Vörösvári Újság Online

„Halálunkig úgy akarunk élni, hogy szükségünkben mindig mellénk állj, hogy végsõ óránkban is Te segíts. Ámen.” (Bányászok imája Szent Borbálához mûszakba induláskor)

A szentek életét olvasgatva, a nagyszerû jellemek, példamutató tettek, csodálatos emberi tulajdonságok sorozatában, lélekemelõ katarzisában éles kontraszttal rajzolódik ki a késõ ókor, kora középkor brutalitása, embertelen, kegyetlen társadalmi szokásrendszere. A leszámolások, kínzások, vallatások, kivégzések a mindennapok természetes velejárói voltak. „Kerékbe törni, karóba húzni, keresztre feszíteni, elevenen megnyúzni, fülbe ólmot önteni” – akadt bõven tanulni- és tennivalójuk a hóhértanoncoknak.

Különösen nehéz sorsuk volt a hitükért bátran kiálló, soha meg nem alkuvó, a hatalommal szembekerülõ szentéletû embereknek – a késõbbi boldogoknak és szenteknek. Sokan haltak közülük vértanúhalált. Keresztelõ Szent Jánost például lefejezték, Szent Sebestyént lenyilazták, Szent Vincét halálra kínozták, Szent Szaniszló kezét-lábát levágták, Szent Adalbertet lándzsával szúrták át, Szent György fejébe 60 szöget vertek, Szent Flórián nyakába követ kötöttek és a folyóba dobták, Szent Johannát máglyán égették meg, Szent Ignácot vadállatok elé vetették, Szent Gellértet hozzákötötték egy kordéhoz, és a késõbb róla elnevezett hegyrõl letaszították a mélybe – hogy csak a legismertebbeket említsük.

Az egyik legtragikusabb sorsú szentünk Borbála, aki valamikor a 4. században élt, valószínûleg Nikodémiában. (Mivel a szentrõl számtalan legenda keletkezett, az életrajzát lehetetlen történeti hitelességgel felidézni. – A Borbála/Barbara név jelentése: barbár nõ.) A keresztény hitre tért Borbálát a saját barbár apja végezte ki, karddal vágva le a fejét. Lehet-e ennél kegyetlenebb és irgalmatlanabb halált kitalálni? Aligha.

A kegyetlen apát Dioscurosnak hívták, feleségével együtt pogány volt, s nem nézte jó szemmel, hogy a lányuk az új vallás hívévé vált. Mindent megtett annak érdekében, hogy hitébõl kitérítse. Amikor otthonról ügyei elszólították, a lányt sokszor hosszú idõre egy félreesõ toronyba záratta. Ugyanakkor rajongásig szerette is õt, és hogy kedvébe járjon, fürdõházat építtetett neki. Borbála azonban az ott álló bálványt összetörte, és a fürdõház falába (a legenda egy másik változata szerint a torony falába) egy harmadik ablakot is vágott, utalva a Szentháromságra.

Dioscuros féktelen haragra gerjedt, és meg akarta ölni a lányát, de annak sikerült elmenekülnie, mert a falak megnyíltak elõtte.

A hegyek közt, egy barlangban rejtõzött el, de egy pásztor elárulta apjának a rejtekhelyet. Az eszelõs Dioscuros megkínoztatta a lányt, majd átadta a bírónak, hogy ítélkezzék felette. Szörnyû kínzásoknak és megaláztatásoknak vetették alá a lányt, de nem tört meg, hitét nem tagadta meg. A legenda szerint éjjel megjelent elõtte Jézus és vigasztalta, erõsítette. Másnapra a lány testérõl eltûntek a kínzások nyomai. Ekkor a bíró pellengére állította a lányt anyaszült meztelenül. Az égbõl azonban egy felhõ ereszkedett alá, és beburkolta a lány testét. A bíró végül fõvesztésre ítélte Borbálát. Ekkor történt a nehezen magyarázható borzalom: az apa, aki korábban esztelen féltékenységével óvta a lányát, most saját maga ragadott kardot és fejezte le õt. Miután azonban szörnyû tettét végrehajtotta, villám sújtotta agyon, és csak egy maréknyi hamu maradt utána.

Szent Borbála – az õt övezõ legendák alapján – a hirtelen halál, a villámcsapás és a tûzvész ellen oltalmaz, és általában a veszélyes foglalkozást ûzõk védõszentje (bányászok, tüzérek, hegymászók). A torony miatt – amelybe be volt zárva – az építõmesterek, kõmûvesek, valamint a várak és erõdök védõszentje is. Gyakran ábrázolják õt három ablakos toronnyal, karddal vagy ágyúval.

Pilisvörösváron és Pilisszentivánon a XX. század elsõ felében jelentõs bányászati tevékenység folyt, ezért igen erõs volt Szent Borbála kultusza. A bányatelepi kápolnának a védõszentje, az oltárkép fõalakja is õt ábrázolja. (Igaz, ma már ez a kép egy oldalfolyosón található.) A szentiváni cserkészcsapat ugyancsak az õ nevét viseli.
A Szentek Élete címû könyv (Szent István Kiadó, Bp., 2001.) így méltatja a törékeny testû, sugárzó szépségû szentet: „Ha történetileg lehet is kifogásokat emelni Borbála legendájával szemben, két dolgot mindenképpen el kell fogadnunk: a vértanú szûz alakja és tisztelete olyan erõvel sugárzik mintegy másfél évezreden át, ami fölér a történeti adatokkal. Borbála Krisztus tiszta tükre volt, ezért képes sugározni az örök szentség világosságát.”

November 30-án, advent elsõ vasárnapján ünnepi szentmisére szólította a híveket a bányatelepi kápolna harangja. Az udvaron álló öreg harangtoronyból messzire szálltak az érchangok, s innen is, onnan is ünneplõbe öltözött emberek siettek a Fõ úton és a Bányakápolna utcában a kápolna felé. Ezen a napon nemcsak advent elsõ vasárnapját, az egyházi év kezdetét ünnepelték, és Borbála-nap (december 4.) közeledvén nemcsak a kápolna védõszentjének búcsúját, hanem a 72 éve Isten házaként szolgáló épület felújításának befejezését is. Ebbõl az alkalomból Spányi Antal, székesfehérvári megyéspüspök celebrált misét a vörösvári mesterek kezemunkáját dicsérõ, gyönyörûen megújult kápolnában.

A szentmise kezdetén Tasnádi Tamás, a Bányatelepi Egyházközség Képviselõ-testületének elnöke köszöntötte a püspök atyát, és köszönetét fejezte ki az építõknek és az adományozóknak, akik lehetõvé tették Isten házának felújítását. Szeretettel említette meg azon helyi iparosokat, vállalkozókat, akik a felújításban részt vettek: Botzheim Mátyást, Pfeiffer Jánost, Hofstädter Istvánt, Müller Mártont, Scheller Jánost, Szabó Istvánt és Tagscherer Józsefet. Külön kiemelte Pfeiffer Jánost, aki a bádogos munkákat ingyen, adományként végezte el; Szabó Istvánt, akinek a nevéhez a bejárat fölötti Szent Borbála-üvegfestmény mûvészi megkomponálása és a templom homlokzattervének elkészítése fûzõdik és Tag-scherer Józsefet, aki 50 %-os kedvezménnyel szállította a homlokzati vakolatanyagot, amely önmagában több százezer forinttal tette olcsóbbá a felújítást. Köszönetét fejezte ki továbbá az egyházközség képviselõ-testülete két tagjának: Man-hertz Istvánnak, aki kimagasló szakértelmével, szervezõkészségével kezdettõl vezette a helyreállítási munkákat, és Vörös Ferencnek, aki a szervezésben, a pénzügyi lebonyolításban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az említett személyek saját törvényeik szerint megélték, megélik Assisi Szent Ferenc gondolatát: „Nem-csak a magunk hasznára, hanem mások javára éljünk!”

Az elnök úr beszédében hangsúlyozta, hogy mintaértékû a hívek ragaszkodása a templomhoz: „E nagy összegû felújítást kölcsön felvétele nélkül, saját erõbõl, a hívek nagylelkû adományaiból oldottuk meg. … A hívek adományaik adásakor átérezték, hogy templomot építeni kötelesség és öröm valamennyiünknek.”
Régóta várt, emelkedett pillanatok voltak, amikor a püspök atya megáldotta a kápolnát, és Isten áldását kérte a hívekre és az építõkre.

Ezt követõ szentbeszédében a kápolna búcsújához kapcsolódóan Szent Borbála törékeny alakját idézte, aki a különösen veszélyes foglalkozást ûzõk védõszentje. A püspök atya szerint számos veszély van, ami életünket ebben a világban fenyegeti, de nem a fizikai veszélyek a legsúlyosabbak, nem attól kell félni igazán, aki a testet tudja elpusztítani, hanem attól, aki a lelket a testtel együtt képes romlásba dönteni.

„Ezen a világon súlyos és nagy veszélynek van kitéve mindenki” – figyelmeztette a híveket a püspök atya, majd drámai jellemzését adta mai társadalmunknak: „Egy önbecsülésében megrokkant nemzetnek tagjai vagyunk, amely pusztul és fogy, amely sorvad, amelynek nagy része nem tud lelkesedni, amelynek nagy többsége nem kíváncsi gyökereire és hagyományaira, s amely saját kényelme érdekében hagyja magát sodortatni. Aki ilyen önzõ életet él, az nem fog teremteni, nem fog alkotni, nem fog másnak boldogságot adni, nem lesz képes önzésében megtalálni a boldogságot: mindig elégedetlen, boldogtalan lesz. … Fenyegetnek minket ennek a világnak kísértései, nekünk ebben a harcban szilárdan kell megvetni a lábunkat, határozottan kell ragaszkodnunk legjobb õsi, hagyományainkhoz, meg kell õriznünk mindazt, ami a bennünket megelõzõ korábbi nemzedékeket is megtartott hitben és emberségben.

Segítsen ebben mindnyájunkat Szent Borbála, éljünk tudatosan az õ oltalma alatt. Nincs olyan kísértés, amelyet le ne gyõzhetnénk, mert szeret az Isten, és mindig megadja a kísértésektõl való megszabadulás lehetõségét is. … Amikor megtisztítjuk lelkünket az adventi idõszakban és felkészülünk a szent ünnepre, amikor azok felé is fordulunk, akik rászorultak, elesettek, gyámoltalanok, szegények és nyomorultak, legyen meg bennünk az a tudat, hogy minket Krisztus eszközének tekint másoknak örömöt szerezni és segíteni.

Mindenünk megvan ahhoz, hogy szakítsunk a múltunkkal, hogy ne egy megroppant önbecsülésû nemzet tagjaiként éljük ezt az életet, hogy végre rátaláljunk a szent és õseinktõl kapott hagyományok erejére. Ezt a szent és megszentelt hagyományt adjuk át gyermekeinknek, ültessük a szívükbe, neveljük bennük életet formáló erõvé, és akkor nem hiába szépült meg ez a templom, akkor nem hiába kérjük Szent Borbála áldását, nem hiába kezdjük el az egyházi évet. Legyen hát a templomon és a templomba járókon Szent Borbála közbenjárására az új egyházi év minden napján Isten áldása! Amen.”

A szentmisén a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus mûködött közre, ihletett, magas színvonalú elõadásuk is hozzájárult az ünnep emelkedettségéhez, fényéhez.

(A kápolna történetét szeptemberi számunkban dolgoztuk fel a bányatelepi plébánián õrzött, kézzel írt Canonica Visi-tatio alapján.)

Húszezer forint jutalmat ajánlunk fel annak, aki a Római Katolikus Plébániáról eltûnt legrégebbi anyakönyv hollétérõl érdemi információval tud szolgálni. Jelentkezni a szerkesztõségben lehet.

24. Szentmise az 1944. december 24-i
bombatámadás áldozataiért
Helyszín: plébániatemplom. Kezdési
idõpont: 9 óra

Éjféli szentmise – a templom
énekkarának közremûködésével
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpont: 24.00

25. Ünnepi szentmisék – a templom
énekkarának közremûködésével.
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpontok: 22.00 és 23.30

27. Szent János-napi bormegáldás
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpont: 18 óra
(Az esti szentmise keretében)

28. A Szent Család templom búcsúja –
ünnepi szentmise
Helyszín: Szent Család templom,
Szabadságliget.
Kezdési idõpont: 10.30

31. Év végi hálaadás
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpont: 18 óra

01. Újévi ünnepi szentmisék
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpontok: a vasárnapi
miserend szerint

03. Vízszentelés
Helyszín: plébániatemplom.
Kezdési idõpont: 18 óra
(Az esti szentmise keretében)