
Római zarándoklat
1. nap: Május 4-én,
vasárnap reggel 5 órakor indulunk a plébánia
elõl. Budapesten, a Délinél, majd Budaörsön,
a MOL- kútnál felveszünk egy-egy házaspárt.
Így teljes lesz a csapat. Délelõtti révedezések
közepette jutottunk el Nagykanizsára, ahol negyed 10-kor
félreáll a buszunk, mert gond adódott vele. Telefon
jobbra, telefon balra, sikerül egy új buszt szerezni. Ameddig
megérkezik, sok idõnk van. Egy nagykanizsai sétával
egybekötött szentmise múlatja az idõt és
oldja a feszültséget. Délután negyed 3-kor
megérkezik az új busz. Megnyugvással folytatjuk
utunkat.
Szlovénián
áthaladva csodáljuk a festõi tájat, amely
Ausztriára emlékeztet. Trojanánál megállunk
az ottani fánkspecialitásra. Vasárnap lévén
nagy a tömeg. Késõ este érkezünk Jesolóba,
elsõ szálláshelyünkre. Ahogy közeledünk,
a velencei tûzijáték képe fogad bennünket.
Örülünk, hogy vízszintesbe helyezhetjük magunkat.
2. nap: Reggel „szuperszonikus”szentmisével
indul a nap (mellettünk szállnak fel a repülõgépek).
Utána rögtön indulás Rómába. Délután
kb. 4 óra, mire elfoglaljuk szállásunkat. Majd
a gyors lepakolás után indulás a városba,
hogy még valamit lássunk.
Az elsõ, amit megnézünk, az a Maria
Maggiore bazilika. Róma egyik legnagyobb õskeresztény
bazilikája. Liberio pápa építtette azon
a helyen, ahol megjelent a Madonna, és utána hó
esett a nyár derekán. A három hajós templom
szépségét a központi hajó fényûzõ
kivitele, a szentély mozaikja, a kazettás mennyezet és
a márvány mozaikpadló adja.
A bazilikából kijõve elsétáltunk
a Trevi kúthoz. Az esti órákban sokan ücsörögtek
a nyugalmat adó vízcsobogás mellett. Jó
volt leülni és picit elmélázni a kútnál.
Salvi tervei alapján XII. Kelemen pápa építtette
a XVII. században. Innen pedig elindultunk a Spanyol lépcsõhöz,
ahol fiatalos nyüzsgés fogadott. A lépcsõ
tele volt virágokkal. A tér lelke a monumentális
díszlépcsõ, amelyet a XVIII. század elsõ
éveiben tervezett F. De Santis. A díszlépcsõ
csúcsán áll a Trinita Dei Monti templom, amelyet
XII. Lajos király megrendelésére XVI. században
építettek. A tér közepét Bernini alkotása,
egy bárka alakú szökõkút díszíti.
Egy picit elidõztünk a tér zsongó hangulatában,
majd befejeztük elsõ római sétánkat,
és visszatértünk a szálláshelyünkre,
ahol megkóstoltuk az olasz ízeket.
3. nap: Napunk szentmisével
indul, reggeli és indulás a városba. Elsõ
utunk a legmesszebb fekvõ, falakon kívüli Szt. Pál
bazilikába vezet. A Szt. Péter bazilika után a
város második legnagyobb temploma. A bazilika 1823-ban
tûzvész áldozata lett. Utána hat éven
át építették újjá. Homlokzatát
és szentélyét szép mozaik díszíti.
Megtekintettük külsõ és belsõ kerengõjét,
ami után az emberen végigáradt a szépség
megnyugtató harmóniája. Az öt hajóban
találjuk a pápák portréit a kezdettektõl
a jelen korig – II. János Pál pápáig.
Metróval
visszajöttünk a Scala Santa (Szent Lépcsõ) templomig.
Ki kellett lépni, hogy a déli zárás elõtt
megtekinthessük. A templom érdekessége a márványlépcsõ,
amelyet Szent Heléna császárnõ – Konstantin
császár édesanyja – Jeruzsálembõl,
Pilátus palotájából hozatott Rómába,
mert a hagyomány szerint ezen a lépcsõn vezették
föl Jézus Krisztust a helytartó elé. Gondolom,
mindenkinek emlékezetes marad, mivel térdelve fokról
fokra Üdvözlégy Máriát imádkozva
juthattunk fel a Szt. Lorenzó pápai kápolnához.
Római zarándoklásunk egyik csúcspontja volt!
Itt nem csak gyönyörködni kellett a látottakban,
hanem aktív szereplõjévé is váltunk
az élménynek.
Ezen áldozatos élmény után
átsétáltunk az út másik oldalán
lévõ Lateráni bazilikába, aminek fontosságával
csak a Szt. Péter bazilika vetekszik. A IV. sz. elején
építették a lateráni paloták területén,
miután a palotákat Konstantin császár az
egyháznak ajándékozta. A történelem
folyamán tûzvészek, földrengések és
a barbár hordák pusztították. Minden alkalommal
újjáépítették és kibõvítették.
Az 1600-ban a rekonstrukciót a híres építész,
Borro-mini végezte. A monumentális bejárat alatt
az elõtérbõl öt ajtó nyílik.
Jobbra, az ötödik a Szent Kapu. Hatalmas belsõ tere
és a szobrok méretei lenyûgözték az
embert. A pápai oltáron lévõ gótikus
tabernákulum Szt. Péter és Szt. Pál apostolok
koponyáját õrzi.
A bazilikának magyar vonatkozása is van,
mivel jobbra a második oszlopon láthattunk egy dombormûvet,
amely Szt. István királyunkat ábrázolja,
amint átveszi II. Szilveszter pápától a
Szent Koronát. A kazettás mennyezet aranyozását
a spanyol király adományozta a hódítások
által szerzett aranyból. A római pápának
ez volt, és a mai napig is ez a fõ temploma és
nem a Szt. Péter bazilika. Itt találhatók a vatikáni
hivatalok.
Folytatva utunkat eljutottunk a közeli Szent Kelemen
bazilikához, ami a déli szieszta ideje miatt csak 3 órakor
nyitott. – „ A szieszta alatt csak a kutyák és
az idegenek mászkálnak.” – Nyitásig
csoportosan megtámadtuk a közeli vendéglõket.
Az ebéd után már türelmesen vártuk
a nyitást. A kívülrõl jellegtelen bazilika
három szintet rejt. Alul egy régi római pogány
szentély, középen egy IV. századi keresztény
bazilika freskótöredékekkel, valamint Szt. Cirill
és Szt. Metód síremlékével. Felül
pedig egy XII. századból származó bazilika
szép mozaikszentélylyel, padlóval és freskóval.
A templom a Colosseum tõszomszédságában
van. Az utcából kiérve a Colosseum méreteit
csodálhattuk, ahol felelevenedett a régmúlt véres
valósága – „Panem et circenses”. Kis
sétával megérkeztünk a Szt. Péter Bilincsei
templomhoz, amelyet III. Valen-tinianus császár neje,
Eudoxia alapított, mert ezen a helyen akarta õrizni azokat
a láncokat, amelyeket az apostol a börtönben viselt.
A bilincs a szentély alatt tekinthetõ meg. Jelentõs
mûvészek alkotásait találjuk a templomban,
de közülük kiemelkedik Michelangelo II. Gyula pápának
készített síremléke, amelynek központi
figurája a trónon ülõ Mózes. Lenyûgözõ
a mûvész remekmûve!
A templom elõtt sikerül magyar nyelvû
„Róma és a Vatikán” címû
könyvet venni. Visszatérünk a Colosseumhoz, majd megtekintjük
Róma antik romjait, a Forum Romanumot. Régen itt folyt
a város társadalmi élete. A romok között
járva leülünk pihenni, és elmélázunk
az ókori Róma nagyságán. Feljutva a Capitoleum
dombra, a szökõkút vizében enyhítjük
a nap hevét. Napunkat a II. Viktor Emánuel király
emlékmûvének megtekintésével zárjuk,
amelyet Itália egyesítésének emlékére
készítettek. Kemény, hosszú nap volt. Mindenkinek
jólesett a pihenés.
4. nap: A Szt. Péter
térre érkezve láttuk a tömeget, és
azt, hogy csak az elektromos kapukon keresztül lehet bemenni. Rögtön
tudtuk, hogy pápai kihallgatás lesz a téren. Ezáltal
felborult a napi program, de megérte! A téren átélhettük
az egyház sokszínû egységét. Egyszer
csak elindult a Szentatya „pápa-mobiljával”
a zarándokok között. Tõlünk egy karnyújtásnyira
ment. Megdöbbentõ, hogy ennek az idõs, beteg embernek
milyen kisugárzása van! A kihallgatás alatt azt
érezte az ember, hogy milyen jó itt lenni! A pápai
kihallgatás szintén a római út nagy élménye
volt, amire nem is számítottunk. A pápa kérte
a jelenlevõket, hogy példájukkal és szeretetükkel
tegyenek tanúságot a feltámadás örömhírérõl!
Ezek után lelkileg feltöltõdve és örömteli
szívvel értünk a Vatikáni Múzeumhoz,
ahol megtekinthettük különbözõ koroknak és
kultúráknak mûvészeti kincseit. Lenyûgözõ
volt a felújított Sixtusi kápolna látványa.
A
múzeumi látogatásunk után a Szt. Péter
bazilikát tekintettük meg. A bazilika tele volt csendes
zsongással. A bazilika a kereszténység legnagyobb
temploma. A padlózaton megtalálhatjuk a nagy bazilikák
méreteinek jelölését, köztük az
Esztergomi bazilikáét is. A Konstantin császár
által 324-ben a szent apostol tiszteletére építtetett
bazilika a középkor végére omladozni kezdett.
A bazilika újjáépítéséhez
Bramante kapott megbízást. Dolgozott még rajta
Raffaello, Peruzzi és Michelangelo. Belépve a bazilikába
rögtön jobbra található a Pieta – Michelangelo
csodálatos alkotása. Jobb oldalt elöl található
Szt. Péter szobra, melynek lábát a zarándokok
már simára csiszolták. Az apszis közepén
található a pápai trón, Bernini fényûzõ
barokk alkotása. Fölötte Michelangelo 120 méter
magas kupolája, alatta pedig Szt. Péter apostol sírja.
Jobbra láthatjuk a II. Vatikáni Zsinat pápájának,
boldog XXIII. János pápa üvegkoporsóját.
Az altemplomban találhatók a pápák
síremlékei és a Magyar kápolna. Az itt elmondott
imák és énekek – Himnusz, Boldog Asszony
anyánk – mindenkit könnyekig meghatottak. Nagy dolog,
hogy a magyaroknak itt lehet kápolnájuk! Sokszor nem tudjuk,
és el is felejtjük értékeinket, amikre igazán
büszkék lehetünk! A csoport meghatottsággal
fejezte be bazilika-beli látogatását.
Ezt követte az Angyalvár megmászása.
Eredetileg Hadrianus császár családja számára
készítette síremlékül. A barbár
támadások tették tönkre. Késõbb
felújították, átépítették
és börtönként, majd a pápák menedékhelyéül
szolgált. Csodálatos volt tetejérõl Róma
látványa! Nagyon szép befejezése volt a
napnak és a római zarándoklatnak!
5. nap: Reggel korán
indultunk Assisibe. Perugából közeledve Assisi látképe
uralja a tájat, mint a hegyre épült város,
amely biztonságot ad. Assisi mezejének közepén
található egy nagy bazilika, ami magába rejti a
Porciunkula kápolnát, amelyet Szt. Ferenc épített.
Csodálatos kis ékszerdoboz! Itt, a bazilika altemplomában
misézhettünk. Utána megmászva a hegyet jutottunk
fel Szt. Ferenc háromszintes bazilikájába, ahol
a legalsó szinten maga a szent nyugszik. Teljes a csend! Jó
ebben a csendben leülni és engedni, hogy a hely szelleme
hasson az emberre! Élményt adók a felsõ
templom Giotto-freskói Szt. Ferenc életérõl.
Nem látni rajtuk a földrengés okozta károsodást.
Szépen helyreállították. Fentrõl
a várból csodálatos látvány Assisi
lankája és mezeje. Jó lenne még maradni,
de ha még Velencét is látni akarjuk, akkor indulni
kell.
Este, de még világosban érünk
Jesolóba. Berendezkedünk a szálláshelyünkön,
majd rögtön indulunk is Velencébe. Egy rövid kis
esti sétát teszünk a Szt. Márk térre.
Hangulata van a sikátoroknak, amelyek után kijutunk a
tágas Szt. Márk térre. Egy picit otthon érezzük
magunkat, mert az egyik vendéglõ elõtt cigányzene
szól. A mozgalmas esti séta után mindenki hazatér
a szállásra.
6. nap: A reggeli szentmise
után indultunk Triesbe. Hamar odaértünk, mivel közel
van Jesolóhoz. Itt a Habsburgok nyaralóját, a Miremare
kastélyt néztük meg. Egy emberszabású
kis palota a tengerparton, gyönyörû park közepette.
Nem hiába választották ki a Habsburgok ezt a helyet.
Szinte gyógyító nyugalommal hat az emberre a séta
a tengerparton. Ez az utolsó program megkoronázta az egész
római zarándoklatot.
Szlovénián átutazva az esti órákban
érkeztünk haza telve élményekkel, de a hazaérkezés
örömével.
Zoltán atya
Május 24-én a székesfehérvári
bazilikában megtartotta elsõ miséjét Spányi
Antal, a Szentatya által nemrég kinevezett új
székesfehérvári megyés püspök,
aki Takács Nándortól vette át a fõpásztori
szolgálatot.
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail