
Korai Fejlesztõ Központ
Errõl az intézménytípusról vélhetõen nem sokan tudnak. Azok semmiképp, akiknek gyermekük teljesen egészségesen érkezett, azok akiknek szülési rendellenességgel jött világra a gyermekük, is csak akkor, ha a kórházi orvos vagy a rendellenesség fokától függõen a gyermekorvos ad felvilágosítást. Mire is jöttek létre a korai fejlesztõk, kiknek nyújtanak segítséget, milyen következményekkel járhat mellõzésük és hol találhatók – errõl tájékoztatta az újságot dr. Kelemen Ilona gyermekorvos.
A doktornõ hivatása mellett szívügyének tekinti egy regionális központ létrehozását és az enyhén vagy súlyosabban károsodott gyermekek intézményesített rehabilitációját. Reményei szerint, Pilisvörösvár is elindíthatja – térségbeli súlyának megfelelõen – a korai fejlesztõt, de ehhez úgy látja, hogy a jelenségrõl többet kell tudni, és áldozni is kell érte.
Minden újszülött világra jövetelét beárnyékolhatja az, ha valami rendellenesség lép fel a szülési folyamatban.
Elhúzódó vagy rohammal kísért szülésnél, köldökzsinór nyak köré tekeredésénél fennállhat a veszélye annak, hogy a gyermek agya kevesebb oxigént kap a kelleténél, ún. hipoxiás állapot, ami eltérõ szintû károsodást okozhat az újszülöttnél.
Ennek lehetnek alig észlelhetõ, vagy annál inkább szembetûnõ jelei is, amint azt a szülés utáni gyermekorvosi vizsgálatok mutatják.
Károsodásra vallhat például a gyermek keresztezõ lábtartása, a túlságosan feszes vagy épp ellenkezõleg túlságosan laza izomtónus.
A felismeréssel párhuzamosan léphet be a korai fejlesztõ program, mely az enyhébb eseteket rövid idõ alatt teljesen, a súlyosabb eseteket több éven keresztül, de jól kikezelheti.
A kellõ idõben történõ diagnózis hiánya, vagy a korai fejlesztési program mellõzése, a gyermek három-négy éves korára válhat érzékelhetõvé. A nehezen beszélõ, nem kommunikáló, késõbb magatartás- és viselkedésproblémákkal, vagy dyslexiával küzdõ gyermek esetében, erõsen vélelmezhetõ a születési rendellenesség enyhe változata.
Tapasztalati úton nyert orvosi felismerés révén kapják az újszülöttek a „K” vitamint, mert bebizonyosodott, hogy az anyatejbõl ez az egyetlen vitamin hiányzik, viszont véralvadást elõsegítõ hatása miatt, képes kiküszöbölni a korai és alattomosan fellépõ agyvérzést.
Az esetlegesen kórházban nem megnyilvánuló, de károsodásra utaló jegyek felismerése, a gyermekekkel hazatérésük után kontaktusba kerülõ gyerekorvosok feladata.
A gyerek felültetése nagyon sokat elárul, hátrabillenõ fej, túlzott merevség, õsi reflexek kiváltására irányuló mozdulatokra nem kellõen érkezõ jelzések alapján tanácsolhatja a gyermekorvos a korai fejlesztésben való részvételt.
A korai fejlesztõ megindítása elõtt a gyermek komplex kivizsgálása következik, ezután a többféle létezõ módszer – Dévényi, Katona – alapján, a helyzet súlyosságától függõen kezdõdhet a terápia. Gyógypedagógusokból, gyógytornászokból, logopédusokból, pszichológusokból épül fel a korai fejlesztõ központ, és a program külföldön már kiegészült zene-, tánc- és hidroterápiával is.
A korai fejlesztõ központok elsõsorban a három év alatti gyermekekre fókuszálnak, de a súlyosabb esetek miatt, elkerülhetetlen a program kitolása iskolás korig. Természetesen a korai fejlesztõk sem tudnak mindenkit meggyógyítani, de kétségbevonhatatlan szerepük, hogy az összetett módszerek segítségével a korán felismert esetek a teljes gyógyulást hozhatják el.
Dr. Kelemen Ilona szerint ezért is nyilvánvaló a korai fejlesztési program legalább lakhely közeli igénybevétele, hiszen a gyermekekkel való több órás utazás, az ebbõl fakadó fáradtság, kimerültség csökkenti a terápia hatékonyságát, de sajnos jelenleg Budapesten kívül nem tudnak fejlesztõ központot ajánlani a pilisvörösváriak számára.
A tevékenység állami és tb támogatottsága alapján, a központ helyszínét és felépítését biztosító önkormányzat számára is felvállalható, mindezt összefogni és mûködtetni, ehhez kell egy szakmában és szervezésben jártas professzionális csapat.
A doktornõ elmondta, hogy négy éve szeretné létrehozni itt, Vörösváron a korai fejlesztõ központot, elvi támogatásban mindenkor részesítették, miközben folyamatosan az induláshoz szükséges pénzügyi feltételek hiányával magyarázták a Központ megindításának elhúzódását.
A most létrehozott Országos Gyermek-egészségügyi Központ talán lendületet ad ennek a megrekedt folyamatnak, az intézmény célja, többek között az, hogy valóságos megoldást produkáljon pl. a regionális korai fejlesztõkre. Ügyes szervezéssel, minisztériumok közötti koordinációval, megfelelõ pénzalapok átcsoportosításával, a helyzetet ismerõ fõigazgató a gyermekorvosnõ szerint sikerrel járhat el.
A doktornõ a területéhez tartozó kb. 1300 gyerek közül, 12 súlyosan károsodott és mintegy 60 enyhének mondott, fõként izomtónus eloszlási zavarokkal küzdõ kisgyereket tart nyilván.
Toronyi Zoltán
Jótékonysági bál
Október 25-én jótékonysági bált rendezett a Halastó Kempingben az OMSZ Pilisvörösvári Mentõállomása balesetben megsebesült bajtársainak megsegítésére. Az est fõvédnökei Gulyás József, Pest Megye Közgyûlésének alelnöke és Grószné Krupp Erzsébet polgármester voltak.
A jótékonysági rendezvényen fellépett a Német Nemzetiségi Táncegyüttes és Xantus Barbara Musical Stúdiója. A bálon a zenét az Ungarndeutsche Jungs és a Bolero szolgáltatta.
Köszönetnyilvánítások
A Pilisvörösvári Mentõállomás vezetése és dolgozói hálásan köszönik az október 25-én megrendezett jótékonysági bálon tevékenyen közremûködõ vállalkozóknak és magánembereknek, hogy jelenlétükkel, anyagi és tárgyi segítségükkel megtisztelték a rendezvényt.
Külön köszönetünket fejezzük ki Müller Edinának a bál lebonyolításában nyújtott aktív segítségéért.
A bál tiszta bevétele 430 000 Ft volt, melyet a bajba jutott bajtársaink számlájára átutaltunk.
Matusek Péter
állomásvezetõ
A Napos Oldal Szociális Központ Értelmileg Sérültek Napközi Otthona köszönetet mond a II. Zenésztalálkozón fellépõ valamennyi zenekarnak azért az adományért, melyet értelmi fogyatékos fiataljaink számára bevételükbõl felajánlottak. Nagylelkûségüket és segítõkészségüket ezúton is köszönjük.
Kovácsné Selymesi Erzsébet
intézményvezetõ
Tisztelt Molnár Úr!
A mai érzelemszegény világban egyre kevesebb az olyan humánus ember, aki saját érdekein kívül másra is figyelmet fordít. Az, aki fát ültet, nemcsak a jelenben él, hanem a jövõre is gondol.
Ezúton szeretnénk megköszönni hozzájárulását lakóink környezetének szebbé tételéhez.
Köszönjük azt a sok tuját, amit volt szíves nekünk ajándékozni.
Tisztelettel:
Szolári Sándorné
a Speciális Otthon igazgatója
A Ligeti Cseperedõ Alapítvány (adószáma: 18673089-1-13) nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik a 2001. évi személyi jövedelemadójuk 1 %-át részünkre felajánlották.
A Zrínyi utcai óvodát támogató alapítvány javára befolyt 180 908 Ft összeget óvodás gyermekeink részére szervezett programok költségeinek fedezésére, illetve gyermekjáté-kok vásárlására költöttük.
Tisztelettel kérjük a jövõben is segítõ támogatásukat!
Köszönettel:
Gemela Gáborné
a Kuratórium elnöke
A Pilisvörösvárért Környezetéért Alapítvány Kuratóriuma köszöni a neki ajánlott 1 %-okat. A kapott 23 770 Ft összeget a Templom téren lévõ öreg szederfa védelmét biztosító kerítés megvásárlására fordítottuk.
Gábeli Endréné
a Kuratórium elnöke
Köszönetet mondunk azoknak a vállalkozóknak, akik a Pilisvörösvári Közösségi Házban 2003. december 6-án megrendezésre került kézmûves játszóház létrejöttét anyagi segítségükkel támogatták:
Türk Bt., Feldhoffer Jánosné, Sebesfi és Tsa. Kft., Pilistex Bt., Kreatív ötlettár, Schreck Lakástextil, Natúr Textil Bt., Krausz Mezõgazdasági Szaküzlet.
Haász Éva intézményvezetõ
Trznadel Angela mûvelõdés-szervezõ
Miért nem tudok lefogyni?
Egy statisztikai adat szerint Magyarországon minden második ember tett már fogyókúrás kísérletet, és minden harmadik a mai napon is fogyókúrázik több-kevesebb sikerrel.
Lehet-e az elhízást örökölni? A hajlamot igen, de leginkább a családi szokások öröklõdnek. (Ezt bizonyítják azok az ikerpárokkal végzett kísérletek is, ahol ugyanazzal a genetikai készlettel rendelkezõ emberek, azaz ikrek külön nevelkedtek, és a befogadó család táplálkozási szokásai határozták meg alapvetõen, hogy elhíztak-e, vagy sem.)

Az alapanyagcsere milyensége örökölhetõ, tehát hogy mekkora energiaszükségletet használ fel a szervezetünk akkor, ha nem dolgozunk. Van olyan ember, aki nem eszik sokat, és mégis hízik. Erre mondjuk: lassú az anyagcseréje. Ám nyilvánvalóan nem ez az egyetlen ok, ami miatt ilyen nagy mértékû a felnõtt lakosság körében az elhízás.
Száz felnõttbõl például nyolcvanöt semmilyen testmozgást nem végez. A házimunka, amit otthon egy asszony végez, vagy egy kirakatnézegetéses séta a városban nem tekinthetõ testmozgásnak, csak az olyan mozgásfajták, amelyek dinamikusan mozgatják meg izmainkat (lásd.: kerékpározás, kocogás, gimnasztika stb.) Hivatkozhatunk persze idõhiányra, hiszen nagy többségünk napi nyolc órát dolgozik, két órát utazik, gyermeket nevel… Otthon a család elõtt tornázni? Ezt inkább szégyelljük, pedig egészség nélkül nem tudunk dolgozni, utazni, és egyáltalán teljes életet élni.
A túltáplálkozás lelki hatásokra is visszavezethetõ. Megfigyelhetjük, ha valaki stresszes helyzetben van, két lehetõség közül választhat: vagy teljesen étvágytalan lesz, egy falat nem megy le a torkán, vagy a problémák elõl az evésbe menekül. Evés alatt, ill. utána egy-két óráig ugyanis az agyban megemelkedik az ún. boldogsághormon, a szerotonin, amitõl nyugodtnak, kellemesen relaxáltnak érezzük magunkat. Ettõl persze a problémánk még nem oldódik meg, sõt plusz egy szakad a nyakunkba, a nem kívánt súlyfelesleg, ami fõleg nõknél okoz elmélyülõ lelki válságot.
Ismert kockázati tényezõ az elhízásra a kiadós esti vacsora. Pedig testünk energiaszükséglete ilyenkor a legkisebb, szervezetünk, gyomrunk pihenésre kezdene beállni, ehelyett szünet nélküli emésztéssel terheljük. Ilyenkor idegrendszerünk sem tud pihenni, biztosan sokunknak ismerõs az a bizonyos „oroszlánkergetõs” álom, ami után másnap szinte használhatatlanok vagyunk. Az esti vacsora legalább 3-4 órával a lefekvés elõtt legyen és kizárólag könnyen emészthetõ táplálékot tartalmazzon!
A gyomoremésztés egyébként általában négy-öt órát vesz igénybe, érdemes tehát egészségünk érdekében kivárni ennyi idõt, míg újabb táplálékot veszünk magunkhoz. Tehát fõétkezések között sohase nassoljunk! Az a szituáció, amikor félig emésztett táplálékra friss kerül, a lehetõ legrosszabb a gyomornak, s ezt az egész szervezetünk megszenvedi, a hasnyálmirigy, a bélrendszer, a máj, és nem utolsó sorban az idegrendszerünk.
Gyermekeknél ez jól megfigyelhetõ. Az állandóan nassoló gyerek nem bír egy helyben ülni, nehezen kezelhetõ, hiszen le akarná mozogni a fölöslegesen bevitt kalóriákat.
Hogyan hízik az ember? Dekánként. És hogyan szeretne fogyni? Kilónként!
Türelmetlenek vagyunk, és amit évek, évtizedek alatt szedtünk fel, egy hét alatt szeretnénk leadni.
Bejelentjük családunknak: hétfõtõl koplalunk és hatalmas akaraterõvel bele is vágunk.
Egy, maximum két hétig bírjuk, eleinte még fogyunk is, aztán visszatérve elõzõ táplálkozási szokásainkhoz nemhogy visszahízzuk a leadott kilókat, de még szedni is foguk fel rá. Ezt hívja a tudomány jo-jo diétának. Leadunk három kilót, és négy fog viszszajönni. Hosszútávon 5-10 kilós súlyfelesleget jelent, pedig az ember elmondhatja: én folyamatosan diétázom és mégis hízok.
A mûködés megértésére vegyük a következõ példát: tegyük fel, 60-70 ezer forint fizetést viszek haza rendszeresen, és ezt az igazgató egyik hónapról a másikra lecsökkenti 30 ezerre.
Mi lesz a reakcióm? Megpróbálok valahogy ebbõl is kijönni, lecsökkentem a költségeimet, majd csak valahogy megélek ebbõl is. Szervezetünk ugyanígy mûködik. Ha nem kap 1-2 hétig nagy kalóriagazdagságú ételeket, az alapanyagcserét le fogja csökkenteni jelentõs mértékben. Beáll egy energiagazdaságos mûködésre. Igen ám, de amikor elfogy az akaraterõnk, és visszatérünk a régi étrendhez, az a csökkent energiaszükséglettel találkozik. Ezért van az, hogy noha ugyanazt esszük, mint annak elõtte, még jobban hízunk tõle. A szakemberek ezzel magyarázzák, hogy Magyarországon minden 100 felnõttbõl 60 túlsúlyos, pedig minden harmadik a mai napon is diétázik. Mert drasztikusan diétázik. Az egészséges életmódban a diéta nem jelent koplalást vagy drasztikus szélsõséges hozzáállást, hanem egyszerûen csak mértékletességet.
dr. Saufert Gyula
Pilisvörösvár, Dr. Bubó Biobolt
Labdajátékok
Az NB II-es pilisvörösvári férfi kézilabdacsapatot sokan féltették a szezon kezdetekor. Több játékos is távozott, így a fiatalokra nagy teher hárult. Nos, 8 forduló után a csapat 50 %-os teljesítménnyel a középmezõnyben található. Legutóbb a 7 fordulón keresztül veretlen Pénzügyõr együttesét is legyõzték. A jelek szerint a megváltozott összetételû csapat is állja a versenyt. Bár tény, hogy meglehetõsen izgalmas körülmények között. Három egygólos gyõzelmük van, két döntetlenjük és egy egygólos vereségük. Továbbra is keményen kell tehát dolgozniuk. November 30-án Solymár-Vörösvár rangadóval zárul a félév, aki teheti, menjen és szurkoljon a csapatnak.
Az ifjúsági csapatot viszont nem kell félteni. Az ellenfelek valószínûleg irigylik is õket, hiszen az együttes eddig veretlen. Hasonló jó folytatást kívánunk.
Véget ért a Pilisvörösvári Szabadidõsport Egyesület által szervezett I. amatõr kispályás labdarúgó bajnokság. A nagy sikerre való tekintettel máris megkezdõdött a következõ bajnokság szervezése is. A rendezõk február végéig várják a régi és új csapatok jelentkezését.
Jelentkezni lehet:
Májik Péternél, tel: 06-20-464-2731,
és Pándi Gábornál, tel: 06-70-226-6639.
A bajnokság végeredménye:
1. Dzsébri Szoft 60 pont
2. Wuttman SC 55 pont
3. Botladozó Bokák 45 pont
4. Handball Speciál 42 pont
5. Éretlenek 40 pont
6. Anthrax 28 pont
7. Waldi 28 pont
8. LTFC 23 pont
9. FIVE 20 pont
10. GTS 18 pont
11. Villám 17 pont
12. KBE Hungária 4 pont
A bajnokság gólkirálya Ludvig László, a Botladozó Bokák játékosa lett, 55 góllal. Gratulálunk!
Várhegyi Ferenc
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail