A Budapesti Közgazdaságtudományi
és Államigazgatási Egyetem és a pilisvörösvári
Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági
Szakközépiskola 2003. szeptemberétõl új
képzési lehetõséget kínál
az érettségivel rendelkezõknek. Akkreditált
iskolai rendszerû felsõfokú szakképzést
indítanak, amelynek keretében a gazdálkodási
menedzser-asszisztens felsõfokú szakképesítésre
készítenek fel. Bár akkreditált képzést
az ország számos fõiskolája indít,
ez az egyetlen olyan képzés az országban, amit
egyetem szervez, és amelyhez más egyetemek és fõiskolák
is társultak. A képzésben részesülõ
diákok késõbb az ország több fõiskoláján
és egyetemén is folytathatják tanulmányaikat.
– Mit jelent pontosan az akkreditált felsõfokú
szakképzés? – kérdezem Kalmár Ildikót,
a gimnázium szakképzésért felelõs
igazgatóhelyettesét.
–
Az akkreditáció egy képzés, program elismertetését
jelenti; az egyetemek, fõiskolák közti átjárhatóságot,
a tantárgyak beszámíthatóságát
biztosítja egyfajta minõségi kontrollt jelentve.
A különbözõ tantárgyak, szemináriumok
súlyúknak megfelelõen kreditpontokat jelentenek:
a hallgató, ha egyetemet vált, beszámítják
a pontjait, s nem kell újra vizsgát tennie. A most beinduló
oktatási programot a közgazdasági egyetem akkreditáltatta
az Akkre-ditációs Bizottságnál. A bizottság
javaslata alapján az Oktatási Minisztérium engedélyezte
az oktatási program bevezetését. A képzés
az egyetem gazdálkodástudományi karának
szakmai irányítása és ellenõrzése
mellett történik. A képzést elvégzõk
számára továbbtanulás esetén biztosítjuk
a szerzett kreditek 1/3-ának beszámíthatóságát.
A krediteket beszámítják még a miskolci
egyetemen is. További tárgyalások folynak még
a debreceni egyetemmel és a tatabányai Modern Üzleti
Tudományok Fõiskolájával is.
– Mit kell tudni a gazdálkodási
menedzser asszisztens szakmáról?
– A gazdálkodási menedzser-asszisztens
államilag elismert, az Országos Képzési
Jegyzékben szereplõ felsõfokú szakképesítés.
A legújabb szakmák egyike, amelynek kialakításakor
maximálisan figyelembe vették az európai uniós
csatlakozás utáni szakmai elvárásokat. A
gazdálkodási menedzser-asszisztens az általános
és speciális gazdálkodási ismeretek birtokában
képes gazdasági/gazdálkodási jellegû
vállalkozásokban, termelõvállalatok marketing,
controlling, szolgáltatási, anyaggazdálkodási,
informatikai stb. részlegeiben, továbbá a különbözõ
jellegû nonprofit szervezetekben a közép- és
felsõvezetõk mellett gazdálkodási szakreferensi
tevékenységet folytatni. Továbbá részt
tud venni a vállalkozások létrehozásában,
vezetésében, menedzselésében, valamint közremûködik
a gazdasági/gazdálkodási feladatok szervezésében,
lebonyolításában, elemzésében, értékelésében.
A végzettek általános gazdasági, vállalkozási,
marketing, jogi, kommunikációs, pszichológiai,
számítástechnikai, számviteli és
adminisztrációs, pénzügyi és adózási
ismeretekkel, felkészültséggel rendelkeznek, amelyet
mind a munkavégzésben, mind a gazdasági felsõoktatásban
való továbbtanulás esetén is hasznosíthatnak.
– Melyek a képzés fõ jellemzõi?
– A szakma két év alatt végezhetõ
el, államilag finanszírozott, tanulói jogviszonyban
zajlik, gyakorlatorientált, ezáltal elõsegíti
a végzést követõ elhelyezkedést. Az
1-2. félévben alapozó modulokat (elemzési
metodika, gazdasági-módszertani ismeretek, vállalkozások
gazdasági környezete) és szakismereti modulokat (szervezési-
és kommunikációs ismeretek, gazdálkodási
alapismeretek, idegen nyelv) hallgatnak a képzésben résztvevõk.
A 3. félévben a szakismereti modulok mellett speciális
modulok oktatása folyik: európai logisztika, külkereskedelmi
szak. A szakokra az 1. év végén lehet jelentkezni.
A képzés különlegessége, hogy az oktatás
két csoportban: két tannyelven (német-magyar) és
magyar nyelven folyik. Az országban egyedülálló
két tannyelvû képzés során egyes tantárgyakat
német nyelven tanulnak a diákok. Mindkét formában
idegen nyelvû oktatás is zajlik (német vagy angol
nyelv). A képzés középfokú gazdasági
nyelvvizsgával zárul.
– Mik a képzésre való jelentkezés
feltételei?
– A jelentkezõ érettségi átlagának
legalább 3,5-nek kell lennie! A képzésre 2003.
augusztus 15-ig lehet jelentkezni az iskolában a titkárságon
kapható jelentkezési lapon. Egyenlõ eredmények
esetén iskolánk volt diákjai elõnyt élveznek
a külsõs jelentkezõkkel szemben.
– Az akkreditált képzés
bevezetését csak másodszori kérelmére
engedélyezte a gimnáziumnak a fenntartó önkormányzat.
Milyen feltételeket szabtak hozzá a képviselõk?
– kérdezem dr. Guth Zoltán igazgatótól.
– Alapvetõ félelmük az volt az
elsõ alkalommal is, hogy az meg fogja terhelni az önkormányzat
költségvetését. Ezért kikötötték,
hogy a képzés nem lehet veszteséges, nem okozhat
plusz költségeket az önkormányzat számára.
– Miért tartja fontosnak a felsõfokú
szakképzés bevezetését a vörösvári
gimnáziumban?
– Az egyetem 26 szakközépiskolából
választott ki 13-at. Ezek közül egyedül mi vagyunk
két tannyelvûek – mint az egyetem német bázisiskolája
–, ami önmagában minõsíti intézményünket,
igen jelentõs szakmai kihívást jelentve számunkra.
A felsõfokú képzés emelni fogja az egész
intézményben folyó oktatómunka színvonalát.
F. A.
Iskolabõvítési pályázat
Áprilisban immár harmadik alkalommal adta
be az önkormányzat a gimnázium bõvítésére
vonatkozó pályázatot. A BM és az OM által
meghirdetett pályázaton sajnos sikertelenül szerepeltünk
az elmúlt két évben.
A most beadott pályázat tartalmazza négy
tanterem és két csoportszoba tetõtérbeli
kialakítását, fiúkollégium és
tornacsarnok építését, valamint az ebédlõ
bõvítését.
A pályázatban kért címzett
támogatási igény 392 400 000 Ft + áfa. A
pályázati önrészt – 43 600 000 Ft összeget
– teljes egészében a gimnázium állja.
(A Kábeltévé eladásából: 12
000 000 Ft, szakképzési hozzájárulásokból:
11 600 000 Ft, Gröbenzell önkormányzatától:
7 000 000 Ft, a Német Belügyminisztériumtól:
13 000 000 Ft.)
Várhatóan július elején születik döntés
a harmadízben beadott 400 millió forint feletti iskolabõvítési
pályázatról.
Ballagás
Május 7-én rendezték meg a vörösvári
gimnáziumban a végzõs tanulók ballagását.
Négy osztályban összesen 101 „obsitos”
diák akasztotta vállára a ballagó tarisznyát.
Két nappal késõbb a diákok egy része
már a német írásbelin is túl volt.
(Másutt az országban általában ezen a napon
ballagtak a végzõsök.) A magyar írásbelire
12-én, a matematikára 13-án került sor. (A
ballagásról készült képek megtekinthetõk
a www.kulker-nemet.sulinet.hu/ballagas.htm weboldalon.)
Megújult honlap
Megújult a helyi gimnázium honlapja. Az
iskola egyik informatikatanára által készített
weboldalakat különösen azoknak érdemes felkeresni,
akik szeretnének ebben az intézményben továbbtanulni.
Számos hasznos információ és rengeteg képanyag
között lehet böngészni. A Honlap (egyelõre)
a következõ címen érhetõ el: www.kulker-nemet.sulinet.hu
Régi - új igazgatók a város
iskoláiban
Május 8-án újraválasztotta
a Képviselõ-testület a két általános
iskola és a zeneiskola igazgatóját. A régi-új
intézményvezetõk újabb öt évre
kaptak bizalmat és mandátumot. Az alábbiakban az
elõttük álló idõszak legfontosabb feladatairól
faggatjuk õket.

Fogarasy Attiláné –
Német Nemzetiségi Általános Iskola
– Ön személyesen mit tekint az elõzõ
ciklus legnagyobb sikerének?
– Azt hiszem, a tantestületi szavazás
eredményét. 1998-ban még úgy kerültem
az iskola élére, hogy a többség nem engem
támogatott. Öt éves munkám azonban meggyõzte
kollégáimat, és most már közel 70 százalékuk
mellettem áll. Ezt értékelem igazán nagyra,
hiszen ez azt jelenti, hogy jó úton haladunk. Büszke
vagyok például a Comenius 2000 közoktatási
Minõségfejlesztési Program I. számú
modelljének kiépítésére. Sikernek
értékelem azt is, hogy két munkatársam német
nemzetiségi szakértõ lett, hogy az Oktatási
Minisztérium akkreditálta egy német nyelvtanároknak
szóló továbbképzésünket, hogy
kolléganõnk tankönyvének kiadót találtunk,
hogy tovább erõsödött az iskola nemzetiségi
jellege.
– Mi az, amit nem sikerült megvalósítani,
amit „kudarcként” értékel?
– Kudarcként élem meg azt, hogy nem
tudtuk bõvíteni az iskola épületét,
nincs még mindig megfelelõ könyvtárszobánk,
nincs informatikatermünk (az oktatás jelenleg egy bejárati
részben történik, ahol csupán 8 számítógépnek
van helye…) Nincs elég szaktantermünk, rossz az épület
teteje. Tervek vannak – pénz még nincs.
– Tervez-e valamilyen radikális változást
az iskola életében, esetleg vezetésében?
– Semmiképpen, a nagy változások
megtörténtek már az elmúlt öt évben,
most már ezt az irányt szeretném folytatni. Ez
természetesen nem azt jelenti, hogy nem kívánom
az iskolát tovább fejleszteni, de radikális változtatásokra
már nincs szükség. Szeretném az imént
említett „álmokat” megvalósítani.

Breierné Kalmár Éva –
Templom Téri Általános Iskola
– Ön mit tart az elmúlt évek
legnagyobb sikerének?
– Talán az a legfontosabb, hogy sikerült
egy stabil, szakmailag jól képzett tantestületet
összeállítani. A gyermekek szempontjából
pedig elértük, hogy mindenki képességeinek,
érdeklõdésének, igényeinek megfelelõen
tanulhat. A két területet természetesen nem lehet
szétválasztani, mindkettõre szükség
volt ahhoz, hogy az iskolát mind a gyermekek, mind a szülõk
számára vonzóvá tegyük. Úgy
érzem – és a tapasztalatok is azt mutatják
– ezt elértük.
– Mi az, amit nem sikerült megvalósítani?
– A tárgyi feltételek területén
vannak problémáink, nem sikerült az épület
általános felújítása, ugyan bekötöttük
a szennyvízcsatornát, új minden mosdó, de
nem tudtuk kicserélni a villamoshálózatot, a folyosókat
is rendbe kellene tenni, nagyon rossz állapotban vannak az ablakok,
és nincs elég termünk. A munkálatokhoz azonban
nagyon sok pénzre lenne szükség. Az ezzel kapcsolatos
pályázataink nem voltak sikeresek. Folyamatosan dolgozunk
azon, hogy ki tudjunk alakítani egy sportudvart, és hogy
beépítsük a tetõteret.
– Tervez-e irányváltást a
vezetésben?
– Gyökeres változást nem, azokat
a folyamatokat szeretném megerõsíteni, amelyek
jól mûködtek eddig is. A lehetõségek
behatárolják álmainkat… Az oktatás
szervezésében és irányításában
viszont tovább kívánjuk erõsíteni
az iskola gyermekközpontúságát. Az intézmény
felvállalta a speciális képzést igénylõ
gyermekek nevelését, oktatását, nemcsak
helyi, hanem kiskörzeti szinten is. A jelenleg még épületen
kívül mûködõ két csoportot mindenképpen
be szeretném hozni, hogy a gyermekek integrálódása
valóban megtörténjen.
– A tantestület majdnem 100 %-a támogatta
a pályázatát, számított erre?
– Ez volt szakmai életem legszebb ajándéka.
Köszönöm a kollégáknak és a szülõknek.

Hoós Sándor
– Cziffra György
Zeneiskola és Mûvészeti Iskola
– Ön mit tart az elmúlt évek
legnagyobb eredményének?
– Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy a zeneiskolát
– mint oktatási intézményt – elfogadta
a város és a többi iskola. Munkánkat elismerik,
részévé, sõt, központjává
váltunk a város kulturális életének.
Büszke vagyok arra is, hogy mi már három éve
tagjai vagyunk az Európai Uniónak… – egy átfogó
projektnek köszönhetõen pénzt és szakmai
segítséget kapunk.
– Mit értékel kudarcként?
– A legszomorúbbnak azt tartom, hogy az önkormányzat
korlátozta a felvehetõ gyermekek létszámát.
Európában mindenütt elismerik a mûvészeti
nevelés fontosságát… Ráadásul
egy speciális oktatás annál kifizetõdõbb,
minél több gyermek vesz részt benne. A korábbi
310-330 helyett maximálisan 270 gyermeket oktathatunk. Kudarcnak
ítélem meg, hogy nem sikerült bevezetnünk a
hagyományõrzõ néptáncoktatást,
ezt sem támogatta a város vezetése. Végül:
kevés a tantermünk, nincs tanári szobánk,
a gimnáziummal közösen használt épületben
alárendelt szerepet játszunk, holott a saját feladatkörében
minden intézményre egyformán szükség
van.
– Lesz-e radikális változás
az iskola életében?
– Az oktatás terén jó felé
haladunk, a cél a gyermek- és szülõcentrikus
iskola. Egy finn oktatási módszer bevezetésén
is dolgozom, melynek az a lényege, hogy a kicsiket már
0 éves kortól képzik. Az oktatás ott nagyon
eredményes, ezt szeretném az országban egyedülállóan
ide átültetni. És végül természetesen
örülnék, ha a gyermekek koncertjein több szülõt
látnék, ha a hangversenyeket minél többen
látogatnák, szeretném folytatni a nemzetközi
trombitaverseny hagyományát, és kellene egy új
zongora…
Orosz Ágota
Felhívjuk a vörösvári
polgárok figyelmét arra, hogy a Polgármesteri Hivatal
központi száma: 330-233.
A régi számot ne hívják, mert azon egy magánlakás
jelentkezik!
A Templom Téri Általános Iskola hírei
2003. februárjában felkérés
érkezett iskolánkhoz az esztergomi Vitéz János
Katolikus Tanítóképzõ Fõiskolától.
Az általuk vendégül látott francia diákcsoporttal
látogatásukat jelezték, mint nemzetiségi
nyelvet oktató intézménynél.
2003. március 5-én fogadtuk õket.
Bár nem tanulunk francia nyelvet, mégis úgy gondoljuk,
nagy élmény volt mindkét oldal számára
a találkozás. Iskolánk tanulója, Geszler
Nikolett meglepetést szerzett, hiszen francia nyelven köszöntötte
õket, nem kis örömükre.
Lukács Gáborné tolmácsolta,
hogy a vendéghallgatók szeretnének az igazgatónõtõl
egy általános tájékoztatót kapni
a magyar oktatási rendszerrõl, elsõsorban az alapfokú
oktatásról. Nagy érdeklõdéssel figyelték,
rengeteg kérdést tettek fel. Breierné Kalmár
Éva, az intézmény igazgatónõje alapos,
kimerítõ tájékoztatást adott minden
érdeklõdõnek.
Elõzetes kérésre, egyik mûvészetis
osztályunk óráján vettek részt. Vereckeiné
Györkei Katalin 2. m osztályában élvezhették
végig a nemzetiségi hagyományokhoz kapcsolódó
énekeket, népi táncot, játékokat,
majd a gyermekek csodálatos kézügyességével
hajtogatott virágokat.
A francia fiatalok nemcsak nagy figyelemmel nézték
az órai munkát, de még a tulipánhajtogatásban
is részt vettek, a tanító néni segítségét
kérve. Ajándékként tulipánnal búcsúztak
a gyermekek. A pilisvörösvári látogatást
a Gradus Óvodában folytatták.
Úgy látszik, hogy iskolánk jó
hírét öregbítette ez a látogatás,
visszhangja pozitív volt a fõiskolán is. Ezt igazolja,
hogy 2003. április 4-én ismételten találkoztunk
az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképzõ
Fõiskola újabb vendéghallgatóival.
Ezen a napon németországi hallgatók
érkeztek hozzánk.
Az elsõdleges cél itt is oktatási rendszerünk
és az alapoktatás megismerése. Orbán Péter
7. osztályos tanulónk igazi szép német nyelven
köszöntötte vendégeinket, sõt kedvesen
el is társalgott velük.
Breierné Kalmár Éva igazgatónõ
tájékoztatója után Botzheim Barbara, nemzetiségi
tanító óráját tekintették
meg a 3. a osztályban. Az óralátogatás célja
a nemzetiségi nyelvi óra tartalma és a beszédorientáció
volt.
A gyermekek koruknak megfelelõen természetesen
végig német nyelven folytatták a társalgást.
A hallgatók sokszor meglepõdtek egy-egy gyermek kiemelkedõ
tudásán. Az óra végén megköszönték,
hogy betekintést nyerhettek a magyar oktatási rendszer
egyik nemzetiségi órájába, és elégedettségüket
fejezték ki.
Örömteli emlékeink közé tartozik majd mindkét
találkozásunk.
A május az a hónap, amikor az év
végi hajrá elõtt néhány tanulónak
még alkalma nyílik arra, hogy a nyelvórán
tanultakat „élõben” is kipróbálja.
Iskolánk hosszú évek óta kapcsolatban
áll a contwigi Goethe iskolával. A Saarland tartományban,
a francia határtól nem messze fekvõ városka
az egyik évben fogadja iskolánk 25 tanulóját,
a következõ évben pedig saját diákjait
küldi, a sajnos onnan elég messze fekvõ Pilis-vörösvárra.
Ebben az évben is mi voltunk a vendégfogadók.
Az iskola két tanára, Barbara Lauer és Hermann
Semar, akik a contwigi iskola részérõl igen nagy
szeretettel és lelkesedéssel ápolják ezt
a kapcsolatot, az idén 21 tanulót hoztak magukkal. Frau
Lauert az idén férje is elkísérte, hogy
legyen, aki az öt(!) hónapos kislányukra vigyázzon.
Lydia, a pilisi gyalogtúrát kivéve, minden programban
nagy érdeklõdéssel vett részt.
Mint minden alkalommal, igyekeztünk most is olyan
programokat szervezni, amivel felkelthetjük a német diákok
érdeklõdését szûkebb és tágabb
értelemben vett hazánk iránt. Megismerkedtek Pilisvörösvár
nevezetességeivel, ellátogattak a polgármesteri
hivatalba, ahol a polgármester asszony is fogadta õket.
És nagy figyelemmel követték nyomon a Heimatmuseumban,
az ott látottak és Grómon Mici néni elbeszélése
alapján a magyarországi németek életét.
Megmutattuk nekik fõvárosunkat, a Dunakanyart,
és az idõjárásnak köszönhetõen
a Balatont nem csak láthatták, de meg is mártózhattak
benne. Természetesen betekinthettek iskolánk életébe
is, részt vettek nyelvi és informatika órákon,
és sportban is összemérhették erejüket
az itteni diákokkal.
A hét vége, mint mindig, a családi
programok ideje. A vendégfogadó szülõk nagy-nagy
szeretettel, gondoskodással veszik körül a „cseregyerekeket”,
viszonozva azt, amit a mi gyermekeink kaptak Contwigban.
Reméljük, és a pályaudvaron
elhullajtott könnyekbõl úgy látjuk, sikerült
egy élménydús és a mi diákjaink számára
igen hasznos hetet együtt töltenünk.
A Herman Ottó országos biológiaverseny
megyei fordulóját 2003. április 26. án rendeztük
az iskolában. A versenyen megjelent és köszöntötte
a résztvevõket Grószné Krupp Erzsébet
polgármester asszony.
Pest megye iskoláiból 57 tanuló érkezett.
A legjobb Havas Attila, Göd, Huzella Általános Iskola
– teljesítménye 97 %. II. helyezett: Babarczi Balázs,
Gödöllõ, Premontrei Szt. Norbert Gimnázium.
III. helyezett: Koren Bence, Szentendre, Barcsay Általános
Iskola.
A legjobbakat oklevéllel, jutalomkönyvvel,
kerámia Herman Emlékplakettel, marcipánnal, és
minden szereplõt emléklappal jutalmaztunk. A verseny végén
a megfáradt „harcosokat” szendviccsel, üdítõvel,
gyümölccsel vendégeltük meg. Természetesen
kínáltuk a felkészítõ nevelõket
és a kísérõket is.
A megye legjobb biológus tanulói megelégedve,
jó érzéssel, de nagyon fáradtan hagyták
el iskolánkat.
Március 15-én Breierné Kalmár
Éva igazgató asszony a szabadságharc évfordulója
tiszteletére rendezett iskolai ünnepély után
köszöntötte az iskola tanulóit, akik a házi
szaktárgyi versenyeken kimagaslóan szerepeltek, a legjobbak
oklevelet és jutalomkönyvet kaptak. Tiszteletükre,
hagyományainknak megfelelõen „álló
fogadást adott” az igazgató. Szendvics, sütemény,
kóla, gyümölcs nagyon gyorsan elfogyott. Örültünk,
hogy gyorsan fogyott, mert ez azt jelentette, hogy sokan voltak gyõztesek
és helyezettek. Itt köszönöm meg kollégáimnak
a sok-sok munkát, hiszen 101 versenyt rendeztünk a Templom
Téri Általános Iskola tanulóinak a tanév
folyamán.
Nagyon büszkék vagyunk a sok-sok okos, ügyes
gyerekünkre – néhányukat, a legjobbakat szeretném
kiemelni, megdicsérni: Martos Máté, Holló
Noémi, Manhertz Kati, Lebanov Andrea, Witzenleiter Kitti, Pércsi
Ádám, Párkányi Gergely, Uri Bernadett, Szigeti
Soma, Molnár Ágnes, Balogh Emese, Pálvölgyi
Patrik... Mindenkit sajnos helyhiány miatt nem tudok felsorolni.
A felsõ tagozaton is sok ügyes tanulónk
ért el nagyon jó helyezéseket: Haluk Tibor, Lieber
István, Fûrész Ági, Zoboky Barbara, Iflinger
Norbi... A hatodikosak közül kiemelem a következõket:
Reményi Edina, Szabó Ádám, Dobai Nikolett,
Nagy Boglárka, Uri Noémi, Grill Adrienn... A hetedikesek
között a legjobbak: Dull Ági, Kalmár Levente,
Orbán Péter, Gemela Dániel, Kakó Erik, Tamaskó
Gábor. A legjobb nyolcadikosak: Geszler Nikolett, Manhercz Erika,
Marge-tin Anita, Lõrincz Annamária.
A házi szaktárgyi versenyekhez felkészülési
formának tekintettük a levelezõ versenyeket.
Ebben az évben összesen 374 tanulónk nevezett erre
a felkészülést segítõ versenyre.
Koós Ferenc
igazgatóhelyettes
Bokor Árpád
kollégánkra emlékezve…

Közeledik a pedagógusnap, és ilyenkor
„számba vesszük önmagunkat”. Kik voltak
elõdeink, kik vagyunk még együtt. Sajnos megint hiányzik
valaki.
Egy ember életét nem lehet pár leírt
gondolattal „összefogni”. Emléket állítani
és emlékeztetni rá, talán igen.
Kisvárdai tanító családból
származott, 1955-ben került Pilisvörösvárra
tanítani az ún. Polgári iskolába, ahol késõbb
igazgatóhelyettes lett. Régi tanítványai
és kollégái emlékeznek a fiatal tanár
mosolygó arcára, lelkes munkájára. Aktív
résztvevõje volt minden jó célt szolgáló
megmozdulásnak. Kortársai szomorkás mosollyal emlegetik
sportszeretetét, különösen a labdarúgáshoz
való kötõdését. Elkötelezett Fradi
szurkoló volt, egyetlen mérkõzést sem hagyott
ki. Tanítványai szívesen használták
ki a hétfõi napon a Fradi sikert, kérve a rövid
beszámolót.
Szigorú, emberséges, jó tanár
volt, akit szerettek a tanítványai. Korrekt és
következetes. Megjelenése mindig a jó ízlést
sugallta. Ha különös öröm érte, tenyerét
összedörzsölte, ezzel adott elégedettségének
kifejezést.
A két általános iskola összevonása
után posztján maradva folytatta lelkiismeretes munkáját.
Nem sokkal ezután olyan tragédia következett
be életében, amely mint embert, mint apát lelkileg,
testileg összetörte. Idõsebbik fia autóbaleset
következtében nagyon fiatalon elhunyt. Az addigi mosolygós
arc hirtelen megöregedett, megcsendesedett. Becsülettel, hivatását
nem elfeledve végezte tovább munkáját nyugdíjazásáig,
de már nem az az „Árpi bácsi” volt,
akit ismertünk.
Nem felejtjük el, hogy köztünk élt,
és hazája tiszteletére és szeretetére
tanító történelemtanára volt Pilisvörösvár
sok-sok gyermekének.
Tisztelgünk emléke elõtt.
a Templom Téri
Általános Iskola dolgozói
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail