
Ami
az ember szívét megdobogtatja
Beszélgetés Sax Lászlóval,
a Német Nemzetiségi
Kisebbségi Önkormányzat elnökével
2002. november 4-én megalakult Pilisvörösváron
az új Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat,
melynek elnöke Sax László, alelnöke pedig Sax
Ibolya lett. A Kisebbségi Önkormányzat további
tagjai Manhertz Mártonné, Müller Márton és
Neubrandt István.
Sax László 1994. óta tagja a Magyarországi
Németek Országos Önkormányzatának és
a helyi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatnak.
– Miben látja a Kisebbségi
Önkormányzat fõbb feladatait?
– Elõször is szeretném megköszönni
a magam és társaim nevében a polgárok bizalmát,
és bízom benne, hogy elégedettek lesznek munkánkkal.
Úgy gondolom, a kisebbségi önkormányzatokra
egyre nagyobb feladat hárul, melyet komolyan kell venni. Mindenekelõtt
az egyesületek, intézmények egymáshoz és
a Kisebbségi Önkormányzathoz való viszonyára
kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ilyen módon a közös
munkának jobb végeredménye lehetne. Ehhez feltétlenül
szükséges az egymás iránti tisztelet, õszinteség,
tolerancia.
Ennek jegyében hívtuk össze decemberben
a nemzetiségi egyesületek és intézmények
vezetõit. Ez a Kisebbségi Önkormányzat részérõl
az elsõ bemutatkozás volt. Megpróbáltuk
felmérni, hogy mit várnak el tõlünk az egyesületek
és az intézmények, milyen módon tudunk továbblépni,
közösen a nemzetiségi ügyekben elõrehaladást
megvalósítani. A megbeszélésen részt
vettek az elõzõ Kisebbségi Önkormányzat
tagjai is, és beszámoltak négyéves munkájukról,
pozitív és negatív tapasztalataikról. Azonban
sajnálattal vettük tudomásul, hogy több egyesület
és intézmény nem képviseltette magát
a megbeszélésen, és nem is jelezték távolmaradásukat.
Nem tudom, hogy ez részükrõl csak figyelmetlenség
volt-e, vagy pedig nem kívánnak részt venni a közös
munkában.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az
elõzetes eseménynaptár alapján 2003-ban
sok regionális rendezvényre kerül majd sor Pilisvörösváron,
melyekben a Kisebbségi Önkormányzat is aktívan
kiveszi a részét. Szeretnénk, ha a jövõben
a Kisebbségi Önkormányzat munkája nem csak
az anyagi támogatásban, hanem az egyesületek rendezvényein
való aktív részvételben is megnyilvánulna.
– Elégedett a Kisebbségi
Önkormányzat jelenlegi tagjaival?
– A jelenlegi Kisebbségi Önkormányzat
tagjai is szorosan kötõdnek Pilisvörösvárhoz,
és mindegyikük részt vett és vesz a közéleti
életében. Ebbõl adódóan ismerik az
egyesületeket, intézményeket. Valamennyien fontosnak
tartjuk a települési önkormányzattal való
jó, szoros együttmûködést, a polgármester
aszszonnyal és a Képviselõ-testülettel való
õszinte kommunikációt. Bízom benne, hogy
városunk nemzetiségi életének fellendülése
érdekében sikeresen együtt tudunk mûködni.
– Történt-e valami
fontosabb dolog a Kisebbségi Önkormányzat életében
az alakuló ülés óta?
– Az alakuló ülés óta
három ülése volt a Kisebbségi Önkormányzatnak.
Eddig fõleg a munka megkezdéséhez szükséges
különféle adminisztrációs dolgokkal,
ill. elképzeléseink egyeztetésével foglalkoztunk.
Megtörtént a hivatalos átadás-átvétel,
az okmányok rendezése, a 2003. évi költségvetés
összeállítása. E rövid idõ alatt
a testület a munka megkezdéséhez szükséges
határozatokon és a 2003. évi költségvetés
elfogadásán kívül még egy fontosabb
határozatot hozott. Eszerint a Kisebbségi Önkormányzat
2003-ban hozzájárul a bejegyzett egyesületek könyvelési
díjához a mûködési költségen
belül, és ezt az összeget beépíti az
éves támogatásába.
Ezen kívül részt vettünk novemberben
a negyedik Regionális Német Nyelvû Színjátszónapon
a pilisvörösvári gimnáziumban, Újhartyánban
a Pest Megyei Önkormányzatok Napján, az Északi
Régió választásán és 2003.
január 11-én a Magyarországi Német Önkormányzatok
Napja alkalmából megrendezett gálamûsoron.
A következõ nagyobb esemény január 26-án
lesz, amikor is az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatot
választó elektorok gyûlése lesz Budapesten.
– Vannak-e új tervei
a Kisebbségi Önkormányzatnak?
– Természetesen igen. Szeretnénk a
nemzetiségi, ill. a nemzetiség iránt érdeklõdõ
embereknek összejöveteleket, elõadásokat szervezni,
melyekre a német nemzetiségi oktatás, kutatás,
politika, kultúra stb. területén dolgozó elismert
szakembereket hívnánk meg elõadónak. Decemberi
megbeszélésünkön az intézmény-
és egyesületvezetõkkel szóba került évente
egy vagy kettõ közös nemzetiségi rendezvény
megszervezése (tavasszal és õsszel), melyen részt
venne az összes intézmény és nemzetiségi
egyesület. Ezzel kapcsolatosan várhatóan február
végén történik meg a programegyeztetés.
Szóba került egy nemzetiségi díj
létrehozása is, melyet a nemzetiségi területen
végzett kiemelkedõ munkáért adományoznánk
pilisvörösvári polgároknak, ill. szervezeteknek.
Terveink közt szerepel német nyelvû színházi
elõadások megszervezése is Pilisvörösváron.
A német nyelvû színjátszással kapcsolatosan
örömünkre szolgál, hogy 2003-ban ismét
megrendezésre kerül a Regionális Német Nyelvû
Színjátszónap a Vásár Téri
Általános Iskola és a Mûvelõdési
Ház szervezésében, a gimnázium pedig egy
háromnapos Nemzetközi Színjátszófesztivált
szervez. Az egyesületek is számos programot vállaltak
fel, köztük regionális találkozók megszervezése
és külföldi csoportok meghívása. E színes
palettát kibõvítve felvetõdött egy
regionális énekverseny, vagy prózamondó
verseny (nyelvjárásban) meghirdetése.
Célunk a különféle programokkal
az lenne, hogy mind az ifjúságot, mind pedig az idõsebb
korosztályt megmozgassuk. Látva az egyesületeknél
az utánpótlás hiányát és az
ifjúság passzív hozzáállását,
ezáltal talán sikerül egy kicsit megfordítani
a helyzetet, és a fiatalokat is bevonni az egyesületi élet,
a társas összejövetelek szépségeibe.
Fontosnak tartom, hogy nagyobb nyilvánosságot
kapjon a Kisebbségi Önkormányzat munkája,
mint eddig. Az újságban rendszeresen megjelenõ
beszámolón kívül szeretnénk havonta
egy-két alkalommal fogadóórát tartani. Felvetõdött
a gyorsabb információáramlás érdekében
saját honlap és e-mail elérhetõség
megvalósítása.
– Hogyan ítéli
meg az egyesületek munkáját?
– Úgy gondolom, a nemzetiségi egyesületek
mindegyike a maga módján jól végzi munkáját.
A nemzetiségi kultúránk megõrzése
és ápolása ma már elképzelhetetlen
az egyesületek és az egyesületekben dolgozó
aktív emberek munkája nélkül. 2002-ben újjáalakult
a Fúvószenekar. Tudomásunkra jutott, hogy néhány
lelkes régi taggal a nagy múltra visszatekintõ
tánccsoport is ismét próbákat tart és
az utánpótlásra is van némi remény.
Szeretnénk elérni, hogy a Falumúzeumban összegyûjtött
értékes tárgyi emlékeket is többen
megismerjék.
Amióta csak tagja vagyok a Kisebbségi Önkormányzatnak,
azt szorgalmazom, hogy az egyesületek jegyeztessék be magukat.
Tisztában vagyok azzal, hogy az egyesület bejegyzése
az elõnyökön kívül plusz kötelezettségeket
és kiadásokat jelent. Ezért is határozott
úgy a testület, hogy hozzájárul a közhasznú
egyesületek könyvelési díjának egy részéhez.
– A Vörösvári
Újság 2002. októberi számában azt
nyilatkozta, hogy a helyi nyelvjárás – melyet egyre
kevesebben beszélnek – a mai napig megdobogtatja a szívét.
– Én azt szeretném elérni,
hogy az emberek ne szégyelljék, hogy tudnak svábul
beszélni. Próbáljuk meg ezt a nyelvet – õseink
nyelvét – minél szélesebb körben használni,
gyakorolni, továbbadni a fiatalabb generációnak.
Ez az, ami meghatározza az identitásunkat, belsõ
érzéseinket. Sajnálatos dolog, hogy a sváb
nyelvjárás Pilisvörösváron egyre inkább
elhalványul. Ugyanakkor igazi élményt jelent, ha
egy-egy alkalommal idõsebb emberekkel ily módon lehet
beszélgetni.
– Pilisvörösváron
a 2001-es népszámlálás során 751
fõ vallotta magát német anyanyelvûnek, 1220-an
nyilatkoztak úgy, hogy családi-baráti körben
használják a német nyelvet, 2170 fõ vallotta
magát német nemzetiséghez tartozónak és
2589 fõ a német kultúrához kötõdõnek.
Elégedett a népszámlálási adatokkal?
– Ezekkel az adatokkal országos viszonylatban
városunk a 2. helyet tölti be Pécs városa
után. A számok tükrében fontosnak tartom,
hogy Pilisvörösvár ráérezzen ennek a
fontos helyzeti adottságnak a lehetõségeire.
– Köszönöm a beszélgetést,
és sok sikert kívánok a kisebbségi önkormányzati
munkához és a január 26-i elektori választáshoz!
Sax Ibolya
7. Festgala am Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen
Am 11. Januar 2003 wurde bereits zum siebten Mal der
Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen gefeiert. Das über zweistündige
Programm gestalteten Tanz-gruppen, Chöre und Blasmusikkapellen,
sowie Solisten mit volkstümlichen und klassischen Stücken
mit. Auch die Sprache, die Mundart kam dabei nicht zu kurz. Hajnalka
Gutai erzählte nämlich eine lustige Geschichte in Schomberger
Mundart. Am Programm war auch We-rischwar vertreten, da die Saarer Kinder-tanzgruppe
von der Werischwarer Blaska-pelle begleitet wurde.
Otto Heinek, Vorsitzender der Landes-selbstverwaltung
der Ungarndeutschen bedankte sich in seiner Eröffnungsrede bei
den Minderheitenselbstverwaltungen für die Arbeit der vergangenen
vier Jahre und bezeichnete die Einheit der Ungarn-deutschen als wichtigstes
Ergebnis der minderheitenpolitischen Tätigkeit. Der Festredner
der Veranstaltung war diesmal Dr. Elemér Kiss, Kanzleramtsminister.
An diesem Tag wird traditionell die höchste Auszeichnung
der Ungarndeutschen, die „Ehrennadel in Gold für das Ungarn-deutschtum”
vergeben. Diese Auszeich-nung erhielten in diesem Jahr Frau The-resia
Klinger, Deutschlehrerin aus Tarian, Abtpfarrer Johann Arnold aus Willand
und Nikolaus Manninger, Tanzlehrer und Choreograph aus Budapest. Ibolya
Sax
Részletek dr. Kiss Elemér Miniszterelnöki
Hivatalt vezetõ miniszter úr beszédébõl
a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján
2003. január 11-én
Tisztelt Barátaim!
A legtöbb hazai német nemzetiségi identitás
– azt gondolom – kettõs, hármas kötõdés.
De nem abban az értelemben, ahogy ezt ma egyesek a jogi kiskapukat
kihasználva félremagyarázzák, hanem a kisebbségi
kerekasztal eredeti szellemiségének megfelelõen:
kötõdés az elõdökhöz, a német
anyanyelvhez, ugyanakkor Magyarországhoz, a magyarországi
kultúrához, de a megtanult irodalmi német nyelv
révén egyben kötõdés a német
nyelvterülethez, kultúrához is.
Ebben a többes kötõdésben és
kétnyelvûségben, ebben a kettõs identitásban
ma a korábbiaknál is jobb esélyek rejlenek: Hazánk
európai uniós csatlakozása kézzelfogható
közelségbe került. A nemzetiségek híd-szerepe
már nem frázis vagy szónoki fordulat: a többnyelvûség
tényleges lehetõség, komoly érték.
A családból hozott nyelvtudás nem csak közösségi
vagy kisebbségpolitikai szempontok miatt fontos, de a felnövekvõ
generációk magánéletében, karrierépítésében,
egyéni boldogulásában is forintosítható,
vagy ha úgy tetszik, eurósítható elõnyöket
jelent.
A Magyar Köztársaság kormánya
kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetiségi önkormányzatok
tevékenységének. A 2002. októberi választások
során létrejött mintegy 350 helyi német kisebbségi
önkormányzat példája azt mutatja, hogy ez
a forma a német népcsoportnál bevált és
mûködik. Még akkor is, ha a németséget
is egyre inkább érinti a nem e közösséghez
tartozók megjelenése a helyi önkormányzatokban.
Úgy vélem, hogy a németség esélye
a közéletben való aktív részvételre
adott: a kisebbségi önkormányzatok az egyesületekkel
karöltve készek a valós kulturális autonómia
irányába teendõ további lépésekre,
s ehhez az esélyt a jelenlegi kormány biztosítani
kívánja.
Az új kormány tudatosan új perspektívát
kíván nyitni a kisebbségi közösségek
számára. E célt szolgálják jogalkotási
törekvéseink, melyeket az új országos önkormányzatok
megalakulását követõen fel kívánunk
gyorsítani. Célunk, hogy még a ciklus elsõ
felében elkészüljenek a megfelelõ javaslatok
a kisebbségi törvény, a választójogi
jogszabályok módosításáról,
valamint a kisebbségek parlamenti képviselete tárgyában.
De e célt szolgálják a már
meghozott intézkedések is: Ezek közül engedjék
meg, hogy kiemeljem azt a 440 millió Ft-os új keretet,
melyet a legfontosabb kisebbségi intézmények mûködtetésére,
átvételére, fejlesztésére hoztunk
létre a 2003. évi költségvetésben.
Ez a pénzügyi keret az egyik biztosíték arra,
hogy a ciklus során mintegy 2-3 milliárd Ft kiegészítõ
forrást teremtsünk, s ezzel a kisebbségi közösségek,
országos önkormányzatok identitásõrzõ
tevékenysége stabilabb, saját kezelésben
lévõ intézményi körre támaszkodhat.
Jogos történelmi sérelmek elismerését
és orvoslását tartotta szem elõtt a kormányzat,
amikor az oroszországi kényszermunkára elhurcolt
személyeknek járó nyugdíj-kiegészítést,
egy december 20-án kelt rendeletében, elérhetõvé
tette a magyarországi németek számára is,
így segítve több mint 3000 honfitársunk életkörülményein.
Kérem Önöket, hogy a rövidesen megalakuló
országos önkormányzat részére adjanak
olyan felhatalmazást, hogy ezen kormányzati törekvéseinket
– melyek meggyõzõdésem szerint egybe esnek
a magyarországi németség érdekeivel is teljes
súlyával támogathassa.
Was bringt uns die Zukunft?
Was bringt das Jahr in seinem Schoße,
was hält sie Zukunft uns verhüllt?
Ob traurig fallen unsere Lose;
wird unser Herzenswunsch erfüllt?
Wer, lieber Freund darf sich vermessen,
des Himmels Pläne zu durchschauen?
Das wäre wahrlich gottvergessen,
daß hieß, zu sehr sich selbst vertrauen.
Doch leuchten uns drei schöne Sterne
ins angefangene Jahr hinein;
sie machen hell die dunkle Ferne
und lernen uns zufrieden sein.
Der Glaub', die Lieb' und treues Hoffen,
dies sind die Sterne wundermild;
sie leiten sicher durch die Zeiten,
ist auch die Zukunft uns verhüllt.
Der Glaube lehrt, nach oben schauen,
die Liebe macht das Leben schön;
die Hoffnung lehrt uns Schiffe bauen,
die selbst im Sturm nicht untergehn.
Drum mögen dich die drei geleiten
das Jahr hindurch, durchs Leben hin;
dann wirst du selbst in bösen Zeiten
erhalten dir zufriedenen Sinn.
Nach 1800
Deutscher
Kalender 2003
Megjelent a Deutscher Kalender,
a magyarországi németek évkönyve.
Olvashatunk benne a 2002-es év fontosabb német nemzetiségi
eseményeirõl; különbözõ magyarországi
németek lakta települések nemzetiségi életérõl,
külföldi partnerkapcsolatairól.
Csaknem 50 oldal a gyerekeknek szól, ahol a fontosabb
évközi események leírása mellett elolvashatjuk
a gyerekek véleményét az Európai Unióról.
Ugyanitt egy pályázati felhívás is található,
melynek címe „Nálunk otthon”.
Ezenkívül a magyarországi német
ifjúság is helyet kapott, ahol az olvasó többek
között a magyarországi német ifjúsági
szervezetekrõl, ill. tagjairól tudhat meg néhány
fontosabb dolgot. További témakörök: anyanyelv,
kultúra, egyház, kulturális örökségünk,
történelem, irodalom, mûvészet, média,
történetek.
A kalendárium megvásárolható
a pilisvörösvári könyvesboltban.
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail