Vörösvári Újság Online

Amióta az ember lakhelyet készít magának annak megépítéséhez mindig is a természet adta erõforrásokat használta és használja ki, fákat vág ki, agyagot, kavicsot, homokot, követ bányász. Ez történik most már 100 év óta a pilisvörösvári kõbányában is, melynek termelése – elsõsorban kész vakolattermékké feldolgozva – döntõ részben építõipari felhasználásra kerül. Évszázadokon keresztül nem fordítottunk gondot az eredeti, vagy azt közelítõ állapotok helyreállítására. A megnövekedett elvárások mellett manapság mind több vállalat ismeri fel a környezetvédelmi, természet-helyreállítási szempontok fontosságát, és igyekszik aktívan tenni is ez érdekében.

A Saint-Gobain Weber Terranova Kft. az elmúlt 12 év folyamán jelentõs erõfeszítéseket tett a tevékenységével kapcsolatos környezetszennyezések minimalizálására, valamint a bányászati tevékenység elõrehaladása után a természetes környezet helyreállítására. 1990 óta több százmillió forintot költöttek erre a célra:

„A társaság tulajdonosainak anyagi áldozatvállalásával minden örlõüzemet felszereltünk a legmodernebb porszûrõ-berendezésekkel, a legelavultabb üzemeket leállítottuk és felszámoltuk. A kõbányászati tevékenység volumenét jelentõsen csökkentettük, illetve egy helyre koncentráltuk. A fenti megelõzõ lépéseken kívül hatályos elõírásokat messzemenõen meghaladó rekultivációs tevékenységet folytatunk, melynek segítségével a kõbánya látványából lassan újra egy természetes zöldterület látványa alakul ki. 1996 óta több, mint 3 hektárnyi erdõ megújítása, illetve telepítése mellett a tavalyi évben megkezdtük a nyitott bányaudvar parkosítását is. Összességében véve 2002-ben és 2003-ban mintegy két és fél hektárnyi zöldterület kialakítása mellett porvédõ erdõsávokat is telepítünk, melyek jelentõsen csökkenteni fogják természetes módon a szél által hordott por mennyiségét”– olvasható abban a közleményben, amelyet a helyi média számára adott ki a vállalat.

Fentiekrõl jómagam is személyesen meggyõzõdhettem, amikor július elején, egy kellemesen meleg, de meglehetõsen szeles napon felkerestem a Terranova cég pilisvörösvári központját. Elsõként a magasban kavargó, a szél által felhajtott kõport vettem észre, amikor azonban Manhertz György mûszaki vezetõ végigkalauzolt az egész üzemen, megbizonyosodtam arról, hogy a vállalat valóban mindent elkövet azért, hogy ez egyre ritkábban fordulhasson elõ, s kizárólag csak ilyen szeles, rapszodikus idõben. A bánya egy részét mára rekultiválták, kamaszkorba jutó fácskák sorakoznak végig a domboldalakon. A mûködõ kõbányát többszörös fasor választja el a parkosítás alatt álló korábbi bányaudvartól, melynek egy részét már fû borítja, más részére most hordják az 50-60 cm vastag termõföldréteget. Ugyancsak itt került kialakításra az ún. záportározó, ahová a csapadékvizeket fogják összegyûjteni az egész bánya területérõl. Az erdõtelepítést és a parkosítást természetesen szakemberekkel végeztetik el, csak ebben az évben közel 10 millió forintot áldozva rá. Az Õr-hegy mögötti ún. dolomitliszt-bányát végleg bezárták, annak is folyik a rekultiválása.

A város felé esõ üzemterületen lebontották a technológiai és környezetvédelmi szempontból elavult üzemcsarnokokat, és korszerû berendezésekkel felszerelt épületeket emeltek a helyükre. Januárban indult meg a termelés az új szárazvakolat-keverõ üzemben, néhány épület bontása most is folyik, és jó ütemben halad a logisztikai központ építése. Az épületek körül minden négyzetméternyi udvart viacolor burkolattal látnak el, ezzel jelentõsen csökkentve annak a lehetõségét, hogy a gépkocsik által felkavart finom dolomit a levegõbe jusson. Ugyancsak ezt megelõzendõ a még nem parkosított vagy lekövezett üzemterületen naponta többször is körbejár egy locsolóautó.

Az általam tapasztaltak alapján úgy gondolom, ez a vállalat mindent megtesz azért, hogy a hosszú évtizedek alatt kialakult – fõleg az elõdje által okozott – tájsebeket begyógyítsa, és a környezettel harmonikusabban együtt élõ, korszerû üzemet alakítson ki. Magam is osztom ezért Gneth Zoltán igazgató magabiztos szavait:

– Tevékenységünk eredményeképpen 2003 végére egy olyan modern, minden hatályos környezetvédelmi eljáráson túl teljesítõ üzem képe fog kialakulni, mely Magyarországon párját ritkítja. A környezettudatos gondolkodás nemcsak társaságunk dolgozóinak és menedzsmentjének sajátja, hanem örömünkre a külföldi tulajdonos is fontosnak érzi a környezet védelmét. Bízunk abban, hogy egy gazdasági szervezet, annak tulajdonosa és a helyi szervezetek kitûnõ együttmûködésével példát tudunk mutatni minden környékbeli és más magyarországi hasonló profilú vállalkozás számára is.

Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Sas-sziklától délre sok fenyõt kivágtak az erdõben. A hölgy, aki gyakran lovagol arrafelé, kérte, járjunk utána, vajon tervszerû fakitermelés történt-e?

Telefonon felhívtuk Farkas Viktort, a Pilisszentkereszti Erdészet vezetõjét, aki a következõ tájékoztatást adta számunkra:

– A területen üzemterv szerinti – tehát elõre betervezett és szakszerû – fakivágás történt annak a szerkezeti átalakításnak a részeként, melynek célja, hogy a rendkívül tûzveszélyes elegyetlen feketefenyõ állomány közé virágos kõrist, molyhos tölgyet és csertölgyet telepítsünk. Hosszabb távon – 50-100 év alatt – szeretnénk, ha a fenyvest mindenütt felváltaná a tájra eredetileg jellemzõ lombos erdõ.

– Mit kezdenek a kivágott – és szemmel láthatóan silány faanyagú fenyõkkel?

– Csak kis részét tudjuk értékesíteni fenyõrönkként, illetve farostfaként. A többit meg kell semmisíteni, nehogy szú költözzön beléjük. Ezek ugyanis elõbb-utóbb az élõfaállományt is károsítanák.

– Az 1993-ban leégett erdõrészeken szépen fejlõdik az új faállomány, de vajon mi a helyzet a 2000-ben tûzkárt szenvedett Õr-hegyen?

– A tûz utáni elsõ telepítésünk sajnos nem volt eredményes, így tavaly meg kellett azt ismételni. Az aszály ellenére

– úgy tûnik – a megismételt telepítés sikerült, és a növények szépen fejlõdnek. Az elõbb elmondottaknak megfelelõen erre a területre – a korábban elegyetlen feketefenyõ állomány közé – szintén ültettünk lombhullató fákat is.

Reméljük, néhány évtized alatt begyógyul az Õr-hegy sebe, és ismét eredeti szépségében pompázik majd a púpjaira terített erdõtakaró.