 |
Akikre büszkék vagyunk
2002. Pilisvörösvárért emlékérmese: dr. Manherz Károly1942. május 1-jén született Pilisvörösváron. Anyja Herbszt Anna, apja Manhertz Mihály szabómester volt. 1961-ben nyer felvételt az ELTE Bölcsésztudományi Karának német-magyar szakára. Tanárnak készül. Már gimnazistaként és egyetemistaként is állandó segítõje a pilisvörösvári könyvtárnak. Részt vesz a kölcsönzésekben, alapító tagja a Fogarasy Mihály által vezetett Könyvbarátok Körének, aktívan részt vesz az ifjú értelmiségiek köre által rendezett programokon
A családi környezet, a vörösvári németek mindennapi élete, az egyházi év szokásai egy életre meghatározták a pályáját. Anyanyelvét, a vörösvári német nyelvjárást indítékként viszi magával. Két nyelven és két kultúrában szocializálódik. Akkor vállalja föl a német nyelv tudományos szolgálatát, amikor a történelmi események miatt mások éppen elfelejteni igyekeznek azt.
Egyetemi hallgató még, amikor az újonnan alakult vörösvári gimnáziumba hívják németet tanítani. Két osztályban tanítja a nyelvet, késõbb is visszahívják érettségiztetni. A diploma megszerzése után 1966-1981 között az Állami Balettintézet iskolájában tanít; 1972-tõl az intézet gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója
Már a 60-as évek elején, egyetemi hallgatóként bekapcsolódott mestere és tanára, Hutterer Miklós német nyelvjárásokkal foglalkozó szemináriumaiba. Érdeklõdése egyre inkább a germanisztika felé irányul. Kutatási területe a hazai német nyelvjárások története, felgyûjtése, a nyelvföldrajz és nyelvszociológia mûvelése.
Diplomamunkája a pilisvörösvári német nyelvjárás történeti és hangföldrajzi leírása, majd a témát kibõvítve a Pilis hegység német nyelvjárásai címmel védi meg 1968-ban summa cum laude eredménnyel doktori disszertációját. (Ez késõbb könyv alakban is megjelent.)
Ettõl kezdve gimnáziumi munkája mellett megbízott elõadó az ELTE BTK akkori Német Tanszékén, ill. Általános Germanisztikai Tanszéki Szakcsoportjában. Elõadásokat és szemináriumokat tart a germán nyelvek történetérõl, német nyelvtörténet és nyelvjáráskutatás témakörökben.
Professzora Nyugat-Magyarországon jelöl ki számára feladatot. 51 osztrák-magyar határmenti, németek által is lakott településen végez két-három éven át nyelvjárásgyûjtõ munkát, amelyhez néprajzi kutatások is kapcsolódnak. Balftól Szentgotthárdig végez terepmunkát, készít hangfelvételeket. A gyûjtött anyagot kandidátusi disszertációként nyújtja be a Magyar Tudományos Akadémiához. 1971-ben sikeresen megvédi „A Mosoni-síkság német nyelvjárásai nyelvszociológiai és nyelvföldrajzi vizsgálata” c. értekezését. Az MTA 45 utáni történetében ez volt az elsõ hazai német nemzetiségi témával foglalkozó kandidátusi értekezés. A munka 1977-ben könyv alakban is megjelent az Akadémiai Kiadónál, német nyelven Sprachgeographie und Sprachsozio-logie der deutschen Mundarten in Westungarn címmel.
1981-ben kerül fõállásban az ELTE Bölcsészettudományi Karára docensként.
1981-ben megalakult a Bölcsészettudományi Karon a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék, amelyet folyamatosan vezetett. Több évig volt a Germanisztikai Tanszékcsoport vezetõje is.
Oktató- és vezetõ munkája mellett változatlanul a német nyelvtörténet és dialektológia elõadója volt a Német Nyelv- és Irodalom Tanszéken. Az új egyetemi tananyag kidolgozása és elõadása mellett szûkebb kutatói területén – hazai német dialektológia – is eredményes tevékenységet folytatott. Számos önálló tanulmány, három tankönyv (fõiskolai, illetve egyetemi jegyzet), nyolc önálló könyv, valamint öt sorozat szerkesztése (A magyarországi németek néprajza – 18 kötet, a Magyarországi német tanulmányok – 6 kötet, a Magyarországi németek népi mesterségei – 4 kötet, SMPh = Modern Filológiai Tanulmányok – 11 kötet. A magyarországi németek archívuma 3 kötet) jellemzi e téren munkáját. A hazai német nyelvjárásokról, a szaknyelvekrõl írott tanulmányai több nemzetközi folyóiratban is megjelentek. 1984 óta témavezetõje a „Magyarországi Német Nyelvatlasz és Tájszótár” címû munkának.
Jelentõs volt a Bölcsészettudományi Karon kari, illetve az Egyetemen egyetemvezetõi tevékenysége is. 1984 szeptember 1-jétõl 1987 június 30-ig a BTK gazdasági és külügyi dékánhelyettesi, 1987 július 1-jétõl pedig az egyetem oktatási rektorhelyettesi tisztét töltötte be.
A tudományos közéletben is aktívan részt vett, számos, a hazai nemzetiségi oktatás és kutatás irányításával foglalkozó bizottság tagja, illetve szakértõje. 1985-1989 között az MTA l. osztályához tartozó nyelvtudományi bizottság titkára. A Német Néprajzi Társaság 1984-ben tagjai sorába választotta; választmányi tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, tagja, ill. tiszteleti tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, alelnöke, ill. elnöke (1994-ig) a Magyarországi Németek Szövetségének.
1989-ben mûvelõdési miniszterhelyettes, a felsõoktatási és tudományos kutatási területet irányítja. 1991-tõl a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára. 1992 február végéig feladata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek ügyének képviselete, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Törvény elõkészítése.
A Bölcsészettudományi Kari Tanács 1990-91 évi szakterületi átvilágítása nyomán megszervezte a Germanisztikai Intézetet. Ez egyrészt lehetõséget teremtett az önálló Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének létrehozására, másrészt pedig ezáltal kialakultak a kétlépcsõs, egységes német tanárképzés intézményi keretei. A Germanisztikai Intézet létrejötte ebbõl az aspektusból úttörõ jelentõségû.
1992 március 1-jétõl a Germanisztikai Intézet vezetõje. Július 1-jével átvette a BTK idegennyelvi világbanki projektjeinek koordinátori feladatait. Létrehozta a projektek menedzselését szolgáló irodát, annak infra-struktúráját.
1995-ben a Germanisztikai Intézet keretei között létrejött a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, amely számos, a hazai német kisebbség nyelvével, nyelvjárásaival és kultúrájával kapcsolatos projekt irányítója, a német nemzetiségi tanárképzés központja.A Kari Tanács 1992 december 3-án megválasztotta az ELTE BTK dékánjává. 1993 óta a Kari Doktori Tanács elnöke és az Egyetemi Doktori Tanács tagja. 1996-ban újraválasztottak a Bölcsészettudományi Kar dékánjává és egyben a Germanisztikai intézet igazgatójává is.
2001. augusztus 1-jétõl ismét az ELTE BTK megválasztott dékánja, és a Germanisztikai Intézet igazgatói tisztében is megerõsítést nyert.
1997 óta tagja a Magyar Akkreditációs Bizottság nyelvészeti, klasszika-filológiai és orientalisztikai szakbizottságának. 2000-tõl a Felsõoktatási Tudományos Tanács tagja.
Az utóbbi 10 évben különösen öt német kisebbségi témában készült könyvét kell kiemelni:
– Vadalma, vadalma, magva de keserû
– Mosonszentjánosi Kódex
– Die Ungarndeutschen
– A magyarországi németek
– Volkstrachten der UngarndeutschenMint a Germanisztikai Intézet igazgatója felelõs kiadója a következõ, 1993 óta megjelent sorozatoknak:
Budapester Beiträge zur Germanistik
ELTE-Chrestomatie
Landeskundehefte der ELTE
Ungarndeutsches Archív
Németalföldi Irodalmi Szöveggyûjtemény
Néderlandisztikai FüzetekSzakmai elismerései kitüntetései:
Magyar Néprajzi Társaság tiszteltbeli tagja
Osztrák Nagybecsületrend a Tudományért és Mûvészetért I. osztály
Baden-Württemberg Kulturális Díja
Az NSZK Érdemrendjének Nagykeresztje
Pro Ethnographia Minotitatum
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztje (polgári tagozata).Fenti méltatás elhangzott a 2002. október 23-i díjátadó ünnepségen a gimnázium rendezvénytermében.
Lapzártakor kaptuk a nagyszerû hírt: 2003. május 9-én dr. Manherz Károly újabb magas kitüntetésben, Herder-díjban részesült.
A díjat negyven évvel ezelõtt a hamburgi Alfred Töpfer Alapítvány hozta létre. Céljuk olyan közép- és dél-európai mûvészek, tudósok kitüntetése, akik különösen sokat tettek a térségbeli országok kulturális egymásra találásáért, tevékenységükkel gazdagították az európai kultúrát. A díjat az idén immár negyvenedik alkalommal adták át a bécsi egyetemen. Az elsõ díjazottak között volt Kodály Zoltán és Németh László, késõbb Csoóri Sándor és Konrád György is részesült a kitüntetésben. 2001-ben Kertész Imre, 2002-ben Esterházy Péter vehette át a díjat.
Gratulálunk!
Nemzetiségi egyesületeink
– Gradus –Új sorozatunk keretében minden alkalommal egy-egy nemzetiségi egyesület kerül bemutatásra. Elsõként a Gradus Egyesület munkáját szeretném megismertetni az olvasókkal.
A Gradus Egyesület történetérõl:
Az egyesület 1990 júniusában alakult kb. 50 taggal Breier Zsuzsa kezdeményezésére. A hivatalos bejegyzésre 1992-ben került sor. Az egyesület legfõbb célkitûzései közt a német nyelvû kultúra ápolása és közvetítése a legifjabb generáció számára, valamint a keresztény kultúra és szellem megõrzése volt. Az alapító tagok (Breier Zsuzsa, Bruckner Sándorné, Krupp László, Müller Márton, Sax László, Újházi Andrásné – csak néhányukat említve) által legszükségesebbnek ítélt feladat egy német nyelvû katolikus óvoda létrehozása volt. Sokat segítette az egyesület munkáját Hofer József atya is. Az õ ötlete volt a Gradus elnevezés, amely lépcsõt jelent, hiszen az óvoda egy lépcsõ az általános iskolához és a gimnáziumhoz vezetõ úton.
Ahhoz, hogy az egyesület céljai megvalósulhassanak, szükséges volt a megfelelõ feltételek megteremtése. Egy évig a Zrínyi utcai óvoda biztosított egy csoportszobát azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei a Gradus Egyesület elvein alapuló óvodába akarták járatni gyermekeiket. Ezután egy együttmûködési szerzõdéssel – amely 4 évenként kerül felújításra - megerõsítve teljes egészében átvállalta ezt a feladatot a Hõsök téri óvoda nevelõtestülete. Így lett a Rákóczi úti óvoda fiókóvodájából Gradus Óvoda. Az akkori óvoda lehetõségei azonban igen korlátozottak voltak.
Walper atya segítségével és a Hermann-Niermann Stiftung támogatásával a Gradus egyesület megkezdte az óvoda felújítását, kibõvítését. A munkálatok két év alatt fejezõdtek be, az óvoda egy nagyon szép színfoltja lett a városnak. Tulajdonképpen egy komplett épületegységgé alakult, hisz az építkezés során a régi óvoda új folyosót, irodahelyiséget, tetõt és egy nagy termet kapott, amely közösségi célokat szolgál. Az építkezés teljes levezetését Mirk Gáborné Haba Anikó és Majnek Éva végezték. A kivitelezés pedig Altbäcker György munkája.
Az egyesületnek megalakulása óta több elnöke is volt: Breier Zsuzsa, Sebestyén Sándorné, Sodró István. Másfél éve Matt Máriát választotta meg a közgyûlés elnöknek. Mária és családja az egyesületnek alapítása óta aktív tagjai. Mind a négy gyermekük a Gradus óvodába járt.
– Mária, hogyan vetted át az elõzõ elnökségtõl az egyesületet?
– Az egyesület nagy elképzelésekkel indult. Az évek során sikerült is egy családias közösséget, bensõséges hangulatot kialakítani az óvodában. Úgy érzem azonban, hogy az építkezés nagyon sok energiába került, amelybe az akkori vezetõség belefáradt. Idõközben sajnos halványultak azok az elképzelések is, amiért egykor létrejött az egyesület. A vezetõség hiába próbálta visszahozni az egyesületet a kulturális életbe, az egyre inkább alább értékelõdött.
– Miben látod a legnagyobb problémát?
– Az egyik probléma az, hogy a tagok nagyon gyorsan cserélõdnek. Nagyon kevés olyan tagja van az egyesületnek, akinek már nem jár az óvodába a gyerekük, és mégis fontos a számukra az egyesület sorsa. Ezzel úgy gondolom, meg kell békélni. Jelenleg az egyesületnek 32 tagja van. Programjainkon sajnos csak kevesen szoktak részt venni. Az óvodába járó gyerekek szülei nem annyira aktívak az együttmûködésben, mint az alapító tagok voltak. Az egyesület és az óvoda között jó a kapcsolat, kölcsönösen segítjük egymást, de mindkét szervezet önállóan is mûködik. Az egyesület termének költségeit teljes egészében mi fizetjük. Szintén az egyesület finanszírozza a táncoktatást és a németországi gyakorló óvónõk hathetes itt-tartózkodását.
– Mit tesztek annak érdekében, hogy a szülõk megismerjék és belépjenek egyesületetekbe?
– Minden szülõi értekezleten, szülõi munkaközösségi gyûlésen képviselteti magát az egyesület. Az újak pedig szórólapokat kapnak minden évben, és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit a programjainkról.
– Mennyiben jelent pluszt a gyerekek számára a Gradus Óvoda?
– A 90-es években még kevés olyan óvoda volt, ahol keresztény elvek is érvényesültek az óvodai nevelésben. Ami talán még pluszt jelenthet a Gradusba járó ovisoknak, az a zeneovi, a táncoktatás és a rendszeres hitoktatás. Az autentikus nyelvtanuláshoz nagy mértékben hozzájárul, hogy minden nyáron két németországi gyakorló óvónõ is foglalkozik a gyerekekkel. Õk magyarországi gyakorlatuk alatt minden héten játszóházat tartanak óvodai idõn kívül.
– Melyek azok a programok, amelyek a Gradus nevéhez fûzõdnek?
– Egyesületünk fennállása óta szervez a gyerekeknek német nemzetiségi táncházat, játszóházat, képkiállítást (óvodások képeibõl) és különbözõ elõadásokat felnõtteknek. A Sommerfestnek és Herbstfestnek mindig nagy sikere van. A már hagyománnyá vált Márton-napi lampionos felvonulás is a Gradus Egyesület kezdeményezésére indult el. Tavaly közös kirándulást szerveztünk a dömösi lovasnapokra. Õsszel a tanyán bográcsozás volt az egyesület régi és az új tagjaival. Farsangkor minden évben jótékonysági Gradus-bált rendezünk, ami már szintén hagyományértékû. A rendezvényeknél nagy súlyt fektetünk arra, hogy gyerekek-szülõk-óvónõk együtt vegyenek részt benne.
– Milyen tervei vannak az egyesületnek?
– Szeretnénk egy kicsit felpezsdíteni az egyesület életét, bár egyre nehezebb az embereket az aktív részvételre ösztönözni. Az egyesület nyitott mindenféle dolog iránt, hiszen nem szeretné, ha ennyi évi munka után megszûnne. Programjainkkal mindenkit szeretnénk megszólítani, nem kizárólag csak az óvodába járó gyermekek szüleit, hozzátartozóit. Kéthetente szombaton kreatív mûhelyt rendezünk gyerekeknek „Semmibõl valamit” címmel. Ezekre minden érdeklõdõt szeretettel várunk. Nagyon szeretnénk egy-egy délutánra idõsebb sváb embereket meghívni, akik a gyerekeknek egy-egy mesét, jóízû történetet tudnának mesélni, esetleg sváb énekeket, mondókákat betanítani, a felnõtteket pedig receptekkel, különbözõ fortélyokkal ismertethetnék meg. Ez azoknak a szülõknek különösen hasznos lenne, akik – hozzám hasonlóan – többet szeretnének megtudni a német nemzetiségi hagyományokról. Ezenkívül beterveztünk egy színházi hétvégét is. Megpróbáljuk a nagytermet az egyesület szempontjai alapján megfelelõnek ítélt rendezvényekre kiadni. Az ebbõl befolyt támogatási összeget pedig a fenntartási költségek egy részére fordítjuk.
– Mit tartasz a Gradus legfontosabb feladatainak?
– Egy egyesület akkor mûködik jól, ha a tagjai szívvel-lélekkel dolgoznak benne. Én úgy látom, az a kevés tagunk azért tart ki, mert fontosnak tartja az egyesület céljait, és még mindig lát benne lehetõséget. Itt szeretném megemlíteni a vezetõség tagjait, akik nagyon sokat dolgoznak az egyesületért: Bauer Zsoltné, Fogarassy Hajnalka, Skripek Rozália és Nagy Balázs. Természetesen vannak még néhányan, akik szívükön viselik sorsunkat. A jövõben fontos lenne, hogy a nagytermet kellõképpen kihasználjuk, és megtöltsük tartalommal. Remélem, újból meg tudjuk mozgatni a közös cél érdekében az embereket. Talán sikerül a szülõket ráébreszteni az együtt szerzett közös élmények fontosságára.
Sax Ibolya
Bläsertreffen 2003
Április 27-én fúvószenekari találkozót rendezett fúvószenekarunk a Zeneiskola koncerttermében, amely a nagymányoki Országos Fúvószenekari Fesztiválnak az elõválogatója volt. A Magyarországi Németek Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa háromévente rendez kultúrcsoportjainak országos fesztiválokat, és az idei évben a gyermektánccsoportok és az ifjúsági énekkarok mellett a felnõtt fúvószenekarok is sorra kerültek. A fesztiválokat elõválogatók elõzik meg az északi és a déli régióban. Az egyik északi régiós elõválogató megrendezését ezúttal a pilisvörösvári fúvószenekar vállalta fel. Ez jó alkalom volt arra is, hogy a Német Nemzetiségi Fúvószenekar, a volt Mauterer Zenekar 110 éves múltjáról méltón megemlékezzenek.
A találkozón négy zenekar vett részt egy kötelezõ (Hopfender-Marsch) és három szabadon választott számmal. Elsõként a Pilisszentiváni Fúvószenekar mutatkozott be, õket a budafoki Südofen Blaskapelle követte, utánuk a budapesti Keil Ernõ Zenekar lépett színpadra és végül a pilisvörösvári fúvószenekar örvendeztette meg a közönséget zenéjével (képünkön). Az elhangzott produkciókat szakemberekbõl álló zsûri értékelte.
A zsûri elnöke Apáthy Árpád karnagy, a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója és a zsûri további három tagja – Piergiorgio Pisetta, zeneszerzõje és trombitása az albianoi zenekarnak, Neumayer Károly, a Pécsi Tudományegyetem Zenemûvészeti Intézetének Fõiskolai docense és Apaceller József, a magyarországi Német Fúvószenekari Szekció alelnöke – nagyon pozitívan nyilatkoztak mind a négy zenekarról. Ám a nagymányoki fesztiválra csak két zenekar jutott tovább, a vörösvári és a budafoki Südofen Blaskapelle, akiknek ezúton is gratulálunk és sikeres szereplést kívánunk.
Az értékelés után a gálamûsor következett, melybõl az összes zenekar kivette a részét – a közönség nem kis örömére.
A találkozón Trentino tartományból is köszönthettünk néhány vendéget, akik a zenekaroknak könyveket ajándékoztak tartományukról és fúvószenekaraikról, a hét legfiatalabb zenész pedig egy sapkát és egy pólót vihetett haza emlékül. Egyben felajánlottak a trentinói Fúvószenekarok Szövetségének nevében három helyet az ez évi egyhetes továbbképzésükre.
Heilig Ferenc, az Országos Tanács elnöke külön megköszönte a pilisvörösvári fúvószenekarnak a jó szervezést, a fellépõ zenekaroknak a színvonalas mûsort és a közönségnek, hogy zsúfolásig megtöltötték a termet. Egyben gratulált a zenekar 110 éves jubileumához és megkérte a vezetõséget, hogy ezt a kerek számot õsszel egy jubileumi mûsorral is ünnepeljék meg.
Sax Ibolya
Nemzetiségi fotókiállítás és fórum
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat szervezésében május 20-án került sor a „Magyarországi német népviseletek” címû kiállítás megnyitójára és nemzetiségi fórumra a gimnáziumban. A Heil Helmut és Körtvélyesi László által összeállított fotókiállítást Wolfart Mária nemzetiségi igazgatóhelyettes nyitotta meg. A kiállítás megnyitóját követõ Nemzetiségi Fórumon Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tartott elõadást „A magyarországi kisebbségek lehetõségei az EU-ban” címmel.
A programot a Rákóczi utcai Német Nemzetiségi Óvoda és a Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola mûsora színesítette. A kiállítás május 28-ig tekinthetõ meg a gimnázium aulájában.
Felhívás
A Pilisvörösvári Önkormányzat Képviselõ-testületének Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága könyvek adományozására kéri fel a vörösváriakat. Az összegyûjtött könyveket az erdélyi Mikefalvára és Borszékre visszük el a nyár folyamán, az ottani könyvtárak állományát szeretnénk gazdagítani magyar és német nyelvû szépirodalommal, tankönyvekkel. Kérünk mindenkit, aki teheti, néhány könyvet juttasson el a Templom Téri Általános Iskolába, illetve a Német Nemzetiségi Általános Iskolába június 16-a és 20-a között.
Oktatási Kulturális és Sport Bizottság
Fúvószenei programok
Június 6-tól 10-ig a Német Nemzetiségi Fúvószenekar vendégül látja a gerstetteni Musikveren Harmonie-t.
Június 7-én, szombaton este 7-kor fúvószenekari koncertre kerül sor a Zeneiskola hangversenytermében. A koncerten fellép a vörösvári, a gerstetteni és az ugyancsak Vörösvárra érkezõ schrambergi fúvószenekar, valamint a Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara.Június 8-án, vasárnap a négy zenekar felvonul Vörösváron, majd az utcabál helyszínén találkoznak. 15-17 óráig a vörösvári fúvósok, 17-21-ig a gerstetteniek játszanak. 21 órától a Bravi Buam szolgáltatja a talpalávalót.
Június 9-én, pünkösdhétfõn, a vörösvári és a gerstetteni fúvószenekar közremûködik a szabadtéri misén. A mise után a gerstetteni Musikveren Harmonie egyórás térzenét ad.
Meghívó az utcabálraA Német Kulturális Egyesület (Heimatverein) tisztelettel meghívja a város polgárait a 2003. június 8-án, pünkösd-
vasárnap 15 órai kezdettel megrendezésre kerülõ
hagyományos utcabáljára.Vendégzenekarok: Pilisvörösvári Fúvószenekar, Cziffra György Zeneiskola és Mûvészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekara, Gerstetteni Fúvószenekar, Schrambergi Ifjúsági Fúvószenekar. 21 órától a Bravi Buam
zenekar szolgáltatja a zenét.
Ein Stück Werischwar im Haus der Ungarndeutschen
Am 7. Mai stellten sich die deutschen Minderheitenselbstverwaltungen von We-rischwar und Wia-Kleinturwall im Haus der Ungarndeutschen in Budapest vor. László Sax, der Vorsitzende der Werischwarer Deutschen Selbstverwaltung, sprach über die Schwer-punkte der Tätigkeit. Über die Geschichte der Stadt erzählte Ibolya Sax. Theresia Manhertz zeigte die Kassetten der Werischwarer Musik-kapellen dem Publikum. Im Rahmen der Veranstaltung stellten die Malerinnen Gisella Czeglédi und Maria Müller ihre Gemälden aus, die im Haus bis zum 30. Mai besichtigt werden können.
Über ihr Schaffen sagte László Sax Fol-gendes: "Beide Malerinnen haben bereits an mehreren Ausstellungen im ganzen Lande mit ihren Bildern teilgenommen und ich glaube, dass das Haus der Ungarndeutschen auch ein würdiger Platz für ihre Werke ist.
Gizella Czeglédi ist zwar keine gebürtige Werischwarerin, aber sie wohnt schon seit mehr als 30 Jahren in Werischwar und ihre meisten Werke widerspiegeln die Werisch-warer Landschaft, die traditionellen Momente unserer ungarndeutschen Gemeinde. So z.B. der Kirchgang oder das Weinlesefest. Frau Czeglédi ist nämlich sehr beeindruckt von den Schwaben, die vor 300 Jahren nach Ungarn kamen und ihren Traditionen jahrhundertelang treu geblieben sind. Sie hat vor 20 Jahren mit dem Malen begonnen und malt seit 6 Jahren intensiv. 2002 eröffnete sie in Werischwar eine Galerie, wo sie regelmäßig kulturelle Veran-staltungen, Vorlesungen organisiert. Sie malt viele Bilder über die Pilischer Landschaft, da ihr die Natur sehr nahe steht. Ihre realistischen Bilder widerspiegeln Ruhe, Ausgeglichenheit, Liebe zur Natur und verewigen in vielen Fällen leider schon die Vergangenheit.
Maria Müller stammt aus Werischwar und malt erst seit etwa 10 Jahren. Sie hat damit als Hobby angefangen, als ihre Kinder noch klein waren. Ihre Stilllebenbilder wirken sehr beruhigend. Dabei verwendet sie miteinander harmonisierende, milde Farben. Ähnlich zu Frau Czeglédi bildet die Grundlage für ihre Bilder die Natur, ihre Vorliebe für die Blumen kommt sehr gut zum Ausdruck. Neben mehreren Landesausstellungen hatte sie vor zwei Jahren an einer Ausstellung in unserer deutschen Partnerstadt Gröbenzell großen Erfolg."
Der gemütliche Abend wurde mit dem Vortrag von Peter Varga aus Wia-Kleinturwall fortgestetzt. Er sprach über Gemeinsamkeiten mit Werischwar. Ein gutes Beispiel dafür war, dass die Kleinturwaller Tanzgruppe von Norbert Sax mit Akkordeon begleitet wurde. In seinen heimatgeschichtlichen Ausführun-gen erinnerte er an ein Gebetbuch, das vor genau 200 Jahren vom Schulmeister Adam Sager mit der Hand geschrieben wurde.
Im Haus waren zahlreiche Besucher und Interessenten dabei. Allerdings hätten wir uns gefreut, wenn alle Mitglieder unserer Minder-heitenselbstverwaltung und auch die Kollegen von anderen Selbstverwaltungen dabei gewesen wären.
Ibolya Sax
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat hírei
A Kisebbségi Önkormányzat április 16-i és május 14-i ülésén meghozott fontosabb határozatok:
– Döntés született a nemzetiségi egyesületek 2003. évi költségvetési támogatásáról: Gradus Egyesület: 200.000.- Ft, Hagyományõrzõ Egyesület: 250.000.- Ft, Heimatverein: 400.000.- Ft, Nemzetiségi Fúvószenekar: 500.000.- Ft, Német Nemzetiségi Táncegyüttes: 150.000.- Ft, Német Nemzetiségi Vegyes Kórus: 400.000.- Ft.
– A Cziffra György Zeneiskola és a Fúvószenekar partnerkapcsolati programját (Schrambergi Ifjúsági Fúvószenekar és a Gerstetteni Fúvószenekar vendégszereplése Pilisvörösváron) az NNKÖ 100-100.000.- Ft-tal támogatja.
– A Német Nemzetiségi Általános Iskola németországi diákcsere- programjának utazási költségeihez az önkormányzatnak sajnos nem áll módjában hozzájárulni. Ugyanez vonatkozik a Templom Téri Általános Iskola kérelmére is, melyben a contwigi diákok magyarországi programjának támogatását kérték.
– Idõközben elfogadásra került a Városi Önkormányzat Közmûvelõdési rendelete.
– Az NNKÖ véleményezte az intézményvezetõi pályázatokat, és Breierné Kalmár Éva, ill. Fogarasy Attiláné pályázatát támogatta.
– A „Kulturális Alapítvány a Pilisvörösváron élõ Német Nemzetiségért” alapító okiratának módosításához, a történelmileg túlhaladott elnevezések cseréjére vonatkozóan, az NNKÖ hozzájárult, és az alapítvány kuratóriumába öt személyre tett javaslatot.
– A vecsési diákszínjátszó csoport vendégszerepléséhez 60.000.- Ft keretösszeggel járul hozzá az önkormányzat.
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat a templom fennállásának 300 éves évfordulójának alkalmából egy naptár kiadását tervezi, melynek fotóanyagát az egyházzal és a nemzetiséggel kapcsolatos fotók képezik. Továbbra is várjuk azok jelentkezését, akiknek van a témához kapcsolódó régi fotójuk (keresztelés, elsõáldozás, bérmálás, Úrnapi körmenet, esküvõ stb.), amelyet szívesen látnának viszont a naptárban. (Az eredeti képeket természetesen visszaadjuk.) A fotókat Sax Ibolya gyûjti.
Der Wolf und die sieben Geißlein
Német nyelvû színdarab PilisvörösváronJúnius 11-én a Farkas és a hét kecskegida címmel német nyelvû színdarabot ad elõ a Kultúrházban a vecsési iskola diákszínjátszó csoportja. A Grimm-mese szövegkönyvét a Köln közelében élõ színházi rendezõ, Hannelore
Möller írta, és a darabot dr. Patkós József, a ve-csési iskola igazgatója rendezte.
A diákok német nyelven adják elõ a mûvet, de elõtte a narrátor magyarul meséli el a történetet, hogy mindenki élvezhesse.Az elõadásnak Vecsésen volt az õsbemutatója, áprilisban részt vett a lelkes csapat a sombereki német nyelvû színjátszófesztiválon, májusban pedig két elõadásból álló bajorországi vendégjátékra készülnek az ifjú színészek.
A diákszínjátszók mûsorát eddig mindenütt fergeteges tapssal jutalmazta a közönség, és Hannelore Möller, a színdarab szövegírója is meghatottan és elismeréssel szólt a produkcióról. Az ötletes díszletek, hangeffektusok és a szakmailag, nyelvileg is jól színpadra állított darab remélhetõleg a vörösváriaknak is elnyeri a tetszését.Június 11-én elõször 11 órakor játsszák a kb. egyórás darabot, amelyen a Vásár téri iskola alsó tagozatosai vesznek majd részt. Megfelelõ számú jelentkezõ esetén délután is lesz egy elõadás. A belépés mindkét elõadásra ingyenes.
Passiójáték BudaörsönBató Géza nagy tehetségû tanító fáradhatatlansága teremtette meg a helyi német lakossággal Közép-Európa legnagyobb népi színjátékát, a Budaörsi Passiót. 1933-ban mutatták be a Kõ-hegyi szabadtéri színpadon a passiójátékot elõször magyarul, majd 1934-tõl magyarul és németül. Az öntevékeny színjátszókkal megrendezett, csaknem 250 szereplõs elõadásokról nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi sajtó is hírt adott. 2003. június 9. és 14. között három magyar és három német nyelvû elõadásban az eredeti, hiteles Budaörsi Passió kerül színre 50 színmûvésszel, és közel 300 statisztával.
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat szeretné, ha a Budaörsi Passiójátékon minél többen vennének részt Pilisvörösvárról. Ezért a június 13-i német nyelvû elõadásra buszt indít. A jegyek ára csoportos kedvezménnyel várhatóan a következõképpen fog alakulni: 1000 Ft (diák és nyugdíjas), 2500 Ft (felnõtt). Jelentkezni lehet a sekrestyében és Müller Mártonnál (Kávéház).
