 |
Szent István mai lovagjai
Feladatuk a keresztény hit és erkölcs alapjain
állva szolgálni a magyar nemzet érdekeitAz egyházi lovagrendek a keresztes háborúk idõszakában a zarándokok védelmére és ápolására alakultak. A legrégebbi alapításúak a johanniták, a templáriusok (templomosok) és a német lovagrend. Tagjaik szerzetesi fogadalmat tettek, de tevékenységük fõleg katonai jellegû volt. A lovagrendek élén a nagymester állott.
Szent István királyunk 1018-tól kezdve létesített zarándokházakat Rómától Jeruzsálemig, elõzményeként a magyarországi lovagrendek kialakulásának. A Szent István Lovagrend (Cruciferi Sancti Stephani Regis) II. Géza király uralkodása idején, 1150 és 1160 között jött létre, melynek a Szent Föld elvesztése után Esztergom lett a központja. A rend története a török hódoltság idején megszakadt.
A rendszerváltozás idején érlelõdött meg tevékenységük felújításának gondolata. Dr. Paskai László bíboros, Esztergom-budapesti érsek 1993. augusztus 20-án engedélyezte egyházi magántársulatként a Szent István Lovagrend mûködését.
A lovagrend tagjai minden évben augusztus 20-án jellegzetes palástjukban, lovagi kereszttel a nyakukban, a lovagrend zászlója alatt felvonulnak a Szent Jobb körmeneten. A menetben ott láthatjuk Tasnádi Tamást, a Szent István Lovagrend mesterét is, aki civilben okleveles bánya- és építõmérnök, és Vörösváron, az Ady Endre utcában lakik.
– Mikor vált a Szent István lovagrend tagjává?
– 1988-ban – mint bányászati szakembert – felkértek, hogy mûködjek közre a budapesti Szent Gellért-hegyi sziklatemplom helyreállításában. Nagy örömmel tettem eleget a kérésnek, hiszen annak idején gyerekként magam is jártam a még mûködõ Pálos-rendi templomban, amit az ötvenes években befalaztak. A helyreállítás során ismerkedtem meg Ferencz Csaba elektromérnökkel – a Szent István lovagrend jelenlegi nagymesterével –, aki az elektromos munkákat irányította. Õ ismertetett meg a rend történetével, eszmerendszerével és újjáalakításának gondolatával, amelyet kezdettõl fogva lelkesen támogattam.
– A lovagrend, a lovagi erények, eszmék ma a középkort juttatják az emberek eszébe, nem hat kissé archaikusan ez mai modern világunkban?
– A középkori keresztény hagyományok új tartalommal, a mának megfelelõen születnek újjá a rend tevékenységében. Nincsen kardunk, nem kell tudni vívnia annak, akit magunk közé fogadunk.
– Milyen célokért szállnak harcba Szent István mai kard nélküli lovagjai?
– A lovagrend alapvetõ célja, hogy Isten dicsõségét elõmozdítsa tagjai életén keresztül, a hitnek és az egyetemes kereszténységnek, valamint a magyarságnak tett szolgálattal és felebaráti segítségnyújtással. Lovagrendünk sajátos feladata a keresztény hit és erkölcs alapjain állva szolgálni a magyar nemzet érdekeit, ápolni a történelmi tradíciókat, és különös figyelemmel fordulni a Magyarország határain kívül – különös tekintettel a Kárpát-medencében – élõ magyarok felé. Céljaink összegezve: a hit védelme, a magyarság védelme, az elesettek felkarolása.
– Milyen konkrét tevékenységben valósítják meg céljaikat?
– Elsõsorban karitatív tevékenységet folytatunk, jótékonysági koncerteket szervezünk, segélyszállítmányokat juttatunk el Erdélybe, Kárpátaljára, reménytelen helyzetbe jutott embertársainknak segítünk közüzemi számláik kifizetésével, de elõfordult már az is, hogy egy súlyosan beteg hölgy repülõjegyét fizettük ki, akit csak egy speciális mexikói klinikán tudtak gyógykezelni. Karitatív tevékenységünk ma elsõsorban Kárpátaljára koncentrálódik, hiszen az ottani magyarok vannak a legnehezebb helyzetbe. Két évvel ezelõtt például zongorákat vásároltunk egy zeneiskolának, amit hangszerestül, mindenestül elmosott az ár.
– Mi a szervezeti felépítése a lovagrendnek?
– A lovagrend élén a nagymester áll, õt követi a kilenc mester, majd a lovagok, a tagok és végül a rend várományosai. Rendünknek jelenleg 70 tagja van. Központunk a Szent István bazilika altemplomában, a Szent Jobb kápolnában van. Mûködik már csoportunk Észak-Amerikában és Erdélyben is. Fõvédnökünk a mindenkori esztergomi érsek. Évenként egy-két alkalommal ül öszsze a Nagykáptalan, amelyen minden tagunk részt vesz, a háromhavonként ülésezõ Nagytanácsban a mesterek foglalnak helyet. Én magam rangsorban közvetlenül a nagymester után következem mint fõtitkár-mester, s elsõsorban szervezési feladatokkal foglalkozom.
– Hogyan válhat valaki a lovagrend tagjává?
– Két rendtagunk, valamint az egyház ajánlásával kérheti minden keresztény férfi és nõ a felvételét a rendbe.
– Mit jelentett az ön számára, amikor lovaggá fogadták?
– Az egyik legnagyobb ajándékot, amit kaphattam az élettõl. A rend tagjának lenni a valahová tartozás nagyszerû érzését jelenti a számomra, a hétköznapokból való kiszakadást egy magasztos eszmevilágba, sok-sok értékes ember barátságát, és azt, hogy a szakmámon kívül is tudok jót tenni az emberekért.
Fogarasy Attila
A református hívekhez
Az év minden vasárnapján 3/4 11 órakor istentiszteletet tartunk, ezzel egy idõben gyermek istentisztelet más helyiségben. Gyülekezeti bibliaóra csütörtökönként este 6 órakor, ifjúsági összejövetel pénteken este 6 órakor.
Balogh Sándor lelkipásztor szeretettel hívja és várja azok jelentkezését, akik szeretnék felvenni a kapcsolatot a református közösséggel, különösen azokat, akik mostanában költöztek ide, és még nem tudunk róluk.
Ezúton még egyszer köszönjük a leköszönt önkormányzat gyülekezetünk részére megszavazott 2002. évi támogatását! Az átutalt 550 000 Ft-ot Árpád utcai gyülekezeti házunk felújítására használtuk fel.
Személyes, családi, partnerkapcsolati, hitbeli, lelkiismereti gondok, kérdések esetén lelkészi beszélgetésre lehetõség van. Idõpont-egyeztetés a 330-257-es telefonszámon.
Boldog új esztendõt kíván Pilisvörösvár minden lakójának a református gyülekezet nevében:
Balogh Sándor lelkipásztor
