Vörösvári Újság Online

Mint a cím is jelzi, az elõcsatlakozási támogatási rendszer az unióba belépõ államok részére kialakított, még a csatlakozás elõtt igénybe veendõ és felhasználandó összegekre vonatkozik. Ezek a programok három csoportba oszthatók: SAPARD, ISPA és PHARE. A SAPARD-program a versenyképes agrárgazdaság kialakítását szolgálja, az ISPA a környezetvédelmi beruházásokra vehetõ igénybe, a PHARE pedig az intézményfejlesztés és egyéb beruházások finanszírozását célozza.

A SAPARD-támogatások a versenyképes agrárgazdaság kialakítása mellett arra is felhasználhatók, hogy az adott vidék megtarthassa lakosságát. Ugyanakkor, ha valaki idejekorán megismeri ezt a rendszert, könnyebben felkészülhet a közösségi életre: megismeri az uniós jogszabályi környezetet, és könnyebben juthat hozzá az agárágazat számára elkülönített forrásokhoz is.

Az Unió 2000-ben meghatározta, hogy a csatlakozó országok 2000-2006-ig mekkora pénzügyi kerettel gazdálkodhatnak a SAPARD- programon belül. E keret megalkotásakor több szempontot is figyelembe vettek: az egy fõre jutó GDP-t (bruttó hazai össztermék), a mezõgazdaságban foglalkoztatottak számát, a mezõgazdaság által hasznosított földterület nagyságát és a területi sajátosságokat. Hazánk 2000-tõl a csatlakozásig évente tízmilliárd forintot fordíthatott és fordíthat erre a támogatási rendszerre. Ennek felhasználásakor ugyanakkor 25 százalék önrészt is produkálni kellett, azaz saját forrásból évente 3,5 milliárd forintot. Mindez azonban még kevés: az országoknak hétéves tervet kellett kidolgozniuk: pontosan meg kellett tehát tervezni, hogy évente milyen jogcímeken oszthatók szét a támogatási összegek. Az évi tízmilliárd forintra pályázati úton lehetett és lehet ma is jelentkezni. Az Unióban a SAPARD-ot a Mezõgazdasági Garancia és Orientációs Alap váltja majd fel.

Az ISPA olyan környezetvédelmi és infra-struktúrafejlesztési tervek megvalósításakor érvényes, mint a közelmúltban nagy port kavart Pest megyei hulladéklerakó megépítése. Több településen tartottak már szavazást, és sokáig minden falu elutasította, hogy náluk épüljön meg a megye legkorszerûbb hulladékmegsemmisítõje. Ilyen egyébként már minden megyében van, a „lyukas” megye az egyetlen kivétel. Az igazán nagy probléma az, hogy az erre fordítható hárommilliárd forintot december 31-ig fel kell használni, különben elvész. Pedig egy ilyen létesítmény komoly bevételt jelentene az önkormányzatnak, ráadásul össze sem hasonlítani a büdös és gusztustalan szemétdombokkal. Az Unióban az ISPA-t a Kohéziós Alap váltja fel.
A PHARE-támogatások körébe tartoznak a különféle intézményfejlesztések – ez a teljes összeg 30 százaléka lehet –, valamint a közösségi vívmányok átvétele és alkalmazása. Ez utóbbi tulajdonképp az egyéb kategória. Ide tartozik az éttermek korszerûsítése is, azaz például a konyhabútor lecserélése rozsdamentesre. Ezt a Regionális Fejlesztési Alap néven látjuk majd viszont a csatlakozás után.

Az elõcsatlakozási alapok nemcsak azt a célt szolgálják, hogy létre lehessen hozni a megfelelõ fejlesztések egy részét. Igen fontos az is, hogy ezekre az alapokra precíz pályázatokat kell készíteni. Mindegyiket szigorú eljárási rend szabályoz. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan csatlakozott országok nem jutottak hozzá túl sok támogatáshoz, mert egyszerûen nem tudtak megfelelõ pályázatot írni. Ez sajnos Magyarországra is igaz. A vállalkozások nem is igen tudják, milyen lehetõségeik vannak, s ha igen, akkor sem nagyon tudnak megfelelõ anyagot készíteni. A pályázatok megírásában egyébként egyre több társaság lát üzletet: õk arra szakosodnak, hogy a pályázni akaró cégek helyett elkészítik az anyagot, akik így több eséllyel indulhatnak.

Sorstalanság
A Sorstalanság forgatásának piliscsabai helyszíne ellen tiltakoztak november 22-én, a Lõtér bejáratánál mintegy százhúszan. A tiltakozók egyperces csenddel adóztak a 2. világháború áldozatai emlékének, majd beszédekben hangsúlyozták a Pilis szakrális voltát, amelynek megsértése miatt tiltakoznak a filmforgatás helyszíne ellen. (www.piliscsaba.info)

Tõkés László Piliscsabán
A romániai forradalom legendás alakja, királyhágómelléki református püspök december 3-án a ligeti katolikus templomban tartott elõadást. A püspök többek között elmondta: a népirtásnál is rosszabb a lelkek rombolása, ami ma Erdélyben folyik. Valódi segítséget várnak a határon túli magyarok, s nem felszínes, az anyaországiak lelkiismeretét segélyekkel megnyugtató látszatintézkedéseket. (www.piliscsaba.info)

Nyertes pályázat a GyISM-nél!
A Kereszteskõ Kulturális és Falufejlesztõ Kht. 3.2 millió Ft-ot nyert a Bikaistálló turistaházzá történõ alakítására. Így Pilisszántó számára lehetõség nyílhat arra, hogy helyben biztosítson vendégeinek szálláslehetõséget.

Behajtani tilos!
Pilisszentiván község önkormányzata a Bem utca forgalmának csökkentése érdekében – a Pemák képviselõjének javaslatára – a Bem utca és a Klapka utca sarkára „Behajtani tilos!”-táblát helyezett el „Behajtás csak önkormányzati engedéllyel” kiegészítõ táblával, amely csak a Klapka utcában lakók részére engedélyezi a behajtást.

A Képviselõ-testület felkérte a hivatal vezetõjét, hogy a közterület-felügyelõn és a helyi kmb-sen keresztül szerezzen érvényt a forgalomkorlátozásnak.
(Szentiváni Újság, 2003. november)

30 éves a szentiváni kórus
2003. november 16-án ünnepelte a Pilisszentiváni Vegyes Kórus fennállásának 30. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból ünnepi hangversenyt rendeztek az általános iskola tornacsarnokában.
(Szentiváni Tükör, 2003. november)

Születésnapi bulikon, családi összejöveteleken egyre nagyobb divat a tûzijátékok alkalmazása. Jószerével Vörösváron sem múlhat el egyetlen hétvége sem tûzijáték nélkül. A november 6-i közmeghallgatáson egy helyi polgár szóvá is tette mindezt. Beváltva elmúlt hónapban tett ígéretünket – különös tekintettel a közelgõ szilveszterre – utánajártunk a tûzijátékok használatára vonatkozó szabályoknak.

Magyarországon mindeddig a petárdák, tûzijátékok forgalmazása hatóerejüktõl függetlenül engedélyhez kötött volt (elméletileg még a tortatûzijáték is). Árusításuk és vásárlásuk szabálysértésnek számított, amit a törvény 50 ezer forintig terjedõ pénzbüntetéssel sújtott. Szilveszterkor gyakorlatilag a fél országot meg lehetett volna büntetni. Az illegálisan az országba kerülõ petárdák ugyanakkor nagyon veszélyesek voltak, mivel a hatóság nem vizsgálta be azokat. Az Európai Unióban és a környezõ országokban ezzel ellentétben a három gramm hatóanyagú, úgynevezett játékos, tréfás pirotechnikai eszközök árusítása eddig sem ütközött jogszabályba.

Egy nemrégiben megjelent belügyi rendelet nálunk is kategóriákba sorolja a pirotechnikai eszközöket.

A játékos pirotechnikai eszközök (pl. tortatûzijáték) kikerültek az engedélyköteles termékek közül, azokat minden 14 évét betöltött személy megvásárolhatja és használhatja. (A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett!)

A legfeljebb 50 gramm hatóanyagot tartalmazó, úgynevezett kis tûzijátékokat a szabályoknak megfelelõ árusítóhelyek a szilveszterre való tekintettel december 28-31. között szabadon árusíthatják. Ezeket a vásárló szilveszter napján este 6 órától reggel hatig használhatja fel.

250 gramm hatóanyagot tartalmazó tûzijátékokat továbbra is engedélykötelesek, és csak pirotechnikai szakértõk alkalmazhatják õket .