 |
Nagyszombati koncert
Szeretem a vörösvári zeneiskolai koncerteket, s mi több, el is megyek a családommal. Nyilván rajtunk kívül mások is sokan szeretik, csak nem mennek el se egyedül, se családosan. Kár kihagyni ezeket az alkalmakat, amelyeknek szervezése mögött annyi alkotó energia és nem látható munka fekszik, kár lenne, ha Pilisvörösvár élhetõségét nem határoznák meg ezek a jeles zenei programok. A húsvéti koncert hallgatóságán is meglátszott ez az alulreprezentáltság, pedig ezúttal is figyelemre méltó zenei élményt produkált a Zeneiskola vezetõsége. Az iskola jól összeszokott, fúvósokra épített zenekara ezúttal is változatos repertoárral készült Hoós Sándor vezényletével, többek között Schönberg: „Les Misérables”, J. de Haan: „Caribien Varia-tions”, Strauss: „Carmen Quadrille” és Gines: „Contrasting Scenery” zenemûveit adták elõ, vastapsot kiváltó közönségsikerrel. A már kezdéskor nívósra sikeredett koncert további részében, a finnországi Kuopióból érkezett zenészek vendégszerepeltek.
A zenekarok váltásánál szokásos rendezkedésbõl is kiderült, hogy várhatóan figyelemre méltó zenei csemegét hallhatunk, ezt a feltevést csak megerõsítette az a nem mellékes körülmény, hogy a sokat átélt zongora is elõkelõ helyen, a pódium és az elsõ széksorok között várta a mûvészi beteljesülést.
Nos, Einojuhani Rautavaara zeneszerzõ zongoraversenye minden ízében megmozgatta a veterán zeneszerszámot. A mû interpretációja szerint is a középpontban a zongora, a vonósokra épített zenekar csak méltó statiszta. A zongoraverseny elsõ tétele polifon harmóniák sorozata, melyeket avantgárd megnyilvánulások kísértek, a tehetséges finn mûvész zseniálisan izmozott tenyérrel, alkarral és persze néha azért az ujjával is, hogy a bizarr kisugárzású mûvet lélegzetvisszafojtva hallgathassuk. A következõ tételben jutott idõ a lazításra is, és persze annak eldöntésére is, hogy amit eddig hallottunk, az lehet szokatlan és kíméletlen, elképesztõ és profán, de mindenképpen szuggesztív és elgondolkodtató.
Azért azt nem lehet letagadni, hogy a bejelentésnek megfelelõen elõadott második zenemû, Dvorák 9. szimfóniája ne okozott volna némi általános megkönnyebbülést. Dvorákkal nem lehet bebukni, olyan mint a négy évszakos Vivaldi. A mûvet profin tolmácsolta a zenekar, a másnap otthon ismét CD-rõl meghallgatott, bambergi szimfonikusok által elõadott mû sem nyújtott nagyobb zenei élményt...
Alighanem kívülrõl tudja a zeneszeretõ az egymásra épülõ tételekbõl építkezõ, a vissza-visszatérõ alapmotívumot szinte a végletekig felfokozó opust, ami ráadásul Húsvét Nagyszombatján, a Feltámadás és Megváltás csodálatos misztériumával egybekötve valóban az Új Világot hozta el nekünk ott, és más helyszíneken remélhetõleg minden emberi szívnek... Azt hiszem keresve sem találhatott volna megfelelõbb zenemûvet magának a finn zenekar, mert az Új Világ ott volt velünk a koncert alatt és után is.
Toronyi Zoltán
Sorstalanság Piliscsabán
A piliscsaba_pont_infó értesülései szerint a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság címû mûvébõl egymilliárd forintos költségvetéssel készülõ filmet Piliscsabán, a volt lõtér területén, valamint a Csaba és Jászfalu közötti határban forgatják. Ezeken a helyszíneken építik föl Auschwitz és Buchenwald díszleteit. A bõséges költségvetésbõl azonban éppen hogy csurran-cseppen a falunak, a lõtér ugyanis még mindig a BM tulajdona. Ugyanakkor környezetvédelmi aggályok is fölmerülnek, mivel a lõtéren, mintegy negyvenéves érinthetetlensége folytán rendkívül értékes és ritka növényfajok élnek. (www.piliscsaba.info)
Téves információk
Márciusban jelent meg Média-Mix Könyvkiadó gondozásában a „Kalauz – Pilisvörösvár, Solymár és környéke kézikönyve 2003” címû információs kiadvány. A szerkesztõk igyekezete ellenére néhány téves információ is napvilágot látott a 74 oldalas kis könyvecskében. A könyv szerint az 1928-as bányász éhségfelvonulás során a csendõrség a fegyverét használta, és a bányászok közül többen életüket vesztették. Valójában a bányászsztrájknak nem voltak áldozatai. Az Erdei kápolna nem 1851-ben, hanem 1780 körül épült. A Német Nemzetiségi Általános Iskoláról közölt kép felirata is hibás – ki tudja, honnan vették a Német Nemzetiségi Általános és Mûvészeti Alapiskola nevet? A könyvecske becsapja a Vörösváron átutazó és felfrissülni vágyó vendéget, hiszen a térképmelléklet szerint a Fürdõ utcában uszoda várja õt. E helyett az évtizedek óta megszûnt egykori strand békákkal teli medencéje várja.
A Stui-kápolna
A Flórián-kápolnát régebben Fábián-, Sebestyén-, Rókus-, Rozália- és Stui-kápolnának is nevezték. A számtalan név közül ez utóbbi a legérdekesebb. Pontosan nem lehet tudni a név eredetét. Fogarasy-Fetter Mihály Pilisvörösvár története és néprajza címû munkájában így ír:
„A kápolnát valószínûleg azért hívják Stui-kápolnának, mert a mellette lakó Szauer családnak ez volt a ragadványneve. De a család sem tudja, hogy miért.”
Miska bácsi újabban a következõ magyarázatot is elfogadhatónak tartja: 1944-ben bombatámadás érte a templomot. A helyreállítási munkálatok idején a miséket a Flórián-kápolnában tartották. Persze sokan kiszorultak a kis épületbõl és kint álldogáltak. Egy idõ után ezért a misére érkezõk széket (svábul: Stui) hoztak magukkal. Innen származhat a furcsa elnevezés: Stui-kápolna.
A Klotild-barlang
Vörösvár határában, nem messze az Iluska-forrástól található a Klotild-barlang. A térképek jelzik ugyan a helyét, de csak nagyon kevesen találják is meg az eldugott helyen lévõ föld alatti járatot. A Piliscsaba-Klotildliget Községszépítõ és Természetvédõ Egyesület által megjelentetett „Ez Az újság nálunk” címû lap májusi számában részletesen olvashatunk a barlangról, így megtudhatjuk azt is, pontosan hol található. A Klotild-barlangról szóló cikk – Bekey Imre Gábor tollából – eredetileg a Barlangkutatás címû folyóiratban jelent meg 1915-ben.
„ARANYVÉNA” MESE- ÉS NOVELLAÍRÓ PÁLYÁZATA pilisvörösvári Közösségi Ház MESE- ÉS NOVELLAÍRÓ PÁLYÁZATOT hirdet.
Ha szeretsz mesélni, és van „írói vénád”, akkor itt a remek alkalom, hogy próbára tedd tehetségedet!
Nevezni az alábbi két kategóriában lehet:
1. általános iskola alsó tagozat:
MESE bármely témában
(max: 2 A/4-es oldal)
2. általános iskola felsõ tagozat:
NOVELLA bármely témában
(max: 4 A/4-es oldal)
Mindkét kategória legjobb pályamûvei a PILISVÖRÖSVÁRI ÚJSÁGBAN jelennek meg.
Beadási határidõ: 2003. június 30.
Ünnepélyes eredményhirdetés a „Vörös-vári Napok” keretében.
Eperjes Károly színmûvész Pilisvörösváron
A Fiatalok Vörösvárért Egyesület vendége lesz Eperjes Károly színmûvész 2003. június 14-én 17 órától. Az este folyamán levetítésre kerül a Hídember címû film is. A helyszínrõl értesítjük a pilisvörösváriakat plakáton és szórólapon. Mindenkit szeretettel várunk.
Érdeklõdni a 06-30-854-57-41-es telefonszámon lehet. FIVE
Ruhagyûjtés Vörösváron évente két alkalommalA Képviselõ-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága a sikeres karácsonyi adománygyûjtés után ígéretet tett arra, hogy rendszeressé teszi a ruhagyûjtést Vörösváron. Ezentúl évente két alkalommal adunk lehetõséget a háztartásokban felhalmozódott felesleges ruhafélék leadására, egy tavaszi és egy õszi idõpontban. Idén április 27-én délelõtt a Gradus Óvodában került sor a vörösváriak által felajánlott kb. harminc zsák ruha összegyûjtésére. A kimosott, kivasalt ruhákat szétválogatva, asztalokra és vállfákra rakva vártuk a korábban levélben értesített családokat, akik örömmel válogattak a gyermek és felnõtt ruhadarabokból.
Legalább hatvanan megfordultak ezen a délutánon az óvoda tornatermében, a ruhák nagy része gazdára is talált.
A bizottság köszönetet mond minden vörösvári adományozónak, a Gradus Egyesületnek és azoknak, akik ezt a vasárnapot az óvodában töltötték, hogy segítsenek: Egri Gábornénak, Heim Mártonnénak és Wiest Pálnénak. Egyben értesítjük az érdeklõdõket, hogy a következõ ruhagyûjtés ez év októberében lesz.
Temesvári Anna, a Szoc. Biz. tagja
