 |
A 2002. október 20-án megválasztott települési önkormányzati képviselõ-testület tagjai és elérhetõségük
Bruckner Katalin
Az OKSB tagja
Lakcím: Iskola u. 19.
Telefon: 330-111
Mobil: 06-30/854-5741
Kárpáti János
A 2. sz. körzet képviselõje
A SZEB elnöke
Lakcím: Tûzoltó u. 12.
Mobil: 06-20/215-3824
Müller Márton
A 4. sz. körzet képviselõje
Az ÖVVB elnöke, az OKSB és
a VFB tagja, mezõgazdasági tanácsnok
Lakcím: Hõsök tér 1/a.
Telefon: 330-432
Falics János
A VFB és az ÜB tagja
Lakcím: Görgey u. 2/b.
Telefon: 330-944
Mobil: 06-20/977-0456
Keszthelyi László
A 7. sz. körzet
képviselõje
A KVB és az ÜB tagja.
Lakcím: Kálvária u. 7.
Telefon: 530-373
Mobil: 06-20/497-9377
E-mail: keszthelyi@hotmail.com
Pándi Gábor
Az ÜB elnöke,
az ÖVVB tagja
Lakcím: Budai út 2/a.
Mobil: 06-70/226-6639
Falics Jánosné
Ceglédi Edit
A 6. sz. körzet képviselõje
Az OKSB tagja
Lakcím: Görgey u. 2/b.
Telefon: 330-944
Mobil: 06-30/342-7833
Kós Beatrix
A SZEB tagja
Lakcím: Lõcsei u. 31.
Telefon: 333-918
Mobil: 06-20/471-5669
Szakszon József
alpolgármester
A 8. sz. körzet képviselõje
Lakcím:
Szt. Erzsébet u. 54.
Mobil: 06-30/994-9493
Grószné Krupp Erzsébet
polgármester
Telefon/fax: 330-410
E-mail:
polgarmester@pilis-vorosvar.hu
Krupp János
A KVB elnöke, a VFB tagja
Lakcím: Puskin u. 41.
Telefon: 330-213
Mobil: 06-20/937-0779
Temesvári Anna
Az 5. sz. körzet képviselõje
Az OKSB elnöke,
a SZEB tagja
Lakcím:
Táncsics M. u. 16.
Telefon: 331-749
Mobil: 06-30/982-4160
Halmschláger Antal
Az 1. sz. körzet képviselõje
A VFB elnöke, a KVB
és az ÖVVB tagja.
Lakcím:
Kisfaludy u. 64.
Telefon: 332-252
Molnár Sándor
A KPB és a VFB tagja
Lakcím: Budai út 22.
Telefon: 330-471
Mobil: 06-30/924-2782
Ujvári Hedvig
A 9. sz. körzet képviselõje
Az OKSB tagja
Lakcím:
Szabadság u. 118.
Mobil: 06-20/980-3284
Havas Ferenc
A 3. sz. körzet képviselõje
A KVB és a KPB tagja
Lakcím:
Budai Nagy A. u. 1.
Telefon: 330-593
Müller János
A KPB elnöke
Lakcím: Deák F. u. 1933/2. hrsz.
Telefon: 367-381
Mobil: 06-30/940-6301
Zbrás Pálné
A 10. sz. körzet képviselõje
A KPB tagja
Lakcím:
Hunyadi u. 81.
Telefon: 331-052
Mobil: 06-30/919-1779
Olvasóink kérésére és tájékoztatására közreadjuk a Képviselõ-testület tagjainak névsorát, és a velük kapcsolatos legfontosabb információkat. (Az adatokat a képviselõk jóváhagyásával közöljük – a szerk.)
Önkormányzati bizottságok és rövidítéseik: KPB: Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, KVB: Környezetvédelmi Bizottság, OKSB: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, ÖVVB: Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság,
SZEB: Szociális és Egészségügyi Bizottság, ÜB: Ügyrendi Bizottság, VFB: Városfejlesztési Bizottság
Tájékoztató a Képviselõ-testület határozatairól
Rendelet a kulturális és sportközpontról
Útépítés 13 belterületi utcában
Elfogadták a 2003. évi költségvetést
Január 23.Rendeletek száma: 1-2/2003. (I. 27.)
Határozatok száma: 1/2003. (I. 23.)
Rendelet kulturális és sportközpont létesítésérõlElõvásárlási jogot jegyez be az Önkormányzat az érintett ingatlanokra
A Képviselõ-testület rendeletet alkotott kulturális és sportközpont létesítésérõl. A rendelet célja: a településrendezési intézkedések keretén belül, a településfejlõdés tényleges eredményeként megvalósuló kulturális és sportközpont kialakításához szükséges terület biztosítása. Ennek érdekében az Önkormányzat elõvásárlási jog bejegyzését kéri az érintett ingatlanokra vonatkozóan a Budakörnyéki Földhivatalnál.
Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy – amennyiben az elõvásárlási jog alapján a területet teljes egészében meg tudja vásárolni – a kulturális és sportközpontot a terület megvásárlásától számított 10 éven belül megvalósítja.
A rendelet a településrendezési terv elválaszthatatlan részét képezõ szabályozási terv hatálybalépésével annak részévé válik.
A rendelet céljának teljes körû megvalósulása esetén a polgármester minden külön felhatalmazás nélkül intézkedhet a bejegyzett elõvásárlási jog törlésérõl az ingatlan-nyilvántartásból.
1/2003. (I. 27.) Kt. sz. rendelet. 17 igen szavazattal.Folytatódik az útépítés
13 utca szerepel a listán
A Képviselõ-testület határozatot hozott 13 utca szilárd burkolattal való ellátásáról. A leaszfaltozandó utcák a következõk:
Tavasz utca,
Csokonai utca,
Vörösmarty utca,
Jókai utca,
Szõlõkert köz,
Erkel Ferenc utca (a Kodály utca és a
Tûzoltó utca között),
Kodály utca,
Honvéd utca,
Dugonics utca (a Tavasz utca és a Nyár
utca között),
Zrínyi utca (a Szabadság út és az Õsz utca
között),
Nagyváradi utca (a Dózsa Gy. utca és a
Pozsonyi utca között),
Táncsics Mihály utca (a Mátyás király utca
és a Dózsa György utca között),
Szegfû utca.A Képviselõ-testület a fenti utcák terveztetését és kivitelezését ütemezetten kívánja elvégeztetni. A teljes beruházást 2003-tól kezdõdõen három év alatt kell megvalósítani. Az útépítés pénzügyi forrását az évenként befolyó gépjármûsúlyadó összegébõl biztosítja az Önkormányzat.
A beruházás terveztetésére és kivitelezésére közbeszerzési pályázat kiírása szükséges. A pályázat szövegét a Képviselõ-testület hagyja jóvá.
1/2003. (I. 23.) Kt. sz. határozat. 13 igen, 3 nem és 1 tartózkodás szavazattal.
A napirendi pont tárgyalása során más utcák is szóba kerültek. Havas Ferenc képviselõ a Vájár utca, a Csalogány köz és a Kossuth köz leaszfaltozása mellett érvelt. Több képviselõ is egyetértett azzal, hogyha lesz rá pénzügyi forrás, kerüljenek ezek az utcák is sorra. A Kossuth közzel kapcsolatban Grószné Krupp Erzsébet polgármester megjegyezte, hogy az nem tartozik majd a közbeszerzési eljárás alá, mivel azt viacolor burkolattal kívánják ellátni.
Bruckner Katalin képviselõ indítványozta, hogy a Szõlõkert köz helyett a Hunyadi köz és a Plébánia köz kerüljön leaszfaltozásra. A módosító indítványt a Képviselõ-testület 7 igen, 6 nem és 4 tartózkodás szavazattal elvetette.
Elfogadták a költségvetéstElsõ olvasatra átment a rendelet
A Képviselõ-testület elfogadta Pilisvörösvár Város Önkormányzatának 2003. évi költségvetési rendeletét.
2/2003. (I. 27.) Kt. sz rendelet. 13 igen, 2 nem és 1 tartózkodás szavazattal.(A költségvetési rendelet megtekinthetõ a Városi Könyvtárban, illetve olvasható lesz az Interneten, a www.pilisvorosvar.hu weboldalon. Lásd még szerkesztõi cikkünket a 7. oldalon, illetve Tallózás a 2003. évi költségvetés tételei között címû összefoglalónkat a 8-9. oldalon.)
/// LEJJEBB TALÁLHATÓ AZ OLDALON -ONDLINE SZERKESZTÕ
Február 13.Rendeletek száma: 3/2003. (II. 18.)
Határozatok száma: 2-9/2003. (II. 13.)A közétkeztetés megoldása
Közbeszerzési pályázatot írnak ki beszállító vállalkozók számára
A Képviselõ-testület úgy döntött, hogy városunk közétkeztetését közbeszerzés útján beszállító vállalkozóval kívánja biztosítani, úgy, hogy a leendõ nyertes vállalkozó köteles a melegítõkonyhát és tálalókonyhát az új HACCP minõségbiztosítási rendszernek megfelelõen felújítani, saját költségén, és az ott dolgozókat a minõsítési rendszer elõírásainak megfelelõen a munkára felkészíteni.
2/2003. (II. 13.) Kt. sz. határozat. 13 igen, 1 tartózkodás szavazattal.
A közbeszerzési pályázat lebonyolításával a Képviselõ-testület a Beruházó Bonyolító Mérnöki Iroda Bt.-t bízta meg.
3/2003. (II. 13.) Kt. sz. határozat. 12 igen, 2 tartózkodás szavazattal.A köztemetõ hûtõkamrájáról
Szükségessé vált a berendezés cseréje
A Képviselõ-testület 1 250 000 Ft + áfa fedezetet biztosított a köztemetõ hûtõkamrájának és hûtõberendezésének cseréjéhez.
4/2003. (II. 13.) Kt. sz. határozat. 14 igen szavazattal.A beiratkozási idõszakról
A Képviselõ-testület az általános iskolák elsõ évfolyamára való beiratkozást a következõképpen határozta meg: április 14-én a kötelezõ felvételt biztosító mûködési körzetbe tartozó tanköteles korú gyermekek, 15-én a mûködési körzeten kívüli állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ tanköteles korú gyermekek beíratása történik. Az óvodák beiratkozási idõszakát a képviselõk május 12. és 16. között határozták meg.
8/2003. (II. 13.) Kt. sz. határozat. 14 igen szavazattal.Változások a gimnáziumban
Esti tagozat indul, ECDL vizsgát is szerveznek
A Képviselõ-testület módosította a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Alapító Okiratát. A dokumentumba bekerült, hogy a megszûnõ levelezõ tagozat helyett magasabb óraszámú esti tagozat mûködhet az intézményben. Kiegészítõ tevékenységként bekerült az ECDL vizsga szervezése is.
9/2003. (II. 13.) Kt. sz. határozat. 13 igen és 1 nem szavazattal.A Képviselõ-testület nem támogatta, hogy az intézmény a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel együttmûködve akkreditált felsõfokú szakképzést vezethessen be. Az iskolában gazdálkodási menedzserasszisztenseket képeztek volna. Az egyetem a képzési program átadásáért cserébe a hallgatók után kapott állami normatíva 20 %-ára tartott volna igényt.
Müller János, a Pénzügyi Bizottság elnöke a napirendi pont vitája során módosító indítványt tett arra vonatkozóan, hogy a Képviselõ-testület vegye ki a gimnázium és az egyetem által kötött szerzõdésbõl a 21-es pontot, amely a normatíva 20 %-ának átadásáról rendelkezik. A Képviselõ-testület nagy többséggel elfogadta ezt az indítványt. (Ez a döntés lényegében a szerzõdés érvénytelenítését jelentette.) A képviselõk ezek után a képzés bevezetésérõl szóló eredeti határozati javaslatot leszavazták.
(Az intézmény vezetõségét meglepte a szavazás végeredménye, mivel a bizottsági üléseken kedvezõ fogadtatásra talált az intézmény kezdeményezése a felsõfokú oktatás bevezetésére. Lapzártakor tárgyalások kezdõdtek az intézmény vezetõsége és az önkormányzat között a döntés újragondolásáról.)További határozatok és rendeletek: 3/2003. (II. 18.) Kt. sz. rendelet az állatok tartásáról szóló rendelet módosításáról. 5/2003. (II. 13.) Kt. sz. hat. földhaszonbérlet ellenértékének rendezésérõl. 6/2003. (II. 13.) Kt. sz. hat. az 1599 hrsz. alatti ingatlan eladásáról. 7/2003. (II. 13.) Kt. sz. hat. a Gazdakör Vendéglõ értékesítésérõl.
A tájékoztatót összeállította:
Fogarasy Attila
Álljunk meg egy szóra
Grószné Krupp Erzsébet polgármesterrel– Polgármester asszony, tudomásom szerint még nem volt arra példa, hogy a Képviselõ-testület már januárban elfogadta volna a költségvetési rendeletét. Általában többszöri olvasatra, március elejére történt mindez. Újságunk januári számában még azt írtuk, hogy várhatóan február közepén kerül a rendelet elsõ olvasatban a Képviselõ-testület elé, de mire a lap megjelent, a jogszabály már hatályba is lépett. Minek köszönhetõ ez a gyorsaság?
– Heteken keresztül igen komoly elõkészítõ munka folyt a hivatalban és a bizottságokban. Ennek köszönhetõen már magát a költségvetési koncepciót is korábban fogadtuk el a szokásosnál. A rendelet megszületését az is jelentõsen meggyorsította, hogy az országgyûlés még a karácsonyi ünnepek elõtt elfogadta a 2003. évi költségvetést, és így már január elején megtudhattuk, hogyan alakulnak ebben az évben az állami normatívák. (Itt ragadom meg az alkalmat, hogy külön kiemeljem és megköszönjem a Pénzügyi Bizottság tagjainak és a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya dolgozóinak munkáját, ami lehetõvé tette a rendelet szokásosnál korábbi megjelenését.)
– Többször is elhangzott képviselõk szájából, hogy meglehetõsen szûkre szabott az idei költségvetés. Mi az oka ennek?
– Sajnos azt tapasztalom, hogy a Vörösvárhoz hasonló kisvárosok, amelyek kiterjedt intézményhálózatot mûködtetnek, nagy közalkalmazotti, köztisztviselõi létszámmal, kedvezõtlen helyzetbe kerültek a regionális feladatokkal nem rendelkezõ kisebb településekkel és a nagyobb adóbevétellel rendelkezõ nagyvárosokkal szemben. A súlyadó emelése és teljes összegének helyben maradása, illetve a személyi jövedelemadó visszaosztott részének 5 %-ról 10 %-ra emelése kompenzálja ugyan a közalkalmazotti béremeléseket, de fejlesztésekre, beruházásokra nagyon kevés összeg jut. (Igaz, a kormány azt ígéri, hogy a ciklus végére az szja helyben maradó részét 20 %-ra fogja növelni.) A költségvetési rendelet megalkotásakor, úgy érzem, jó munkát végeztünk, mivel intézményeink mûködtetése, a város üzemeltetése és a szociális kiadások mellett a szûk lehetõségek ellenére mégis az éves költségvetés 11,5 %-át tudjuk fejlesztésekre fordítani.
– A szûk költségvetés azt is jelenti, hogy az intézmények kiadásait igyekszik visszafogni az Önkormányzat, így a Templom Téri Általános Iskola a normatívához képest is nyolcmillió forinttal kevesebbet kapott, pedig az intézmény szeretett volna ebbõl az összegbõl fejleszteni…
– Minél nagyobb egy intézmény, általában annál gazdaságosabban mûködik. A Templom Téri Általános Iskola ezért jön ki jól az állami normatívából. Az elvonás ellenére is az intézmény számára biztosítani tudtuk a biztonságos mûködtetés feltételeit, és ezt a tényt a költségvetés egyeztetésekor az intézmény vezetõsége is elismerte. Az is tény, hogy a fejlesztéseket szeretnénk központilag szabályozni, s azt a kevés összeget, amit erre tud szánni az Önkormányzat, jobban beosztani.
– Elképzelhetõ, hogy ismét életre hívnak egy központi gazdasági ellátó szervezetet?
– A költségvetés készítésénél mindig felmerül annak a gondolata, hogy a város üzemeltetését hogyan lehet gazdaságosabban megoldani. Nekünk nem csak az intézményekre kell pénzt szánnunk, hanem a közvilágítástól kezdve az útkátyúzásig sok minden másra is. Amikor az igényeket számba vesszük, mindig kiderül, hogy nincs mindenre fedezet. Ilyenkor megpróbáljuk átcsoportosítani vagy rangsorolni az igényeket. Számos intézménynyel rendelkezünk, szinte mindegyiknek hasonló és megismétlõdõ feladataik vannak. Könnyebb lenne a dolgunk, ha ezeket a feladatokat egységesen tudnánk kezelni, össze tudnánk hangolni. Jelenleg a legtöbb intézményünk külön gazdasági irodával rendelkezik, ez nem biztos, hogy hosszú távon fenntartható gazdaságosan. Hangsúlyozom, hogy a GESZ bevezetése – ami ötlet szintjén felvetõdött – természetesen nem korlátozná az intézmények szakmai irányítását, csak a gazdasági folyamatok (könyvelés, beszerzések stb.) kerülnének központosításra. A költségvetési elõirányzatok felhasználásáról az intézmények továbbra is önállóan rendelkeznének. Központi irányítás mellett gyerekjáték lenne például megoldani intézményeink egyre bõvülõ számítógépparkjainak a karbantartását egy rendszergazda alkalmazásával. Ezt a feladatot most minden intézmény jól-rosszul más és más módon oldja meg.
– A gazdaságos mûködtetés kényszere a kisebb intézmények megszûnéséhez vezethet. Ennek tudható be a Szent István utcai óvoda megszüntetésének terve is?
– Már két évvel ezelõtt is felvetõdött az akkori Képviselõ-testület tagjaiban, hogy az elavult épületben, a többi óvodához képest mostoha körülmények között mûködõ gyermekintézményt megszüntesse, a gyerekeket és a dolgozókat más óvodákban helyezze el. Úgy érzem, mi ezt a döntést nem halogathatjuk tovább. A májusi óvodai beiratkozásig mindenképpen döntenünk kell az óvoda sorsáról. Ennek érdekében már meg is kezdtük az egyeztetést az óvodavezetõkkel.
– Mi hír a szakiskoláról? Megkezdõdtek-e már az átadással kapcsolatos tárgyalások?
– A Pest Megyei Közgyûlés a napokban fogadta el a 2003. évi költségvetési rendeletét, amelyben megtalálhatók az átveendõ intézmények számára – köztük a Muttnyánszky számára is – elkülönített pénzösszegek. Az átadás-átvétellel kapcsolatos tárgyalások várhatóan március elején megkezdõdhetnek.
– Ha már a megyei önkormányzatnál tartunk: kormányzati elképzelések szerint 2006-ra megszüntetik a megyéket. Mi lesz akkor a megyei intézményekkel?
– A megyei feladatokat minden bizonnyal a kistérségek és a régiók veszik át. Jelentõsen megnõ majd a kistérségi központok szerepe. Pilisvörösvár e tekintetben jobb helyzetbe kerül, szélesebb perspektíva nyílik számunkra.
– Az Önkormányzat közbeszerzési pályázatot ír ki a közétkeztetési feladatok ellátására. Ellentmondani látszik ez a szándék az ön korábban hangsúlyozott véleményével, mely szerint az Önkormányzatnak nem szabad kiadnia a kezébõl a gyermekétkeztetést…
– Úgy érzem, a vágyak és a realitások mondanak itt ellent egymásnak. Én továbbra is nagyon szeretném, ha a városi konyhák látnák el a közétkeztetés kötelezõ feladatát, de a tények sajnos könyörtelenek. Tény, hogy mindkét fõzõkonyhánk mûszakilag elavult és túlterhelt. Felújításuk akkor is súlyos tízmilliókba kerülne, ha nem kellene bevezetni ez év decemberéig a szigorú elõírásokkal bíró méregdrága HACCP rendszert. Ez a kétszázötvenmillió forint feletti beruházás meghaladja jelenleg az Önkormányzat teherbíró képességét. A Képviselõ-testület felelõssége ebben a helyzetben az, hogy olyan közbeszerzési pályázatot írjon ki, amely garantálja a közétkeztetés korábbi színvonalának és feltételeinek fenntartását.
– Váltsunk hosszú távú témákra: régóta húzódó ügy a Településrendezési terv elfogadása. Mikorra várható a téma napirendre tûzése?
– A mûszaki osztály folyamatosan dolgozik az elõkészítésén, s várhatóan a Képviselõ-testület február végi rendes ülésén fogja tárgyalni a rendezési tervet. Ha a testület úgy ítéli meg, megkezdõdhetnek a szakhatósági egyeztetések, amely végeztével döntésre ismét visszakerül a téma a Képviselõ-testület elé. Úgy gondolom, hogy félév tájékán elfogadásra kerülhet ez a fontos dokumentum, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a város fejlõdését, a majdani építkezéseket, fejlesztéseket szabályozni.
– A korábbi Képviselõ-testület a TRT kapcsán olyan döntést hozott, hogy nem támogatja a 10-es út tervezett nyomvonalát, mivel az a városhoz túl közel esik. Ezért aztán máig nem adott ki a Polgármesteri Hivatal erre építési engedélyt. Mi a véleménye errõl a mostani Képviselõ-testületnek?
– Meggyõzõdésem, hogy képviselõtársaim is a TRT-ben szereplõ távolabbi nyomvonal mellett törnek lándzsát. Ez ugyanis a város természetes határán húzódik, a domb túloldalán. A közelebbi nyomvonal elfogadása esetében szinte megfojtaná az út a várost, nagyon lehatárolná a jövõbeni fejlõdését, nem lenne mód a további terjeszkedésre.
– Úgy tudom, a TRT-vel párhuzamosan, erre épülve készül egy másik dokumentum is, amely arra hivatott, hogy egybefogja a fejlesztési elképzeléseket, s ez a Településfejlesztési koncepció. Mi ennek a lényege?
– A fejlesztési koncepcióra a Képviselõ-testület 2003. évi költségvetésében elkülönített egy összeget. A következõ hónapokban pályázatot adunk be a Területfejlesztési Tanácshoz, és remélhetõleg még ebben a félévben megkezdõdhet az összeállítása, amely azzal kezdõdik, hogy felmérjük helyzetünket, értékeinket, kikérjük a lakosság, az intézmények, civil szervezetek, a vállalkozók véleményét, a város jövõjére, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. A fejlesztési koncepció tehát a város fejlõdésének irányát fogalmazza meg az itt lakók szándékainak és véleményének ismeretében. Mivel a közösség elképzeléseit tükrözi, jelentõs legitimitást, támogatottságot élvez majd, és a Képviselõ-testület ennek alapján fogja majd a következõ évek fontos döntéseit meghozni.
Fogarasy Attila
