
Aranyos ifik
Sikeres évet teljesítettek a vörösvári
kézilabdások. Az NB II-es bajnokság Északi
csoportjában a felnõtt csapat a hatodik helyen végzett.
A terv a bent maradás volt, illetve a minél jobb szereplés.
Nos, a számok azt igazolják, hogy az együttes fejlõdött
tavaly óta. Egy évvel ezelõtt ugyan ötödikek
lettek, de akkor 19 pontot gyûjtöttek, míg idén
24-et. Ebben az évadban a keresztbe verések miatt annyira
kiegyenlítetté vált a bajnokság, hogy kis
szerencsével, akár dobogón is végezhettek
volna. A harmadik helyezett Solymár például csak
4 ponttal elõzte meg Vörösvárt. De a hatodik
hely is siker, hiszen ne feledjük, a csapat nagy részben
még ifjúsági korú, 17-18 éves játékosokból
áll. Csak 4-5 idõsebb, tapasztaltabb játékos
egészíti ki a keretet. És az is egyértelmû
bravúr, hogy Pilisvörösvár olyan nagyobb, sportcsarnokkal,
jobb anyagi lehetõségekkel rendelkezõ városokat
elõzött meg, mint Eger vagy Balassagyarmat.
És
még inkább igaz ez, az ifjúsági csapat teljesítményét
figyelve. A bajnoki aranyérem önmagáért beszél,
vitán felül a vörösvári fiatalok voltak
a bajnokság legjobbjai. Az elsõ hely és a produkció
értékét növeli, hogy az ifimeccseken az éppen
a felnõtt bajnokit befejezõ játékosok közül
többen is pályára léptek, így rendszeresen
kettõs terhelésnek voltak kitéve. De bírták,
és ez biztató lehet a jövõre nézve
is. A legfontosabb gyõzelem, az Eger ellen idegenben elért
4 gólos siker volt. Ezeknek a játékosoknak a zöme
nyolc évvel ezelõtt kezdett el kézilabdázni,
és mára már izmos, ügyes legények lettek
belõlük. Egységes, összetartó csapattá
értek, amelyben óriási szerepet vállaltak
a szülõk is. Sok anyagi áldozatot hoztak ezért,
rengeteg energiát fektettek be õk is, hogy a srácokból
legyen valami, legyen szerelés, legyen mivel mérkõzésre
utazni stb. Segítségükkel még külföldre
is eljutottak a fiatalok, aminek óriási jelentõsége
van (lehet) a játékosok pályafutásában.
Ez a bajnoki aranyérem egyben a szülõk dicsérete
is. Köszönet érte. És ezt a sikert akár
meg is ismételhetik jövõre, mert életkoruk
alapján még egy évet játszhatnak az ifjúsági
bajnokságban is. Álljon itt az NB-II-es ifjúsági
bajnokság Északi csoportjának aranyérmes
együttesének névsora.
Kapusok: Wippelhauser Tamás, Jakab Ferenc, Kiss
István. Mezõnyjátékosok: Jakab Zoltán,
Manhertz Mihály, Kovács Péter, Peller Balázs,
Wieszt Károly, Kohlhoffer Zoltán, Reményi Csaba,
Szabó Sándor, Feldhoffer István, Hasenfratz Csaba,
Nagy Gergely, Molnár Zoltán, Deli Ferenc, és a
még serdülõ korú játékosok:
Purcsi Zoltán, Csaba Zoltán, Kalmár Levente, Böjtös
Zoltán, Naszvadi Ádám.
Gratulálunk a felnõtt és ifjúsági
csapat játékosainak!
Várhegyi Ferenc
Sportnap a gimnáziumban
Június
12-én sportnapot tartottak a gimnáziumban. A diákok
20 sportágban versenyezhettek, mindenki több helyszínen
is kipróbálhatta tudását, állóképességét.
A legeredményesebb versenyzõk ebben az évben is
Láng Eszter és Wittmann István lettek. A sportnap
vendégei voltak: Martinek János kétszeres olimpiai
bajnok öttusázó, Kovács Zoltán junior
Európa-bajnok súlyemelõ és Katus Tamás
hatszoros aerobic-világbajnok.
Martinek János élménybeszámolót
tartott a diákoknak pályafutásáról,
és õ adta át a sportnap végén az
érmeket az egyes sportágak dobogós versenyzõinek.
Villáminterjú Martinek Jánossal
– Kedves János, hogyan tetszett a gimnázium
sportnapja?
– Nagyon örülök, hogy itt lehettem,
és részt vehettem egy igazán jól szervezett
sporteseményem. Annál is inkább mert két
gyengém van: a sport és a gyerekek.
– Az általad elért nagyszerû
sporteredményekrõl mindnyájan tudunk. Az utóbbi
néhány évben azonban kevesebbet hallottunk rólad.
Mikor hagytad abba az aktív versenyzést?
– 1999. volt az utolsó versenyévem.
Ez amolyan levezetõ év volt, s már a lehetõségek
keresésével, a kifelé kacsintgatással telt.
– Hol tudtál azután elhelyezkedni?
– Kezdetben a Honvédelmi Minisztérium
Központi Sportkiképzõ Bázisán kaptam
fontos feladatot, 2000 végétõl pedig minisztérium
humánpolitikai fõosztályának fõmunkatársa
vagyok századosi rangban.
–
Mi tartozik a munkakörödbe?
– Minden, ami sporttal kapcsolatos. 38 sportegyesület
tartozik hozzánk, számukra rendszeresen pályázatokat
írunk ki. Sajnos ebben az évben kevesebb lehetõségünk
van erre.
– Beszélnél néhány
szót a családodról?
– A feleségem aerobic- és személyi
edzõ, egy 11 éves kislányunk van.
– Van-e hobbid a sporton kívül?
– Nagyon szeretek barkácsolni.
– Térjünk vissza a sportra: mit szoktál
sportolni mostanában?
– Két helyen is rendszeresen focizom: egy
öreg fiúk csapatban – ahol volt és jelenlegi
játékvezetõkkel együtt rúgom a labdát
– és a helyõrségi csapatban.
– Öttusázni szoktál-e még?
– Csak a futás maradt meg belõle:
évenként részt veszek a maratonváltóban.
– És a lovaglás, úgy tudom,
ez volt a kedvenced?
– Ez így igaz, a lovaglás nagyszerû,
de elég idõigényes sport, és engem jelenleg
nagyon leköt a munkám.
– Kedves János, megtisztelve érezzük
magunkat, hogy eljöttél hozzánk: ritkán találkozhatunk
személyesen egy kétszeres olimpiai bajnokkal. Kívánunk
sikerekben gazdag éveket!
F. A.
Martinek János
Olimpiai, világ- és Európa-bajnok
Született: Budapest, 1965. 05. 23.
Egyesülete: Bpudapesti Honvéd
Nevelõedzõje: ifj. Benedek Ferenc
Eredmények
Olimpiai bajnok:
– 1988 (egyéni, csapat)
– 1996 (olimpiai bronzérmes egyéniben)
Világbajnok:
– 1987, 1989 (csapat)
– 1989, 1994 (váltó)
– 1994 (egyéniben vb-bronzérmes)
Európa-bajnok: 1991
(váltó)
Magyar bajnok: 1986, 1991,
1992, 1993, 1997, 1998 (csapat), 1987 (egyéni, csapat), 1988
(váltó).
Kell egy csapat
Kell egy csapat, állt össze alig egy éve
néhány lelkes focirajongó, és megszervezték
a vörösvári öregfiúk csapatot. És
kiderült, hogy jól tették, mert a kezdeményezés
bevált. A környezõ településeken egyébként
már évek óta mûködnek hasonló
együttesek, a körzetben komoly bajnoki rendszerben játszanak
egymással. Éppen ideje volt hát, hogy Pilisvörösvár
is csatlakozzon ehhez a körhöz. Eddig ugyanis megoldatlan
volt, hogy a már idõsebb, de még focizni szeretõ
és tudó sportemberek szervezett keretek között
hódolhassanak a szenvedélyüknek.
A
szabályok értelmében egyébként egyszerre
három fiatalabb 32-35 év közötti játékos
is pályára léphet egy mérkõzésen,
a többiek idõsebbek. Akik viszont szabadon be- és
kiállhatnak meccs közben, amelyre bizony szükség
is lehet a nagypályás, 2x35 perces találkozókon.
Egyébként aktív, igazolt játékosok
is szerepelhetnek a mérkõzéseken, az öregfiúk
bajnoksága nagyon nyitott rendszer tehát. A szabályok
betartására minden mérkõzésen hivatalosan
kiküldött játékvezetõ ügyel. Pest-megyében
négy körzetben játszanak a csapatok, a vörösváriak
a szentendrei körzeti bajnokságban szerepelnek.
Év végén a négy körzeti
bajnok rájátszásban dönti el a megyei elsõség
sorsát. A vörösvári csapat már az elsõ
évében körzeti dobogós helyezést tûzött
ki célul, és ezt teljesítették is. Az évek
óta körzeti bajnok Pilis-szentiván mögött
a második helyen végeztek, ami nagyon szép eredmény.
Az érdeklõdõk figyelmébe ajánlom
a hétfõ estéket, mert a hazai bajnokikat a következõ
idénytõl is akkor játszsza a csapat a vörösvári
sporttelepen. 19 ember játszotta végig a bajnokságot,
akiket az idény elején még elkísért
Steckl János, Zuzu is. Bizonyára Õ is nagyon örülne
egykori játékostársai, tanítványai
sikerének. Legyünk hát büszkék rájuk
mi is.
Az öregfiúk szentendrei körzeti labdarúgó
bajnokságában ezüstérmes vörösvári
labdarúgócsapat tagjainak névsora: Wenczl Zoltán,
Gáspár István, Peller Gábor, Krammer Tibor,
Szilágyi János, Szép Zoltán, Vidor Péter,
Nagy Sándor, Stifter Ferenc, Pándi Gábor, Bánhegyi
János, Mesés Tibor, Urbán József, Blind
András, Szakszon József, Ács János, Bartl
István, Manhertz Ferenc, Fetter Márton, Kimmel János.
Gratulálunk, és további sikereket
kívánunk!
Várhegyi Ferenc
Bajnokságok végeredményei