 |
Ami az ember szívét megdobogtatja
Beszélgetés Sax Lászlóval, a Német Nemzetiségi
Kisebbségi Önkormányzat elnökével2002. november 4-én megalakult Pilisvörösváron az új Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat, melynek elnöke Sax László, alelnöke pedig Sax Ibolya lett. A Kisebbségi Önkormányzat további tagjai Manhertz Mártonné, Müller Márton és Neubrandt István.
Sax László 1994. óta tagja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának és a helyi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatnak.– Miben látja a Kisebbségi Önkormányzat fõbb feladatait?
– Elõször is szeretném megköszönni a magam és társaim nevében a polgárok bizalmát, és bízom benne, hogy elégedettek lesznek munkánkkal. Úgy gondolom, a kisebbségi önkormányzatokra egyre nagyobb feladat hárul, melyet komolyan kell venni. Mindenekelõtt az egyesületek, intézmények egymáshoz és a Kisebbségi Önkormányzathoz való viszonyára kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ilyen módon a közös munkának jobb végeredménye lehetne. Ehhez feltétlenül szükséges az egymás iránti tisztelet, õszinteség, tolerancia.
Ennek jegyében hívtuk össze decemberben a nemzetiségi egyesületek és intézmények vezetõit. Ez a Kisebbségi Önkormányzat részérõl az elsõ bemutatkozás volt. Megpróbáltuk felmérni, hogy mit várnak el tõlünk az egyesületek és az intézmények, milyen módon tudunk továbblépni, közösen a nemzetiségi ügyekben elõrehaladást megvalósítani. A megbeszélésen részt vettek az elõzõ Kisebbségi Önkormányzat tagjai is, és beszámoltak négyéves munkájukról, pozitív és negatív tapasztalataikról. Azonban sajnálattal vettük tudomásul, hogy több egyesület és intézmény nem képviseltette magát a megbeszélésen, és nem is jelezték távolmaradásukat. Nem tudom, hogy ez részükrõl csak figyelmetlenség volt-e, vagy pedig nem kívánnak részt venni a közös munkában.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az elõzetes eseménynaptár alapján 2003-ban sok regionális rendezvényre kerül majd sor Pilisvörösváron, melyekben a Kisebbségi Önkormányzat is aktívan kiveszi a részét. Szeretnénk, ha a jövõben a Kisebbségi Önkormányzat munkája nem csak az anyagi támogatásban, hanem az egyesületek rendezvényein való aktív részvételben is megnyilvánulna.
– Elégedett a Kisebbségi Önkormányzat jelenlegi tagjaival?
– A jelenlegi Kisebbségi Önkormányzat tagjai is szorosan kötõdnek Pilisvörösvárhoz, és mindegyikük részt vett és vesz a közéleti életében. Ebbõl adódóan ismerik az egyesületeket, intézményeket. Valamennyien fontosnak tartjuk a települési önkormányzattal való jó, szoros együttmûködést, a polgármester aszszonnyal és a Képviselõ-testülettel való õszinte kommunikációt. Bízom benne, hogy városunk nemzetiségi életének fellendülése érdekében sikeresen együtt tudunk mûködni.
– Történt-e valami fontosabb dolog a Kisebbségi Önkormányzat életében az alakuló ülés óta?
– Az alakuló ülés óta három ülése volt a Kisebbségi Önkormányzatnak. Eddig fõleg a munka megkezdéséhez szükséges különféle adminisztrációs dolgokkal, ill. elképzeléseink egyeztetésével foglalkoztunk. Megtörtént a hivatalos átadás-átvétel, az okmányok rendezése, a 2003. évi költségvetés összeállítása. E rövid idõ alatt a testület a munka megkezdéséhez szükséges határozatokon és a 2003. évi költségvetés elfogadásán kívül még egy fontosabb határozatot hozott. Eszerint a Kisebbségi Önkormányzat 2003-ban hozzájárul a bejegyzett egyesületek könyvelési díjához a mûködési költségen belül, és ezt az összeget beépíti az éves támogatásába.
Ezen kívül részt vettünk novemberben a negyedik Regionális Német Nyelvû Színjátszónapon a pilisvörösvári gimnáziumban, Újhartyánban a Pest Megyei Önkormányzatok Napján, az Északi Régió választásán és 2003. január 11-én a Magyarországi Német Önkormányzatok Napja alkalmából megrendezett gálamûsoron. A következõ nagyobb esemény január 26-án lesz, amikor is az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatot választó elektorok gyûlése lesz Budapesten.
– Vannak-e új tervei a Kisebbségi Önkormányzatnak?
– Természetesen igen. Szeretnénk a nemzetiségi, ill. a nemzetiség iránt érdeklõdõ embereknek összejöveteleket, elõadásokat szervezni, melyekre a német nemzetiségi oktatás, kutatás, politika, kultúra stb. területén dolgozó elismert szakembereket hívnánk meg elõadónak. Decemberi megbeszélésünkön az intézmény- és egyesületvezetõkkel szóba került évente egy vagy kettõ közös nemzetiségi rendezvény megszervezése (tavasszal és õsszel), melyen részt venne az összes intézmény és nemzetiségi egyesület. Ezzel kapcsolatosan várhatóan február végén történik meg a programegyeztetés.
Szóba került egy nemzetiségi díj létrehozása is, melyet a nemzetiségi területen végzett kiemelkedõ munkáért adományoznánk pilisvörösvári polgároknak, ill. szervezeteknek. Terveink közt szerepel német nyelvû színházi elõadások megszervezése is Pilisvörösváron. A német nyelvû színjátszással kapcsolatosan örömünkre szolgál, hogy 2003-ban ismét megrendezésre kerül a Regionális Német Nyelvû Színjátszónap a Vásár Téri Általános Iskola és a Mûvelõdési Ház szervezésében, a gimnázium pedig egy háromnapos Nemzetközi Színjátszófesztivált szervez. Az egyesületek is számos programot vállaltak fel, köztük regionális találkozók megszervezése és külföldi csoportok meghívása. E színes palettát kibõvítve felvetõdött egy regionális énekverseny, vagy prózamondó verseny (nyelvjárásban) meghirdetése.
Célunk a különféle programokkal az lenne, hogy mind az ifjúságot, mind pedig az idõsebb korosztályt megmozgassuk. Látva az egyesületeknél az utánpótlás hiányát és az ifjúság passzív hozzáállását, ezáltal talán sikerül egy kicsit megfordítani a helyzetet, és a fiatalokat is bevonni az egyesületi élet, a társas összejövetelek szépségeibe.
Fontosnak tartom, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a Kisebbségi Önkormányzat munkája, mint eddig. Az újságban rendszeresen megjelenõ beszámolón kívül szeretnénk havonta egy-két alkalommal fogadóórát tartani. Felvetõdött a gyorsabb információáramlás érdekében saját honlap és e-mail elérhetõség megvalósítása.
– Hogyan ítéli meg az egyesületek munkáját?
– Úgy gondolom, a nemzetiségi egyesületek mindegyike a maga módján jól végzi munkáját. A nemzetiségi kultúránk megõrzése és ápolása ma már elképzelhetetlen az egyesületek és az egyesületekben dolgozó aktív emberek munkája nélkül. 2002-ben újjáalakult a Fúvószenekar. Tudomásunkra jutott, hogy néhány lelkes régi taggal a nagy múltra visszatekintõ tánccsoport is ismét próbákat tart és az utánpótlásra is van némi remény. Szeretnénk elérni, hogy a Falumúzeumban összegyûjtött értékes tárgyi emlékeket is többen megismerjék.
Amióta csak tagja vagyok a Kisebbségi Önkormányzatnak, azt szorgalmazom, hogy az egyesületek jegyeztessék be magukat. Tisztában vagyok azzal, hogy az egyesület bejegyzése az elõnyökön kívül plusz kötelezettségeket és kiadásokat jelent. Ezért is határozott úgy a testület, hogy hozzájárul a közhasznú egyesületek könyvelési díjának egy részéhez.
– A Vörösvári Újság 2002. októberi számában azt nyilatkozta, hogy a helyi nyelvjárás – melyet egyre kevesebben beszélnek – a mai napig megdobogtatja a szívét.
– Én azt szeretném elérni, hogy az emberek ne szégyelljék, hogy tudnak svábul beszélni. Próbáljuk meg ezt a nyelvet – õseink nyelvét – minél szélesebb körben használni, gyakorolni, továbbadni a fiatalabb generációnak. Ez az, ami meghatározza az identitásunkat, belsõ érzéseinket. Sajnálatos dolog, hogy a sváb nyelvjárás Pilisvörösváron egyre inkább elhalványul. Ugyanakkor igazi élményt jelent, ha egy-egy alkalommal idõsebb emberekkel ily módon lehet beszélgetni.
– Pilisvörösváron a 2001-es népszámlálás során 751 fõ vallotta magát német anyanyelvûnek, 1220-an nyilatkoztak úgy, hogy családi-baráti körben használják a német nyelvet, 2170 fõ vallotta magát német nemzetiséghez tartozónak és 2589 fõ a német kultúrához kötõdõnek. Elégedett a népszámlálási adatokkal?
– Ezekkel az adatokkal országos viszonylatban városunk a 2. helyet tölti be Pécs városa után. A számok tükrében fontosnak tartom, hogy Pilisvörösvár ráérezzen ennek a fontos helyzeti adottságnak a lehetõségeire.
– Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok a kisebbségi önkormányzati munkához és a január 26-i elektori választáshoz!
Sax Ibolya
7. Festgala am Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen
Am 11. Januar 2003 wurde bereits zum siebten Mal der Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen gefeiert. Das über zweistündige Programm gestalteten Tanz-gruppen, Chöre und Blasmusikkapellen, sowie Solisten mit volkstümlichen und klassischen Stücken mit. Auch die Sprache, die Mundart kam dabei nicht zu kurz. Hajnalka Gutai erzählte nämlich eine lustige Geschichte in Schomberger Mundart. Am Programm war auch We-rischwar vertreten, da die Saarer Kinder-tanzgruppe von der Werischwarer Blaska-pelle begleitet wurde.
Otto Heinek, Vorsitzender der Landes-selbstverwaltung der Ungarndeutschen bedankte sich in seiner Eröffnungsrede bei den Minderheitenselbstverwaltungen für die Arbeit der vergangenen vier Jahre und bezeichnete die Einheit der Ungarn-deutschen als wichtigstes Ergebnis der minderheitenpolitischen Tätigkeit. Der Festredner der Veranstaltung war diesmal Dr. Elemér Kiss, Kanzleramtsminister.
An diesem Tag wird traditionell die höchste Auszeichnung der Ungarndeutschen, die „Ehrennadel in Gold für das Ungarn-deutschtum” vergeben. Diese Auszeich-nung erhielten in diesem Jahr Frau The-resia Klinger, Deutschlehrerin aus Tarian, Abtpfarrer Johann Arnold aus Willand und Nikolaus Manninger, Tanzlehrer und Choreograph aus Budapest. Ibolya Sax
Részletek dr. Kiss Elemér Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter úr beszédébõl a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján 2003. január 11-én
Tisztelt Barátaim!
A legtöbb hazai német nemzetiségi identitás – azt gondolom – kettõs, hármas kötõdés. De nem abban az értelemben, ahogy ezt ma egyesek a jogi kiskapukat kihasználva félremagyarázzák, hanem a kisebbségi kerekasztal eredeti szellemiségének megfelelõen: kötõdés az elõdökhöz, a német anyanyelvhez, ugyanakkor Magyarországhoz, a magyarországi kultúrához, de a megtanult irodalmi német nyelv révén egyben kötõdés a német nyelvterülethez, kultúrához is.
Ebben a többes kötõdésben és kétnyelvûségben, ebben a kettõs identitásban ma a korábbiaknál is jobb esélyek rejlenek: Hazánk európai uniós csatlakozása kézzelfogható közelségbe került. A nemzetiségek híd-szerepe már nem frázis vagy szónoki fordulat: a többnyelvûség tényleges lehetõség, komoly érték. A családból hozott nyelvtudás nem csak közösségi vagy kisebbségpolitikai szempontok miatt fontos, de a felnövekvõ generációk magánéletében, karrierépítésében, egyéni boldogulásában is forintosítható, vagy ha úgy tetszik, eurósítható elõnyöket jelent.
A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt szerepet tulajdonít a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységének. A 2002. októberi választások során létrejött mintegy 350 helyi német kisebbségi önkormányzat példája azt mutatja, hogy ez a forma a német népcsoportnál bevált és mûködik. Még akkor is, ha a németséget is egyre inkább érinti a nem e közösséghez tartozók megjelenése a helyi önkormányzatokban. Úgy vélem, hogy a németség esélye a közéletben való aktív részvételre adott: a kisebbségi önkormányzatok az egyesületekkel karöltve készek a valós kulturális autonómia irányába teendõ további lépésekre, s ehhez az esélyt a jelenlegi kormány biztosítani kívánja.
Az új kormány tudatosan új perspektívát kíván nyitni a kisebbségi közösségek számára. E célt szolgálják jogalkotási törekvéseink, melyeket az új országos önkormányzatok megalakulását követõen fel kívánunk gyorsítani. Célunk, hogy még a ciklus elsõ felében elkészüljenek a megfelelõ javaslatok a kisebbségi törvény, a választójogi jogszabályok módosításáról, valamint a kisebbségek parlamenti képviselete tárgyában.
De e célt szolgálják a már meghozott intézkedések is: Ezek közül engedjék meg, hogy kiemeljem azt a 440 millió Ft-os új keretet, melyet a legfontosabb kisebbségi intézmények mûködtetésére, átvételére, fejlesztésére hoztunk létre a 2003. évi költségvetésben. Ez a pénzügyi keret az egyik biztosíték arra, hogy a ciklus során mintegy 2-3 milliárd Ft kiegészítõ forrást teremtsünk, s ezzel a kisebbségi közösségek, országos önkormányzatok identitásõrzõ tevékenysége stabilabb, saját kezelésben lévõ intézményi körre támaszkodhat.
Jogos történelmi sérelmek elismerését és orvoslását tartotta szem elõtt a kormányzat, amikor az oroszországi kényszermunkára elhurcolt személyeknek járó nyugdíj-kiegészítést, egy december 20-án kelt rendeletében, elérhetõvé tette a magyarországi németek számára is, így segítve több mint 3000 honfitársunk életkörülményein.
Kérem Önöket, hogy a rövidesen megalakuló országos önkormányzat részére adjanak olyan felhatalmazást, hogy ezen kormányzati törekvéseinket – melyek meggyõzõdésem szerint egybe esnek a magyarországi németség érdekeivel is teljes súlyával támogathassa.
Was bringt uns die Zukunft?
Was bringt das Jahr in seinem Schoße,
was hält sie Zukunft uns verhüllt?
Ob traurig fallen unsere Lose;
wird unser Herzenswunsch erfüllt?
Wer, lieber Freund darf sich vermessen,
des Himmels Pläne zu durchschauen?
Das wäre wahrlich gottvergessen,
daß hieß, zu sehr sich selbst vertrauen.
Doch leuchten uns drei schöne Sterne
ins angefangene Jahr hinein;
sie machen hell die dunkle Ferne
und lernen uns zufrieden sein.
Der Glaub', die Lieb' und treues Hoffen,
dies sind die Sterne wundermild;
sie leiten sicher durch die Zeiten,
ist auch die Zukunft uns verhüllt.
Der Glaube lehrt, nach oben schauen,
die Liebe macht das Leben schön;
die Hoffnung lehrt uns Schiffe bauen,
die selbst im Sturm nicht untergehn.
Drum mögen dich die drei geleiten
das Jahr hindurch, durchs Leben hin;
dann wirst du selbst in bösen Zeiten
erhalten dir zufriedenen Sinn.Nach 1800
Deutscher Kalender 2003
Megjelent a Deutscher Kalender,
a magyarországi németek évkönyve.
Olvashatunk benne a 2002-es év fontosabb német nemzetiségi eseményeirõl; különbözõ magyarországi németek lakta települések nemzetiségi életérõl, külföldi partnerkapcsolatairól.Csaknem 50 oldal a gyerekeknek szól, ahol a fontosabb évközi események leírása mellett elolvashatjuk a gyerekek véleményét az Európai Unióról. Ugyanitt egy pályázati felhívás is található, melynek címe „Nálunk otthon”.
Ezenkívül a magyarországi német ifjúság is helyet kapott, ahol az olvasó többek között a magyarországi német ifjúsági szervezetekrõl, ill. tagjairól tudhat meg néhány fontosabb dolgot. További témakörök: anyanyelv, kultúra, egyház, kulturális örökségünk, történelem, irodalom, mûvészet, média, történetek.
A kalendárium megvásárolható a pilisvörösvári könyvesboltban.
