 |
A kovácsmester álmai
Gréts József minden évben elzarándokol Egerbe, hogy újra és újra megcsodálja Fazola Henrik kovácsoltvas kapuit a Megyeházán. Szinte rajongással beszél ezekrõl a 250 éves remekmûvekrõl, amelyeket a német származású kovácsmester három év munkájával készített el.
– Akkoriban úgy volt, hogy a mesterlevelet megszerzett kovácsok batyut kötöttek a hátukra – meséli –, és még évekig vándoroltak országokon keresztül egyik mûhelybõl a másikba, mindenhol elsajátítva különbözõ technikákat, szakmai fogásokat, mire elmondhatták magukról, hogy valóban értik a mesterségüket. Fazola is ilyen volt. Éveken keresztül vándorolt, sok mestertõl tanult, míg tudósa, mûvésze lett a mesterségének. Olyan, aki életet tudott lehelni a rideg vasba is. Mert a kovácsmesterségben ez a legszebb: elõtted hever a holt, alaktalan vasdarab, s miközben a tüzet feléleszted, már elõre látod mint válik engedelmesen egy kard pengéjévé, díszes lámpatartóvá vagy akár egy karcsú virággá. Egy szinten túl ezt a tudást nem lehet megtanulni: érezni kell…
Gréts József 1971-ben végzett lakatosként. A szakmunkásképzõben tûziková-csolást is tanult, ami mindig lenyûgözte. Megélni akkoriban azonban ebbõl nem lehetett. Az egyenkerítések, egyenkapuk, egyenházak korszaka volt ez. A tucattárgyak, olcsó megoldások, az igénytelen szocialista dizájn korszaka. Nem volt szükség a mesteremberek teremtõ tudására. Gréts József is évtizedekre elhagyta szakmáját.
A rendszerváltás után az egykori válogatott birkózó és cselgáncsos egy vagyonvédelmi céget alapított. A betörésvédelemhez kapcsolódva hamarosan biztonsági rácsok, kapuk készítését is vállalták. Aztán a felesége egyszer csak azt kérte tõle, kovácsoljon neki egy állólámpát.
Nagy örömmel állt neki, s rögtön rabul ejtette a teremtés varázsa. Sorra születtek az újabb és újabb munkák: cégérek, kandallószettek, kovácsoltvas bútorok, különbözõ dísztárgyak.
6-7 éve egyre nagyobb a kereslet a kovácsoltvas munkákra. Külön vállalkozást alapítottak rá, és ma már külföldi megrendeléseik is vannak.
Az elmúlt évben két kiállítása is volt a kovácsmesternek: Pilisvörösváron és Solymáron. (Ez utóbbiról elõzõ számunkban olvashattak kedves olvasóink – a szerk.) Külön öröme a mesternek, hogy a vörösvári kiállításra eljött Denk Feri bácsi is, a tûzikovácsok legöregebbje, és elismerõ szavakkal illette a munkáit: – Mestermunkák! – csak ennyit mondott, de ez többet ért a legmagasabb kitüntetésnél is…
– Minden munkámat jó elõre átgondolom, lerajzolom. Van, hogy éjjel álmomban megkovácsolom. Amikor izzik a tûz, már nincs idõ töprengeni. Nem lehet egyetlen fölösleges ütés, egyetlen rossz mozdulat, mert tönkre megy az anyag, kárba vész a fáradozás. Nehéz fizikai munka ez, sok verejtékkel jár, de mindenért kárpótol, amikor leteszem a kalapácsot, kioltom a tüzet, és ott feketéllik elõttem a rideg ércbõl gyúrt lélekkel teli mû. Így érezhetett már a történelem hajnalán az a kovács is, aki az elsõ acélkardot kikovácsolta. Mert több ezer éves mesterség ez, szinte egyidõs az emberrel, s tán mindig is fennmarad, míg csak ember él a Földön.
Fogarasy Attila
Informatika
Nyolcszor gyorsabb Internet Vörösváron
Végre hozzánk is eljutott az ADSL-technológiaAlighogy megszoktuk az ISDN-t, máris itt egy újabb bûvös kifejezés: az ADSL. Ez az angol betûszó (Asymmetric Digital Subscriber Line – aszimmetrikus digitális elõfizetõi vonal) egy olyan új technológiára utal, amely a hagyományos telefonvonalat a korábbiakhoz képest sokszorta gyorsabb, nagy sávszélességû digitális vonallá alakítja át. Az ADSL a hagyományos modemes kapcsolathoz képest 6-8-szor gyorsabb hozzáférést eredményez a világhálóhoz. Analóg modemmel 48 kbit/s, ISDN-modemmel 64 kbit/s letöltési sebességet tudunk elérni, ezzel szemben az ADSL szinte szárnyal a maga 384 kbit/s sebességével. Az aszimmetriát a technológiában az jelenti, hogy az átlagfelhasználónak kevésbé fontos feltöltési sebesség 64 kbit/s maradt.
A technológia nagy elõnye a gyorsaság mellett, hogy egy fix havidíjért cserébe forgalomdíjtól és minden más költségtõl mentes Internetkapcsolatot tesz lehetõvé a nap 24 órájában. Mindemellett ráadásul nem kell félbeszakítanunk a böngészést ahhoz, hogy telefonálhassunk vagy faxot küldjünk.
– A hagyományos csavart réz érpáron a frekvenciák megosztását (letöltés, feltöltés, beszéd/fax) egy szûrõ végzi – vezet be a mûszaki rejtelmekbe Preszl Gábor, a Matáv hivatalos helyi partnerének, a Dzsébri Szoft Computer Szalonnak az ügyvezetõ igazgatója. – Ez a berendezés, valamint egy ADSL modem szükséges ahhoz, hogy igénybe vehessük a szolgáltatást. Az ADSL kiépítéséhez nem szükséges, hogy ISDN vonalunk legyen, megteszi a hagyományos analóg vonal is. (Azoknak viszont pechje van, akik korszerû optikai kábellel rendelkeznek, ezt ugyanis nem lehet átalakítani ADSL-re.)
A technológiában a legnagyobb költséget a telefonközpontok kiépítése, ill. átalakítása jelenti. Ráadásul a központtól 4-4,5 km sugarú körben lehet csak kiépíteni a rendszert, ettõl távolabb már nem alkalmazható tökéletesen. Ennek ismeretében már érthetõ, hogy elsõsorban miért a nagyobb városokban építettek ki ADSL vonalakat. Még Budapesten is körülbelül 50 %-os a lefedettség.
A világháló vörösvári használóinak szerencséjük van, hogy a MATÁV 2002 decemberében megkezdte a technológia telepítését a városba. Az év utolsó napjaira már egy tucatnyian élvezhették is a gyors, szélessávú Internet elõnyeit. Januárban több intézménybe is bekötötték a rendszert (Polgármesteri Hivatal, Német Nemzetiségi Gimnázium – taniroda).
A szolgáltatásra bármely Internetszolgáltatónál elõ lehet fizetni, átlagban 10 és 15 ezer forint körüli havidíjakkal kell számolni.
F. A.
