export-import kereskedelem jelentõsen le fog szûkülni (vagy teljesen megszûnik) – mivel ezek a vállalkozások jórészt nem csak szállítással foglalkoznak –, az egyéb tevékenységek során a szállítmányozó cégek egy sor olyan adminisztrációs feladattal fognak szembesülni, melyek igénylik majd a munkaerõt. A határátkelõknél tevékenykedõ vámtisztek sem maradnak munka nélkül, még a schengeni határok feloldása után sem. Õk egyéb feladatokat fognak ellátni, ám az állami alkalmazásban lévõ vámügyintézõk közül mintegy négyszázan elveszíthetik munkájukat – jobb esetben átképzésekkel segítenek a helyzetükön.
Szabó Emese
Egy legenda szárnyra kél
„Vérfürdõ” VörösváronEgy legenda kialakulásának vagyunk mostanság tanúi. Újságunk nemrégiben beszámolt arról, hogy a tavasszal megjelent Kalauz címû információs kiadvány (2003, Média-mix Könyvkiadó) tévesen azt állította, hogy az 1828-as bányász-éhségfelvonulás során a csendõrség a bányászok közé lõtt, és több bányász életét vesztette. A kifogásolt szöveg így hangzik: „Nagy visszhangot keltett az országban az 1928-as bányász-éhségfelvonulás, melynek során a csendõrség a fegyverét használta, és a bányászok közül többen életüket vesztették.”
Valójában a csendõrök nem használták a fegyverüket és a bányászsztrájknak nem voltak áldozatai. Nem volt tehát „vérfürdõ” Vörösváron.
Csodálkozva olvastuk az iménti mondatot szóról-szóra a Vendégváró – Látnivalók Pest megyében címû, szintén az idén napvilágot látott kiadványban. Bár ezt a könyvet egy másik kiadó jelentette meg (2003, Well-Press Kiadó, Miskolc), nemcsak az idézett mondat, hanem a szöveg nagy része is megegyezik az elõbb ismertetett kiadványéval.
Persze korántsem a szerzõi jogok miatt aggódunk, amikor arra kérjük késõbbi könyvek illusztris szerzõit: ne kapkodjanak, mielõtt bármit is sebtében kimásolnának innen-onnan rólunk, kérdezzék meg tõlünk, mi jobban tudjuk.
A vérfürdõket nem szeretjük. Még a kitaláltakat sem.
Városunk az Interneten
www.pilisvorosvar.lap.huElkészült Pilisvörösvár elsõ internetes katalógusa, a www.pilisvorosvar.lap.hu webol-dalon. Ez a lap része annak a 2001 februárjában – holland minta nyomán – elindított laprendszernek (www.lap.hu), amely önkéntes szerkesztõk által készített tematikus katalógusok segítségével próbál az Internet információs dzsungelében járható ösvényeket vágni. Az elmúlt két és fél év alatt több mint 1500 oldalt állítottak össze a különbözõ témákat felkaroló szerkesztõk, s ezen oldalak látogatottsága és népszerûsége egyre nõ.
Bizonyára tapasztalta már a kedves olvasó is, hogy egy-egy keresett témát, információt sokszor csak nagyon nehezen lehet megtalálni a több millió weboldal között. A lap.hu mozgalom létrejötte után egyre több internetezõ kezdi a keresést a lap.hu oldalaival. És legtöbbször sikerrel.
Egyre több település is felkerül a lapok közé. (A szomszédos települések közül például: www.pomaz.lap.hu, www.dorog.lap.hu, www.szentendre.lap.hu stb.)
A lap.hu lapjai lényegében tematikus linkgyûjtemények, olyan internetes katalógusok, amelyek megpróbálják összegyûjteni az adott téma összes fontos weboldalát, dokumentumát.
A www.pilisvorosvar.lap.hu egy olyan frissen elkészített linkgyûjtemény, katalógus, amely teljességre törekvõen gyûjti egybe a Pilisi-medence városára, régiós központjára vonatkozó internetes oldalakat, honlapokat, dokumentumokat, információkat. Hetenkénti frissítése garantálja, hogy vak linkek, elavult címek ne szerepeljenek rajta. Folyamatosan gyûjtjük az új weboldalakat, friss információkat, ebben számítunk mostantól kezdve az Internetet rendszeresen használó vörösvári polgárok segítségére is. Kérjük, ha tudnak olyan vörösvári vonatkozású weboldalakról, amelyek nem szerepelnek katalógusunkban, értesítsenek minket. Elõre is köszönjük!
– a lapszerkesztõ
Pilisvörösvár, a mi városunk
www.vorosvar.huFelhívjuk internethasználó olvasóink a figyelmét a „Pilisvörösvár, a mi városunk” (címe: www.vorosvar.hu) weboldalra, amelyet legfõképpen a következõ célokból jött létre:
– napi hírek, információk közlése a város életérõl, eseményeirõl;
– elõzetes tájékoztatás kulturális és közösségi programokról, eseményekrõl;
– véleménycsere közös dolgainkról;
– helyi alkotók szépirodalmi és szakirodalmi mûveinek, a városról szóló cikkeknek, dokumentumoknak, a várost ábrázoló fotóknak és festményeknek a digitalizálása és megõrzése az utókor számára.Linkajánlások:
www.dunakanyar.hu
www.dunakanyar.lap.hu
www.pilis.lap.hu
www.pest-megye.lap.hu
