Vörösvári Újság Online

Eldörrent a startpisztoly, és beteljesedett az iskolatáblára írt hétbetûs vágy: megkezdõdött a két és fél hónapos iskolai szünet. Mindenki elégedett és felszabadult, kivéve minket, a felelõsségérzetükben magára hagyott szülõket, hiszen a gyermekek intézményesített elfoglaltsága egyik pillanatról a másikra megszûnik, és helyette nekünk jut az a megtisztelõ feladat, hogy gyermekeink számára ésszerû elfoglaltságot biztosítsunk. Táborok, kirándulások, kurzusok és utazások, ezek mind csupa vidám és költséges lehetõségek, de közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nyári örömködés bosszús és fájdalmas pillanatokat is hozhat gyermekeink életébe, melyek akár hetekre megzavarhatják vakációjukat. Ezekrõl a veszélyekrõl beszélgettünk dr. Kelemen Ilona gyermekorvossal, aki nem gyõzte hangsúlyozni, hogy általában a felnõttek tudatában vannak a nyári helyzetbõl eredõ szezonveszélyeknek, de mintha mégis a rendelési idõben nyert tapasztalatok ennek ellenkezõjét mutatnák.

– Kezdjük a legnyilvánvalóbb helyzettel, déli átlaghõmérséklet 34 C, ideális nyáridõ.

– Ez egyfelõl így is van, ugyanakkor sokakban talán nem is tudatosodik, hogy a nagy melegtõl felléphet az ún. hõpangás, mely ellentétben a napszúrással, nem a direkt napsütés hatására alakul ki. Tünetei alapján akár napszúrásról is beszélhetnénk, magas láz, levertség, hányinger, és ez tipikusan vásárolni vitt hajadonfõtt gyermekeknél vagy rövid ideig tartó álló autóban tartózkodásnál alakul ki. Hangsúlyozni kell, hogy a hõpangás fokozottan felléphet a négy éven aluli gyermekeknél, fõleg ha azok világos bõrûek és ritkásabb a hajzatuk. Gyakorlati tanács, a 11 és 15 óra közötti napszakot célszerû hûvös, fedett helyen tölteni, ill. szabad levegõn tartózkodásnál mindenképpen könnyû sapkát kell feladni a gyerekekre.

– Kevesen rendelkeznek légkondicionált autóval, ezért lehetõleg kerüljük a legmelegebb nappali idõszakban történõ utazást, inkább nagyon korán reggel vagy éjszaka utazzunk.

– A tipikus kánikulai melegre jellemzõ napszúrás és hõpangás ügyes szervezéssel, idõközök kihagyásával kivédhetõ, milyen tipikus fertõzésveszélyek felbukkanásától kell leginkább tartani?

– Kicsit korábban kaptunk ízelítõt a nyáron termõ gyümölcsökbõl, és itt leginkább a dinynyére gondolok. Az egyik vitaminokban, ásványi sókban leggazdagabb gyümölcs, melyet sokan félnek gyermeküknek adni, mert hasmenést okoz. Pedig nem a dinnye váltja ki a hasmenést, hanem a gyümölcs étkezés elõtti felhasználása. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a dinnye trágyázott talajjal érintkezik, és ha nem folyó vízben mossuk meg alaposan, akkor a fertõzésveszély adott. Javaslom, hogy elõrecsomagolt, felvágott dinnyét éppen ezért ne vásároljanak, a hagyományos lékelést pedig felejtsük el. Ez utóbbit még rendelet is tiltja. Egyébként pontosan a hõpangás kialakulása ellen, az egyik leghatásosabb folyadékbevitel a hûtött dinnyeszelet.

– Ha hûtött dinnyeszeletet nem is, de fagylaltot szállító mozgóárust inkább lehet találni a vízpartokon...

– Isten ments, mozgóárusoktól nem szabad baktériumokra érzékeny élelmiszereket, kiváltképp fagylaltot vásárolni. Megfelelõ hûtés hiányában a szalmonella baktérium rendkívül gyorsan szaporodik, és az eredmény kicsiken-nagyokon egyaránt megmutatkozik.

– Nemcsak a vízparton nagy a kísértés, de a strandok, tavak vizébe is bele-belekóstolnak a gyerekek.

– Nagyon ellenzem a strandolást, fõleg az ún, gyerekmedencék használatát. Ezekben általában melegebb a víz, a gyerekek órákig képesek vízben tartózkodni, és nem mindenki szól idejében. Strandolások után nagyon sokan kötõhártya-gyulladást kapnak, de súlyosabb fertõzésekkel is felkeresnek a rendelõben. Én a magam részérõl csak az élõ vizeket ajánlom, és persze azt, hogy minél hamarabb tanuljon meg úszni a gyerek. Ami a szülõi felügyeletet illeti, azt a minden szezonban bekövetkezõ halálesetek okán nem lehet eléggé hangsúlyozni, a gyerekeket egy másodpercre sem szabad szem elõl téveszteni. Kis mélységû vízben is bekövetkezhet a tragédia, ha a gyerek megijed és elmerül. Persze ezeket az emberek nagyon jól tudják, de ha a számokat nézzük, sajnos minden évben megállapítható, hogy a szünidõ alatt megduplázódik a gyermekbalesetek, ill. megbetegedések száma. Ebben a már felsoroltakon túl jelentkeznek a kéz- és lábtörések, üvegszilánk, rozsdás szög. A legtöbb esetben közös a szülõi, nevelõi felügyelet hiánya.

– Mezítláb a parton, vagy vékony papucsban a talpat rozsdás fémtárgy hasítja fel, mi a teendõ?

– Bármennyire is hihetetlen, de a felnõttek közül sokan nem tulajdonítanak jelentõséget az ilyen sérüléseknek, és már csak akkor kerül elénk a gyermek, amikor gennyes gócpont fejlõdik ki a sebesülés helyén. Pedig a tetanusz beadása fájdalommal nem jár, és idõben beadva nem igényel sebészeti beavatkozást. Fontos tudni, hogy ha a gyerek 3, 6, ill. 12 éves korú és amúgy is esedékes a DiPerTe oltás, ill. annak emlékeztetõje, akkor elõbb ne tetanusz oltásban részesüljön. Ez ugyanis csökkenti a DiPerTe oltás szervezetre gyakorolt védõhatását. Ugyanígy, ha egy hónapon belül kapta meg gyermekünk a tetanusz oltást, akkor nem feltétlenül kell ismételni.

– Az injekciós tû szúrásánál kevésbé fájdalmas a kullancs csípése, viszont hosszú és gyötrelmes lehet a vele való érintkezés. Hol helyezkedünk el a fertõzöttségi térképen?

– Kezdjük azzal, hogy hál' Istennek ez a pilisi, budai terület nem kiemelten fertõzött, és ezalatt a fertõzõ agyvelõgyulladást és a Lyme kórt értem. Továbbra is megmaradt a zalai, a somogyi és a zempléni terület magas fokú fertõzöttsége. Tudni kell, hogy az agyvelõgyulladás elleni oltás nem véd a Lyme kórtól. Ez utóbbi viszont, ha felismerik, akkor nagyon jól kezelhetõ antibiotikumokkal. Állítólag kutyák számára már létezik megelõzõ Lyme oltás. Felismerni a csípés helyén kialakuló bõrszín elváltozásából lehet, mely hetekkel késõbb, egyre növekvõ átmérõvel jelentkezik. Ha már a kullancsokról beszélünk, sokan hiszik azt, hogy ez a kis állat a fákról potyog a kiszemelt áldozatra, pedig épp ellenkezõleg. Ki merem jelenteni, hogy ebbõl a szempontból veszélyesebb átmenni egy tarka virágos réten, vagy lefeküdni a fûbe, mint magas fák között járni.

– Adottak a kérdések: mi a megfelelõ öltözet, ill. csípés esetén azonnal fertõzöttekké válunk-e?

– A kullancs nem szereti a szellõs, fénynek kitett felületeket, ezért ha lehet, felsõruházatunkat és persze a gyerekekét is, az idõjárás függvényében, nyugodtan oldjuk. Mezítláb ne közlekedjünk, hanem zárt cipõvel és zoknival álljuk útját a kullancs felfelé tartó mászásának. Minden kirándulás után alaposan vizsgáljuk át a gyerekeket és magunkat, fejtõl lábig. Az állat 1-2 órán belül még nem fertõz, de azonnal távolítsuk el csipesszel. Gyakori csípés esetén célszerû beadatni a gyorshatású oltást. Mellékhatása nincs, de egy év múlva emlékeztetõként újra be kell adatni. A leggyakrabban ezt felejtik el a szülõk, a határidõn túli beadás viszont csökkenti az immunitást.

Egy hónap már elsuhant a nyárból, de csak az áruházi katalógusok jelzik a szeptemberi évkezdést. Ha nekik ennyire „fontosak” gyermekeink, mi se adjuk alább.

A fenti hippokratészi idézet sajnos a XXI. században válik egyre aktuálisabbá. Mai, szenynyezett környezetû világunkban, ahol rossz levegõ, klóros víz, elektroszmog és stressz hatásait is el kell viselnünk, az áruházak polcain szinte csak minden valós tápértékétõl megfosztott nagyüzemi élelmiszerek láthatók.

Életünk folyamán több mint fél tonna élelmiszer halad át a tápcsatornánkon. Nem mindegy, hogy milyen összetételû ez az élelem, hiszen a betegségek 40-60 %-a táplálkozásfüggõ. Az emberi szervezetbe kerülõ, feltételesen károsító komponensek 2/3-a a táplálék által jut be. Az élelmiszerekbe három forrásból kerülhetnek idegen anyagok:
– mezõgazdasági tevékenység (növényvédõ szerek maradványai, állattartás során használt készítmények),
– környezetszennyezés (közlekedés, ipar, hulladéklerakók és -égetõk),
– élelmiszer-ipari tevékenység (tartósító szerek, színezékek, állománymódosítók, térfogatnövelõk).

Az elfogyasztott egészségtelen ételek hosszú távon megbetegedést okozhatnak. A kockázatok az esetek többségében a genetikai háttér, életmód (kevés mozgás, stressz), és a környezeti terhelés függvényében jelentkeznek. Megfelelõ táplálkozással elejét vehetjük az elhízásnak, ételallergiáknak, a szív és érrendszeri betegségeknek, a II. típusú cukorbetegségnek, bizonyos emésztõrendszeri és ízületi betegségeknek. A helyes étrend – diéta – néhány betegségnél a gyógykezelés elengedhetetlen része (pl. candida, ételallergiák).

Az élelmiszerek vásárlása során kerüljük a túl zsíros, agyoncukrozott és túlsózott termékeket.

Legyen általános alapelv, hogy minél egyszerûbb, kevésbé feldolgozott egy termék, annál kevesebb adalékanyagot tartalmaz. Az akciós, olcsóbb, de adalékanyaggal dúsított, tápanyaghiányos élelmiszerek helyett – amennyire anyagi helyzetünk engedi – érdemesebb az egészséges, adalékmentes élelmiszereket vásárolni. A biotermékek esetében biztosak lehetünk abban, hogy az adott termék semmilyen káros anyagot nem tartalmaz. Hosszabb távon egyébként az egészségvédõ életmód olcsóbb, a nagyobb munkabírás, a jobb közérzet és a késõbbi gyógyszerköltségek jelentõs csökkenése miatt.