Vörösvári Újság Online

Szusszanva nyílik a kefires pohár, elcsavart kupakra pezseg az ásványvizes palack, jókora habot dagaszt a samponos flakonból kijövõ csodakoncentrátum, zizegve gyûrõdik a reklámszatyor. Játékos feladványokba általában mindig belekevernek egy fajtaidegen tényezõt, ebbõl a felsorolásból azonban hiányzik a kakukktojás. A közös nevezõ, a tartalmat biztosító mûanyaghordozó.

Anyagismeretben kevésbé járatos emberek számára – így nekem is – a mûanyag egy szükségszerûen megalkotott kategória, használjuk csomagolásra, tárolásra, vagy akár fizetõeszközként is, és amivel kapcsolatban sokunk érez némi belsõ lelkifurdalást, hogy mi történik ezekkel az anyagokkal, ha már nincs rájuk szükségünk.

A legegyszerûbb változat az azonnali megszabadulás leginkább mosogatóink alá elhelyezett kukaedényen keresztül.

Ámde így túl sokat kell ingázni a fizetõs szeméttároló és az otthon között.
Kínálkozik egy olyan lehetõség is, amit a fejlett ipari országokban vezettek be elõször, hogy a mûanyagot, más egyéb hasznosítható anyaggal együtt külön gyûjtik a háztartásokban, majd egy nagyobb mennyiség felhalmozása esetén, leadják egy erre a célra kialakított gyûjtõhelyen. Az sem tûnik rossz megoldásnak, hogy egyszerre három-négyféle kukatárolót helyezhetünk el a bejárati kapu mellett, csak bírjuk matricával.

Jól felépített fogyasztási szokásainknak köszönhetõen, Magyarországot is utolérte a szelektív hulladékgyûjtésnek nevezett hulladékkezelési rendszer, melynek jelentõsége jövõ év májusa után még inkább megnõ.

A Pilisvörösváron keletkezõ mûanyaghulladék sorsa, országos viszonylatban egészen jónak mondható.

Az 1995-ben alakult Holofon Rt., tinnyei telephelyén dolgozza fel az oktatási intézményeken keresztül begyûjtött lakossági mûanyagot. Az immáron nyolc éve tartó kapcsolatról kérdeztem Horváth István vezérigazgató urat, aki ismertette a kommunális mûanyag-hulladék begyûjtését és feldolgozását.

A kezdetekrõl szólva kiemelte Harmat Attiláné személyét, aki az akkor alakult céggel azonnal felvette Pilisvörösvár részérõl a kapcsolatot, és megszervezte a cég általi közvetlen begyûjtést. Rendhagyó feladatot vállalt fel ily módon a Holofon, hiszen se itthon, se máshol nem jellemzõ, hogy a feldolgozó direktben végezzen hulladékgyûjtést. A cég azóta is saját gépkocsijával hozza be a telephelyére havonkénti rendszerességgel a mûanyagot.

Horváth úr többször is hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a begyûjtött hulladék fajtái között. Amitõl leginkább szabadulni igyekeznek a háztartások, az a különbözõ méretû és anyag összetételû flakonok, holott szerinte sokkal több fólia keletkezik, csak a kezelésük tûnik egyszerûbbnek.

Az elsõ idõkben a cég telephelyén egy mindenevõ feldolgozóba kerültek az ömlesztve érkezett hulladékok, melyekbõl akkor is, azóta is csak már nem a Holofonnál, profilokat gyártottak, jellemzõen kerti asztalok, padok, mászókák gyártására. A Szabadság úti óvodába is elhelyeztek egy kommunális darálékból gyártott kerti mászókát. Ezekbe a profilokba mindenféle anyag belekerült, de Horváth úr szerint az igényes, az originál anyaghoz hasonló profil gyártásába nem fér bele a nagy mennyiségben behozott PET palack hulladék. Márpedig a folyamatosan megszûnõ visszaváltható üvegek helyett piacra dobott PET flakonok alkotják a beérkezõ hulladék zömét. A Pilisvörösvárról származó mûanyag alkalmankénti mennyisége mégsem éri el azt a szintet, hogy fajtára válogatva történjen a begyûjtés.

A PET palackokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az anyag olvadáspontja viszonylag magasan, 250 fok körül van, és ráadásul könnyen magába szívja a levegõ nedvességtartalmát, ugyanakkor a Holofon által leginkább feldolgozott anyagfajták – polisztirol, etilén, polipropilén – olvadáspontja 180 fok körüli. Jó minõségû, készáru gyártására alkalmas granulátumot nem célszerû a különbözõ fizikai tulajdonságú alapanyagokból elõállítani, és az alkalmazott technológia is ez utóbbi anyagok újrafeldolgozására irányul.

A minõségi gyártás szempontjából is, hulladékhasznosítási szempontból is, nagyon szerencsés beszerzése a Holofonnak, az évrõl-évre a Pepsi szigeten összegyûjtött polipropilénbõl készült mûanyagpohár bálázott hulladéka.

A PET palackok minõségi feldolgozása más mûanyagoktól elválasztva, speciális technológiával történik. Távol-keleti üzemek több ezer tonnás havonkénti mennyiséget dolgoznak fel, amihez például a magyarországi válogatott PET hulladékot is felhasználják.

A begyûjtési rendszer hatékonyabbá tételére Horváth úr véleménye szerint a feladatokat külön kell választani, a begyûjtõ cég, ez esetben nem a feldolgozó, válogatja, préseli, bálázza az egynemû anyagokat és az így nyert alapanyagot küldi nagy mennyiségben feldolgozásra tovább.

Horváth úr szerint erre a szerepre jó esélylyel pályázhatna a térségben meghatározó, amúgy is szemétszállítást végzõ vállalat, a Rumpold Kft. Országszerte akadnak erre létezõ megoldások, például Pécsett, Székesfehérvárott, ott azonban a települési önkormányzat mûködteti ezeket a jelentõs tároló és elõkészítõ-kapacitással rendelkezõ cégeket.

A hasznosítható szemétnek ára van, de a vörösvári intézmények nem közvetlenül kapnak pénzt a begyûjtött mûanyagokért, hanem alapítványaikon keresztül méltányolja õket a Holofon Rt, a tényleges súlyok alapján.

A vezérigazgató a Vörösvárról származó mûanyaghulladékról szólva kiemelte, hogy érett módon kezeli a lakosság a begyûjtést, étel- és egyéb szennyezõdésmentesek a mûanyagok és csak elvétve találkoznak veszélyes hulladék kategóriába tartozó pl. motorolaj-flakonokkal.

Végezetül fontosnak tartotta kiemelni, hogy ennek a rendszernek az egyik legfontosabb eleme a tudatos nevelõ hatás, hiszen a fogékonyságukról ismert gyerekek kényszerítik rá szüleiket, hozzátartozóikat is a szelektív gyûjtésre.

A kissé különleges vörösvári begyûjtési rendszer biztosan változni fog a jövõben, és vélhetõleg az egész városra ki fog terjedni, remélhetõleg egyre többen lesznek azok, akik vállalják azt a többletterhet, amit a háztartásban keletkezõ hasznosítható hulladékok külön kezelése jelent.

A Pilisvörösvári Környezetvédõ és Természetbarát Egyesület a TV2 Napló címû, október elsõ hetében sugárzott mûsorának kezdeményezésére – amelyben a településeket csúfító illegális szeméthegyek felszámolására indított kampányt, stábja tevõleges részvételével – örökbefogadott egy szemétdombot.

A kiválasztott területet meg kellett nevezni a TV2-ben történt bejelentkezéskor. A Szabadságliget önkormányzati területén, az Iluska forrás felé vezetõ út jobboldalán, a Szabadság utca végét lezáró sorompótól kb. 500 méterre „szépen kialakított” szemétdombot találtunk erre érdemesnek. Az itt található hatalmas „illegális szemétlerakó” iskolapéldája, mi mindent lehet az erdõszélre szállítani, hordani, hogy a gyönyörû tájat méltó módon elcsúfítsák.

A szeméthegyek eltávolításának megszervezéséhez a TV2-ben történt bejelentkezésünk után hozzá is fogtunk. Korábbi hagyományainknak megfelelõen megkerestük Rák József urat, a Rumpold Bicske Kft ügyvezetõ igazgatóját, támogassa egyesületünket konténerek biztosításával a takarítás napján. A válasza most is pozitív volt, de csak október 24-én péntekre tudtak rendelkezésünkre bocsátani a kért két több mint 30 köbméteres konténert, szállítási nehézségek miatt. Felhívást készítettünk, és a már ismert zöld színû, A4-es méretû plakátokon ismertettük az õszi nagytakarítás idõpontját és helyszínét. Sajnos az idõjárás nem volt kegyes hozzánk, ennek is tudható be, hogy kevesen jöttünk össze a takarítás napjára. Az idei elsõ hó, ha vékonyan is, de jótékonyan eltakarta a kijelölt területet.

Ennek ellenére dideregve, fázósan, vizesen a szemerkélõ hó, hódara ellenére hozzáláttunk a munkához. A Rumpold-Bicske Kft. sofõrjével csak egy konténert rakattunk le, éppen a rendkívül barátságtalan idõ miatt.

A munkában résztvevõk kedvét nem szegte a rossz idõ sem, a déli órákra színültig megtelt a hatalmas konténer. Sok pár védõkesztyû cseréjére került sor a délelõtt során, a gyors átázások miatt. A második konténer kiszállítását egy késõbbi idõpontra halasztottuk. Az elvégzett takarítási munkáról fényképeket és videofelvételt is készítetünk.

A TV2-tõl nem jöttek ki a takarítás napján. Az általunk készített videofelvételt elküldjük részükre. Arra kaptunk ígéretet, hogy egy késõbbi Aktív mûsorban lesz lehetõség rövid részlet bemutatására a felvétel minõségétõl függõen. Az illegális szemétlerakót a P.K.T.E. örökbe fogadta ugyan, de nem szeretné, ha ez az örökbefogadás örökké tartana, csak addig, ameddig nem sikerül teljesen eltüntetni. Reméljük, jövõ tavasszal meg fog valósulni, és a Föld napjára tervezett takarítást követõen e területrõl is eltûnnek a „tájidegen anyagok”. Nagyobb feladat lesz azt elérni, hogy ne ismétlõdjön meg e területen egy új szemétdomb kialakítása. Ne csak az Unióba lépjünk be 2004-ben, hanem a megtisztított, zöldellõ, tiszta levegõjû, városunkat körülölelõ gyönyörû erdõkbe is. Óvjuk, védjük a környezetet, védjük, óvjuk a természetet, mindnyájunk legnagyobb kincsét!

Több, mint 100 liter fáradt olajat öntöttek ki ismeretlen tettesek október utolsó napjaiban a Halastó Camping mögötti útra. Az olaj jelentõs részét ugyan eltávolították a tûzoltóság és a tófelügyelet emberei, de mind a mai napig nem sikerült végleges helyére szállítani a rendkívül szennyezõ anyagot. A szennyezett földterület tökéletes kitisztítását csak teljes földcserével lehetne megoldani, amit a közeljövõben bizonyosan nem fognak tudni végrehajtani az illetékesek.

Tisztelt Gépjármû-tulajdonos! Minden bizonnyal számtalan álmatlan éjszakát töltött azzal a kérdéssel, hogy hová öntse majd' 200 liter fáradt olaját. Többen osztják azt a véleményt, hogy a lehetõ legrosszabb megoldást választotta. Aláírom, némi utánjárást igényel, de bizonyosan számtalan lehetõség adódik a hasonló veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezésére. Amit Ön után összetakarítottak ugyan még mindig ott áll, két db. 60 literes hordóban a horgászházban, de valószínû ez már nem foglalkoztatja, mint ahogy az sem érdekeli, milyen következményekkel járhat jó néhány liter mérgezõ anyag kiöntése a bányatavak közvetlen közelében. Miért is törõdne vele, hiszen letudta gondját, mikor azon az éjszakán (esetleg napon?) a környék viszonylag eldugott részén, a lehetõ legdiszkrétebben, szétterítette nemkívánatos szemetét.

Mégis szeretném néhány ökológiai következményre felhívni a figyelmét, illetve ha az Ön figyelmét már nem is lehet kiérdemelni, hát azokét kérem, akik a jövõben fáradt olajuktól hasonló módon szeretnének megszabadulni.

1. pont: A bányatavak vízminõségét a velük közvetlen kapcsolatban lévõ talajvíz minõsége határozza meg. Talajvízbe szennyezõdés a földfelszínbõl kerülhet be a legkönnyebben.

2. pont: A felszínrõl bemosódó szennyezõdés, adott esetben az olaj, nagy veszélyt jelent, többek között a növényzetre gyakorolt káros hatásai miatt. Nemcsak hogy a fû nem hajt ki a következõ években azon a területen, ahol a szennyezés történt, de a fák gyökérzete sem jut megfelelõ minõségû vízhez, illetve vízben oldott tápanyagokhoz. A növényzet kipusztulása elkerülhetetlen.

3. pont: A tavakba került olaj gátolja a vízi-élõlények légzését, elzárják a vizeket a fénytõl, az alacsonyabb rendû szervezeteken bevonatokat képeznek. Az élõlények pusztulása elkerülhetetlen.

Tisztelt Gépjármû-tulajdonos! Ön is élõlény, sõt a gyermekei is azok. Ha mindenáron a saját környezetét kívánja rombolni tehet egy kísérletet: a következõ adag 200 liter fáradt olaját öntse ki saját kertjében. Két szemével követheti majd nyomon a változásokat.

A KÖTET október 16-i ülésére meghívták Kézdy Pált, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól és Rák Józsefet, a Rumpold-Bicske Kft. ügyvezetõ igazgatóját. A kistérség szorosabb és hatékonyabb együttmûködést kíván kialakítani a Nemzeti Park Igazgatósággal és a Rumpold Kft-vel a térség külterületeinek megtisztítása, és tisztántartása kérdésében. A KÖTET pályázatot nyújtott be egy ebben a témakörben megrendezendõ konferencia költségeinek elõteremtésére.

Kézdy Pál elmondta, hogy pályázaton nyert támogatás bizonyos idegenforgalmi fejlesztéseket is lehetõvé tesz a számukra, így például egy iroda megnyitását a kistérségben.

Rák József tájékoztatta a kistérség polgármestereit arról, hogy elõkészítették a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert. A projektet a Tatabányai Kht. fogja össze és szervezi. A pályázat benyújtásához szükséges 300.000 lakos már megvan, az önkormányza-tok a szándéknyilatkozataikat megküldték.

Az ülésen kiderült, hogy a kistérségben komoly problémát jelent az illegális szemétlerakók elszaporodása. Elhangzott, hogy az erdõben motorozó fiatalok is sok gondot okoznak. (Pilisszentivánon a nemzeti park együttmûködik a polgárõrséggel a védett területeken való motorozás megszüntetése érdekében). A jelenlévõk egyetértettek abban, hogy a helyzet javítása érdekében az eddiginél komolyabb sajtómunkára és tudatformálásra van szükség.