
Akikre büszkék vagyunk
2002. Pilisvörösvárért
emlékérmese: dr. Manherz Károly
1942. május 1-jén született Pilisvörösváron.
Anyja Herbszt Anna, apja Manhertz Mihály szabómester volt.
1961-ben nyer felvételt az ELTE Bölcsésztudományi
Karának német-magyar szakára. Tanárnak készül.
Már gimnazistaként és egyetemistaként is
állandó segítõje a pilisvörösvári
könyvtárnak. Részt vesz a kölcsönzésekben,
alapító tagja a Fogarasy Mihály által vezetett
Könyvbarátok Körének, aktívan részt
vesz az ifjú értelmiségiek köre által
rendezett programokon
A családi környezet, a vörösvári
németek mindennapi élete, az egyházi év
szokásai egy életre meghatározták a pályáját.
Anyanyelvét, a vörösvári német nyelvjárást
indítékként viszi magával. Két nyelven
és két kultúrában szocializálódik.
Akkor vállalja föl a német nyelv tudományos
szolgálatát, amikor a történelmi események
miatt mások éppen elfelejteni igyekeznek azt.
Egyetemi hallgató még, amikor az újonnan
alakult vörösvári gimnáziumba hívják
németet tanítani. Két osztályban tanítja
a nyelvet, késõbb is visszahívják érettségiztetni.
A diploma megszerzése után 1966-1981 között
az Állami Balettintézet iskolájában tanít;
1972-tõl az intézet gimnáziumának és
általános iskolájának igazgatója
Már a 60-as évek elején, egyetemi
hallgatóként bekapcsolódott mestere és tanára,
Hutterer Miklós német nyelvjárásokkal foglalkozó
szemináriumaiba. Érdeklõdése egyre inkább
a germanisztika felé irányul. Kutatási területe
a hazai német nyelvjárások története,
felgyûjtése, a nyelvföldrajz és nyelvszociológia
mûvelése.
Diplomamunkája a pilisvörösvári
német nyelvjárás történeti és
hangföldrajzi leírása, majd a témát
kibõvítve a Pilis hegység német nyelvjárásai
címmel védi meg 1968-ban summa cum laude eredménnyel
doktori disszertációját. (Ez késõbb
könyv alakban is megjelent.)
Ettõl kezdve gimnáziumi munkája mellett
megbízott elõadó az ELTE BTK akkori Német
Tanszékén, ill. Általános Germanisztikai
Tanszéki Szakcsoportjában. Elõadásokat és
szemináriumokat tart a germán nyelvek történetérõl,
német nyelvtörténet és nyelvjáráskutatás
témakörökben.
Professzora
Nyugat-Magyarországon jelöl ki számára feladatot.
51 osztrák-magyar határmenti, németek által
is lakott településen végez két-három
éven át nyelvjárásgyûjtõ munkát,
amelyhez néprajzi kutatások is kapcsolódnak. Balftól
Szentgotthárdig végez terepmunkát, készít
hangfelvételeket. A gyûjtött anyagot kandidátusi
disszertációként nyújtja be a Magyar Tudományos
Akadémiához. 1971-ben sikeresen megvédi „A
Mosoni-síkság német nyelvjárásai
nyelvszociológiai és nyelvföldrajzi vizsgálata”
c. értekezését. Az MTA 45 utáni történetében
ez volt az elsõ hazai német nemzetiségi témával
foglalkozó kandidátusi értekezés. A munka
1977-ben könyv alakban is megjelent az Akadémiai Kiadónál,
német nyelven Sprachgeographie und Sprachsozio-logie der deutschen
Mundarten in Westungarn címmel.
1981-ben kerül fõállásban az
ELTE Bölcsészettudományi Karára docensként.
1981-ben megalakult a Bölcsészettudományi
Karon a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék, amelyet
folyamatosan vezetett. Több évig volt a Germanisztikai Tanszékcsoport
vezetõje is.
Oktató- és vezetõ munkája
mellett változatlanul a német nyelvtörténet
és dialektológia elõadója volt a Német
Nyelv- és Irodalom Tanszéken. Az új egyetemi tananyag
kidolgozása és elõadása mellett szûkebb
kutatói területén – hazai német dialektológia
– is eredményes tevékenységet folytatott.
Számos önálló tanulmány, három
tankönyv (fõiskolai, illetve egyetemi jegyzet), nyolc önálló
könyv, valamint öt sorozat szerkesztése (A magyarországi
németek néprajza – 18 kötet, a Magyarországi
német tanulmányok – 6 kötet, a Magyarországi
németek népi mesterségei – 4 kötet,
SMPh = Modern Filológiai Tanulmányok – 11 kötet.
A magyarországi németek archívuma 3 kötet)
jellemzi e téren munkáját. A hazai német
nyelvjárásokról, a szaknyelvekrõl írott
tanulmányai több nemzetközi folyóiratban is
megjelentek. 1984 óta témavezetõje a „Magyarországi
Német Nyelvatlasz és Tájszótár”
címû munkának.
Jelentõs volt a Bölcsészettudományi
Karon kari, illetve az Egyetemen egyetemvezetõi tevékenysége
is. 1984 szeptember 1-jétõl 1987 június 30-ig a
BTK gazdasági és külügyi dékánhelyettesi,
1987 július 1-jétõl pedig az egyetem oktatási
rektorhelyettesi tisztét töltötte be.
A tudományos közéletben is aktívan
részt vett, számos, a hazai nemzetiségi oktatás
és kutatás irányításával foglalkozó
bizottság tagja, illetve szakértõje. 1985-1989
között az MTA l. osztályához tartozó
nyelvtudományi bizottság titkára. A Német
Néprajzi Társaság 1984-ben tagjai sorába
választotta; választmányi tagja a Magyar Nyelvtudományi
Társaságnak, tagja, ill. tiszteleti tagja a Magyar Néprajzi
Társaságnak, alelnöke, ill. elnöke (1994-ig)
a Magyarországi Németek Szövetségének.
1989-ben mûvelõdési miniszterhelyettes,
a felsõoktatási és tudományos kutatási
területet irányítja. 1991-tõl a Miniszterelnöki
Hivatal címzetes államtitkára. 1992 február
végéig feladata a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek
ügyének képviselete, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Törvény elõkészítése.
A Bölcsészettudományi Kari Tanács
1990-91 évi szakterületi átvilágítása
nyomán megszervezte a Germanisztikai Intézetet. Ez egyrészt
lehetõséget teremtett az önálló Skandináv
Nyelvek és Irodalmak Tanszékének létrehozására,
másrészt pedig ezáltal kialakultak a kétlépcsõs,
egységes német tanárképzés intézményi
keretei. A Germanisztikai Intézet létrejötte ebbõl
az aspektusból úttörõ jelentõségû.
1992 március 1-jétõl a Germanisztikai
Intézet vezetõje. Július 1-jével átvette
a BTK idegennyelvi világbanki projektjeinek koordinátori
feladatait. Létrehozta a projektek menedzselését
szolgáló irodát, annak infra-struktúráját.
1995-ben a Germanisztikai Intézet keretei között létrejött
a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, amely számos,
a hazai német kisebbség nyelvével, nyelvjárásaival
és kultúrájával kapcsolatos projekt irányítója,
a német nemzetiségi tanárképzés központja.
A Kari Tanács 1992 december 3-án megválasztotta
az ELTE BTK dékánjává. 1993 óta a
Kari Doktori Tanács elnöke és az Egyetemi Doktori
Tanács tagja. 1996-ban újraválasztottak a Bölcsészettudományi
Kar dékánjává és egyben a Germanisztikai
intézet igazgatójává is.
2001. augusztus 1-jétõl ismét az
ELTE BTK megválasztott dékánja, és a Germanisztikai
Intézet igazgatói tisztében is megerõsítést
nyert.
1997 óta tagja a Magyar Akkreditációs
Bizottság nyelvészeti, klasszika-filológiai és
orientalisztikai szakbizottságának. 2000-tõl a
Felsõoktatási Tudományos Tanács tagja.
Az utóbbi 10 évben különösen
öt német kisebbségi témában készült
könyvét kell kiemelni:
– Vadalma, vadalma, magva de keserû
– Mosonszentjánosi Kódex
– Die Ungarndeutschen
– A magyarországi németek
– Volkstrachten der Ungarndeutschen
Mint a Germanisztikai Intézet igazgatója
felelõs kiadója a következõ, 1993 óta
megjelent sorozatoknak:
Budapester Beiträge zur Germanistik
ELTE-Chrestomatie
Landeskundehefte der ELTE
Ungarndeutsches Archív
Németalföldi Irodalmi Szöveggyûjtemény
Néderlandisztikai Füzetek
Szakmai elismerései kitüntetései:
Magyar Néprajzi Társaság tiszteltbeli tagja
Osztrák Nagybecsületrend a Tudományért és
Mûvészetért I. osztály
Baden-Württemberg Kulturális Díja
Az NSZK Érdemrendjének Nagykeresztje
Pro Ethnographia Minotitatum
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztje
(polgári tagozata).
Fenti méltatás elhangzott a 2002. október
23-i díjátadó ünnepségen a gimnázium
rendezvénytermében.
Lapzártakor kaptuk a nagyszerû
hírt: 2003. május 9-én dr.
Manherz Károly újabb magas kitüntetésben,
Herder-díjban részesült.
A díjat negyven évvel ezelõtt a hamburgi
Alfred Töpfer Alapítvány hozta létre. Céljuk
olyan közép- és dél-európai mûvészek,
tudósok kitüntetése, akik különösen
sokat tettek a térségbeli országok kulturális
egymásra találásáért, tevékenységükkel
gazdagították az európai kultúrát.
A díjat az idén immár negyvenedik alkalommal adták
át a bécsi egyetemen. Az elsõ díjazottak
között volt Kodály Zoltán és Németh
László, késõbb Csoóri Sándor
és Konrád György is részesült a kitüntetésben.
2001-ben Kertész Imre, 2002-ben Esterházy Péter
vehette át a díjat.
Gratulálunk!
Nemzetiségi egyesületeink
– Gradus –
Új sorozatunk keretében minden alkalommal
egy-egy nemzetiségi egyesület kerül bemutatásra.
Elsõként a Gradus Egyesület munkáját
szeretném megismertetni az olvasókkal.
A Gradus Egyesület történetérõl:
Az
egyesület 1990 júniusában alakult kb. 50 taggal Breier
Zsuzsa kezdeményezésére. A hivatalos bejegyzésre
1992-ben került sor. Az egyesület legfõbb célkitûzései
közt a német nyelvû kultúra ápolása
és közvetítése a legifjabb generáció
számára, valamint a keresztény kultúra és
szellem megõrzése volt. Az alapító tagok
(Breier Zsuzsa, Bruckner Sándorné, Krupp László,
Müller Márton, Sax László, Újházi
Andrásné – csak néhányukat említve)
által legszükségesebbnek ítélt feladat
egy német nyelvû katolikus óvoda létrehozása
volt. Sokat segítette az egyesület munkáját
Hofer József atya is. Az õ ötlete volt a Gradus elnevezés,
amely lépcsõt jelent, hiszen az óvoda egy lépcsõ
az általános iskolához és a gimnáziumhoz
vezetõ úton.
Ahhoz, hogy az egyesület céljai megvalósulhassanak,
szükséges volt a megfelelõ feltételek megteremtése.
Egy évig a Zrínyi utcai óvoda biztosított
egy csoportszobát azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei
a Gradus Egyesület elvein alapuló óvodába
akarták járatni gyermekeiket. Ezután egy együttmûködési
szerzõdéssel – amely 4 évenként kerül
felújításra - megerõsítve teljes
egészében átvállalta ezt a feladatot a Hõsök
téri óvoda nevelõtestülete. Így lett
a Rákóczi úti óvoda fiókóvodájából
Gradus Óvoda. Az akkori óvoda lehetõségei
azonban igen korlátozottak voltak.
Walper atya segítségével és
a Hermann-Niermann Stiftung támogatásával a Gradus
egyesület megkezdte az óvoda felújítását,
kibõvítését. A munkálatok két
év alatt fejezõdtek be, az óvoda egy nagyon szép
színfoltja lett a városnak. Tulajdonképpen egy
komplett épületegységgé alakult, hisz az építkezés
során a régi óvoda új folyosót, irodahelyiséget,
tetõt és egy nagy termet kapott, amely közösségi
célokat szolgál. Az építkezés teljes
levezetését Mirk Gáborné Haba Anikó
és Majnek Éva végezték. A kivitelezés
pedig Altbäcker György munkája.
Az egyesületnek megalakulása óta több
elnöke is volt: Breier Zsuzsa, Sebestyén Sándorné,
Sodró István. Másfél éve Matt Máriát
választotta meg a közgyûlés elnöknek.
Mária és családja az egyesületnek alapítása
óta aktív tagjai. Mind a négy gyermekük a
Gradus óvodába járt.
– Mária, hogyan vetted át az elõzõ
elnökségtõl az egyesületet?
– Az egyesület nagy elképzelésekkel
indult. Az évek során sikerült is egy családias
közösséget, bensõséges hangulatot kialakítani
az óvodában. Úgy érzem azonban, hogy az
építkezés nagyon sok energiába került,
amelybe az akkori vezetõség belefáradt. Idõközben
sajnos halványultak azok az elképzelések is, amiért
egykor létrejött az egyesület. A vezetõség
hiába próbálta visszahozni az egyesületet
a kulturális életbe, az egyre inkább alább
értékelõdött.
– Miben látod a legnagyobb problémát?
–
Az egyik probléma az, hogy a tagok nagyon gyorsan cserélõdnek.
Nagyon kevés olyan tagja van az egyesületnek, akinek már
nem jár az óvodába a gyerekük, és mégis
fontos a számukra az egyesület sorsa. Ezzel úgy gondolom,
meg kell békélni. Jelenleg az egyesületnek 32 tagja
van. Programjainkon sajnos csak kevesen szoktak részt venni.
Az óvodába járó gyerekek szülei nem
annyira aktívak az együttmûködésben, mint
az alapító tagok voltak. Az egyesület és az
óvoda között jó a kapcsolat, kölcsönösen
segítjük egymást, de mindkét szervezet önállóan
is mûködik. Az egyesület termének költségeit
teljes egészében mi fizetjük. Szintén az egyesület
finanszírozza a táncoktatást és a németországi
gyakorló óvónõk hathetes itt-tartózkodását.
– Mit tesztek annak érdekében,
hogy a szülõk megismerjék és belépjenek
egyesületetekbe?
– Minden szülõi értekezleten,
szülõi munkaközösségi gyûlésen
képviselteti magát az egyesület. Az újak pedig
szórólapokat kapnak minden évben, és folyamatosan
tájékoztatunk mindenkit a programjainkról.
– Mennyiben jelent pluszt a gyerekek számára
a Gradus Óvoda?
– A 90-es években még kevés
olyan óvoda volt, ahol keresztény elvek is érvényesültek
az óvodai nevelésben. Ami talán még pluszt
jelenthet a Gradusba járó ovisoknak, az a zeneovi, a táncoktatás
és a rendszeres hitoktatás. Az autentikus nyelvtanuláshoz
nagy mértékben hozzájárul, hogy minden nyáron
két németországi gyakorló óvónõ
is foglalkozik a gyerekekkel. Õk magyarországi gyakorlatuk
alatt minden héten játszóházat tartanak
óvodai idõn kívül.
– Melyek azok a programok, amelyek a Gradus nevéhez
fûzõdnek?
– Egyesületünk fennállása
óta szervez a gyerekeknek német nemzetiségi táncházat,
játszóházat, képkiállítást
(óvodások képeibõl) és különbözõ
elõadásokat felnõtteknek. A Sommerfestnek és
Herbstfestnek mindig nagy sikere van. A már hagyománnyá
vált Márton-napi lampionos felvonulás is a Gradus
Egyesület kezdeményezésére indult el. Tavaly
közös kirándulást szerveztünk a dömösi
lovasnapokra. Õsszel a tanyán bográcsozás
volt az egyesület régi és az új tagjaival.
Farsangkor minden évben jótékonysági Gradus-bált
rendezünk, ami már szintén hagyományértékû.
A rendezvényeknél nagy súlyt fektetünk arra,
hogy gyerekek-szülõk-óvónõk együtt
vegyenek részt benne.
– Milyen tervei vannak az egyesületnek?
– Szeretnénk egy kicsit felpezsdíteni
az egyesület életét, bár egyre nehezebb az
embereket az aktív részvételre ösztönözni.
Az egyesület nyitott mindenféle dolog iránt, hiszen
nem szeretné, ha ennyi évi munka után megszûnne.
Programjainkkal mindenkit szeretnénk megszólítani,
nem kizárólag csak az óvodába járó
gyermekek szüleit, hozzátartozóit. Kéthetente
szombaton kreatív mûhelyt rendezünk gyerekeknek „Semmibõl
valamit” címmel. Ezekre minden érdeklõdõt
szeretettel várunk. Nagyon szeretnénk egy-egy délutánra
idõsebb sváb embereket meghívni, akik a gyerekeknek
egy-egy mesét, jóízû történetet
tudnának mesélni, esetleg sváb énekeket,
mondókákat betanítani, a felnõtteket pedig
receptekkel, különbözõ fortélyokkal ismertethetnék
meg. Ez azoknak a szülõknek különösen hasznos
lenne, akik – hozzám hasonlóan – többet
szeretnének megtudni a német nemzetiségi hagyományokról.
Ezenkívül beterveztünk egy színházi hétvégét
is. Megpróbáljuk a nagytermet az egyesület szempontjai
alapján megfelelõnek ítélt rendezvényekre
kiadni. Az ebbõl befolyt támogatási összeget
pedig a fenntartási költségek egy részére
fordítjuk.
– Mit tartasz a Gradus legfontosabb feladatainak?
– Egy egyesület akkor mûködik jól,
ha a tagjai szívvel-lélekkel dolgoznak benne. Én
úgy látom, az a kevés tagunk azért tart
ki, mert fontosnak tartja az egyesület céljait, és
még mindig lát benne lehetõséget. Itt szeretném
megemlíteni a vezetõség tagjait, akik nagyon sokat
dolgoznak az egyesületért: Bauer Zsoltné, Fogarassy
Hajnalka, Skripek Rozália és Nagy Balázs. Természetesen
vannak még néhányan, akik szívükön
viselik sorsunkat. A jövõben fontos lenne, hogy a nagytermet
kellõképpen kihasználjuk, és megtöltsük
tartalommal. Remélem, újból meg tudjuk mozgatni
a közös cél érdekében az embereket. Talán
sikerül a szülõket ráébreszteni az együtt
szerzett közös élmények fontosságára.
Sax Ibolya
Bläsertreffen 2003
Április
27-én fúvószenekari találkozót rendezett
fúvószenekarunk a Zeneiskola koncerttermében, amely
a nagymányoki Országos Fúvószenekari Fesztiválnak
az elõválogatója volt. A Magyarországi Németek
Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa
háromévente rendez kultúrcsoportjainak országos
fesztiválokat, és az idei évben a gyermektánccsoportok
és az ifjúsági énekkarok mellett a felnõtt
fúvószenekarok is sorra kerültek. A fesztiválokat
elõválogatók elõzik meg az északi
és a déli régióban. Az egyik északi
régiós elõválogató megrendezését
ezúttal a pilisvörösvári fúvószenekar
vállalta fel. Ez jó alkalom volt arra is, hogy a Német
Nemzetiségi Fúvószenekar, a volt Mauterer Zenekar
110 éves múltjáról méltón
megemlékezzenek.
A találkozón négy zenekar vett részt
egy kötelezõ (Hopfender-Marsch) és három szabadon
választott számmal. Elsõként a Pilisszentiváni
Fúvószenekar mutatkozott be, õket a budafoki Südofen
Blaskapelle követte, utánuk a budapesti Keil Ernõ
Zenekar lépett színpadra és végül a
pilisvörösvári fúvószenekar örvendeztette
meg a közönséget zenéjével (képünkön).
Az elhangzott produkciókat szakemberekbõl álló
zsûri értékelte.
A zsûri elnöke Apáthy Árpád
karnagy, a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója és
a zsûri további három tagja – Piergiorgio
Pisetta, zeneszerzõje és trombitása az albianoi
zenekarnak, Neumayer Károly, a Pécsi Tudományegyetem
Zenemûvészeti Intézetének Fõiskolai
docense és Apaceller József, a magyarországi Német
Fúvószenekari Szekció alelnöke – nagyon
pozitívan nyilatkoztak mind a négy zenekarról.
Ám a nagymányoki fesztiválra csak két zenekar
jutott tovább, a vörösvári és a budafoki
Südofen Blaskapelle, akiknek ezúton is gratulálunk
és sikeres szereplést kívánunk.
Az értékelés után a gálamûsor
következett, melybõl az összes zenekar kivette a részét
– a közönség nem kis örömére.
A találkozón Trentino tartományból
is köszönthettünk néhány vendéget,
akik a zenekaroknak könyveket ajándékoztak tartományukról
és fúvószenekaraikról, a hét legfiatalabb
zenész pedig egy sapkát és egy pólót
vihetett haza emlékül. Egyben felajánlottak a trentinói
Fúvószenekarok Szövetségének nevében
három helyet az ez évi egyhetes továbbképzésükre.
Heilig Ferenc, az Országos Tanács elnöke
külön megköszönte a pilisvörösvári
fúvószenekarnak a jó szervezést, a fellépõ
zenekaroknak a színvonalas mûsort és a közönségnek,
hogy zsúfolásig megtöltötték a termet.
Egyben gratulált a zenekar 110 éves jubileumához
és megkérte a vezetõséget, hogy ezt a kerek
számot õsszel egy jubileumi mûsorral is ünnepeljék
meg.
Sax Ibolya
Nemzetiségi fotókiállítás
és fórum
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat
szervezésében május 20-án került sor
a „Magyarországi német népviseletek”
címû kiállítás megnyitójára
és nemzetiségi fórumra a gimnáziumban. A
Heil Helmut és Körtvélyesi László által
összeállított fotókiállítást
Wolfart Mária nemzetiségi igazgatóhelyettes nyitotta
meg. A kiállítás megnyitóját követõ
Nemzetiségi Fórumon Heizer Antal, a Nemzeti és
Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tartott elõadást
„A magyarországi kisebbségek lehetõségei
az EU-ban” címmel.
A programot a Rákóczi utcai Német
Nemzetiségi Óvoda és a Német Nemzetiségi
Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
mûsora színesítette. A kiállítás
május 28-ig tekinthetõ meg a gimnázium aulájában.
Felhívás
A Pilisvörösvári Önkormányzat
Képviselõ-testületének Oktatási Kulturális
és Sport Bizottsága könyvek adományozására
kéri fel a vörösváriakat. Az összegyûjtött
könyveket az erdélyi Mikefalvára és Borszékre
visszük el a nyár folyamán, az ottani könyvtárak
állományát szeretnénk gazdagítani
magyar és német nyelvû szépirodalommal, tankönyvekkel.
Kérünk mindenkit, aki teheti, néhány könyvet
juttasson el a Templom Téri Általános Iskolába,
illetve a Német Nemzetiségi Általános Iskolába
június 16-a és 20-a között.
Oktatási Kulturális és Sport Bizottság
Fúvószenei programok
Június 6-tól 10-ig a Német Nemzetiségi
Fúvószenekar vendégül látja a gerstetteni
Musikveren Harmonie-t.
Június 7-én, szombaton este 7-kor fúvószenekari
koncertre kerül sor a Zeneiskola hangversenytermében. A
koncerten fellép a vörösvári, a gerstetteni
és az ugyancsak Vörösvárra érkezõ
schrambergi fúvószenekar, valamint a Zeneiskola Ifjúsági
Fúvószenekara.
Június 8-án, vasárnap a négy
zenekar felvonul Vörösváron, majd az utcabál
helyszínén találkoznak. 15-17 óráig
a vörösvári fúvósok, 17-21-ig a gerstetteniek
játszanak. 21 órától a Bravi Buam szolgáltatja
a talpalávalót.
Június 9-én, pünkösdhétfõn,
a vörösvári és a gerstetteni fúvószenekar
közremûködik a szabadtéri misén. A mise
után a gerstetteni Musikveren Harmonie egyórás
térzenét ad.
Meghívó az utcabálra
A Német Kulturális Egyesület (Heimatverein)
tisztelettel meghívja a város polgárait a 2003.
június 8-án, pünkösd-
vasárnap 15 órai kezdettel megrendezésre kerülõ
hagyományos utcabáljára.
Vendégzenekarok: Pilisvörösvári
Fúvószenekar, Cziffra György Zeneiskola és
Mûvészeti Iskola Ifjúsági Fúvószenekara,
Gerstetteni Fúvószenekar, Schrambergi Ifjúsági
Fúvószenekar. 21 órától a Bravi Buam
zenekar szolgáltatja a zenét.
Ein Stück Werischwar im Haus der Ungarndeutschen
Am 7. Mai stellten sich die deutschen Minderheitenselbstverwaltungen
von We-rischwar und Wia-Kleinturwall im Haus der Ungarndeutschen in
Budapest vor. László Sax, der Vorsitzende der Werischwarer
Deutschen Selbstverwaltung, sprach über die Schwer-punkte der Tätigkeit.
Über die Geschichte der Stadt erzählte Ibolya Sax. Theresia
Manhertz zeigte die Kassetten der Werischwarer Musik-kapellen dem Publikum.
Im Rahmen der Veranstaltung stellten die Malerinnen Gisella Czeglédi
und Maria Müller ihre Gemälden aus, die im Haus bis zum 30.
Mai besichtigt werden können.
Über ihr Schaffen sagte László Sax
Fol-gendes: "Beide Malerinnen haben bereits an mehreren Ausstellungen
im ganzen Lande mit ihren Bildern teilgenommen und ich glaube, dass
das Haus der Ungarndeutschen auch ein würdiger Platz für ihre
Werke ist.
Gizella Czeglédi ist zwar keine gebürtige
Werischwarerin, aber sie wohnt schon seit mehr als 30 Jahren in Werischwar
und ihre meisten Werke widerspiegeln die Werisch-warer Landschaft, die
traditionellen Momente unserer ungarndeutschen Gemeinde. So z.B. der
Kirchgang oder das Weinlesefest. Frau Czeglédi ist nämlich
sehr beeindruckt von den Schwaben, die vor 300 Jahren nach Ungarn kamen
und ihren Traditionen jahrhundertelang treu geblieben sind. Sie hat
vor 20 Jahren mit dem Malen begonnen und malt seit 6 Jahren intensiv.
2002 eröffnete sie in Werischwar eine Galerie, wo sie regelmäßig
kulturelle Veran-staltungen, Vorlesungen organisiert. Sie malt viele
Bilder über die Pilischer Landschaft, da ihr die Natur sehr nahe
steht. Ihre realistischen Bilder widerspiegeln Ruhe, Ausgeglichenheit,
Liebe zur Natur und verewigen in vielen Fällen leider schon die
Vergangenheit.
Maria Müller stammt aus Werischwar und malt erst
seit etwa 10 Jahren. Sie hat damit als Hobby angefangen, als ihre Kinder
noch klein waren. Ihre Stilllebenbilder wirken sehr beruhigend. Dabei
verwendet sie miteinander harmonisierende, milde Farben. Ähnlich
zu Frau Czeglédi bildet die Grundlage für ihre Bilder die
Natur, ihre Vorliebe für die Blumen kommt sehr gut zum Ausdruck.
Neben mehreren Landesausstellungen hatte sie vor zwei Jahren an einer
Ausstellung in unserer deutschen Partnerstadt Gröbenzell großen
Erfolg."
Der gemütliche Abend wurde mit dem Vortrag von Peter
Varga aus Wia-Kleinturwall fortgestetzt. Er sprach über Gemeinsamkeiten
mit Werischwar. Ein gutes Beispiel dafür war, dass die Kleinturwaller
Tanzgruppe von Norbert Sax mit Akkordeon begleitet wurde. In seinen
heimatgeschichtlichen Ausführun-gen erinnerte er an ein Gebetbuch,
das vor genau 200 Jahren vom Schulmeister Adam Sager mit der Hand geschrieben
wurde.
Im Haus waren zahlreiche Besucher und Interessenten dabei.
Allerdings hätten wir uns gefreut, wenn alle Mitglieder unserer
Minder-heitenselbstverwaltung und auch die Kollegen von anderen Selbstverwaltungen
dabei gewesen wären.
Ibolya Sax
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat
hírei
A Kisebbségi Önkormányzat április
16-i és május 14-i ülésén meghozott
fontosabb határozatok:
– Döntés született a nemzetiségi
egyesületek 2003. évi költségvetési támogatásáról:
Gradus Egyesület: 200.000.- Ft, Hagyományõrzõ
Egyesület: 250.000.- Ft, Heimatverein: 400.000.- Ft, Nemzetiségi
Fúvószenekar: 500.000.- Ft, Német Nemzetiségi
Táncegyüttes: 150.000.- Ft, Német Nemzetiségi
Vegyes Kórus: 400.000.- Ft.
– A Cziffra György Zeneiskola és a Fúvószenekar
partnerkapcsolati programját (Schrambergi Ifjúsági
Fúvószenekar és a Gerstetteni Fúvószenekar
vendégszereplése Pilisvörösváron) az
NNKÖ 100-100.000.- Ft-tal támogatja.
– A Német Nemzetiségi Általános
Iskola németországi diákcsere- programjának
utazási költségeihez az önkormányzatnak
sajnos nem áll módjában hozzájárulni.
Ugyanez vonatkozik a Templom Téri Általános Iskola
kérelmére is, melyben a contwigi diákok magyarországi
programjának támogatását kérték.
– Idõközben elfogadásra került
a Városi Önkormányzat Közmûvelõdési
rendelete.
– Az NNKÖ véleményezte az intézményvezetõi
pályázatokat, és Breierné Kalmár
Éva, ill. Fogarasy Attiláné pályázatát
támogatta.
– A „Kulturális Alapítvány
a Pilisvörösváron élõ Német Nemzetiségért”
alapító okiratának módosításához,
a történelmileg túlhaladott elnevezések cseréjére
vonatkozóan, az NNKÖ hozzájárult, és
az alapítvány kuratóriumába öt személyre
tett javaslatot.
– A vecsési diákszínjátszó
csoport vendégszerepléséhez 60.000.- Ft keretösszeggel
járul hozzá az önkormányzat.
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat
a templom fennállásának 300 éves évfordulójának
alkalmából egy naptár kiadását tervezi,
melynek fotóanyagát az egyházzal és a nemzetiséggel
kapcsolatos fotók képezik. Továbbra is várjuk
azok jelentkezését, akiknek van a témához
kapcsolódó régi fotójuk (keresztelés,
elsõáldozás, bérmálás, Úrnapi
körmenet, esküvõ stb.), amelyet szívesen látnának
viszont a naptárban. (Az eredeti képeket természetesen
visszaadjuk.) A fotókat Sax Ibolya gyûjti.
Der Wolf und die sieben Geißlein
Német nyelvû színdarab Pilisvörösváron
Június 11-én a Farkas és a hét
kecskegida címmel német nyelvû színdarabot
ad elõ a Kultúrházban a vecsési iskola diákszínjátszó
csoportja. A Grimm-mese szövegkönyvét a Köln közelében
élõ színházi rendezõ, Hannelore
Möller írta, és a darabot dr. Patkós
József, a ve-csési iskola igazgatója rendezte.
A diákok német nyelven adják elõ a mûvet,
de elõtte a narrátor magyarul meséli el a történetet,
hogy mindenki élvezhesse.
Az elõadásnak Vecsésen volt az õsbemutatója,
áprilisban részt vett a lelkes csapat a sombereki német
nyelvû színjátszófesztiválon, májusban
pedig két elõadásból álló
bajorországi vendégjátékra készülnek
az ifjú színészek.
A diákszínjátszók mûsorát eddig
mindenütt fergeteges tapssal jutalmazta a közönség,
és Hannelore Möller, a színdarab szövegírója
is meghatottan és elismeréssel szólt a produkcióról.
Az ötletes díszletek, hangeffektusok és a szakmailag,
nyelvileg is jól színpadra állított darab
remélhetõleg a vörösváriaknak is elnyeri
a tetszését.
Június 11-én elõször 11 órakor
játsszák a kb. egyórás darabot, amelyen
a Vásár téri iskola alsó tagozatosai vesznek
majd részt. Megfelelõ számú jelentkezõ
esetén délután is lesz egy elõadás.
A belépés mindkét elõadásra ingyenes.
Passiójáték Budaörsön
Bató Géza nagy tehetségû tanító
fáradhatatlansága teremtette meg a helyi német
lakossággal Közép-Európa legnagyobb népi
színjátékát, a Budaörsi Passiót.
1933-ban mutatták be a Kõ-hegyi szabadtéri színpadon
a passiójátékot elõször magyarul, majd
1934-tõl magyarul és németül. Az öntevékeny
színjátszókkal megrendezett, csaknem 250 szereplõs
elõadásokról nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi
sajtó is hírt adott. 2003. június 9. és
14. között három magyar és három német
nyelvû elõadásban az eredeti, hiteles Budaörsi
Passió kerül színre 50 színmûvésszel,
és közel 300 statisztával.
A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat
szeretné, ha a Budaörsi Passiójátékon
minél többen vennének részt Pilisvörösvárról.
Ezért a június 13-i német nyelvû elõadásra
buszt indít. A jegyek ára csoportos kedvezménnyel
várhatóan a következõképpen fog alakulni:
1000 Ft (diák és nyugdíjas), 2500 Ft (felnõtt).
Jelentkezni lehet a sekrestyében és Müller Mártonnál
(Kávéház).
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail