Vörösvári Újság Online

Tartalmas értesítõt helyeztek el Pilisvörösvár lakosainak postaládájában, valamint egyes középületei hirdetõi felületein. Ez az értesítõ, így az év derekán arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi évektõl eltérõ gyakorlatot fog folytatni a város szemétszállítója. A lelazulást felváltó szigor, kifejezetten matricaalapon szelektál.

Hogy mi is volt ez a lelazulás? A háztartásokban keletkezett kommunális hulladék nem minden esetben fért bele a szolgáltatási szerzõdésben megállapodott kukaedénybe, ezért az ingatlantulajdonosok vagy alkalmi zsákba tették a szemetet, vagy beruháztak egy másik kukára. A szolgáltató hetenkénti járata meg kezelte a hulladéktöbbletet. Ez a rendszer végül is mindenki egyetértésére talált, kivéve a Rumpold cég vezetését. Õk a nyilvánvaló többletszeméttel már kevésbé voltak költséghatékonyak, de ez lehetne akár az õ belü-gyük is. A városi önkormányzat felhatalmazásával, a polgármester idén új szerzõdést írt alá a szolgáltatóval. A szerzõdésben foglaltak alapján, a szolgáltató úgy érezte, hogy a szerzõdésbõl fakadó pénzügyi többletterheit csak úgy tudja teljesíteni, ha nem bánik elnézõen a többlethulladék elszállításával. Az erre az évre kialkudott tarifákkal megküldött szolgáltatási szerzõdésekben rögzített adatok alapján postázzák a 2003. évi matricákat, melyek feltûnõ helyre – leginkább a kukára – történõ kiragasztása, a szolgáltatás igénybevevõjének, vagyis az ingatlantulajdonosnak a kötelessége.

A matrica szerepe felértékelõdik, hiszen nemcsak azt mutatja, hogy az adott ingatlantulajdonosnak érvényes szerzõdése van, hanem azt is, hogy mennyi tároló üríthetõ. Rák József, a cég vezetõje a lapnak azt nyilatkozta, hogy mindenki megkapja szeptember elején az aláírt szerzõdéseket és a matricákat, de onnantól kezdve következetesen csak a matricával ellátott kukákat kezelik, ill. a céges zsákokat viszik el. Elmondása szerint, a szemétszállítást végzõ kollégái nem lehetnek elnézõek, hiszen õket is ellenõrizni fogják. Rák úr számít a lakosság megértésére, hiszen, mint fogalmazta, ez a szigorítás csak a szolgáltatási szerzõdésben foglaltaknak tesz eleget.
A többlethulladékra biztosított 6 db ingyen zsák, a szerzõdési évre szól. Megerõsítette, hogy a szerzõdésben szereplõ 0,5 kbm/ ingatlan/év sittszerû hulladék, munkanapokon 06-14 óráig helyezhetõ el az átrakóállomáson. A mennyiséget és a beszállítót minden esetben regisztrálják, elkerülendõ a többszöri kereten felüli forduló.

Rák úr sajnálja, hogy csak az év második felére rendezõdik a szerzõdések és matricák helyzete, hozzátette, hogy a 2004. évi matricákat már decemberben postázni szeretnék.

Kérdésünkre elmondta, hogy a nem fizetõkkel szemben a törvény adta eszközökkel, és határozottan fognak fellépni.

Végezetül megerõsítette, hogy igény esetén szívesen együttmûködnek várostakarítási akciókban, melyhez konténereket és rendkívüli nyitva tartást biztosítanak.

A Képviselõ-testület ez évi legelsõ – 1/2003. (01. 23.) Kt. sz. – határozatában döntött 13 belterületi utca szilárd burkolattal való ellátásáról. A határozat szerint a leaszfaltozandó utcák a következõk:

Tavasz u., Csokonai u., Vörösmarty u., Jókai u., Szõlõkert köz, Erkel Ferenc u. (a Kodály u. és a Tûzoltó u. között), Kodály u., Honvéd u., Dugonics u. (a Tavasz u. és a Nyár u. között), Zrínyi u. (a Szabadság út és az Õsz u. között), Nagyváradi u. (a Dózsa Gy. u. és a Pozsonyi u. között), Táncsics Mihály u. (a Mátyás király u. és a Dózsa György u. között), Szegfû u.

A Képviselõ-testület döntött arról is, hogy a fenti utcák terveztetését és kivitelezését ütemezetten kívánja elvégeztetni. A teljes beruházást 2003-tól kezdõdõen három év alatt kell megvalósítani. Az útépítés pénzügyi forrását az évenként befolyó gépjármû-súlyadó összegébõl biztosítja az Önkormányzat.

Az elsõ ütemben a Tavasz utca és a Zrínyi utca leaszfaltozására közbeszerzési pályázatot írt ki az Önkormányzat, amelyen öt útépítõ cég vett részt. Július 28-i ülésén a Képviselõ-testület érvényesnek, de eredménytelennek minõsítette a pályázatot és új meghívásos, tárgyalásos pályázatot hirdetett. Az okokat és a kilátásokat tudakolva kérdeztük meg a döntés hátterérõl Müller János képviselõt, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökét.

– Elnök úr, mit jelent az, hogy érvényes volt a közbeszerzési pályázat, de eredménytelen?

– A közbeszerzési pályázatra érkezett öt ajánlat közül három formai és tartalmi szempontból is maradéktalanul megfelelt a pályázati kiírásnak. Ezért a pályázat érvényes volt. Másrészt azonban az ajánlatokban szereplõ összegek meghaladják az Önkormányzat jelenlegi pénzügyi lehetõségeit, azaz nem tudunk rá forrást biztosítani. Ezért nyilvánította a Képviselõ-testület eredménytelennek az elsõ ütem két útjának megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot.

– Az újra kiírt pályázat tárgyalásos jellegû lesz. Erre meghívjuk az elõzõ pályázat résztvevõit – de természetesen mások is jelentkezhetek rá. Abban reménykedem, hogy a tárgyalások során számunkra az eddigieknél kedvezõbb ajánlatok születnek. A beruházást az nyeri meg, aki a helyszínen a legjobb ajánlatot teszi. Természetesen a végsõ szót a Képviselõ-testületnek kell akkor is kimondania.

– Önnek volt egy elképzelése mind a 13 utca egy ütemben való leaszfaltozására. Az útépítési pályázatot megnyerõ cég megfinanszírozta volna a teljes beruházást, megépítette volna az összes utat, de csak három év alatt fizették volna ki neki a munka ellenértékét…

– Az útépítés elõkészítése során kiderült, hogy jobban járunk, ha az eredeti elképzelés szerint, azaz ütemezve, részletekben építjük meg az utakat, ugyanis ez esetben kedvezõbb pályázati feltételek között több esélyünk van állami támogatások elnyerésére.

– Azaz jobb, ha lassan, részletekben több út épül meg, mind egyszerre, gyorsan kevesebb?

– Így igaz. Folyamatosan pályázunk az útépítések támogatására, sok munkát fektetünk bele – a Polgármesteri Hivatalban jelenleg is három tisztviselõ foglalkozik a pályázatokkal.

– A pályázatokon való részvétel feltétele volt, hogy kiviteli tervünk és építési engedélyünk legyen minden utcára. Mindezt 45 szakhatósággal kellett leegyeztetni. Az elhúzódó egyeztetések és az elsõ közbeszerzési pályázat eredménytelensége miatt némileg csúszik az útépítés megkezdése. Elõre láthatólag október közepén kezdõdhetnek meg a munkálatok.

– Reményeink szerint összesen négy: a Tavasz, a Zrínyi, a Nagyvárad és a Szegfû utca. Az utóbbi két utcára vonatkozó közbeszerzési pályázat bontása is megtörtént, és a Képviselõ-testület úgy döntött, hogy a Bola 95 Kft.-vel köt szerzõdést a kiviteli munkák elvégzésére.

– Ezt határozottan ki merem jelenteni, de reményeink szerint ennél több utcát fogunk megépíteni a vörösvári polgárok megelégedésére.

Tisztelt Szerkesztõ Úr! A Vörös-vári Újság 2003. júliusi számában megjelent „Vezetõváltás a Városgondnokság élén” címû cikkben Grószné Krupp Erzsébet polgármester személyemet bírálta. A cikket Ön megjelenés elõtt velem nem ismertette, ezért a cikk utolsó sora abban a szövegkörnyezetben nem felel meg a valóságnak. A bírálatra ezúton teszek észrevételt, kérem, hogy levelemet teljes egészében, változtatás nélkül a következõ lapban szíveskedjen nyilvánosságra hozni.

Személyemrõl, munkámról való véleményét tiszteletben tartom, de bírálatában ellenem felróttakról más a véleményem, ezeket szíves tudomására hozom.

1. „A Városgondnokság évtizedes maga elõtt görgetett problémáit” nem az intézmény vezetõjének kellett volna megoldania, hanem a fenntartó önkormányzatnak. Az intézmény Szervezeti és Mûködési Szabályzatát 2002-ben elkészítettük, elfogadására nem került sor.

2. Az intézmény szakfeladatainak ellátását munkatársaimmal együtt folyamatosan teljesítettük az önkormányzat által biztosított és megszabott feltételek szintjéig. Nem váltam szakmailag alkalmatlanná.

3. A szennyvíztisztító-telep 2001. évi vízkibocsátására kivetett környezetvédelmi bírság 1 169 100 Ft. Ebbõl befizetési kötelezettség 818 400 Ft. A különbözet 30% az önkormányzatnál marad mûszaki fejlesztési célra.

A tisztítótelepen a beruházási hiányosságok, az eseti meghibásodások és más korábbi szakvéleményben is feltárt okok miatt az elõírt vízminõséget folyamatosan biztosítani nem lehet. 1995-tõl 2001-ig 7 éves átlagban számítva 684 200 Ft/év környezetvédelmi bírságot kellett a városnak befizetni. A szükséges fejlesztési feladatokat minden évben a költségvetési tervezéshez javaslatként megadtuk, választ és költségvetési keretet egyszer sem kaptunk.

4. A Környezetvédelmi Felügyelõség 1996-ban, a szennyvíztelep bõvítésekor a beruházó önkormányzat feladataként írta elõ a szennyvíziszap elhelyezésének megoldását, ez a telep üzembe helyezéséig sem teljesült. E tárgyban csak önerõs fejlesztéseket tudtunk végezni, mert a város éves költségvetésének készítésénél javaslataink támogatást, prioritást nem kaptak. Feltételek hiányában maradt a megtûrt helyi iszapelhelyezés.

A halaszthatatlan probléma megoldására javaslatot tettünk, és Öntõl is többször kértünk segítséget, állásfoglalást. Válaszként kaptam a 2003. július 2-ra ellenem kitûzött fegyelmi eljárás indítványát.

Végezetül felhívom szíves figyelmét, hogy munkámról, személyemrõl szubjektív magánvéleményét a város közéleti lapjában sincs joga közzé tenni.

A Képviselõ-testület az elmúlt év novemberében döntött arról, hogy építési telkek kialakítása céljából kiméreti és kijelölteti a Görgey utca és a Klapka utca által határolt területet.

Július végén megtörténtek a leendõ lakóterület tereprendezési munkálatai, és elkészült a telekmegosztási vázrajz is. A telkek kitûzése folyamatban van.

Az árajánlatok bekérése után várhatóan még augusztusban döntés születik arról, ki fogja elvégezni a terület közmûvesítését.

A telkek értékesítése a közmûvesítés befejezése és a város Településrendezési tervének elfogadása után kezdõdhet meg – elõre láthatólag ez év végén vagy jövõ év elején.

Lapunk utcára kerülésével egy idõben adják át a HACCP rendszer szerint felújított konyhákat. Mint ismeretes, szeptember 1-jétõl a Sodexho Kft. látja el a közétkeztetést a városban. Az óvodások részére a Rákóczi utcai óvoda konyhájában fognak fõzni. Az iskolásoknak Budapestrõl szállítják be és a melegítõkonyhákban adagolják ki az ételt.

Ha valaki életében elõször jár Németországban, elsõre feltûnik neki, hogy a falvakban, városokban sehol sem lát légvezetékeket, lógó kábeleket, a hozzájuk tartozó fölösleges oszloperdõvel egyetemben. Európának ezen a felén ugyanis már régóta a földben vezetik a közmûveket. Sokkal emberibb így az épített táj, hangulatosabbak a falvak, városkák utcái, kevésbé balesetveszélyes a közlekedés. A házak falán itt-ott jópofa cégérek lógnak, s nem madzagok, transzformátordobozok, jelerõsítõk s mindenféle egyéb ketyerék.

Sajnos nálunk mostanáig elkerülte a rendszer- és szemléletváltás a vörösvári kábeldzsungelt. Lehet, hogy nekünk már fel sem tûnik, hogy mindenütt ronda, kátrányos faoszlopok vagy rozsdás vasszörnyek merednek az ég felé és mindenfelé hasas madzagok lógnak, kérdezzük azonban meg a búcsúra hozzánk érkezõ vendégeket, nekik bizonyára lesz egy-két megjegyzésük a kábelrengetegrõl.
(A Kápolna utcában, ahol lakom, gyerekkoromban még csak az utca páros házszámú oldalán húzódott a magasban villanyvezeték. Késõbb a másik felére is villanyoszlopokat raktak – jóval magasabbakat, mint a páros oldalon. A kilencvenes évek elején pedig bevezették a kábeltévét, zegzugos vezetésû, a háztetõket is összekötõ gyászszínû kábelekkel. Teljessé vált a kábelkáosz az utcában. Akkor még nem értettem a bátyámat, aki valósággal idegrohamot kapott, amikor meglátta így felpántlikázott telkünket. Persze, õ sokat járt külföldön, Németországban: volt összehasonlítási alapja.)

Az önkormányzat – felismerve a városkép szempontjából tûrhetetlen állapotokat – 2002 novemberében rendeletben szabályozta a közmûvek elhelyezését. (24/2002. [XII. 03.] Kt. sz. rendelet a köztisztaság fenntartásáról és a városképvédelem egyes kérdéseirõl.)

A rendelet 6. §-a kimondja, hogy „Új közmûhálózat létesítése, a meglévõ hálózat korszerûsítése, fejlesztése és bõvítése esetén a vezetéket föld alatt kell vezetni.” Ettõl „eltérni csak a Képviselõ-testület hozzájárulásával és csak abban az esetben lehetséges, ha a vezeték mûszaki okokból (pl. más közmûhálózattól való védõtávolság megtartása) a föld alatt nem vezethetõ.”

A föld alatt vezetett kábelek nemcsak egy esztétikailag kedvezõbb városkép kialakulását segíthetik elõ, hanem sokkal biztonságosabbak is. Igaz, jóval drágábbak. Egy föld alá bujtatott villanyvezeték négyszer annyiba is kerülhet, mint a hagyományos légkábeles megoldású. A városkép védelme és a környezetvédelem szempontjai azonban erõsebben érvényesülnek ma már annál, hogy mindenbõl az olcsóbbikat válasszuk. (Amit hosszú távon gyakran drágán megfizetünk.)

Az Északi lakókörzet (Erzsébetváros) újonnan kialakított telkeit már e rendeletnek megfelelõen közmûvesítik. A területen csupa új – és remélhetõleg ízléses – épület emelkedik majd, és sehol sem fogják zavarni az összképet a légvezetékek.

Más kérdés, hogy a város többi részén (az „óvárosban”), ahol légkábellel, szakmai szóval: szabadvezetékkel vezetik az elektromos áramot, még évtizedekig megmaradhat az oszlop- és kábeldzsungel.

Marlok József nyugdíjas mérnök, az Elmû pilisvörösvári kirendeltségének volt vezetõje szerint ugyanis a szabadvezetékek földkábelekkel való kiváltása rendkívül sok mûszaki problémával jár együtt – különösen ott, ahol közös oszlopsoros hálózat található, azaz az Elmû, a Matáv és a Kábeltévé vezetékei együtt lettek kiépítve. Anyagilag is igen megterhelõ a vezetékek cseréje: ingatlanonként kb. 200 ezer forintba kerülne.

Erzsébetváros (Erzsébetliget, Szent Erzsébet lakókert), ha megépül, vonzó mintaként szolgál majd a város többi lakója számára is, és ennek hatása túlnõhet a mûszaki problémákon és pénzügyi számításokon is. Földben vagy levegõben? A távoli jövõben nem lehet kérdés. Mint ahogy az is biztos, hogy Európa itt toporog a küszöbünkön.

A szabadvezeték (légkábel) hátrányai:
– két tartószerkezet között csak egyenesen vezethetõ, irányváltoztatásnál újabb tartószerkezetet (oszlopot) kell elhelyezni,
– idõjárásnak ki van téve,
– balesetveszélyes,
– tetõtartó szerelésekor a tetõszerkezet és a fedés megbontásra kerül,
– idegen ingatlan kikerülése költséges, a vezetékjogi engedély esetenként nehezen szerezhetõ meg (pl. nyeles telkek),
– a fogyasztásmérõt csak falon, falban vagy segédoszlopon lehet elhelyezni.

A földkábel hátrányai:
– az utcai vezetéket az ingatlannal összekötõ ún. csatlakozóvezeték kiépítésekor szükség van a közmûvekkel való egyeztetésre és szakhatósági engedélyre,
– drágább, elhelyezési körülményektõl függõen 2-4-szerese is lehet a szabadvezetéknek, a többlet anyagköltség és a munkadíj mellett a tervezési költségek is nagyobbak a közmûvekkel történõ egyeztetés és a szakhatósági engedély megszerzése miatt.

A fenti cikkben említett rendelet természetesen a kábeltévé-rendszer korszerûsítését is érinti. Az elöregedett légkábeleket csak föld alatt vezetettekkel lehet kiváltani. Az Önkormányzat és a FiberNet közötti szemléletbeli különbségek egyelõre lehetetlenné teszik azonban a korszerûsítés folytatását. Az Önkormányzat ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy közterület-foglalási díj gyanánt a szolgáltató vállalat a földkábelek lefektetése után viacolor burkolattal állítsa helyre a járdákat. A FiberNet ezt méltánytalannak tartja: a cég szerint az eredeti állapotnak megfelelõen kell helyreállítaniuk a járdákat, a viacolor burkolat rendkívüli mértékben megdrágítaná a hálózat felújítását.

Négy és félmillió forintot nyert az Önkormányzat a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázaton a Német Nemzetiségi Általános Iskola nyílászáróinak cseréjére. A Képviselõ-testület a bekért árajánlatok alapján elõre láthatólag augusztus végén választja ki a kivitelezõt. A munkálatok sajnos a tanítási idõ alatt fognak elkezdõdni.

– A kivitelezõt megkérjük arra, hogy lehetõség szerint hétvégeken végezze el az átalakítást – ígéri Müller János képviselõ, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke. – A pályázati úton elnyert összeg nem elég a teljes rekonstrukcióhoz, de bízom benne, hogy a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk is eredményes lesz.

A Képviselõ-testület négy tagjának felajánlásaiból, kalákában újult meg az Akácfa utcában egy hagyományos, kerekes kút.

A kút kávájának anyagát és a kõmunkát Molnár Sándornak, a faanyagot, tetõfedést, festést Müller Jánosnak, a kút kerekének helyreállítását, a lakatos munkát Krupp Jánosnak, a tetõfedéshez szükséges cserepet Szakszon Józsefnek köszönhetjük. A helyreállításban részt vett, Wieszt András polgári szolgálatos, aki az asztalosmunkát végezte. A munkát Kulcsár Borbála, a Mûszaki Osztály munkatársa szervezte meg. A példamutató, dicsérni való kezdeményezés eredményét bárki megszemlélheti, aki végigsétál a gyönyörûen karban tartott, virágos Akácfa utcán.

Nyári szombatestéken az ember kiül a teraszra és hallgatja a zenét, ami a város felõl bukdácsol a háztetõkön. El-eltûnõdik, vajon melyik szórakozóhely kerthelyiségében zenélhetnek? Vagy tán esküvõ van? Néha az éjszakába nyúlik a muzsika. Nyitott ablaknál alszunk, álmainkba beleszövõdnek az ismerõs dallamok. Már mint akkor, ha egyáltalán tudunk aludni tõlük. Hajnalban a Fõ úton a szokásos rodeó: suhancok kísértik a sorsot tövig nyomott gázpedállal. Kisvárosi (bunkó)forma 1. Csikorogjanak a fékek. Bõgjön ezerrel a motor… Reggel felé a mulatságból hazafelé tartó részegek üvöltöznek. Szóval zajlik az élet. Röpködnek szitkok és a decibelek.

Mindamellett, hogy szombatonként az ember többet elvisel zajból-zenébõl – Hadd mulassanak a fiatalok! –, elõfordul, hogy mindenféle határt áthágnak a mulatók, tekintettel nem lévén a pihenni vágyókra. Az elmúlt években többször vettem részt rendõrökkel és polgárõrökkel szombati járõrözésben. Majd minden alkalommal volt egy-egy csendháborításos esetünk. Nemrégiben egy sörözõ tulajdonosát kellett figyelmeztetnie a rendõröknek jócskán éjfél után, hogy kapcsolják ki az udvarra kitett bömbölõ hangszórókat, mert még az utca másik végén sem tudnak tõlük aludni az emberek.

Az utóbbi idõben nemcsak a rendõrségre, hanem az Önkormányzatra is egyre több bejelentés érkezett, hogy a vendéglátó egységek: éttermek, sörözõk, kocsmák nincsenek tekintettel a környékükön lakókra, és este 10 óra után is az elviselhetõnél hangosabban üzemelnek. A Képviselõ-testület ennek hatására alkotta meg a zajártalom elleni védekezésrõl szóló rendeletét.

– Egy új rendeletrõl van szó vagy egy korábbinak a módosításáról? – kérdezem Heider László jegyzõtõl.

– Ez egy vadonatúj rendelet, amelyet a Képviselõ-testület a lakosság nyugalmának fokozottabb védelme érdekében hozott a zaj-és rezgésvédelemrõl szóló 1983-as kormányrendelet, valamint egy 2002-es KÖM-EÜM együttes rendelet alapján. Megalkotására azért volt szükség, mert korábban nem volt olyan konkrét szabályozás, ami a város közigazgatási területére vonatkozott volna.

– Mit tehetett eddig a jegyzõ, ha sorozatosan panasz érkezett egy vendéglátóegység túl hangos üzemelésére vonatkozóan?

– Nagyon körülményes eljárással lehetett csak eredményt elérni. Két alkalommal zajmérést kellett végeztetnünk az adott helyen, ráadásul a mi költségünkön, és ha mind a két esetben meghaladta a zajszint a megengedett értéket, csak akkor lehetett fellépnünk az üzemeltetõ ellen.

– Nem lett volna egyszerûbb meghatározni mindenütt, hogy teszem azt, 10 óráig tarthat nyitva a vendéglátóhely?

– A közhiedelemmel ellentétben az Önkormányzat nem szabhatja meg egy vendéglátóhely nyitva tartási idejét. Az üzemeltetõnek csak bejelentési kötelezettsége van erre vonatkozóan.

– Mennyivel könnyebb a helyzete a jegyzõnek az új rendelet megszületése után?

– A most megalkotott új rendelet révén minden bizonnyal hatékonyabban és gyorsabban léphetünk fel a nyugalom érdekében. A rendelet szerint a tulajdonosnak kell bizonyítania, hogy nem lépte át a zajhatárt, és neki is kell fizetnie a zajszintmérés költségeit. Ha ezt nem végezteti el, vagy ha a mérés alapján a zaj meghaladja a rendeletben rögzített szintet, bírságot szabhatunk ki rá, korlátozhatjuk az üzlet nyitva tartását, 90 napra ideiglenesen bezárathatjuk az üzletet, és amennyiben ez idõ alatt sem történik pozitív változás, végsõ soron visszavonhatjuk mûködési engedélyét. Egy újonnan nyitandó vendéglátóegység pedig eleve addig nem is kaphat mûködési engedélyt, amíg a zajmérést el nem végezteti, és nem rendelkezik zajvédelmi engedéllyel.

Rendelet tehát már van, a zajszintet is beszabályozták, a kérdés csak az, sikerül-e majd betartatni is a paragrafusokat, s meg tudjuk-e találni az egyensúlyt a jókedvû ünnepi vigadalmak és a dolgos, csendes hétköznapok között.

(1) A rendelet hatálya kiterjed Pilisvörösvár Város közigazgatási területének belterületére:
A kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben, zenés, szórakozóhelyeken történõ zeneszolgáltatásra, hangosító berendezés üzemben tartására.

A lakásokban fenntartott rádió, televízió, magnetofon és egyéb hangosító berendezés üzemben tartásával kapcsolatos indokolatlan zaj okozására.
A gépjármûvek (munkagépek, tehergépjármûvek, személygépkocsik és motorkerékpárok) üzemben tartásával kapcsolatos zajkezelésre.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a városi ünnepségek, rendezvények során alkalmazott hangosításra, a városi hangosbemondón történõ hírközlésre, hirdetésekre.

(1) E rendelet alkalmazásában veszélyes mértékû az a zaj, amely meghaladja a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EÜM együttes rendeletben megállapított zajterhelési és rezgésterhelési határértéket.

(2) Veszélyes mértékûnek minõsül az a zaj is, amelyre – jellegébõl adódóan – határértéket nem lehet elõírni, illetõleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhetõ, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentõs mértékben zavarja.

(1) A zajterhelés az 1. sz. mellékletben meghatározott értékû lehet.
(3) A rendelet alkalmazásában a nappali idõszak 06-22 óra, az éjszakai idõszak 22-06 óra.
(4) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó- vagy intézményépület zajtól védendõ homlokzata elõtt 2 méter távolságban kell teljesülnie.
(5) Alkalmi jelleggel mûködtetett hangosító berendezés – szabadtéri táncos rendezvény, sportrendezvény – esetén a zajterhelési érték a Polgármesteri hivatal külön engedélye alapján nappal 10 dB, éjjel 5 dB értékkel meghaladhatja az (1) bekezdés szerint számítható irányértéket.

5. § Hangosító berendezés üzemeltetése kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben zenét szolgáltatni, hangosító berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani az e rendeletben foglalt zajvédelmi elõírások megtartásával szabad.

(1) Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben hangosító berendezést telepíteni és üzemben tartani zajvédelmi engedélyezés alapján lehet.

(1) Hangosító berendezést üzemeltetõ kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységet, közösségi létesítményt (továbbiakban: létesítményt) létesíteni, használatba venni csak a zajvédelmi elõírások megtartása mellett szabad.
(2) Új létesítmény telepítése elõtt az építtetõ tulajdonos köteles az akusztikai szakvéleményt beszerezni.
(5) A létesítmény használatbavételi engedélye csak zajvédelmi engedély alapján adható ki.

E rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott területeken – az átmenõ forgalom és szükségszerûen közlekedési cél kivételével – gépjármûvet üzemeltetni csak e rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott, veszélyes zajtartalom elkerülésével szabad.

(1) Lakásokban (társasházi és családi házas épületekben) hangosító berendezést (rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó... stb.) üzemeltetni úgy szabad, hogy a zajokozás ne haladja meg a (…) határértéket és (…) veszélyes zaj okozásával a környezõ lakók nyugalmát ne zavarja.
(2) Tilos a hangosító berendezéseknek társasházi lakásokban való, nyitott ablak melletti – az éjszakai irányértéket meghaladó – üzemeltetése.
(3) Tilos az éjszakai idõszakban kéziszerszám gépesített változata, motoros fûnyíró használata.

A Polgármesteri Hivatal engedélyezi a hangosító berendezések üzembe helyezését, a kiadott engedélyekrõl nyilvántartást vezet, engedélyezi a rendelet hatálya alá nem tartozó hangosító berendezések mûködését, indokolt esetben megvonja az engedélyt.

(1) Szabálysértést követ el, és maximum 30. 000 Ft-ig terjedõ pénzbírsággal büntethetõ, aki:
az e rendelet 5-6. §-ában meghatározott esetekben és a tevékenysége során hangosító berendezést engedély nélkül üzemeltet, (...) a hatóság által elõírt zajterhelési értéket túllépi, vagy a 2. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes zajt kelt, gépjármûvet az e rendelet 8. §-ban meghatározottaktól eltérõen üzemeltet, lakásban, lakóövezetekben hangosító berendezést az e rendelet 10. § (1) - (3) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérõen üzemeltet, illetõleg a 10. § (2) - (3) bekezdéseiben meghatározott tilalmakat megszegi..

Lakó-és intézményterület laza beépítéssel nappal 50 dB éjszaka 40 dB
Lakó- és intézményterület tömör beépítéssel nappal 55 dB éjszaka 45 dB
Ipari terület vegyesen nappal 60 dB éjszaka 50 dB