
Isten áldásáról
és kegyelmérõl
Interjú dr. Paskai László bíborossal
Nyolcvanhat évvel ezelõtt,
1917. május 13-án a portugáliai Fatimában
három szegény, írástudatlan pásztorgyerek
elõtt megjelent a Szûzanya, hogy kinyilatkoztassa elõttük
Isten végtelen kegyelmét és bölcsességét.
Féléven keresztül minden hónap ugyanezen napján
megismétlõdött ez a csodás jelenés.
Ma Fatima az egyik legismertebb zarándokhely a világon
a katolikusok számára. Az elsõ fatimai jelenés
napján pedig szerte a földön szentmisét és
körmenetet tartanak a hívek. A vörösvári
plébániatemplomban május 13-án dr. Paskai
László bíboros, volt esztergomi érsek celebrálta
a misét és mondott szentbeszédet. A fatimai szentmise
és körmenet után elbeszélgetett az egyházközség
elöljáróival, és még arra is szakított
idõt, hogy újságunk számára interjút
adjon.
– Mi az üzenete a ma embere – hívõk
és nem hívõk – számára a fatimai
jelenéseknek?
–
A hívõ emberek számára fatima üzenete
elsõsorban a bûnbánatra és engesztelésre
vonatkozik, különös hangsúlyt helyezve a bûnösök
megtérésére. Ez a lelkület áthatja
egészen a fatimai kegyhelyet. Aki megfordul Fatimában,
tömegeket lát, s a nem hívõket is elragadja
az ottani szellem és lelkület. A televízió
is mutatta, hogy hatszázezren voltak ma Fatimában. Általában
az ember számára – tehát a nem keresztények,
nem hívõk számára – is van üzenete
a jelenéseknek: nyitva kell lennünk lélekben fölfelé
is, nem szabad csak a földnek élni. Fatimának az
üzenetében minden egyes ember számára burkoltan
benne van a béke kérése is. A Szent Atya ezt most
különösen is hangoztatja és hangsúlyozza,
beszédeiben kitér a világbéke kérdésére.
– Szentbeszédében nagyon szép
szavakat mondott a két kisebbik gyermekrõl, akik testvérek
voltak, és korán meghaltak. A gyermekek mindig közel
álltak Jézushoz is. Talán van ennek egy olyan üzenete,
hogy a gyermekek könnyebben eljutnak a hithez, mint egy felnõtt
ember, aki még soha nem találkozott ezzel az érzéssel.
– Lehet azt mondani, hogy a gyermek mindig fogékonyabb,
nyitottabb, õszintébb, hitet is könnyebben lehet
a lelkükben ébreszteni. Csak ezt meg is kell tartani. Szülõknek,
iskoláknak, környezetnek is. Egy külön kérdés
az, hogy nagyon sokszor a gyermeki hit felnõtt korban egy kissé
a figyelmen kívül kerül. Ebben az idõben megingás
vagy elgyöngülés következhet, de utána
– ha már „benõ a fejük lágya”
– van hová visszatérni: a gyermekkori élményekhez,
ismeretekhez, hithez. Egy debreceni sebészorvos mondta nekem
– még az elmúlt rendszer idejében –
a következõt: ha olyan betege van, aki hittanra járt
valameddig, sokkal könnyebb nála a gyógyulást
elérni. Ami mutatja, milyen hatást tud kiváltani
a hit.
– Említette, hogy Fatima Lourdes után
a második legnagyobb kegyhely a világon. Mi a szerepe
ezeknek a kegyhelyeknek a katolikus egyház, illetve a hívek
számára?
– Ezt meg lehet közelíteni kétféle
formában. Az egyik, hogy számláljuk, menynyien
fordulnak ott meg, milyen külsõ megnyilatkozások
vannak, s ez foglalja le elsõsorban a figyelmünket. A másik
megközelítés, ami sokkal lényegesebb, s amit
a beszédemben is említettem, hogy az Isten áldása
és kegyelme helyhez és idõhöz kötött.
Maga a hely olyan inspirációt tud adni, amelyik erõsíti
a lelket. És mindezt idõhöz kötve: a zarándoklás
ideje az, amikor lelkünk is megnyílik, és megtapasztaljuk
bensõnkben is az Isten áldását, illetve
ha Mária-kegyhelyrõl van szó, Szûz Máriának
a közbenjárását.
– Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a hívõ
emberek hitét erõsíti, hanem a közösséghez
tartozás érzését is.
– Feltétlenül. Minden hívõt
megerõsít, amikor látja azt, hogy mennyien jönnek
össze, mennyien vannak ugyanazon a hiten. Hadd mondjam itt el egy
élményemet. Amikor elõször Lourdes-ban jártam,
elmentem az esti körmenetre, amelynek a végén elénekeltük
a Credót. Megfogta a lelkemet az, hogy bár a mellettem
lévõ emberrõl nem tudtam, hogy hova való,
milyen nyelven beszél, de a hitben egyek voltunk.
– A fatimai jelenések során elhangzott
három titok is. Mennyire ismertek ezek a hívõk
körében?
– Ezeket csak azok ismerik, akik közelebbrõl
érdekel Fatima, az általános tudatban nem szerepelnek.
Egy ideig beszéltek arról, hogy a harmadik titok micsoda
apokaliptikus dolgokat tartalmaz. A pápa éppen ezért,
amikor elment Fatimába, kiállt amellett, hogy a titkot
nyilvánosságra kell hozni. Nem volt benne semmilyen világvégét
idézõ megnyilatkozás. A titok tartalmát
általában tehát nem ismerik. De szeretném
hozzáfûzni, hogy tulajdonképpen nem is ez a lényeges.
A lényeg: az ima, a bûnbánat, az engesztelés,
a Krisztus követésében való megújulás.
– A fatimai jelenések – amikor minden
hónap 13. napján megjelent a három pásztorgyerek
elõtt a Szûzanya – a tudomány határain
kívül esnek: a csoda fogalomkörébe tartoznak.
Mennyire erõsítik ma a csodák a vallásos
hitet?
– A jelekre, csodákra mindig kíváncsiak
vagyunk, de már Krisztus életében is megmutatkozott,
hogy egy csodának a tudomásul vétele még
nem eredményez feltétlenül hitet. A lélektõl
függ, hogyan tudja befogadni a csodát.
– Említette már, hogy a fatimai
jelenések és a hozzájuk fûzõdõ
zarándoklatok, ünnepi események mindig is összefüggtek
valamiképpen az emberiség békeóhajával.
Az elsõ jelenés ötvenedik évfordulóján
is tartottak egy nagyszabású rendezvényt Fatimában,
ahol is a békéért imádkoztak. Most az iraki
háború után vagyunk, még alig csendesedtek
el a harcok. Az egyház – így a pápa is –
mindvégig határozottan a háború ellen volt
a békés megoldást sürgetve. Mégis elindultak
a halált osztó gépek. Nem éli meg ezt kudarcként
az egyház?
– Az egyház kétezer éven keresztül
tapasztalta, hogy a gonoszság szelleme is itt van a földön.
Szent Pál apostol így mondja ezt: „Misterium inicvitatis”.
Azaz: a gonoszságnak a titka. A gonoszság folyton mûködik.
Különbözõ formában jelenik meg, az imádság
meghallgatásának az elmaradása nem lehet, hogy
magát a hitet gyöngítse. Én nem kudarcot mondanék,
hanem fájdalmas megtapasztalást.
– Végezetül hadd tegyek fel egy személyes
kérdést: most, hogy a magyar katolikus egyház irányításának
a terhe nem nehezedik a vállára, hogyan telnek a napjai?
– Azt szoktam erre a kérdésre válaszolni:
nyugdíjban vagyok, de nem nyugalomban. Van bõségesen
programom, sok felkérést kapok, amiket szívesen
teljesítek. Ezek részben liturgikus programok, mint például
a mostani. Utódom, az érsek atya bérmálásokra
is felkért, a következõ vasárnap három
helyen fogok misét tartani. Hadd említsem meg, hogy ezek
közül az egyikre éppen a Soroksár-Újtelepen
nemrégiben megépült úgynevezett Fatimai templomban
kerül sor.
Fogarasy Attila
További információk a fatimai jelenésekrõl
és titkokról a következõ weboldalakon: www.kereszteny.hu
és www.datec.ro/fatima