 |
Égi postások
Beszélgetés Andrási Jánossal a pilisvörösvári B-19 Postagalamb Egyesület tiszteletbeli elnökével, Horváth Jánossal az Egyesület versenybizottsági elnökével és Fetter Istvánnal, az Egyesület pénztárosával.
Idõsebb galambászok gyakran elevenítik fel azt a megható történetet, mely arról szól, hogy Angliában a II. világháború alatt, éles bevetésen hírt vivõ postagalambot életveszélyesen megsebesítették, az állat azonban a Temze hídján áttipegve juttatta célba a továbbítandó üzenetet, hálából ezért a szigetországban szobrot állítottak tiszteletére.
Magyar postagalamb még nem kapott emlékmûvet, ugyanakkor minden az állatokkal kapcsolatos mondat, utalás arról árulkodik, hogy a tenyésztõk rendkívül büszkék madaraikra és lenyûgözõ teljesítményük alapján, joggal nevezik a postagalambot a „galambok királyának”.
Andrási János az Óbudán 1961-ben megalakított, kissé különös hangzású B-19 postagalamb egyesület alapító tagjaként kezdte a szervezett versenygalambászatot, az Egyesület akkoriban a B jelölésnek megfelelõen, a Budapest környéki postagalamb-tenyésztõket fogta öszsze. 1982-ben jött létre a pilisvörösvári önálló szervezet, melynek elsõ elnökeként egészen 1999-ig irányította a szervezet munkáját.
1992-ben a pilisvörösvári egyesületbõl többen kiváltak és megalakították az A-49 Postagalamb Egyesületet, így jelenleg Pilisvörösváron két szakmai szervezet is foglalkozik a postagalambok tenyésztésével és versenyeztetésével. A szakmai és emberi kapcsolat a két egyesület között ma már kiegyensúlyozott, a kerületi és egyéb bajnokságokon együtt versenyeznek.
– Hány tagot számlál a B-19 Egyesület?
Andrási J.: 15-20 fõ között mozog az aktív versenyzõk létszáma, az egyesület minden tagja tenyésztõ és versenyzõ egyaránt.
– Milyen versenyszámokban indulnak a galambok?
Andrási J.: Rövid, közép és hosszú távú versenyeket bonyolítunk le, a távok hosszúsága 100-800 km-ig került beosztásra. Létezik még az ún. maraton távolság 1000 km fölött, de az egyesület ebben a kategóriában nem indul.
– Hogyan történik a madarak felkészítése a versenyekre?
Andrási J.: Megszületik a galambfióka, kap egy azonosító gyûrût, majd 6 hónapos korától már legalább 300 km-es versenytávot repül. Egy éves kortól számítanak igazán versenygalambnak, de addigra már kiderül, hogy melyik számára az ideális táv. Versenyeztetõként inkább hosszú távra készítettem fel a madaraimat, melyhez társaimhoz hasonló módon külföldrõl behozott tenyészállományt is felhasználtam.
– Mitõl lesz valaki jó versenygalambász?
Andrási J.: Elõször gondoskodni kell a beszerzendõ tenyészállományról, megfelelõ hátteret (dúcot) kell számukra biztosítani, majd folyamatosan ellenõrzött magokkal etetni az állatokat. Állandóan figyelni kell az egészségükre, hiszen tipikus betegség a hasmenés, és a megbetegedett állatot azonnal el kell különíteni. Az állatok ugyanakkor nagyon meghálálják az odafigyelést és gondoskodást, hiszen akad tenyésztõ, akinek a kezébõl esznek, vagy éppen a vállára szállva kedveskednek.
Fetter I.: Galamb és ember között ugyanolyan barátság szövõdik, mint a közismert állatok és gazdájuk között.
– Miért jön vissza a galamb, miután szabadon engedték?
Andrási J.: Szerintünk a madár számára az otthon a legõsibb és legerõsebb érzés, ahol megszületett és felnevelkedett, ahol a párja van, ez vezérli a madarakat, akár 1200 km-rõl is.
– Mennyi ideig repülnek egyvégtében a postagalambok, és pihennek-e a megtett versenyút alatt?
Horváth J.: Röptetés elõtt a madarakat megetetik-megitatják, így képesek repülni akár 7 órát is egyhuzamban, szélcsendes, nem túl meleg idõben. 30 C feletti hõmérséklet, erõs szembeszél, netán vihar már megállítja õket, és akkor megpihennek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a postagalamb napkeltétõl napnyugtáig tartózkodik levegõben.
Fetter I.: Ideális idõjárási viszonyok között úgy 70 km/h átlagsebességgel mozognak, ez azt jelenti, hogy a 240 km-es versenytávot kb. 3 óra alatt teszik meg, ami egy jó szintidõnek felel meg.
– Ha már ennyit tudunk a galambokról, játsszunk le egy képzeletbeli versenyt! Honnan indulnak, mivel szállítják õket, és hol van a felengedési hely?
Andrási J.: A versenyévad az 1 évesnél idõsebb galambok számára május elején kezdõdik és tart július végéig. Az éves (1 év alatti) galambok versenye augusztus végén kezdõdik, és szeptember végén fejezõdik be. A vasárnap hajnalban induló rövid és közép távú versenyekhez szombatonként gyûjtõzve helyezik kocsira az összes galambot, (számuk 4000 és 8000 között váltakozik) – ez korábban vasúton bonyolódott –, majd a sofõr és a kocsikísérõ az általában nyugat-magyarországi területre esõ célállomáshoz érve megeteti, megitatja az állatokat, lepecsételteti a menetlevelet, és egyszerre kiengedi a galambokat.
Fetter I.: A hazaérkezõ galambok bemérése a felengedési hely és a dúc között mért ún. dúctávon alapul, minden egyes távolságot hivatalosan bemérnek és hitelesítenek.
Andrási J.: Amikor a galambok visszatérnek, a lábukon ideiglenesen elhelyezett gumigyûrût eltávolítják, és egy hüvelykapszula segítségével a dúcnál meglevõ blokkolóórába helyezik, majd rögzítik az idõpontot. Létezik egy modernebb változat is, amikor a galamb lábára chip kerül, és a dúcajtóban felszerelt érzékelõ antennán adja le a jelet a blokkolóba. Ezt a költséges eljárást még kevesen engedhetik meg maguknak, ugyanakkor nem igényel helyszíni felügyeletet.
– Milyen módon válik értékelhetõvé a versenyek eredménye?
Fetter I.: Hétfõi napokon kerül bizottsági bontásra a blokkolóórák tartalma. A galambok egyéni sikere is számít, meg a csapat eredménye is. Összetett értékelésben válik a tenyésztõ-versenyzõ kategória gyõztessé, a teljes versenyidény végén.
– Hogyan befolyásolja a galambok versenyteljesítményét az életkor, egyáltalán meddig versenyképesek a madarak?
Horváth J.: Általában 1-8 éves korig versenyeztethetõk a galambok, de a legjobb formájukat 2-5 éves korukig hozzák.
– Doppingra utaló eset elõfordult-e a versenyeken?
Andrási J.: A mi körünkben nem, de már hallottunk egy-két külföldi esetrõl.
– Milyen versenyszinteket járhat be a tenyésztõ-versenyeztetõ?
Fetter I.: Kerületi gyõztesként viheti a galambokat „Bajnokok kiállításra”, további gyõzelem esetén „Országos kiállításra”, de ehhez az elõirt pontokat egytõl-egyig meg kell szerezni.
Andrási J.: A kétévenként megrendezésre kerülõ galambolimpián már csak az országos kiállításon gyõztes galambok vehetnek részt. Az olimpián a versenysikereken kívül nagyon sokat számít a küllem, pontozandó a csontozat, tollazat, izomzat, kiállás, összbenyomás.
– Vörösvári galambász nyert már olimpiát?
Andrási J.: Még nem, ugyanakkor részvételi joggal én már kikerültem olimpiára. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy magyar tenyésztõ már volt olimpiai bajnok, az eredményes szereplést viszont nagyban befolyásolják az anyagiak.
– A beszélgetés hátteréül választott Fetter galambtenyészet milyen eredményeket tud felmutatni?
Horváth J.: Az itteni galambok alapvetõen sportos jellegûek, nagyon gyorsak.
Andrási J.: 2001 és 2002-es évadban a közel 200 indító galambász közül, Fetter István lett a rövidtávú versenyszám összetett bajnoka.
– Hány versenygalambból áll a tenyészet?
Fetter I.: Az öt évvel ezelõtti indulás óta sikerült kinevelni közel félszáz versenygalambot. Nálam csak a hímek repülnek, a tojók a dúcban várják a versenybõl visszatérõket. A hímek versenyteljesítményét erõsen befolyásolja a nemi ösztönön is alapuló viszontlátás érzése.
– Hogyan tudja honorálni az Egyesület az elért sikereket?
Horváth J.: Az évadzáró díjkiosztó ünnepségen adják át a legjobb sportsikerekért járó emléklapokat és serlegeket. Önfenntartó egyesületként ehhez kérjük a tagok anyagi hozzájárulását és az önkormányzattól éves támogatásként megítélt 30 000 Ft-ot is erre a jeles alkalomra fordítjuk. Eredményességünket jól mutatja, hogy kerületi szinten (10 tagegyesület) a legtöbb helyezéssel járó díjat, az elmúlt esztendõben a B-19 Egyesület szerezte meg.
Az égre nézve szórványos csoportokban megjelenõ vadgalambok érkeznek a környékbeli fákra, kicsit megpihennek, majd tovarepülnek. Nekik a híd túl messze van.
Toronyi Zoltán
