
Nagyszombati koncert
Szeretem a vörösvári zeneiskolai koncerteket,
s mi több, el is megyek a családommal. Nyilván rajtunk
kívül mások is sokan szeretik, csak nem mennek el
se egyedül, se családosan. Kár kihagyni ezeket az
alkalmakat, amelyeknek szervezése mögött annyi alkotó
energia és nem látható munka fekszik, kár
lenne, ha Pilisvörösvár élhetõségét
nem határoznák meg ezek a jeles zenei programok. A húsvéti
koncert hallgatóságán is meglátszott ez
az alulreprezentáltság, pedig ezúttal is figyelemre
méltó zenei élményt produkált a Zeneiskola
vezetõsége. Az iskola jól összeszokott, fúvósokra
épített zenekara ezúttal is változatos repertoárral
készült Hoós Sándor vezényletével,
többek között Schönberg: „Les Misérables”,
J. de Haan: „Caribien Varia-tions”, Strauss: „Carmen
Quadrille” és Gines: „Contrasting Scenery”
zenemûveit adták elõ, vastapsot kiváltó
közönségsikerrel. A már kezdéskor nívósra
sikeredett koncert további részében, a finnországi
Kuopióból érkezett zenészek vendégszerepeltek.
A zenekarok váltásánál szokásos
rendezkedésbõl is kiderült, hogy várhatóan
figyelemre méltó zenei csemegét hallhatunk, ezt
a feltevést csak megerõsítette az a nem mellékes
körülmény, hogy a sokat átélt zongora
is elõkelõ helyen, a pódium és az elsõ
széksorok között várta a mûvészi
beteljesülést.
Nos, Einojuhani Rautavaara zeneszerzõ zongoraversenye
minden ízében megmozgatta a veterán zeneszerszámot.
A mû interpretációja szerint is a középpontban
a zongora, a vonósokra épített zenekar csak méltó
statiszta. A zongoraverseny elsõ tétele polifon harmóniák
sorozata, melyeket avantgárd megnyilvánulások kísértek,
a tehetséges finn mûvész zseniálisan izmozott
tenyérrel, alkarral és persze néha azért
az ujjával is, hogy a bizarr kisugárzású
mûvet lélegzetvisszafojtva hallgathassuk. A következõ
tételben jutott idõ a lazításra is, és
persze annak eldöntésére is, hogy amit eddig hallottunk,
az lehet szokatlan és kíméletlen, elképesztõ
és profán, de mindenképpen szuggesztív és
elgondolkodtató.
Azért azt nem lehet letagadni, hogy a bejelentésnek
megfelelõen elõadott második zenemû, Dvorák
9. szimfóniája ne okozott volna némi általános
megkönnyebbülést. Dvorákkal nem lehet bebukni,
olyan mint a négy évszakos Vivaldi. A mûvet profin
tolmácsolta a zenekar, a másnap otthon ismét CD-rõl
meghallgatott, bambergi szimfonikusok által elõadott mû
sem nyújtott nagyobb zenei élményt...
Alighanem kívülrõl tudja a zeneszeretõ
az egymásra épülõ tételekbõl
építkezõ, a vissza-visszatérõ alapmotívumot
szinte a végletekig felfokozó opust, ami ráadásul
Húsvét Nagyszombatján, a Feltámadás
és Megváltás csodálatos misztériumával
egybekötve valóban az Új Világot hozta el
nekünk ott, és más helyszíneken remélhetõleg
minden emberi szívnek... Azt hiszem keresve sem találhatott
volna megfelelõbb zenemûvet magának a finn zenekar,
mert az Új Világ ott volt velünk a koncert alatt
és után is.
Toronyi Zoltán
Sorstalanság Piliscsabán
A piliscsaba_pont_infó értesülései
szerint a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság
címû mûvébõl egymilliárd forintos
költségvetéssel készülõ filmet
Piliscsabán, a volt lõtér területén,
valamint a Csaba és Jászfalu közötti határban
forgatják. Ezeken a helyszíneken építik
föl Auschwitz és Buchenwald díszleteit. A bõséges
költségvetésbõl azonban éppen hogy
csurran-cseppen a falunak, a lõtér ugyanis még
mindig a BM tulajdona. Ugyanakkor környezetvédelmi aggályok
is fölmerülnek, mivel a lõtéren, mintegy negyvenéves
érinthetetlensége folytán rendkívül
értékes és ritka növényfajok élnek.
(www.piliscsaba.info)
Téves információk
Márciusban jelent meg Média-Mix Könyvkiadó
gondozásában a „Kalauz – Pilisvörösvár,
Solymár és környéke kézikönyve
2003” címû információs kiadvány.
A szerkesztõk igyekezete ellenére néhány
téves információ is napvilágot látott
a 74 oldalas kis könyvecskében. A könyv szerint az
1928-as bányász éhségfelvonulás során
a csendõrség a fegyverét használta, és
a bányászok közül többen életüket
vesztették. Valójában a bányászsztrájknak
nem voltak áldozatai. Az Erdei kápolna nem 1851-ben, hanem
1780 körül épült. A Német Nemzetiségi
Általános Iskoláról közölt kép
felirata is hibás – ki tudja, honnan vették a Német
Nemzetiségi Általános és Mûvészeti
Alapiskola nevet? A könyvecske becsapja a Vörösváron
átutazó és felfrissülni vágyó
vendéget, hiszen a térképmelléklet szerint
a Fürdõ utcában uszoda várja õt. E
helyett az évtizedek óta megszûnt egykori strand
békákkal teli medencéje várja.
A Stui-kápolna
A Flórián-kápolnát régebben
Fábián-, Sebestyén-, Rókus-, Rozália-
és Stui-kápolnának is nevezték. A számtalan
név közül ez utóbbi a legérdekesebb.
Pontosan nem lehet tudni a név eredetét. Fogarasy-Fetter
Mihály Pilisvörösvár története és
néprajza címû munkájában így
ír:
„A kápolnát valószínûleg
azért hívják Stui-kápolnának, mert
a mellette lakó Szauer családnak ez volt a ragadványneve.
De a család sem tudja, hogy miért.”
Miska bácsi újabban a következõ
magyarázatot is elfogadhatónak tartja: 1944-ben bombatámadás
érte a templomot. A helyreállítási munkálatok
idején a miséket a Flórián-kápolnában
tartották. Persze sokan kiszorultak a kis épületbõl
és kint álldogáltak. Egy idõ után
ezért a misére érkezõk széket (svábul:
Stui) hoztak magukkal. Innen származhat a furcsa elnevezés:
Stui-kápolna.
A Klotild-barlang
Vörösvár határában, nem
messze az Iluska-forrástól található a Klotild-barlang.
A térképek jelzik ugyan a helyét, de csak nagyon
kevesen találják is meg az eldugott helyen lévõ
föld alatti járatot. A Piliscsaba-Klotildliget Községszépítõ
és Természetvédõ Egyesület által
megjelentetett „Ez Az újság nálunk”
címû lap májusi számában részletesen
olvashatunk a barlangról, így megtudhatjuk azt is, pontosan
hol található. A Klotild-barlangról szóló
cikk – Bekey Imre Gábor tollából –
eredetileg a Barlangkutatás címû folyóiratban
jelent meg 1915-ben.
„ARANYVÉNA” MESE- ÉS NOVELLAÍRÓ
PÁLYÁZAT
A pilisvörösvári Közösségi
Ház MESE- ÉS NOVELLAÍRÓ PÁLYÁZATOT
hirdet.
Ha szeretsz mesélni, és van „írói
vénád”, akkor itt a remek alkalom, hogy próbára
tedd tehetségedet!
Nevezni az alábbi két kategóriában lehet:
1. általános iskola alsó tagozat:
MESE bármely témában
(max: 2 A/4-es oldal)
2. általános iskola felsõ tagozat:
NOVELLA bármely témában
(max: 4 A/4-es oldal)
Mindkét kategória legjobb pályamûvei a PILISVÖRÖSVÁRI
ÚJSÁGBAN jelennek meg.
Beadási határidõ: 2003. június 30.
Ünnepélyes eredményhirdetés a „Vörös-vári
Napok” keretében.
Eperjes Károly színmûvész Pilisvörösváron
A Fiatalok Vörösvárért Egyesület
vendége lesz Eperjes Károly színmûvész
2003. június 14-én 17 órától. Az
este folyamán levetítésre kerül a Hídember
címû film is. A helyszínrõl értesítjük
a pilisvörösváriakat plakáton és szórólapon.
Mindenkit szeretettel várunk.
Érdeklõdni a 06-30-854-57-41-es telefonszámon
lehet. FIVE
Ruhagyûjtés Vörösváron évente két
alkalommal
A Képviselõ-testület Szociális
és Egészségügyi Bizottsága a sikeres
karácsonyi adománygyûjtés után ígéretet
tett arra, hogy rendszeressé teszi a ruhagyûjtést
Vörösváron. Ezentúl évente két
alkalommal adunk lehetõséget a háztartásokban
felhalmozódott felesleges ruhafélék leadására,
egy tavaszi és egy õszi idõpontban. Idén
április 27-én délelõtt a Gradus Óvodában
került sor a vörösváriak által felajánlott
kb. harminc zsák ruha összegyûjtésére.
A kimosott, kivasalt ruhákat szétválogatva, asztalokra
és vállfákra rakva vártuk a korábban
levélben értesített családokat, akik örömmel
válogattak a gyermek és felnõtt ruhadarabokból.
Legalább hatvanan megfordultak ezen a délutánon
az óvoda tornatermében, a ruhák nagy része
gazdára is talált.
A bizottság köszönetet mond minden vörösvári
adományozónak, a Gradus Egyesületnek és azoknak,
akik ezt a vasárnapot az óvodában töltötték,
hogy segítsenek: Egri Gábornénak, Heim Mártonnénak
és Wiest Pálnénak. Egyben értesítjük
az érdeklõdõket, hogy a következõ ruhagyûjtés
ez év októberében lesz.
Temesvári Anna, a Szoc. Biz. tagja
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail