Vörösvári Újság Online

A bányatelepi kápolna épületét 1922-ben építették. Eredetileg bányászok elszállásolására használták. Ez volt a II. sz. munkásotthon (legényszállás). Csak férfiak lakták, nõtlenek, illetve olyan családfõk, akiknek a családja nem Pilisvörös-váron lakott. Az épület eredetileg a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt. tulajdona volt.

1931 januárjában hatóságilag bezárták a pilisvörösvári plébániatemplomot közveszélyes volta miatt. A helyreállítás ideje alatt nem lehetett misézni a templomban. Vasár- és ünnepnap a faluban lakó hívek számára a Templom téri leányiskola összenyitható kettõs termében volt a mise; a bányatelepi híveknek pedig a Bányaigazgatóság a ma is kápolnának használt nagytermet bocsátotta rendelkezésre istentisztelet céljára.

1931. május 31-én a bánya igazgatósága hozzájárult ahhoz, hogy a volt munkásotthon nagytermét állandó jelleggel kápolnának használják. A nagyterem mellett egy szobát utaltak ki a hitoktató számára.

A kápolnát Szent Borbála tiszteletére áldotta meg 1931. december 6-án Schwoy Lajos megyéspüspök. A kápolna fenntartására a hívek Templomfenntartó Bizottságot szerveztek.

1933-ban a nagyterem melletti folyosó egyik felébõl sekrestyét, másik felébõl elõcsarnokot alakítottak ki.
1938. május 22-én felszentelték a templomzászlót.

Ugyanebben az évben dr. Luttor Ferenc hitoktató lelkész buzgólkodásából harangot vásároltak a hívek.
1940 decemberében a bánya beszüntette a termelést. Ez a körülmény megingatta a kápolna és a bányalelkészség anyagi alapját. A Kápolnafenntartó Bizottság kérdõíveket bocsátott ki a hívek számára: ki mennyivel járulna hozzá a kápolna fenntartásához. A hívek többsége vállalta, hogy havonta hozzájárul a költségekhez.

1945-ben a bánya ingatlanai állami tulajdonba kerültek. A kápolna 1969-ben a római katolikus egyház tulajdona lett cserekártalanítás címén, a régi temetõ területének átengedése fejében.

(A Kápolnafenntartó Bizottságból 1973-ban alakult meg a bányatelepi egyházközség képviselõ-testülete.)

A kápolna 20 méter hosszú, 6,5 méter széles, belsõ magassága 4 méter. Az épület dél-nyugat felé dõl, mivel az a fele a bányamûvelés miatt megsüllyedt. Az épületet 1970-ben tatarozták, 1973-ban a kápolna korhadt fapadlóját eltávolították, és fehér márványzúzalékból készített lapokkal burkolták.

Ma az elõcsarnokban található az a hármas tagolású festmény, amely régebben a fõoltár fölött volt elhelyezve. A kép középsõ része Szent Borbála vértanút, a bányászok védõszentjét ábrázolja, fehér ruhában, piros palásttal. Baloldalt az egykori pilisvörösvári kõszénbánya Lipót-aknája látható a munkába igyekvõ bányászokkal, akik védõszentjük segítségét kérik. A jobboldali rész fejtésen dolgozó bányászokat ábrázol. A képet Molnár Géza készítette 1936-ban.

A Szent család és a Szent Anna Szûz Máriával címû festmények, valamint a Fájdalmas Szûzanya szobra a plébániatemplomból kerültek át a kápolnába.

A bányatelep vallási életében nagy szerepet játszott az ún. Szent István-terem, amely a kápolnával egy épületben volt, közvetlenül a Kápolna mellett (Budapest felé). Ez már 1930 elsõ felében kultúrterem céljait szolgálta. Színielõ-adásokat, világnézeti és hitbuzgalmi elõadásokat, egyesületi gyûléseket és szórakoztató összejöveteleket, táncmulatságokat rendeztek itt. Színpadja is volt. 1950-tõl a termet nem használta senki. 1965-tõl a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat vette használatba. A terem a rendszerváltás után sem került egyházi tulajdonba.

Az épület udvarán betonoszlopokra szerelt, fából készült nyolc méter magas harangtorony áll. A harangon a következõ felirat olvasható: „Szent István elsõ apostoli királyunk emlékére és Szent Borbála vértanú oltalmának kérésére készült a pi-lisvörösvári bányászok adományából. 1937. Húsvét ünnepe.”

2003. szeptemberében megújították a több mint nyolcvanéves épület külsejét. Az ereszt megnagyobbították, hogy az esõvíz ne folyjon rá a megdõlt falakra, új kõlábazatot kapott az épület. Kicserélték az ablakokat és a bejárati ajtót. Az épület egyik ékessége lett a fõbejárat felett elhelyezett ólomüveg ablak, amely Szent Borbálát ábrázolja. Az elõkertbe egy helyi polgár által adományozott Szent József szobor került.
A felújítást teljes egészében a hívek adományai fedezték.

1930-1931. Bokor József
1931-1936. Makk Ferenc
1936-1938. dr. Lutter Ferenc
1938-1943. ifj. Kovács Jenõ
1943-1945. id. Kovács Jenõ
1945-1948. Roderburg Ernõ
1948-1954. Fekete Béla
1954-1955. Kincses István
1955-1987. Labbant Lajos
1987-1992. Verõczei Gábor
1992-1993. Mihály Miklós

Október 15-én Piliscsabán átadták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, 140 férõhelyes, Szent Józsefrõl elnevezett leánykollégiumát. A Iosep-hinum az Isteni Megváltóról Nevezett Nõvérek Magyar Tartományának intézménye, amelyet az egykori Béri Balogh Ádám laktanya kaszárnyaépületébõl alakítottak át. A káptalanteremben megtartott avatóünnepségen dr. Takács Nándor nyugalmazott székesfehérvári megyés püspök áldotta meg az új kollégiumot. Az épület bejáratánál, az egykori laktanya falán emléktáblát helyezett el dr. Holló József Ferenc vezérõrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója.

Halottak napja van. Az elsõ,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.

Szívek, tilos a nagy világítás,
S virág sincs annyi már,
Elpazaroltuk régi ünnepen;
Egy-egy szálat visz némán, könnyesen,
Ki ma este a temetõbe' jár.
Hiába, virág sincsen annyi már.

De egy-egy szálat letenni szabad.
S hallatni tompán, fojtottan szavunk,
És aztán: kezet fogni halkan, loppal,
Egyik halott a másik halottal:
Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk.

Öt évvel ezelõtt hunyt el Teréz anya, a szegények angyala, az elesettek édesanyja. A világszerte tisztelt, szent életû szerzetest II. János Pál pápa lapzártánk után, október 19-én nyilvánítja boldoggá. Teréz anyát már életében is szentként tisztelték, õ az elsõ Nobel-békedíjas, akit boldoggá avatnak.

Teréz anya 1910. augusztus 27-én Agnese Gonxha Bojaxhi néven látta meg a napvilágot az albániai Szkopjéban. 1937-ben tesz szerzetesi fogadalmat. 1946-tól isteni sugallat hatására életét a legszegényebbek szolgálatának szenteli. 1950-ben megalakítja Kalkuttában a Szeretet Misszonáriusai rendet. 1954: megnyitja a haldoklók házát, ezt követõen a gyermekek otthonát és a leprások faluját. Késõbb világszerte több házat nyit az elesettek számára. Tevékenységéért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1985-ben felszólal az ENSZ Közgyûlésén. 1997.szeptember 5-én szívinfarktus következtében hal meg.

Hatalmunk van arra, hogy Istennel már most a paradicsomban legyünk, hogy boldogok legyünk vele, akár ebben a pillanatban is, ha úgy szeretünk, ahogy õ, ha úgy segítünk, ahogy õ, ha úgy adunk, ahogy õ, ha úgy szolgálunk, ahogy õ.

Azért van családjainkban annyi összeütközés, baj és összevisszaság, mert mindenki azt csinálja, amit akar. Fordítsunk különös gondot arra, hogy családjaink a szeretet és egység közösségében éljenek, hogy ellenálljanak minden gyûlöletnek, és elûzzük azt otthonainkból.

A szeretet otthon kezdõdik. Sok múlik azon, hogyan szeretjük egymást. Alapozzuk életünket erre a szeretetre! Terjesszük Isten szeretetének illatát, bármerre járunk is. Ne féljetek, a szeretet nem tesz rosszat - Jézus is így szeretett bennünket.

„A szeretet az egyedüli érvényes útlevél az örök életbe.” François Favreau
„Ahol szeretetet vetünk, ott öröm sarjad.” Hans Walldorf
„A szeretet mindenki számára a legszükségesebb táplálék.” Edith Piaf
„Hagyjuk a holtakra a dicsõség halhatatlanságát, de az élõknek adjuk meg a szeretet halhatatlanságát.” Rabindranath Tagore
„Igazán az bölcs, aki egyetlen szót ismer: szeretni.” Svéd Szent Brigitta
„A szeretet az egyetlen ésszerû és kielégítõ válasz az emberi létezés problémájára.” Erich Fromm
„Nem a tökéleteseknek van szükségük szeretetre, hanem azoknak, akik nem tökéletesek.” Oscar Wilde
„Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Újszövetség, Jn 13,35
„Aki szeret, soha sem téved.” Honoré de Balzac
„A szeretet az a lépcsõ, melyen – Isten hasonlatosságára – egymás felé közeledünk.” Friedrich von Schiller
„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved.” Margarete Seemann
„Egy cseppnyi õszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál.” Assisi Szent Ferenc