 |
A Pilis kapujábanPilisszántó háromszáz éves
Gyakran tapasztaltam már Pilisszántón, mégis mindig meglepõdöm, hogy számomra vadidegen helybéli gyerekek rám köszönnek hangos csókolommal. Sosem láttak pedig, mégis úgy gondolják, hogy nekem mint felnõttnek kijár ez a tisztelet.
Járván-kelvén a Pilis-hegy alatti kicsiny szlovák faluban más vonatkozásban is gyakran érzékelheti az átutazó ezt a megkülönböztetett és feltétlen tiszteletet. Tiszteletet az Isten iránt, az ember iránt, a csodálatos természeti környezet és az épített értékek iránt, tiszteletet a szülõföld és a hagyományok iránt. Ember és táj, hit és kultúra, történelmi hagyományok és szorgos hétköznapok harmóniája jellemzi ezt a települést, amely az idén ünnepli újjászületésének 300. évfordulóját: 1703-ban 15 szlovák család települt le a hódoltság korában elnéptelenedett tájon az egykori Királyszántó területén. A békés hangulatú, történelmi emlékekben gazdag falunak ma 2176 lakosa van.
„Kevés olyan polgármester van, akinek a településén ennyi kultúra emléke megtalálható” – mondta büszkén Szõnyi József polgármester azon az április végi sajtótalálkozón, amelyen az elmúlt években elõkerült régészeti leletekrõl és a jubileumi év programjairól kaphattak a megjelent újságírók átfogó tájékoztatást. A 22 ezer évvel ezelõtt itt élt pilisi õsember kõeszközeitõl a kelta, római, avar, szláv és honfoglalás kori emlékeken át a középkori templomromig számtalan érdekes régészeti lelet került itt napvilágra, s ma is több ásatás folyik a faluban. Az elõkerült tárgyi emlékek egy része a nagyközönség számára is megtekinthetõ.
A régmúlt korok legfrissebben felfedezett emlékét is láthatja mindenki a falu templomában: 2002. augusztus 24-én a templom közepén beomlott a padló, és elõbukkant egy mesterséges üreg. A hordalékot eltávolítva kiderült, hogy a templom alatt egy – az épületnél régebbi – földalatti folyosó húzódik. Ennek máshol is nyomaira bukkantak a faluban. A rejtélyes alagútrendszer keresztül-kasul szeli a települést, a feltételezések szerint összekötve a templomot a régi temetõben felfedezett középkori pálos templomrommal. Hogy mi lehetett a szerepe ennek az alagútrendszernek, egyelõre nem tudni.
A templom alatti folyosórészt mára eredeti formájában helyreállították, és egy, az épület közepén elhelyezett üvegpadlón keresztül a nagyközönség számára is láthatóvá tették. Itt helyezték el a régi temetõben elõkerült keresztes követ is, amely az elmúlt években rengeteg látogatót, tudóst és újságírót vonzott Szántóra. (Újságunkban is beszámoltunk róla a 2001. júliusi számban.)
A sajtótalálkozó keretében Szõnyi József polgármester bemutatta a júniusban megrendezésre kerülõ Pilisszántói Napok programjának egyik új helyszínét is, a falu fölött lévõ mûvelésbõl kivont mészkõbányát, ahol sziklaszínházat alakítanak ki kétezer fõs nézõtérrel.
– Szakrális, szent hely ez, ide csak olyan mûveket hozunk, amelyek illenek a hely szelleméhez – mondja a polgármester úr, miközben végigvezet a hátborzongatóan fenséges sziklaszínház természetes kulisszái közt.
A program szerint a bemutatandó mûvek közé tartozik a Kõmûves Kelemen címû színdarab, amelyet Sarkadi Imre drámájából Szörényi Levente és Bródy János dolgozott át, a Friedrich Klára és Szakács Gábor által szerzett Attila ifjúsága címû történelmi zenemû és a Boldog Özsébrõl szóló Kövek alatt címû darab, amelyet a szerzõ, Csabai János a sziklaszínház megnyitójára írt.
A tervek szerint a volt kõbánya területén kerül felállításra majd egy 15 méter magas kereszt, és egy kápolnát is építenének ide a Pilisi Kápolna Kör kezdeményezésére, a keresztény erkölcs és a nemzeti összetartozás érzésének erõsítésére.
„Kiváltságos hely ez, ahol mi élhetünk, itt, a Pilis kapujában. Ahol a béke még nem kuriózum. Sokan közülünk ezt nem is tudják, hiszen természetes, hogy van. Mint a friss levegõ. Ha majd nem lesz, mert hagyjuk elveszni, akkor döbbenünk rá a hiányára. Aki a kapuban áll, az veszélynek van kitéve, támadás érheti. Felelõssége van a bentiekért! Nagy nemes felelõsség, egyben gyönyörû feladat. Az újabb és újabb elõkerülõ leletek önmagukban is csilingelõ hangszerek. Hiszem, hogy e gyönyörû hangszerek elõbb-utóbb egyedülálló zenekarrá állnak össze” – olvasható Szõnyi József egyik szenvedélyes hangvételû írásában.
Ez a szenvedély, lelkesedés, hit, tenni akarás és faluja iránti szeretet nemcsak a falu elsõ emberére jellemzõ, hanem még sokakra Pilisszántón.
Ez teszi az idelátogatók számára kedvessé, példamutatóvá és csodálni valóvá e települést.
Ajánlom, látogassanak el Önök is Szántóra – vagy ahogy õk mondják: a Pilis kapujába –, tekintsék meg a csodálatos természeti környezetet, a régészeti emlékeket, a keresztes követ, menjenek fel a sziklaszínházhoz, érezzék jól magukat a Pilisszántói Napok programjain, beszélgessenek el Szõnyi József polgármesterrel, élvezzék ki a szántóiak vendégszeretetét. Ígérem, nem fognak csalódni.(A Pilisszántói Napok részletes programja a 30. oldalon található.) A PROGRAMELÕZETES rovatban -online szerk.
F. A.
A szántói fõutcán
Látogatók a keresztes kõnél
A templom közepén vastag üveglap fedi a feltárt üreget
A sziklaszínház leendõ helyszínén, a felhagyott kõbányában
ÁsatásonFotók: Szõnyi József és Fogarasy Attila
