Vörösvári Újság Online

Idõs emberek tartják makacsul a transzparenseket május 25-én a város határában, a gyógyszerraktárnál, lezárva a 10-es út jobboldalát. Nem magukért tüntetnek: gyermekeikért, unokáikért, a város jövõjéért. Õk még emlékeznek azokra az idõkre, amikor kényelmesen, életveszély nélkül át lehetett jutni az út egyik oldaláról a másikra, és a pesti munkahelyre is idõben beértek. Ma szinte mindenben megkeseríti a városlakók életét az út zsúfoltsága, elviselhetetlen forgalma.

A félpályás útlezárást a Fiatalok Vörös-várért Egyesület hirdette meg, az idõsek tartják a transzparenseket. Teljes az összhang. Ma Vörösváron minden korosztály legfõbb vágya és akarata a 10-es út elkerülõ szakaszának minél elõbbi megépítése, amivel az illetékesek közel egy évtizede ámítják a város lakóit.

Az utat körülbelül kétszáz méter hosszan autók, kisteherautók és emberek lepik el, a rendõrök a vasárnap délutáni viszonylag gyér forgalmat még kényelmesen kezelni tudják, hol egyik, hol másik irányban engedik el az autósort: – Nem lesz itt gond, nincs nagy forgalom, folyamatosan engedjük el a forgalmat – mondja Drávecz Ferenc körzeti megbízott két kocsisor között. Persze a zászlós úr nem lenne ilyen nyugodt, ha a FIVE kérésének eleget téve a kapitányság engedélyezte volna a pénteki demonstrációt. Ki tudja, milyen indulatok szabadultak volna el a péntek délutáni csúcsforgalomban.

Az autósok többsége most nyugodt és a tüntetõkkel szimpatizáló, a legtöbben maguk is V-jelet formáznak ujjukkal a tüntetõk feléjük irányuló mozdulatára. Csak nagy ritkán hangzik el egy-egy türelmetlenebb kiszólás. A tüntetõk elégedettek, bár mindnyájan tudják, ez édeskevés ahhoz, hogy megépüljön az új 10-es. De mégis felemelték a szavukat, ország-világ tudomására hozva: Ez nem mehet így tovább, ezt nem tûrhetik tovább!

Dr. Frajna Imre országgyûlési képviselõ már öt órától a helyszínen van, s elsõnek nyilatkozik újságunknak:

– Egyetértek a tüntetõkkel, de nem velük tüntetek, azért jöttem el, mert azt kérték, hogy vegyem át a petíciójukat, és támogassam a parlamentben az ügyüket. Egyetértek a törekvéseikkel, és támogatni fogom azt, ahogy korábban is. Latorczai János képviselõtársammal annak idején együtt adtuk be azt az elõterjesztést a parlamentben, amely eredményeként a 10-es út tervezési szakaszaira elkülönítettek pénzt a költségvetésben. Valószínûleg nekünk is köszönhetõ volt, hogy a középtávú közútfejlesztési koncepcióban a vörösvári szakaszt betervezte az új kormány. Sõt, az alapkövét is lerakta a miniszter úr az ürömi csomópontnál.

– A legfrissebb hírek szerint 2004-ben indulna meg a beruházás, banki hitelbõl. Mi a véleménye errõl?

– A magántõke bevonása az állami beruházásokba azt eredményezheti, hogy gyorsabban és olcsóbban felépülhet az, amit a költségvetés csak szakaszolva lenne képes kifizetni. Hacsak nem teszik fizetõssé az elkerülõ szakaszt

– ami a hitelbõl épült utaknál elõfordult –, én maximálisan támogatom ezt a megoldást a 10-es útra vonatkozóan.

– Tájékoztatni fogom róla Csillag István miniszter urat, és a válaszától függõen teszem meg a további lépéseket az ügyben.

Pásztor Zoltán, a Pest Megyei Állami Közútkezelõ Kht. szóvivõje maga keres meg engem, hogy a következõ nyilatkozatot tegye:

– A demonstráció célja a mi célunk is, ezért vagyunk itt. Azt szeretnénk, hogy épüljön itt egy elkerülõ út, ezért dolgozunk most már 11 éve, hiszen a 90-e évek elején kezdõdtek meg ennek az útnak a tervezési munkái. 1998-ra lett meg a környezetvédelmi engedély – nagyon komoly harcok és tárgyalássorozat után. Elkezdõdött az engedélyezési terv készítése, amely már két és fél éve elkészült, de nem tudtuk az engedélyezést lefolytatni, épp azért, mert Pilisvörösvár és Solymár több kiegészítést javasolt, és lényegében az egész tervet át kellett dolgozni. Mostanra sikerült megállapodni és a tervet elkészíteni. Júniusra lesz építési engedélye az új nyomvonalnak az óbudai temetõtõl Dorogig. Az építési munka megkezdése, és ennek finanszírozása nem a PEMÁK feladata, ez kormányzati döntés függvénye. Ez a döntés megszületett március elején: a Sztráda Expressz névre keresztelt kormányhatározatban szerepel a 10-es út. A határozat szerint 2006-ra az útnak a teljes nyomvonalon el kell készülnie. Véleményem szerint ez a dátum egy kicsit csúszni fog – épp amiatt, mert az építési engedélyt nem tudtuk idõben megszerezni. Ha tudjuk tartani az ütemezést – azaz jövõ évben megtörténnek a területvásárlások, és 2005-ben megkezdõdik a kivitelezés –, akkor 2007-re a fõváros határáig mindenképpen elérhet ez az út. Az azt követõ rész megépítése a fõváros döntésétõl függ. A beruházás várhatóan 30 milliárd forintba fog kerülni. Ennek egy részére európai uniós forrásokat kíván a közlekedési tárca igénybe venni. Ez ügyben már tárgyaltak az Európai Fejlesztési Bankkal – az elsõ visszajelzések kedvezõek voltak, de ez még egy komoly és hosszú procedúra, amíg valóban pénzre lehet váltani ezt az elképzelést.

Hat óra tájban rögtönzött sajtótájékoztatót tart a FIVE. Bruckner Kata, önkormányzati képviselõ:

– Szeretnénk megköszönni a vörösváriak támogatását, és az autósok türelmét. Demonstrációnkkal a 10-es út elkerülõ szakaszának mihamarabbi megépítését kívánjuk elérni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy eddig megvolt bennünk és a környezõ települések lakóiban a türelem, de ez lassan kezd elfogyni. Naponta 22 ezer jármû halad át az úton. Rendõrségi adatok szerint az M1-essel vetekszik ennek az útnak a forgalma. A városunk kettészakadt, nehéz átkelni az úton, a környezet is károsodik, koszos a város, a levegõ szennyezett, nagy a zaj, egy óra kell ahhoz, hogy be lehessen jutni a fõvárosba, az emberek idegesek… Épp itt az ideje tehát annak, hogy a kormány a szavakon túl most már tegyen is valamit…

Grószné Krupp Erzsébet polgármesternek jó egy évtizede okoz komoly fejtörést a 10-es út problémája, de úgy véli, most már valóban közel járunk a megoldáshoz:

– Szerencsésen lezárultak az egyeztetõ tárgyalások Pilisvörösvár és Solymár között a tervezett nyomvonalról, sikerült egyezségre jutnunk a solymári csomópontról és az út vonalvezetésérõl. Mindkét esetben a várostól távolabbi változat került elfogadásra. Elhangzott az elmúlt idõszakban több dátum is, mikor kezdõdhet el az építkezés. Számomra egyértelmû, hogy a hitelszerzõdés aláírásának pillanatától kezd el ketyegni az óra, s csak akkor mondható meg igazán, körülbelül mikorra lesz készen az út. A demonstráció, úgy érzem, elérte célját, és pozitív hatása lesz a további történésekre.

A demonstráción megjelentek a környezõ települések polgármesterei is, végezetül az õ véleményeiket kötöttem csokorba:

– Nekem tetszik ez a demonstráció, mert alulról jövõ, civil kezdeményezés volt, és komoly tömegháttérrel rendelkezik. A szántói emberek számára ugyanolyan kellemetlen a közlekedés, mint bárki számára, aki rá van szorulva a 10-es útra. Van ugyan egy menekülõ útvonalunk Pilisszentkereszt –Pomáz irányába, de igazság szerint már az is kezd telítõdni. A legnagyobb baj az, hogy amíg Budapestnek nem változik meg a befogadókészsége, hiába épül meg az elkerülõ út, a Flórián térnél ugyanúgy fel fog torlódni a forgalom, mint eddig. Jó lenne, ha a fõváros is tiszteletben tartaná a vidéket, ne csak mi a fõvárost!

– Egyetértek a demonstráció céljával, mivel a 10-es út miatt lehetetlen állapotok alakultak ki Csobánka területén is. Amikor a 10-es bedugul, folyamatossá válik a forgalom Vörösvár irányából. És nemcsak személygépkocsik, de nehézgépjármûvek, kamionok szelik keresztül ilyenkor a falut a 12%-os meredek lejtõn, a 90 fokos kanyargós utakon. Ezekkel van a legnagyobb gondunk, sokszor elõfordul, hogy egy-egy kamion beszorul a kanyarba. Tolat jobbra, tolat balra, míg átevickél, és teljesen megfogja a forgalmat. Éppen ezért kértem a PE-MÁK-ot, hogy vezessen be súlykorlátozást a falu útjaira. Ha nem történik pozitív változás, mi leszünk a következõk, akik tüntetni fogunk a 10-es út miatt!

– Szentiván és Solymár naponta érzi a hatását a 10-es út túlterheltségének. Három autóból egy ezeken a községeken keresztül közelíti meg a fõvárost. Tarthatatlan állapot, ellehetetlenül az életterünk. Ez a mai demonstráció arra jó, hogy felhívjuk a kormány és a szaktárca figyelmét arra, hogy sürgõsen és haladéktalanul lépni kell a 10-es út kérdésében. A gazdasági oldalát kiemelve úgy gondolom, mindaddig amíg ezek a közlekedési problémák fennállnak a térségben, ide a nyugati tõke nem fog bejönni. A beruházások elmaradását alaposan megérzik ezek a települések, mert nincs olyan bevételük, amelybõl a fejlesztésekre tudnának visszaforgatni pénzeket. A pilisi kistérség polgármesterei – a KÖTET legutóbbi ülésén – egységesen úgy határoztak, hogy egyetértenek a fiatalok által kezdeményezett mai demonstrációval, támogatják õket, abban a reményben, hogy látványos változások lesznek a 10-es úttal kapcsolatban. Elhárultak a nyomvonallal kapcsolatos korábbi akadályok, most már csak a kormányon múlik, hogy ne csak a 4-es metróval foglalkozzanak, hanem a 10-es úttal is, mert Európa felé ez az út vezet.

Jól megvagyunk ezzel a május végi irtózatmeleg vasárnappal, végül is miben más, mint a többi. Délután öt óra magasságában, lassanként tavaszt nem ismerõ lelkünkbe különös érzés költözik, a legális útfoglalók blokádérzése, persze csak félpályás kivitelben.

Bûvös szám a 150, a törökök is ennyit adtak maguknak esztendõben, de ezt most méterre osztják. Ennyire precízen megszabott folyóméter áll rendelkezésére, pénteki útlezárást kezdeményezõ, de az indokolatlanul jelentõs érdeksérelem miatt vasárnapra engedélyezett blokád szervezõi és szimpatizánsai számára.

Menetoszlopba tömörült autósok haladnak kirándulókkal és hazatérõkkel, a forgalom iránya váltakozó, a rendvédelmi szervek jól irányítják a tömegeket.

Autókat közelrõl figyelni gyermekkoromban is szerettem, igaz a hetvenes évek modelljei kicsit karakteresebbek voltak, persze mai szemmel pocsék légellenállás-értékkel bírtak, most viszont a lezárt szakasz takarásában az autókban ülõket figyelem. A közlekedés átmeneti irányváltásával párhuzamosan ingadozik az autókban ülõk e délutáni demonstrációt illetõ azonosulása, ill. elutasítása. A veletek vagyunk egyezményes jelét mutatók mellett, többen kifejezett nemtetszésüket nyilvánítják, hiszen nem elég a hétköznapi állandó torlódás, most ezek még a vasárnapi 10-est is megfosztják a járhatóságtól. Mennyivel kellemesebb, ha az esti híradó hírmixében, kívülállóként láthatjuk vissza egy fuldokló város magánbaját, amiben részvéttelen társadalmunk közfelfogása szerint van is némi igazság.

Négy, demokratikusan választott kormány és szakemberei sem tudtak méltó közlekedési infrastruktúrát kiépíteni, nincs befejezett körgyûrû, nincs új észak-budapesti átkelõ híd, nincs hatékony elõvárosi vasúti közlekedés, viszont van helyette e demonstrációt kiváltó állapot, meg a hátha végre.

Mi ez a két óra kis kényelmetlenség, a mindennapi értelmetlen ácsorgáshoz képest? Az igazi blokád a hétköznapok szintjén valósul meg, és még területfoglalási engedély sem kell hozzá.

Az 1990. õszi taxisblokád sem oldott meg semmit, de legalább sokáig beszéltek róla.

A Pest Megyei Állami Közútkezelõ Közhasznú Társaság tájékoztatója a 10. sz fõút fejlesztésérõl

A 10. sz. fõút, Pest megye harmadik legforgalmasabb útja a fõvárost a gazdasági és idegenforgalmi szempontból is fontos Dorog–Esztergom térséggel köti össze. A fõút mentén az utóbbi években egyre több lakópark létesül, így hétköznaponként egyre többen próbálják igénybe venni ezt az útvonalat. Jelentõs mértékben növelte a fõút forgalmát, hogy a kilencvenes években Piliscsabán kezdte meg tevékenységét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Josephinum.

Mivel a fõváros úthálózatának korlátozott befogadóképessége Üröm térségében feltorlasztja a forgalmi áramlatot, reggelente több km hosszú sorban állást követõen lehet csak Budapest területére behaladni. A többi napszakban is a sûrû forgalomban 2-3 másodpercenként követik egymást a gépjármûvek, ami fõként a településeken lévõ keresztirányú gyalogos közlekedést teszi rendkívül balesetveszélyessé.

Az elmúlt 5 évben a 10. sz. fõút Pest megyei szakaszán 20%-kal nõtt az átlagos napi forgalom, de ugyanakkor a személyi sérüléses balesetek száma közel 25%-kal csökkent.

A 10. sz. fõút burkolatállapota – hasonlóan a megye fõútjaihoz – folyamatosan romló, elöregedõ tendenciát mutat, ezért 1999-ben felújítottuk a 25,0 - 31,0 km (Piliscsaba – megyehatár) útszakaszt, 2001-ben pedig Pilisvörösvár területén egy 1 km hosszú szakaszt (a beruházások értéke 75 mFt.).

2001-ben 410 millió forint értékben készült el a Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti szakaszon egy több mint 2 km hosszú kapaszkodósáv, mely a tehergépjármûvek megelõzését teszi lehetõvé a Budapest felé hosszan emelkedõ útszakaszon, valamint egy gyalogos felüljáró, amely az Egyetem és a Josephinum közötti átjárást biztosítja. Terveink között szerepel az út 14-17 km szelvények közötti szakaszának (Solymári elágazás – Pilisvörösvár) felújítása 100 millió forint értékben, melynek magvalósítására 2004-2005-ben kerülhet sor költségvetési lehetõségeink függvényében.

A 10. sz. fõút fejlesztése már a 60-as évek végétõl szerepel a különbözõ tervekben, programokban.
A tervezett nyomvonal a budapesti Óbudai temetõ és a Dorogot elkerülõ már megépült út között 26 km hosszban húzódik, Budapest és Pilisvörösvár között 2x2, Pilisvörösvár és Dorog között 2x1 sávos kiépítéssel.

Az új fõút tanulmányterve 1991-ben készült el. A tanulmány jóváhagyatása során az akkor átalakuló környezetvédelmi hatóság már ebben a szakaszban részletes hatásvizsgálat készítését rendelte el. A hatóság több ízben módosításokat rendelt el, végül 1998 nyarán (tehát a tanulmány elkészülte után 7 évvel) jóváhagyta a tervet.

Az építési engedélyesési tervek az öt építési ütemre 2001. elejére készültek el. Már ekkor Óbuda, a Solymár és Pilisvörösvár önkormányzatai jelzik, hogy különbözõ okok miatt a nyomvonal módosítását kérik.

2001 elejétõl 2003 májusáig több fordulóban folynak tárgyalások az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és képviselõikkel. Több, lényeges elemeiben új változat készült, míg minden érintett, és minden település hozzájárult az engedélyezésre benyújtott nyomvonaltervezethez. Így feltételezhetõ, hogy amennyiben az engedélyezõ hatóságok (a Pest Megyei és a Központi Közlekedési Felügyeletek) további hiánypótlásra nem szólítják fel a tervezõt, 2003. június 15-ig (tehát a tervek elkészülte után 2 évvel) építési engedélyt kap a létesítmény a Budapest–Pilisvörösvár közötti szakasza. Mivel Pilisvörösvár önkormányzata a Pilisvörösvár–Dorog szakasszal kapcsolatban több, lényegi módosító határozatot hozott 2003 márciusában, e szakasz tervei 2004 márciusra, építési engedélye 2004 végére készülhet el.

A fõvárosi szakasz (Óbudai temetõ és Üröm között) terveit az idõközben bekövetkezett koncepcióváltás miatt (a Bécsi út helyett a vasúti pálya mellett létesülõ fõúton történik majd a bevezetés) újonnan el kell készíttetni, az engedélyezés várhatóan 2005-ben történik majd meg.

A 10. sz fõút új nyomvonalának építésérõl a kormány a „Sztráda Expressz” program keretében határozott. A területbiztosítási és versenyeztetési eljárást követõen a fõút tényleges kivitelezése 2004-ben kezdõdhet meg az Üröm-Pilisvörösvár szakaszon. Ezt követõen 2006-ban a fõvárosi bevezetõ és a Pilisvörösvár-Kesztölc szakaszon indul majd meg a munka.

Terveink szerint 2007-ben már a fõút teljes hosszában az új nyomvonalon haladhat majd a forgalom.

A tájékoztató a 2003. május 25-én megtartott forgalomlassító demonstrációra készült.

Civil szervezetek állásfoglalása a Buda környéki települések közlekedési gondjairól és a megoldási lehetõségekrõl

A Buda környéki településeken az elmúlt években a közúti forgalom robbanásszerû növekedése miatt súlyos közlekedési gondok és környezeti ártalmak alakultak ki. Ezek megoldására a civil szervezetek az alábbiak javaslatokat teszik:

1. El kell készíteni a térség közlekedésének átfogó felmérését. Ez magába kell hogy foglalja a településszerkezet, a különbözõ nagy létesítmények (pl. bevásárlóközpontok) és a lakosság számának növekedésébõl származó közlekedési igények bemutatását, illetve elõrejelzését a jövõre. Ki kell mutatni a közlekedés külsõ költségeit is, különös tekintettel a környezeti és egészségi károkra. Figyelembe véve azonban a helyzet súlyosságát, ezen felmérés elkészültéig is meg kell tenni a lehetséges intézkedéseket.

2. Javítani kell a tömegközlekedés színvonalát, különös tekintettel a kötöttpályás közlekedésre.

3. A tömegközlekedés viteldíjait legfeljebb csak a várható infláció mértékének megfelelõen szabad emelni.

4. Fel kell gyorsítani a Budapesti Közlekedési Szövetség elõkészítési munkálatait. Ennek részeként már 2003-ban be kell vezetni Budapesten a BKV, a MÁV és a Volánbusz közös bérletét, amit mielõbb ki kell majd terjeszteni a teljes agglomerációra.

A térségben új, nagyobb átbocsátóképességû utakat csak az alábbi feltételek megvalósítása esetén szabad tervezni: (a) Ha elõzetes megvalósultak a szükséges tömegközlekedési fejlesztések, különösen az esztergomi vasútvonal és a kapcsolódó egyéb vonalak szükséges kiépítése, korszerûsítése. (b) A Budapestre vezetõ utak esetében a fõváros megfelelõ feltételekkel fogadni tudja az újabb forgalmat. (c) Elkészül az M0-s keleti szakasza a gödöllõi átkötés nyomvonalán, és így elkerülhetõ, hogy az M3-as autópálya forgalmának nagy része ne Észak-Budán és környékén haladjon át.

6. A települések lakóutcáin (mellékutcáin) mindenütt forgalomcsillapítási intézkedéseket kell bevezetni.

7. A települések fõútvonalain olyan forgalomcsillapítási intézkedéseket kell bevezetni, amelyek csökkentik a balesetveszélyt és a rezgéseket. Ezen belül különösen fontos a fõútvonalak olyan kialakítása, hogy ott a nehéz tehergépjármûvek sebessége semmiképp se haladja meg az óránkénti 40 kilométert (Nyerges-újfalun már évekkel ezelõtt így alakították át a 10-es útnak a településen keresztül vezetõ szakaszát).

8. A Budapestre bevezetõ útvonalakon csúcsidõszakban torlódási díjat kell kivetni.

9. A nehéz tehergépkocsikra az állam vessen ki olyan mértékû díjat, hogy az teljes mértékben fedezze az általuk okozott költségeket, beleértve a különbözõ létesítmények rongálását és a környezeti károkat.

10. A 6. pont szerinti bevételbõl részesítsék kártérítésben mindazokat, akiknek a nehéz tehergépjármûvek forgalma kárt okozott.

11. A nagy bevásárlóközpontokra vezessék be a skandináv országokban alkalmazott szabályozást. (Ez olyan szigorú elõírásokat tartalmaz, hogy ott gyakorlatilag már nem lehet újabb nagy bevásárlóközpontokat építeni.)

12. A zöldterületek átminõsítésének, beépítésének csökkentése, a városi terjeszkedés mérséklõdése érdekében jelentõs emeljék fel a földvédelmi járulékot és szüntessék meg a fizetése alóli mentességeket.

Molnár Sándor, a Pilisvörösvár és Vidéke Ipartestület elnöke újságunk februári számában elmondta: az Ipartestület útlezárással fog tiltakozni a 10-es úton tapasztalható tarthatatlan állapotok miatt. A május 25-i demonstráción az elnök úr megjelent ugyan, de az Ipartestület nem vett részt a szervezésben. Ennek okáról kérdeztük õt :

– Úgy látjuk, hogy az új kormány valóban elszánta magát a tettekre. (Ezt bizonyítja Csillag István miniszter úr

kedvezõ tartalmú levele is, amelyet a polgármester asszonynak írt.) A forrást is megjelölték: európai uniós hitelbõl akarják finanszírozni az útépítést.

Pilisvörösvár város képviselõ-testülete rövid idõn belül döntött az útvonal, valamint a rendezési terv módosításáról és véglegesítésérõl. Tehát elhárult az akadály az építési engedély még ez évi kiadása elõl.

A legnagyobb problémát most a Budapestre való bemenet jelenti. Véleményem szerint az óbudai sorompótól az Arany-patak vonalán – amely a Szentendrei út érintésével közvetlenül a rakpartra vezetne – kellene vezetni a forgalmat.

A fiatalok demonstrációjával egyetértettem: ezért voltam ott személyesen. Amennyiben a kormány nem teljesíti az ígéreteit az elkerülõ út megépítésére vonatkozóan, az Ipartestület nagyon komoly összefogással, nem egy vasárnap délután, hanem egy forgalmas hétköznap délután lakossági engedetlenséggel fogja megbénítani a 10-es út forgalmát és Budapest közlekedését.