 |
Segítség, szülõ lettem!
Egy fiatal édesanyának a következõ gondja volt: nem akart enni a gyerek. Ugye ismerõs? Csak borogatta az ételt, dobálódzott vele, látszott, hogy élvezi, ahogy az ebédre kitett falatok kiborulnak a tányérból, leesnek a földre és beborítják az egész konyhát. Nem lehetett rá haragudni, hiszen a másfélévesek minden igyekezetével gyûjtötte a tapasztalatot az életrõl. Az édesanyja azonban lassan kétségbe esett. Belefáradt, hogy minden étkezés után fel kellett mosni, konyhát és gyereket. Ráadásul teljesen leszûkült az az ételpaletta, ami adható lett a kicsikének. Mi lesz így vele? És mi lesz így az anyával?
Amikor benne élünk a problémában, nem is gondolnánk, hogy az utóbbi sokkal lényegesebb kérdés. A gyerekek, mint ismeretes cukrozott üdítõkön és tartósítószerektõl duzzadó ételeken is majdnem tökételesen felnõnek. Csak az édesanyák válnak egyre ingerültebbé, tehetetlenebbé, mert tudják, nem ez a legjobb, ami egy gyereknek nyújtható. Ekkor megjelenik a görcsös akarás. – Ne ezt edd, fiam, hanem azt. Ne azt tedd, fiam, hanem ezt. Ha ilyenkor nem jön valaki, aki kívülrõl tökéletesen rálát a dologra, aki maga is átélte ezt a problémát egykor, és szeretné, hogy más ne kövesse el ugyanazt a hibát, mint õ. Ha ilyenkor nem tûnik fel valaki, hogy segítsen, akkor az asszonyok életének egy nagyon szép idõszaka válhat pokollá. Van, akinél kéznél van a segítség. Az anya, egy anyós vagy egy testvér. De van, aki senkihez sem fordulhat, mert messze élnek a barátok, rokonok, ha egyáltalán még élnek.
2001 júniusában megalakult egy szervezet Magyarországon, amely a kisgyermekes szülõknek kíván segítséget nyújtani minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ez az Otthon Segítünk Alapítvány. A szervezet igazgatóját, Benkõ Ágotát kérdeztem a mozgalom hátterérõl.
– Ha néhány szóban össze kellene foglalnia a szervezetet mozgató eszmei hátteret, mit tudna elmondani?
– Ez egy prevenciós, azaz megelõzõ jellegû szolgálat. Mi nem a szülõ helyett végezzük el a feladatokat, hanem megpróbáljuk rávezetni a helyes útra, tanácsokkal látjuk el, támogatjuk, mellé állunk. Célunk, hogy megelõzzük a kifáradást, a magányt, végsõ soron így a gyermekbántalmazást is, és a szülõket megerõsítsük abban, hogy képesek kiegyensúlyozottan ellátni feladatukat a családban.
– Mi az a plusz, amit az önök szervezete nyújtani tud a szociális intézményekkel szemben?
– Mint ahogy a nevünkben is benne van, mi otthon segítünk. Elmegyünk a családokhoz, részt veszünk a mindennapjaikban, közelrõl ismerjük a gondjaikat, és személyre szabottan tudunk tanácsokat adni, segíteni a problémák megoldásában. Nekünk arra is van idõnk, amire egy védõnõnek, vagy szociális munkásnak esetleg már nincs.
– Maga a szervezet a 70-es években Angliából indult el. Ma már több, mint tíz országban mûködik ilyen egyesület. Lehetõségük nyílhatott arra, hogy összehasonlítsák a különbözõ országok tevékenységi körét. Van olyan problémakör, ami kimondottan csak Magyarországra jellemzõ?
– A kisgyerekes kornak elég általános nehézségei vannak. Azt, hogy egy kisgyermekkel hogy kell bánni, hogy kell megfogni, ez minden országban ugyanolyan gondot jelent a fiatal szülõknek. Talán a családok összetartó ereje különbözhet az egyes országokban. Ahol egy többgenerációs rendszer él még együtt, ott nem biztos, hogy erre a szolgálatra túlságosan szükség lenne. Viszont elidegenedett társadalmakban egyre inkább szükség van rá. Azért is, mert több generáció nõtt fel úgy, hogy bölcsödétõl gimnazista koráig intézményben töltötte a napjait, és egyszerûen nem tudja, hogy mit is kell csinálni. Itt a lehetõség, hogy három évet otthon lehessen a gyerekével, de nincsenek meg azok a készségek és tudások, amik segítségével igazán otthont tudna teremteni. Mi ehhez nyújtunk segítõ kezet.
Egriné Szûcs Ágnes 2002 elején alapította meg Pilisvörösváron az Otthon Segítünk Mozgalmat. Mivel úgy gondolta, hogy a segítség határait nem lehet meghúzni a város határában, ezért kistérségben kezdte el kiépíteni a szolgálatot. 2002 nyarán elindította a családlátogatásokat, akkor még abból a célból, hogy lássa a környéken felmerülõ problémákat. A tényleges segítségnyújtás az önkéntesek közremûködésével szeptemberben kezdõdött. A fenti történet itt esett meg Pilisvörösváron. Kérdésemre, hogyan tudták az édesanya problémáját megoldani, elmondta: Ki kellett választani a feladatra legalkalmasabb önkéntest, aki többször elment a családhoz, felmérte a valós helyzetet, elnyerte a szülõk bizalmát, és egy kissé családtaggá is vált. Ilyen módon sajátos szemszögbõl látta a gyermek étkezési problémáját, amelynek igazi oka az édesanya görcsös akarása volt. Finoman a tudtára adta az anyának, elõbb neki kell megváltoznia, ha azt szeretné, hogy gyermeke megváltozzon. A történet teljes sikerrel végzõdött.
Információ: Egriné Ági, (30) 523-5205
Pogány Bernadett
Programok, események Pilisvörösváron
Március28. A Budapest Szaxofon Kvartett koncertje
(Zeneiskola)
29. Országos német táncfesztivál (Közösségi Ház)
30. Mozielõadás (Közösségi Ház)Április
06. Mozielõadás (Közösségi Ház)
02. Kalamajka tündér – a Pitypang Színpad elõadása
gyermekeknek (Közösségi Ház)
10-13. Partnerkapcsolati látogatás a népszavazás
alkalmából
10. Ünnepi mûsor a népszavazás alkalmából a
testvértelepülésekrõl érkezett vendégek rész-
vételével (Zeneiskola, Gimnázium)12. Népszavazás
13. Mozielõadás (Közösségi Ház)
16. Húsvétváró kreatív délután (Közösségi Ház)
19. Komolyzenei koncert (Zeneiskola)
20. Feltámadási körmenet (Templom tér)
20. Húsvéti bál (Közösségi Ház)
21. Nyugdíjasok locsolóbálja (Közösségi Ház)
22. A Föld Napja – a Környezetvédõ Egyesület
rendezvénye (Közösségi Ház)
25. „A zene világa, a világ zenéje” – Balogh József
és zenekarának koncertje (Zeneiskola)
26. A Kertbarátok Egyesületének közgyûlése
(Közösségi Ház)
27. Bläsertreffen – fúvósfesztivál a Német Nemzetiségi
Fúvószenekar rendezésében hét zenekar részvé-
telével (Zeneiskola)
27. Mozielõadás (Közösségi Ház)
