Vörösvári Újság Online

November 6-án közmeghallgatást rendezett az Önkormányzat a Közösségi Ház nagytermében. A közmeghallgatás témái a Képviselõ-testület eddig végzett munkája és a 2004-es év tervei voltak. Grószné Krupp Erzsébet polgármester bemutatta a rendezvényen megjelent vörös-vári polgároknak képviselõtársait, és ismertette az önkormányzati bizottságok összetételét. Az ezt követõ közel egyórás elõadásában szólt a 2003. évi költségvetésrõl, az önálló intézmények mûködési kiadásairól, fejlesztésekrõl, felújításokról, a már megvalósult és tervezett útépítésekrõl, sikeres és sikertelen pályázatainkról, valamint a Képviselõ-testület fejlesztési elképzeléseirõl.

Grószné Krupp Erzsébet polgármester beszámolójából a polgárok megtudhatták, hogy városunk 2003. évi módosított költségvetése 2 647 533 000 forint, amely szeptember 30-i adatok szerint 74,2 %-ban teljesült. A jelenlévõk a mozivászonra projektorral kivetített táblázatok segítségével nyomon követhették a költségvetés egyes tételeinek alakulását.

Az önálló intézmények kiadásainak részletezésébõl kitûnt, hogy a legnagyobb önkormányzati támogatást az óvodák igénylik közel 100 millió forint összeggel. Az általános iskolák állami finanszírozása sokkal kedvezõbb ennél, a Templom Téri Általános Iskola normatívájából több mint 7 millió forintot meg is tudott takarítani az Önkormányzat. (Az iskola 841 tanulójával városunk legnagyobb intézménye.) A szakképzõ iskola félévre szóló önkormányzati finanszírozása 18,4 millió forint volt. (Jövõre a költségvetésnek már nem kell számolnia ezzel a tétellel, hiszen az iskola július 1-jétõl megyei fenntartásba került.)

Az idei év fejlesztési-felújítási kiadásaira rátérve a polgármester asszony részletesen beszélt az útépítésekrõl. A Szegfû utca és a Nagyváradi utca aszfaltozása 20 millió forintba került. A Tavasz és a Zrínyi utcában folyó útépítés 46,5 millió forint kiadást jelent az Önkormányzatnak. Rövid távon további 9 utcában – két ütemre bontva – tervez útépítést az Önkormányzat. 2,5 millió forint volt a Fõ úti parkoló kialakítása, 2,3 millió forint az

Több évtized után az Önkormányzat megkezdte a Görgey utca és a Klapka utca között elterülõ elhanyagolt terület rendezését. A területen 16 közmûvesített lakótelket alakítanak ki.

A dolgozók számára kulturáltabb munkakörülményeket, az ügyfeleknek pedig tágasabb parkolót biztosított az Önkormányzat azzal, hogy az Okmányirodát áthelyezte a megszüntetett Városgondnokság Béke utcai épületébe. A beruházás mintegy 10 millió forintba került.

Az Önkormányzat a HACCP rendszernek megfelelõen sikeresen végrehajtotta a közétkeztetés átalakítását. A Sodexho által végzett közvélemény-kutatás biztató eredménnyel zárult.

Az Önkormányzat a Környezetvédelmi Törvénynek megfelelõen megújította a Rumpold-Bicske Kft.-vel a szemétszállítási szerzõdését. A szolgáltató cég ezentúl a szemétátrakó telep használatáért is fizetni fog.

A szennyvíztisztító-telep és a több mint 70 km hosszú szennyvízhálózat koncesszióba vételére két szakcég adott be pályázatot.

A tervezett Szabadidõközpont 116 ezer m2 területébõl eddig 40 ezer m2-nyi területet vásárolt meg az Önkormányzat. A vételár 28 millió forint volt.

Az Önkormányzat folytatja a városban elszórva lévõ kihasználatlan ingatlanainak eladását – az így befolyt összeget a Szabadidõközpont területének felvásárlására fordítva.

Nagy figyelmet fordít az Önkormányzat a temetõre, ahol két új parcellát nyitottak az idén, és a halottasházba új hûtõberendezést vásároltak. A tervek szerint kerítést húznak az egész temetõ köré és az útjait aszfaltozni fogják.

A polgármester asszony részletesen beszélt az Önkormányzat által benyújtott pályázatokról. „Nincs más választásunk, ahhoz, hogy a terveinket sikeresen meg tudjuk valósítani: pályáznunk kell!” – szögezte le.

Az Önkormányzat jövõbeni elképzeléseirõl elmondta, hogy folytatják az útépítési programot, s elõször is terveket készítenek annak érdekében, hogy pályázati pénzekhez jusson a város. Az elképzelések között szerepel járdák építése is a lakosság bevonásával. A közbiztonság javítása érdekében továbbra is támogatják a rendõrkapitányság megépítését, és nem szándékoznak a rendõrség számára felajánlott önkormányzati telket más célra hasznosítani. A közlekedés biztonságának fokozása érdekében forgalomszabályozási terv készítését tartja fontosnak a polgármester asszony.

A beszámoló után városunk Önkormányzatának vezetõje válaszolt a lakosság által feltett kérdésekre.

Huber Rezsõné felpanaszolta, hogy az Ady Endre utcának csak a fele van leaszfaltozva, nagyon nehezen lehet közlekedni a földutas részében. Ugyanez a helyzet a Rákóczi utcában, a szakképzõ iskola elõtt, ahol sárban közlekednek a tanulók.

A polgármester asszony válaszában elmondta, még sok olyan utcát fel lehetne sorolni, ahol hasonlóak a körülmények, az Önkormányzat azon lesz, hogy az elkövetkezõ években szilárd útburkolattal lássa el földutakat.

Perlaki Gyula a Horgász sor leaszfaltozása mellett érvelt, ezzel nemcsak a közlekedési problémákat lehetne megoldani, hanem a Nagy tó partjának védelmét is. Nagyobb esõk idején a part ugyanis anynyira fellazul, hogy bármikor beleszakadhat a tóba. Ez egy 250 méteres útszakaszt jelent, ahol 15 ház és 22 autó található. Évente körülbelül 150 ezer forint súlyadót fizetnek be az Önkormányzat kasszájába az itt lakó autótulajdonosok, akik szeretnék, ha az évenként befizetett pénzbõl most már õrájuk is visszafordítana valamennyit az Önkormányzat.

A polgármester asszony a válaszában elmondta, hogy a városban sok olyan aszfaltozatlan utca van, amelyik 250 méter hosszú. Ezek úgy fognak sorra kerülni az útépítési program során, ahogy az Önkormányzat lehetõségei engedik. A képviselõk tisztában vannak azzal, hogy a város lakói által mindenütt leginkább várt beruházás az útépítés.

Sajtosi Jánosné az iránt érdeklõdött, hogy az üdülõterületen lakók jogállásában mikor történik végre változás, mikor lesz mindenütt kialakítva a közvilágítás, és a Városgondnokság megszûntével ki fogja elvégezni a hóeltakarítást.

A polgármester asszony elmondta, hogy az elfogadás elõtt álló rendezési tervben a Képviselõ-testület a tavak környékén olyan övezetet jelölt ki, ahol üdülõépületek és lakóépületek egyaránt helyet kaphatnak. Természetesen annak mûszaki feltételei vannak, ha valaki át akarja minõsíttetni a hétvégi házát lakóépületté. Az átminõsítést a Polgármesteri Hivatal mûszaki osztályától kell kérni. A hóeltakarítást vállalkozókkal fogja elvégeztetni a Polgármesteri Hivatal. A közvilágítás korszerûsítésére az elmúlt évben került sor a városban. Ez a beruházás 69 millió forintba került. Az esetleges hibákkal, hiányosságokkal kapcsolatban az elmúlt idõszakban sok bejelentés érkezett. A mûszaki osztály összegyûjti a lakossági felvetéseket, igényeket, és a Képviselõ-testület dönt majd a hiánypótlásról, illetve a bõvítésrõl.

Nick István azt kifogásolta, hogy az Akácfa közben nem megoldott az esõvíz elvezetése.
A polgármester asszony megnyugtatta a hozzászólót, hogy az Okmányiroda környezetének kialakításával együtt ezt a problémát is meg fogják oldani.

Egy idõs úr felvetette, hogy az orvosi rendelõnél a járda mellett nagy tócsában meg szokott állni a víz, továbbá, hogy a parlagfû ellepi a városunkat és környékét, miért nem lehet a tulajdonosokat – de még az önkormányzatot is! – rászorítani arra, hogy rendben tartsák az ingatlanukat?

A polgármester asszony a válaszában elmondta, hogy a Fõ út csapadékvíz-csatornáját csak igen ritkán tisztítja ki az út gazdája, a Pemák, ez is oka a tócsák kialakulásának. Erre fel fogja hívni a Pemák illetékeseinek figyelmét. A parlagfûvel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyelõre nem gyõzi az Önkormányzat az ezzel kapcsolatos munkát, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy eredményeket érjenek el.

Sajtosi János kifogásolta, hogy ebben az évben nem került sor a városban a veszélyes hulladékok összegyûjtésére. Mint a Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület vezetõje ismét felvetette a gondolatot, hogy legyen a városban hulladékgyûjtõ udvar. Felpanaszolta továbbá, hogy az egyesületet nem hívják meg a Környezetvédelmi Bizottság üléseire.

A polgármester asszony elmondta, hogy Képviselõ-testület szeptember 11-én döntött arról, hogy csatlakozik a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, amely egy Európai Uniós pályázat keretében a szelektív hulladékgyûjtést, a hulladékudvarok kialakítását is célul tûzte ki. A Képviselõ-testületünk nyilatkozott a pályázat támogatásáról. A veszélyes hulladékokról: a Rumpold-Bicske Kft.-vel kötött szerzõdés alapján a szolgáltató cég minden évben egyszer összegyûjti és elszállítja a környezetre káros anyagokat.

Selymesi Ágota köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elmúlt idõszakban a város által benyújtott pályázatok kidolgozásában közremûködtek. Tájékoztatást kért továbbá a 10-es út új elkerülõ szakaszáról és feltette a kérdést, hogy mik a szándékai az Önkormányzatnak a helyi adókkal kapcsolatban.

A polgármester asszony a válaszában elmondta, hogy a Vörösvárig tartó szakasz szakhatósági engedélyeztetése folyik, 2004 elején megkezdõdnek az ingatlan-kisajátítások. Az I-es ütem a tervek szerint 2005-ig fog elkészülni. A vörösváriak számára mindenképpen fontos lenne annak az útnak a megépülése, amely a régi és az új 10-es utat kötné össze a szántói csomóponttól kiindulva a Pilisi Parkerdõ területén keresztül. Ezt a város rendezési tervében is feltüntették. Az adózásról elmondta, hogy a Képviselõ-testület nemrégiben kényszerûen felemelte az iparûzési adót a jövõ évtõl 1,2 %-ról, 1,4 %-ra. Tudni valóan azért, mert az állam büntetné az Önkormányzatot, ha túl alacsonyan határoznák meg az adó mértékét.

A közmeghallgatás végén Koczka Gábor õrsparancsnok válaszolt az egyik résztvevõ kérdésére, amely a Vörösváron is egyre népszerûbbé váló petárdázásra és a tûzijátékokra vonatkozott. A parancsnok úr elmondta, hogy egy új rendelet értelmében bizonyos fajtájú petárdák használata megengedetté válik.

(Karácsonyi számunkban tájékoztatást adunk olvasóinknak a pirotechnikai eszközökre vonatkozó új szabályokról – a szerk.)

Városunk Képviselõ-testülete októberben módosította a helyi adókról szóló rendeletét. A módosítások értelmében néhány korábbi paragrafus érvényét veszti, mivel azokat a törvény amúgy is szabályozza. A legfontosabb változások a következõk:

Az Önkormányzat ezentúl senkinek nem mérsékeli és nem engedi el az adóját. (Ebben a kedvezményben eddig is igen kevesen részesültek: évenként egy-két esetrõl volt szó. Fõleg az üdülõtulajdonosok részérõl érkezett adómérséklésrõl vagy -elengedésrõl szóló kérvény az Önkormányzathoz.)

2003-ban Pilisvörösváron annak a vállalkozónak, akinek állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenysége után számított adóalapja nem haladta meg az 1 millió forintot, nem kellett iparûzési adót fizetnie. Ez a rendelkezés hatályát veszti.

Az iparûzési adó mértékét a korábbi 1,2 %-ról 1,4 %-ra emelte a Képviselõ-testület. Az adóemelés oka: az APEH a társasági adóbevallások alapján minden évben kiszámítja egy adott település ún. adóerõképességét, és ha ez nem arányos a kivetett iparûzési adóval, az önkormányzatok különféle szankciókra számíthatnak.

Néhány adat a környezõ településeken kivetett iparûzési adó 2003. évi mértékérõl:

Csobánka: 1,7 %, Pilisszántó: 2 %, Pilis-szentiván: 1,5 %, Solymár: 1,8 %, Üröm: 1,2 %, Visegrád: 1,8 %, Leányfalu: 1,5 %, Szentendre: 1,9 %, Budakalász: 1,8 %, Pomáz: 1,8 %.

(Az emelés ellenére nálunk továbbra is alacsony ennek az adófajtának a mértéke. Rövid távon ez nem kedvezõ az Önkormányzatnak, hosszú távon azonban a vállalkozások megélénkülését, és így nagyobb adóbevételt eredményezhet.)

A közterületek használatáról szóló rendelet módosításának oka egy alkotmánybírósági határozat, mely hatályon kívül helyezett egy miniszteri rendeletet. Ez a miniszteri rendelet – amely beépült az Önkormányzat helyi rendeletébe – határozta meg azokat a díjakat, melyeket a közút nem közlekedési célú igénybevétele (útfelbontás, építkezés, sport- és kulturális rendezvények) esetén kell fizetni. Az Alkotmánybíróság ezen összeg meghatározását a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozónak ítélte meg.

Figyelemmel arra, hogy Önkormányzatunknak a járdaépítésre, karbantartásra alig van kerete, a meghatározott díjakból befolyt összeget erre a célra kívánja fordítani a Képviselõ-testület.

A járdabontási munkálatokat végzõ eldöntheti, hogy a meghatározott díjat fizeti-e be vagy ehelyett a felbontott járdaszakaszt viacolor burkolattal látja-e el.

Az útfelbontáshoz szükséges közútkezelõi hozzájárulás megadásának feltétele a rendelet mellékletét képezõ táblázatban meghatározott díj megfizetése vagy az ehelyett választható viacoloros helyreállítás. Ez utóbbi esetben az Önkormányzat megspórolja az érintett területre vonatkozó építési engedélyezési, pályáztatási eljárásokat, így pluszfeladatok elvégzése alól mentesül úgy, hogy közben ebbõl a lakosság élvez elõnyöket.

Felhívom a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a 3/1991. (IV. 23.) Kt. számú önkormányzati rendelet alapján közterületen, illetve ingatlanok közös használatú területein (például folyosón, udvaron) kutyát csak szájkosárral, oltási bilétával, pórázon lehet vezetni. Több tulajdonossal rendelkezõ ingatlan közös területein a kutyát vagy megkötve, vagy zárt helyen (például kennelben) kell tartani. Ezen elõírások megszegõivel szemben 10.000,- Ft-ig terjedõ helyszíni bírság, 30.000,- Ft-ig terjedõ pénzbírság, illetve 5.000-150.000,- Ft-ig terjedõ állatvédelmi bírság kiszabására van lehetõség. Kérek mindenkit az elõírások maradéktalan betartására.

November 24-tõl új helyen, a Béke utca és az Akácfa köz sarkán, a Városgondnokság volt épületében, változatlan nyitva tartással várja ügyfeleit a Pilisvörösvári Okmányiroda.

A Képviselõ-testület augusztus 14-i ülésén határozott az Okmányiroda átköltöztetésérõl a Városgondnokság megszûnése miatt megüresedõ épületbe. A képviselõk szeptember 11-i határozatukkal 9,5 millió forint összegû költségvetési fedezetet biztosítottak az épület átalakítására. A kivitelezéssel a Heer és Társa Bt.-t bízták meg.

November elejére az építõk elkészültek a munkával, és megkezdõdhetett a költözködés. Emiatt 2003. november 13. és 21. között az ügyfélfogadás szünetelt.

Az új helyen az eddiginél lényegesen kulturáltabb körülmények között fogadhatja ügyfeleit az iroda, ugyanakkor forgalma ezentúl nem terheli meg a Városházát és a szûk Bajcsy-Zsilinszky teret.

Alapterületben is nagyobb az újonnan kialakított ügyfélfogadó helyiség a réginél, de adottságainál fogva szükség esetén az épület több irányban is bõvíthetõ.

Jövõre például az eddigi szolgáltatások kiegészülnek a rokkantak parkolási igazolványainak kiadásával. (Az akadálymentes közlekedés szerencsére már most megoldott az irodán. Az egyik mellékhelyiség kialakításakor is gondoltak mozgásukban korlátozott embertársainkra.)

A korábbi, levegõtlen, sötét folyosónál lényegesen kulturáltabb az ügyfélváró helyisége, igaz, nem túl nagy, ezért ha az Önkormányzat anyagi lehetõségei megengedik, a késõbbiek során érdemes lenne kibõvíteni.

Parkolási gondok viszont ezentúl egyáltalán nem lesznek, hiszen az épület körül jókora szabad terület van, az autósoknak nem kell már az irodától távol leállítani az autójukat.

Hétfõ: 13.30-17.00 óráig
Kedd: 8.30-11.30 óráig
Szerda: 9.00-11.30 és 13.00-16.00 óráig
Péntek: 8.30-11.30 óráig

Gazdálkodj okosan!
Önállóan vagy részben önállóan: „az itt a kérdés”

Három egymást követõ ülésen is napirendre tûzte a Képviselõ-testület önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeinek részben önálló gazdálkodásúvá alakítását. Az október 30-i és a november 13-i ülésen szavaztak is róla a képviselõk, mindkét alkalommal elutasítva a gazdasági átszervezést.

A téma nem új keletû: évek óta foglalkoztatja a város vezetését. A korábbi Képviselõ-testület 1998-ban egyszer már döntött arról, hogy intézményeit részben önálló gazdálkodásúvá teszi, ez azonban – egy újabb határozatot követõen – csak a Napos Oldal Szociális Központ, a Közösségi Ház és a Városgondnokság esetében valósult meg. A 2000. évi költségvetési rendeletében a képviselõk megerõsítették az intézmények átszervezésére vonatkozó korábbi döntésüket, a ciklus végéig azonban már nem került napirendre a téma, így azt az újonnan megalakult Képviselõ-testület örökölte meg.

A témával annál is inkább foglalkozniuk kellett a képviselõknek, mivel az Önkormányzat önálló gazdálkodású intézményeinek (óvodák, iskolák, Szakorvosi Rendelõintézet) túlnyomó többségében a gazdálkodási feladatok törvényes mûködéséhez szükséges személyi feltételek nincsenek maradéktalanul biztosítva. A 217/1998. (XII. 30.) számú kormányrendelet elõírja ugyanis, hogy egy gazdasági szervezet jogszerû mûködéséhez legalább három fõvel mûködõ gazdasági irodára van szükség, a gazdasági vezetõnek pedig szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel vagy bármely felsõfokú végzettséggel és mérlegképes könyvelõi képesítéssel kell rendelkeznie. A Polgármesteri Hivatal adatai szerint ezeknek a feltételeknek a testületi ülés idõpontjában csak két intézmény felelt meg. A kormányrendeletben megszabott türelmi idõ ez év július 1-jén lejárt, az Önkormányzat tehát mulasztásos törvénysértést követ el a korábbi állapot fenntartásával.

A gazdasági összevonás megoldást jelentene erre. A sok kicsi, a jogszabályi feltételeket nem, vagy csak részben biztosító gazdasági egység helyett egy központi gazdasági iroda jönne létre a Polgármesteri Hivatalban – az intézményektõl átvett megfelelõ képesítésû szakemberekkel. Az összevonás következtében 6 státusz válna feleslegessé. Az Önkormányzat ezen éves szinten 16 millió forintot takaríthatna meg és – kimondva kimondatlanul – jobban ellenõrizni tudná az intézmények mûködését. (Volt már rá példa a korábbi ciklusokban, hogy egy igazgató saját szakállára, az Önkormányzat jóváhagyása és építési engedély nélkül kezdett épület-átalakításba.) Jegyezzük meg: a gazdasági összevonás ugyanakkor egyáltalán nem csorbítaná az intézmények szakmai önállóságát.

A képviselõ-testületi üléseken, illetve az azokat megelõzõ egyeztetéseken az intézmények vezetõi az elõbb leírtak ellenében meggyõzõen érveltek a gazdasági önállóság mellett, hangsúlyozva, hogy jó gazda módjára, igazán takarékosan csak így lehet gazdálkodni. Szerintük egy központi szervezet nem tud anynyi gondot, figyelmet fordítani egy-egy probléma kezelésére, és nem tud olyan gyorsan, rugalmasan intézkedni, mint az intézmény saját gazdasági vezetése. Csak házon belül tudnak igazán okosan, körültekintõen gazdálkodni a pénzükkel…

A Képviselõ-testület már a kezdet kezdetén megosztott volt a kérdésben. Az elsõ szavazáson nyolcan szavaztak a gazdasági összevonás mellett. (A határozat elfogadásához 10 szavazat kellett volna.) A nemmel szavazó vagy tartózkodó képviselõk aggályaikat fejezték ki a napirendi pont elõkészítettségével, a dolgozók elbocsátásával, az új rendszer mûködõképességével kapcsolatban. Volt, aki a tanácsi rendszerben mûködõ GESZ felélesztését vélte a dologban, visszalépésként értékelve az átszervezési törekvéseket. A második szavazáson azután világossá vált, hogy az intézmények gazdasági összevonását a képviselõk többsége egyelõre nem támogatja. Az igennel szavazó képviselõk száma ugyanis 5-re apadt. (Hogy egy újabb szavazás mit hozna, azt nem lehet megjósolni.)

Intézményeink többsége tehát továbbra is önálló gazdálkodó maradt. De a probléma is megmaradt: a törvénytelen mûködés. A Képviselõ-testület kötelessége, hogy a törvényességet helyreállítsa. A labda továbbra is az õ térfelükön pattog… Csak legyen, aki lekezelje…