 |
Az Önkormányzat szûk markáról
Szerkesztõi gondolatok az idei büdzsérõl„Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy” – mondhatnánk Madách Imre nyomán az Önkormányzatot megszólítván a 2003-as büdzsé (a kissé komikus szó költségvetést jelent) elfogadása után. De mondhatnák ugyanezt az önkormányzati képviselõk „Állam Úrnak” is. Annál is inkább, mivel tudvalevõ, hogy városunk költségvetésének túlnyomó része az állami normatíváktól függ.
A 2003-as büdzsé bevételi és kiadási elõirányzata 2 188 396 000 Ft. Ez az elõirányzat nagyjából 350 millióval több a tavalyinál. A növekményben benne van az a közel 300 millió forint, amelyet a közszolgálati dolgozók béremelése tesz ki.
Itt álljunk is meg egy pillanatra. A közhiedelem úgy tartja ugyanis, hogy a kormány úgy lõcsölte rá ezt az önkormányzatokra, hogy nem biztosította hozzá a teljes fedezetet. Nos, legalábbis Vörösvár esetében ez valóban csak hiedelem.
Bolláné Bognár Margit, pénzügyi osztályvezetõ számításai szerint 297 710 000 Ft-ot tesz ki ebben az évben a bér- és járuléknövekedés mértéke, míg az állami normatíva növekedése csak 220 503 000 Ft. A különbözet 77 207 000 Ft. Ezt is kiegyenlíti azonban az állam azzal, hogy 5 %-ról 10 %-ra emelte a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, és hogy az Önkormányzatnál hagyta teljes egészében a gépjármûadót. A kormány javasolta, ha kevés a forrása az önkormányzatoknak, ezekbõl a bevételekbõl fedezzék a béremeléseket.
Az szja plusz 5 %-ából 80 millió Ft, a gépjármûadó helyben maradó részének növekedésébõl 29 millió forint pluszbevétele lesz az önkormányzatnak.
Vörösváron tehát még maradna ebbõl egy jelentõs összeg fejlesztésre is, ha nem csökkent volna az elõzõ évben 18 millió forinttal – leginkább egy nagy szolgáltató vállalat Vörösvárról való elköltözése miatt – a befizetett iparûzési adó.
Az idei költségvetési rendelet néhány intézménynél és egyesületnél meglehetõsen felbolygatta a kedélyeket, mivel jóval kevesebb önkormányzati támogatást kaptak, mint remélték. Ennek oka egyrészt az, hogy a kormányzati javaslat ellenére a súlyadó teljes összegét útépítésre kívánja fordítani az Önkormányzat, másrészt minden további bevételt egy nagyszabású és a város fejlõdése szempontjából fontos szerepet játszó építkezésre, a szabadidõközpont létrehozására szán.
Nagyszabású elképzeléseit csak úgy tudja megvalósítani az Önkormányzat, hogy intézményeinek kiadásait és fejlesztéseit néhány évre visszafogja, az egyesületek igényeit megnyesegeti. Mindenkinek áldozatot kell tehát hozni most a közös cél érdekében. (Persze, próbáljuk meg ezt elmagyarázni annak az egyesületi gondnoknak, aki e nagy önkormányzati nadrágszíjhúzás következtében veszítette el az állását. Vagy magyarázzuk meg derûs arccal a Templom téri iskola igazgatójának, miért vontak el tõle 8 millió forintot. Vagy vigasztaljuk meg a gimnázium tantestületét, amiért nem kapott az iskola engedélyt arra, hogy a Közgazdasági Egyetemmel együttmûködve kétéves egyetemi szintû képzést indíthasson.)
„A hét szûk esztendõ jött most el” – mondogatják folyosói beszélgetésekben a képviselõk. Csak amíg vannak, akik azt hangoztatják, hogy bezzeg õk több pénzt adtak volna ennek is, annak is, de hát hiába, mert a többség cudar módon leszavazta õket, mások, ha fogcsikorgatva is, de felvállalják a népszerûtlen döntéseket. A nagyobb közösség érdekei elsõbbséget élveznek most a kisebbekével szemben.
Vannak, akik hiányolják az idei költségvetésbõl az elõregondolkodást. Pedig szerintem világosan követhetõek benne az Önkormányzat szándékai és hosszú távú céljai. Az útépítés és a szabadidõközpont létrehozása olyan támogatható célkitûzések, amelyek érdekében érdemes akár áldozatokat is hozni.
Kell hogy az embert doppingolja valami. És a remény a legjobb doppingszer. A remény, hogy nemcsak kicsiket, totyogósakat, de nagyokat is lehet lépni. Még egy olyan álmos kisvárosban is, mint Pilisvörösvár.
Fogarasy Attila
A 2003. évi költségvetés sarokszámait tartalmazó táblázatainkat lásd a 8-9. oldalon, a Five és a Horgászegyesület véleményét a 13. oldalon.
Müller Jánosnak, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökének véleménye 2003. évi költségvetésrõl:
„Nem kaptunk annyi költségvetési támogatást az államtól, mint amire számítottunk, de a körülményekhez képest elégedett vagyok a 2003. évi költségvetésünkkel. Az intézményeinket megfelelõ szinten mûködtetni tudjuk, és ha szerény mértékben is, de fejlesztésre is jut pénz. Elindult a kulturális és sportközpont létrehozásának elõkészítése, és 10-15 telektulajdonossal már folyamatban van az adásvételi szerzõdés megkötése. 13 utcában aszfaltutat fogunk építeni, és már csak keveseknek kell jövõre is földutas utcákban közlekedniük.”
TALLÓZÁS A 2003. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉS TÉTELEI KÖZÖTT
A Tavasztól a Szegfûig
Útépítés 13 belterületi utcában
A 13 nem tartozik a kedvelt számok közé. Babonás, misztikus számjegy volt már az õsidõktõl kezdve. A Képviselõ-testület azonban mit sem törõdött a babonával akkor, amikor elhatározta, hogy újabb belterületi utcákat lát el aszfaltburkolattal. A bizottsági egyeztetéseken megérlelõdött képviselõ-testületi határozat 13 utcát sorol fel. Ezen utcák többségét teljes hosszukban (pl.: Tavasz utca, Csokonai utca) látják el szilárd útburkolattal, néhányukat pedig csak bizonyos szakaszokon (pl.: Erkel Ferenc utca, Dugonics utca). Az útépítés költségeinek fedezésére a súlyadóból befolyó teljes pénzöszszeget elkülönítette a Képviselõ-testület.
– Mi alapján állították össze az aszfaltozandó utcák listáját? – kérdezem Müller János képviselõt, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökét, aki nyolc évvel ezelõtt részt vett a település útépítési koncepciójának megalkotásában.
– Most is a korábban kialakított koncepciót követtük, s a város közepétõl haladunk kifelé. Nem utcákban gondolkodunk, hanem úthálózatban, körzetekben, mindig a közlekedési és csapadékvíz-elvezetési problémák megoldását szem elõtt tartva. Ezért van az, hogy bizonyos utcákat csak egyes szakaszokon aszfaltozunk le. Nincs értelme végigaszfaltozni egy hosszú utcát úgy, hogy „lógjon a levegõben”, hogy ne lehessen róla más aszfaltozott utcákat elérni. Fontos szempont, hogy önkormányzati intézményeket, iskolákat, óvodákat el lehessen érni kulturált körülmények között. Ez indokolja például a Zrínyi utca leaszfaltozását. Jelenleg itt az óvoda csak földúton érhetõ el, ami – különösen esõs idõben – sok kellemetlenséget okoz szülõknek, gyerekeknek egyaránt. Itt jegyzem meg, hogy az út megépítése után a parkolást is meg fogjuk oldani, terveink szerint az út mindkét oldalán az intézmény teljes hosszában viacolor burkolatú parkolókat fogunk építeni. A most tervbe vett útépítés sikeres befejeztével 80%-ra emelkedik szilárd útburkolatú utcáink aránya.
– A Képviselõ-testület határozata értelmében a 13 utcát három év alatt, ütemezve kell megépíteni az évenként befolyó gépjármûadóból.
– Ez csak abban az esetben igaz, ha nem sikerül megvalósítani azt az elképzelést, hogy az útépítési pályázatot megnyerõ cég megfinanszírozná a beruházást, azaz egyben megépítené a 13 utcát, de csak három év alatt fizetnénk ki neki a munka ellenértékét. A közbeszerzési pályázatot ezekkel a feltételekkel fogjuk kiírni – remélem, sikerrel. Ha minden jól megy, ez év október 30-ig a munkálatok befejezõdnek, és az õszi esõk idején már nem kell az itt felsorolt 13 utca lakóinak, illetve a kis óvodásoknak a sárban közlekedniük.
– A képviselõ-testületi ülésen elhangzott még néhány utca neve – fõleg kisebb utcáké, közöké –, ahol szintén szeretnének utat építtetni a képviselõk. Milyen feltételek mellett valósulhat ez meg?
– Az Önkormányzat minden pályázati lehetõséget megragad, hogy forrásokhoz jusson az útépítéshez. A Költségvetési és Pénzügyi Bizottság keretébõl közel kétmillió forintot arra szánunk, hogy elkészíttessük az útépítés engedélyezési terveit a 13 utcára vonatkozóan. Pályázni ugyanis csak érvényes tervekkel és építési engedélyekkel lehet. Sikeres pályázat esetén akár ebben az évben is bõvíteni tudjuk a leaszfaltozandó utcák listáját. Elsõsorban kisebb – de közlekedési és vízelvezetési szempontból fontos – utcák jöhetnek itt számításba. Külön megemlíteném a Vasút utcát és a Tó utcát. Én mindenképpen szeretném, ha ezekben az utcákból az év végére számûznénk a sarat és a pocsolyákat…
„Minden utcában fontos lenne az útépítés…” „Mindenütt jogos a lakosság igénye…” „Minden utcát föl kéne vennünk a listára…” „De hát nem megy minden egyszerre…” – röppent fel itt is, ott is egy-egy megjegyzés a Képviselõ-testület január 23-i ülésén. 13 utca leaszfaltozása sok-e, vagy kevés-e egy több mint kétmilliárd forintos költségvetéssel rendelkezõ kisvárosban? Mindenki döntse el maga. De ha a szerkesztõ véleményére kíváncsiak, elmondom: Kevés, ha azt vesszük alapul, hogy a szomszéd községben, Pilisszentivánon már az erdei utak is le vannak aszfaltozva. Sok, ha azt vesszük alapul, hogy Vörösvárnak nemcsak 13 utca aszfaltozására, hanem (csak semmi babonaság!) 13 intézményének színvonalas mûködtetésére és fejlesztésére is gondot kell fordítania.
Érdemes ezen elgondolkodni annak is, aki most jogosan bosszankodik azon, hogy kimaradt a tizenháromból.F. A.
Az ivóvíz-szolgáltatás 2003. évi díjaA Duna Menti Regionális Vízmû Rt. tájékoztatja Tisztelt Fogyasztóit, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter a 8/2002. (XII. 20.) KvVM számú rendeletében meghatározta az „állami tulajdonú közüzemi vízmû”-bõl szolgáltatott ivóvízért 2003. évben fizetendõ díjat.
A rendelet értelmében – a mûködési területünkön – 2003. január 01-tõl érvényesíthetõ ivóvíz-szolgáltatás díja:
168,00 Ft/m3+12 % ÁFA
Az új díj kialakítását indokolta:
– a több évtizede épült létesítmények elhasználódására viszszavezethetõ, fokozott rekonstrukciós és fejlesztési igények kielégítése, az üzembiztonság fenntartása;
–¾a szigorúbb környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelõség, különös tekintettel a vízminõségre;
– az energiaköltségek növekedése;
– a központilag engedélyezett keresetfejlesztés.Munkánk során kiemelt szempont a környezet fokozott védelme, az egészséges ivóvíz biztosítása, az üzembiztonság fenntartása, a Fogyasztók igényeinek kielégítése
Vác, 2003., január 27.
Duna Menti Regionális Vízmû Rt.
Lesz-e szabadidõközpontunk?
Kedvezõen fogadták az érintett terület tulajdonosai
az Önkormányzat vételi szándékátPilisvörösvár Képviselõ-testülete rendeletet alkotott egy több funkciós kulturális és sportcentrum létesítésérõl. A rendeletben kinyilvánította azt a szándékát, hogy a város észak-keleti határában, az ún. Szabad-földeken, a 097/70-097/117 hrsz. alatti ingatlanokra vonatkozóan elõvásárlási jogot jegyeztet be a Budakörnyéki Földhivatalban.
A rendelet írásos elõterjesztésébõl – amelyet dr. Vattay Gergely lakás- és vagyongazdálkodó elõadó készített – megtudhatjuk a legfontosabb jogi tényezõket: Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény kimondja, hogy a településrendezési feladatok megvalósításának sajátos jogi eszköze az elõvásárlási jog. A települési önkormányzat rendeletben elõvásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekû célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetõleg olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlõdés biztosítása ezt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni. Az így megállapított elõvásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A rendelet alapján bejegyzett elõvásárlási jog minden más jogszabályon, illetve szerzõdésen alapuló elõvásárlási jogot megelõz.
A rendelet megalkotását követõen Grószné Krupp Erzsébet polgármester levélben kérte az érintett ingatlantulajdonosokat, nyilatkozzanak eladási szándékukról. A levélhez csatoltan a tulajdonosok megkapták az Önkormányzat írásbeli vételi ajánlatát is.
„Jelen vételi ajánlat elfogadására nem kötelezhetjük Önt, ugyanakkor bízunk benne, hogy mindkettõnk számára méltányos vételi ár elfogadásával Ön is elõsegíti önkormányzatunk városfejlesztési törekvéseit” – olvasható a polgármester levelében.
A levél kiküldésével párhuzamosan a Polgármesteri Hivatal két ügyintézõje személyesen is felkeresi a tulajdonosokat, és tájékoztatja õket az adásvétel feltételeirõl. Az elsõ visszajelzések igen biztatóak, az ügyintézõket sehol sem fogadták elutasítóan. A tulajdonosok közül sokan örömmel nyugtázzák a hírt az Önkormányzat szándékairól, a nemes cél érdekében sokkal inkább hajlandók megválni telkeiktõl, mint puszta anyagi megfontolásból. Több esetben már sor került az adásvételi szerzõdés megkötésére.
A tulajdoni lapokból kiderült, hogy jó néhány ingatlannak több tulajdonosa van. Itt mindegyik tulajdonostárs beleegyezését meg kell szerezni az ingatlan megvételéhez. Vannak „elfeledett” telkek is, amelyek tulajdonosai elhunytak, vagy amelyeket a tulajdonosaik elhagytak, és néhány esetben nincs is tudomásuk róluk. Ezek az esetek hosszabb egyeztetést, utánajárást igényelnek. Akár fél év is beletelhet, mire szerzõdéskötésre kerülhet a sor. Ott azonban, ahol ilyen akadályok nincsenek, és a tulajdonosok a szándéknyilatkozatot aláírták az ingatlan eladásáról, akár néhány nap alatt megtörténhet az adásvétel.
Az Önkormányzat a tervezett kulturális és sportközpont területén lévõ telkek megvételét a város belterületén elszórtan, kihasználatlanul, parlagon heverõ ingatlanjainak eladásából fedezi. Jelenleg az önkormányzatnak 62 beépítetlen területként megjelölt, forgalomképes ingatlanja van. A Mûszaki Osztály állásfoglalást készít a Képviselõ-testület számára arról, hogy ezek közül szakmailag melyek értékesítése megalapozott, ill. melyek eladására van reális esély.
– Az adásvételi folyamat tehát már elindult, de vajon vannak-e már építészi elképzelések, tervek a szabadidõközpontról? – tettem fel a kérdést Grószné Krupp Erzsébet polgármesternek.
– Amint az eladási szándéknyilatkozatok 60%-ával rendelkezni fogunk, megvalósítási tanulmányt készíttetünk róla. Ez tartalmazni fogja nemcsak a felépítményeket (uszoda, sportcsarnok stb), hanem a kapcsolódó beruházásokat is: az utakat, sétányokat, parkolókat, illetve a vízelvezetõ árkokat is. A városnak ez a része ugyanis egy vízgyûjtõ terület, ahol szakszerûen meg kell oldani a csapadékvizek elvezetését. Remélem, hogy a megvalósítási tanulmányt az év második felében el tudjuk készíttetni.
– A Képviselõ-testület 10 évet szabott ki a kulturális és sportközpont megvalósítására. Ön szerint elõbb is elkészülhet ez a nagyszabású beruházás?
– Ezt egy reális idõtartamnak tartom, amelyet sikeres pályázatokkal le lehet rövidíteni. A beruházást ütemezetten kívánjuk végrehajtani, ezt a megvalósítási terv is tükrözni fogja. Természetesen a város polgárainak állásfoglalására, ötleteire is kíváncsiak vagyunk az ütemezés megtervezésekor. Az általam eddig ismert vélemények alapján egy lehetséges ütemezési sorrend lenne elõször az uszoda, majd egy több funkciós csarnok, és végül a sportpálya létrehozása. Tisztelettel kérem városunk polgárait, hogy fejtsék ki véleményüket a tervezett beruházással kapcsolatban, és juttassák el hozzám, vagy a Képviselõ-testület tagjaihoz. Örömünkre szolgálna, ha hozzászólásaikat, ötleteiket akár az újság hasábjain is megosztanák velünk.
F. A.
Díszkivilágítás
Kedvezõ fogadtatásban részesítette a vörösváriak többsége a karácsonyi ünnepekre felszerelt világító díszeket. Január végéig tartott a díszkivilágítás, amikor is az elektromos díszeket gondosan leszerelték, és elcsomagolták. Jelenleg a Városháza padlásán várják, hogy eljöjjenek ismét az ünnepek, és fényükkel beragyoghassák a tereket és utcákat. A tervek szerint évrõl évre újabb világító testeket venne a város, további utcákra és terekre kiterjesztve az ünnepi hangulatot. A világító testeket variálni is tudják majd, változatossá téve a díszkivilágítást.
„Behavazott” Városgondnokság
A közelmúltban leesett téli csapadék ismét bebizonyította, hogy mennyire ki van téve az ember a mindenkori éghajlati viszonyoknak és a tomboló elemi erõknek. Hiába tornásztuk át magunkat a XXI. századba, ha egyszerre irdatlan mennyiségû hó lepi el reggelre lakókörnyezetünket, marad a kézzel fogható „fehér” valóság, no meg a hólapát és a remény, hogy a sárga villogóval messzirõl felismerhetõ hókotró feltûnik az utcánkban. De kitõl is várjuk ilyenkor az utak járhatóvá tételét? Természetesen a városi hivataltól, ill. annak funkcionális végrehajtó intézményétõl, a Városgondnokságtól. Milyen feladatai is vannak általában, illetve a kialakult helyzeten hogyan tud úrrá lenni a Városgondnokság? – errõl kérdeztem Horváth Miklóst, a költségvetési üzem vezetõjét.
– Tudja-e, hogy megoszlanak a vélemények a Képviselõ-testületen belül az Ön munkáját illetõen?
– Igen, ezzel tisztában vagyok, bár a politikai kihatásával nem kívánok foglalkozni, csak a szakmai hátterével. Úgy vélem, hogy nem jut el minden szakmai információ idõben a testülethez.
– Hol akad el az a bizonyos információ? Kit terhel ez ügyben a felelõsség? Önök adják át késve az információkat, vagy a Testület tagjai nem tudják idõben értékelni azokat? Hogyan képes így megfelelõen mûködni a Városgondnokság?
– A Városgondnokság egy részben önálló intézmény, amely ugyanakkor konkrét feladatcsoporttal rendelkezik. A téli útkezelés csak egy sajátos, szezonális szeletét képezi ennek a feladatcsoportnak. Kiemelt feladatunk a szennyvíztelep és a csatornahálózat üzemeltetése télen-nyáron, illetve a hozzájuk tartozó öt szennyvízátemelõ folyamatos mûködtetése. Egyéb feladatunk továbbá a közterületek tisztítása, a csapadékvíz-elvezetõ hálózat fenntartása és üzemeltetése. A hókezelés ellenére sem hanyagolhatjuk el kiemelt feladatunkat, vagyis a szennyvíztisztító telep folyamatos mûködtetését. A naponta beérkezõ közel 1000 m3 szennyvíz fogadása és kezelése minden más jellegû munkát megelõz, hiszen ezért a Városgondnokságot felelõsség terheli.
– Megfelelõ számú munkaerõ áll rendelkezésére az intézménynek, hogy kezelni tudja a párhuzamos feladatokat?
– Erre a feladatra nincs külön munkaerõ, ezt csak átcsoportosítással lehet megoldani. A valós kép kialakításához hozzá kell tennem, hogy az alkalmazotti létszámot nem tudtam feltölteni a tavalyi évben, miközben az engedélyezett összlétszám 21 fõ, 4 fõ szakképzett alkalmazotti státusz betöltetlen és ugyanúgy az engedélyezett 6 fõs közhasznú létszámból, 5 hiányzik.
– Mi az oka az állások betöltetlenségének?
– A szakképzett munkaerõ alkalmazását megnehezítette a roppantul alacsony munkabér, köszönhetõen a közalkalmazotti bértáblának, amiben kedvezõ változás következett be 2002 szeptemberétõl, de nekünk akkor éppen minden erõnket és energiánkat a költözés kötötte le. A korábbi Budai úton levõ ingatlan eladásra került és az intézmény fizikai állománya a Béke utcába költözött. Mindeközben a Polgármesteri Hivatal felszólítására el kellett készítenem a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SZMSZ) tervezetét, amely múlt év december végére készült el, a Képviselõ-testület azonban még nem hagyta jóvá. Ez évben a Polgármesteri Hivatalból azt a fontos információt kaptam, hogy a Városgondnokság a közeljövõben strukturális átszervezésen fog keresztül menni. Meg kell várni a Hivatal döntését. Párhuzamosan a személyi feltételek kedvezõbbé tételével, tárgyi feltételeket is kell teremteni. Egyik fõ problémánk az intézmény fizikai megosztottsága. Külön helyezkedik el a szennyvízmû, a logisztikai telep és az adminisztráció elhelyezésére szolgáló épület.
– Mi lenne az Ön által javasolt megoldás?
– Közelíteni kellene ezeket a helyszíneket, hogy vagy a szennyvízmû szomszédságában kapjunk teljes elhelyezést, vagy a logisztikai telepen kerüljön egybevonásra a fizikai és a hivatali állomány.
– Ilyen helyzet korábban már volt.
– Igen, az említett Budai úton, de a szennyvíztelep viszonylag onnan is messze volt. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy sokat segítene rajtunk a Béke utcában történõ összevonás.
– Egyeztettek-e ez ügyben a Polgármesteri Hivatallal?
– Ilyen egyeztetés nem volt. Jelenleg a Hivatal vizsgálja a nyári költözés körülményeit.
– Tudomása van arról, hogy a Béke utca környékén élõk tiltakoztak a Városgondnokság végleges letelepítése ellen ?
– Az ott folyó kivitelezési munkák alatt értesültem a lakossági ellenakcióról.
– Elcsitult-e a tiltakozás vagy további szakaszba lépett a helyi kezdeményezés, ami megakaszthatja a Városgondnokság helyzetének végleges megoldását?
– A lakossági beadvány további sorsáról nincsenek értesüléseim, a Hivatal Mûszaki Osztálya kezeli az ügyet és intézi a fennmaradási engedélyt a jelenlegi állapotra.
– Mennyi a költségvetése az intézménynek?
– 2003-ban 45,9 millió forint a dologi költségvetés, 33,9 millió forint a személyi kiadás, bérek és járulékok formájában.
– Emelkedett-e a dologi kiadásokra fordítható összeg és ez biztosítja -e a Városgondnoksági feladatok ellátását?
– A múlt évhez képest 13 %-kal nõtt a dologi kiadásokra nyújtott költségvetési támogatás, ugyanakkor a költségvetéshez készítettem egy javaslatot, amely tartalmazott egy fejlesztési és egy felújítási tervet is. Mûszaki fejlesztési javaslatom nem, felújítási tervezetem részben került be a költségvetésbe. Pedig ha már a télrõl beszélünk, fejlesztési javaslatként szerepelt egy útszóró anyag kijuttatására alkalmas adapter (kb. 2,5 millió forint), melyet a Városgondnokság kezelésében levõ Unimog teherautóra kívántunk felhelyezni. Téli útkezeléshez ez az adapter feltétlen szükséges, valamint egy olyan zárt szóróanyagtároló a logisztikai telep területén, mely jelentõs mennyiséget, 50-60 m3 anyagot képes befogadni a folyamatos munka hátterének biztosítására.
– Jelenleg milyen összetételû anyaggal végzik a síkosságmentesítést?
– Fûrészpor, homok és só keverékét használjuk.
– Környezetvédelmi szempontok befolyásolják-e a szórást?
– Ügyelünk arra, hogy minél kisebb legyen a kiszórás mértéke, és a felhasznált mennyiség optimálisan szolgálja a csúszás és jegesedés megakadályozását.
– Hány darab hókotró géppel rendelkezik az intézmény?
– A már elhangzott egy darab saját hótoló Unimoggal.
– Ez a munkagép mindig bevetésre kész?
– Amikor szükség van rá, a rajta ülõ pilóta, ha kell, túlórázik, és hétvégén is szolgálatban van. Ezen túlmenõen Spányik József fuvarozóval érvényes megbízási szerzõdésünk van, azonban az õ IFA típusú teherautója is csak hótolást tud elvégezni, a szórást nem. A várost két körzetre bontottuk, egyikben a mi gépünk, a másikban a vállalkozó gépe takarítja az utcákat. Ezek a munkagépek ideálisan a frissen hullott 5-10 cm-es havat tudják kezelni, mind idõben, mind mennyiségben. A körzetek többszöri újrakotrása közötti szünetben keletkezett nagy mennyiségû csapadékot az autósok letapossák, ami azután lefagy. Idegen vállalkozóknak is adunk megbízást, mint pl. a Jager Kft, de az õ gépei is szerzõdéses munkákat látnak el egyéb helyszíneken, ezért jelenlétük a város útjain nem azonnal érvényesül.
– A PEMÁK-ra lehet számítani?
– Õk nem vállalnak önkormányzati kezelésben levõ utakat, csak a kijelölt közutakra koncentrálnak, mint a Fõ út, csobánkai és szántói út várost érintõ szakaszai.
– Alkalmi hómunkásokat toboroztak-e?
– Igen, felhívást tettünk közzé, de tömegeket nem vonzott. Reggelenként 1-2 ember jelentkezett munkára. A kézi hómunkánál nehezítõ tényezõ a már lejegesedett felület, ezt tisztítani nem lehet, kedvezõbb idõjárás esetén meg kell várni a délelõtti idõszakot, amikor a jég felenged, így kora reggeli órákban még nem tudjuk megtisztítani a megállókat és a fõbb gyalogos utakat.
– Egy héttel a nagy hóesés után, a legtöbb városi utcában 5-10 cm magas ázott, kásás hó nehezíti a közlekedést, veszélyes helyzeteket produkálva. Miért nem járnak a gépek?
– Sajnos ezt a mennyiségû havat, letolással nem tudjuk kezelni, hiszen a keskeny utcákban nincs hova kitolni a havat. Gyakran még a házak udvaráról is az utcára öntik ki a felesleges hómennyiséget az ott lakók. Simítani tudjuk az útfelületet, elszállíttatni ugyanakkor nem, erre nem áll rendelkezésre költségkeret. Áttörést azonban az idõjárás változása hozhat, addig türelmet és megértést kérünk mindenkitõl.
– Alkalmas-e a városi kanalizáció ennek az iszonyatos hómennyiségnek akadálytalan elvezetésére olvadáskor?
– Két érzékeny pontja lesz az olvadt csapadék elvezetésének, az egyik a Tó utca felõli kivezetés a Fõ út alatt, a másik a Búcsú tértõl induló kivezetés a Szt. János-árok irányába.
– Milyen gond származhat ezeken a helyeken?
– A Fõ út alatti átvezetõ csõ magasabban lett beépítve az indokoltnál. Ezért a Tó utcában nem tud elég mélyrõl lefolyni a csapadékvíz, ami veszélyeztetheti a környékbeli ingatlanokat. A vízgyûjtõ terület kiterjedt (fõcsapás a viadukt felõl), de a Búcsú térnél, ahol ugyanez a magassági probléma áll fenn, becsatlakozik a szentiváni hegy felõli vízgyûjtõ terület is. A Szabadság úti csapadékelvezetõt végigtisztíttattuk az elmúlt években, ott nem látok ilyen mûszaki problémát.
– És a Szt. Erzsébet utca, ott mi a helyzet?
– A Fõ út és a Gárdonyi utca között nincs megoldva a vízelvezetés, a tavalyi nyári özönvízszerû esõzés már produkált lokális árvizet. Tudomásom szerint a Mûszaki Osztály már többször is foglalkozott az üggyel, elképzelések születtek a természetes elvezetésre a Szebeni út irányába, de ez még csak tervezet.
Ami bizonyosnak látszik: a Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a közeli napokban számottevõ enyhülés nem várható, nappal -2 és 0 fok, éjszakánként akár -15 és -18 fok körüli lesz a hõmérséklet. És mindennek a tetejébe 2003 medvéje jött, látott és visszafordult a barlangjába.Toronyi Zoltán
