Vörösvári Újság Online

„Nincs meglepõbb a külsõ szemlélõ számára Németországban, mint a szakadékszerû különbség észak és dél, az osztrákok vagy a bajorok és a poroszok között. Az észak- és dél-német két egymással szöges ellentétben álló felfogást képvisel, amit jól jellemez a következõ vicc: Mi a különbség Berlin és Bécs között? Berlinben a helyzet komoly, de nem reménytelen, Bécsben a helyzet reménytelen, de nem komoly.”

A fenti sorokat egy kitûnõ amerikai gondolkodó vetette papírra, aki mellesleg ötven éven át írt hiteles és alapos elemzéseket Németországról és Oroszországról különféle újságokba. George Bailey 1920-ban született az Egyesült Államokban, de már gyermekként megismerkedett az európai, azon belül is a német kultúrával. A második világháború alatt összekötõ és hírszerzõ feladatokra képezték ki, és kiváló német, illetve orosz nyelvtudásának köszönhetõen az amerikai hadsereg egyik legkeresettebb tisztjei közé emelkedett. A háború után Németország nyugati felében élt és dolgozott. Tanúja volt a Harmadik Birodalom összeomlásának, a Nürnbergi Pernek, a berlini fal építésének. Benõsült egy korábban nagyon gazdag, hanyatlóban lévõ német családba, így még teljesebben élhette át Németország jelenét és múltját. 1982 és 1985 között a Münchenbõl sugárzó Szabadság Rádiónak (a Szabad Európa Rádió testvér intézményének) volt az igazgatója, azóta is Münchenben él.

A könyv szerzõje tehát nemcsak hogy jól ismeri, hanem át is éli a német valóságot. Mégis, bizonyos távolságtartással szemléli az eseményeket, hiszen – mint ahogy ez a mûbõl is kiderül – szívében mindig amerikai maradt. Ez az amerikaisága segítette õt abban, hogy észrevegye a történelmi események mellett azt is, amit a német, vagy európai történészek figyelmen kívül hagytak.

Legjobb példa erre – és ezt más elemzõk is kiemeltek a könyvben – az SS-tisztekrõl alkotott véleménye. Sajátos nézete szerint ennek az elit alakulatnak a vezetõi, a pártfunkcionáriusoktól eltérõen, nem voltak kifejezetten antiszemiták, sõt zsidó-szimpatizánsok is elõfordultak soraikban. Himmler pedig azért választotta a koncentrációs táborok gyilkos gázait a deportáltak kiirtására, mert – Bailey nézete szerint – humánusabb megoldást keresett, mint a bolsevikok.

Bailey mûvében valójában nem is a rögzített események az érdekesek, hiszen azokat bármikor, bármelyik történelemkönyvbõl elolvashatjuk. Ennél õ sokkal mélyebbre ás, megpróbálja megérteni és elmondani az események társadalmi, ideológiai, sõt kulturális hátterét, azok elõzményeit és következményeit. A könyv egy hosszú-hosszú monológ a németekrõl, a németekért és a róluk kialakult elõítéletek eloszlatásáért, mindeközben persze saját életét is elmeséli, csak úgy, mellékesen, Hrabal-i módra. Mérhetetlen ismeretanyagot sorakoztat fel, mindezt kellemes, gördülékeny stílusban. Az olvasás akkor sem esik az ember nehezére, ha fáradtan ül le este a könyvhöz. Anekdotázó hajlamának köszönhetõen észrevétlenül szerezhetünk újabb és újabb ismeretanyagot a 20. századi német történelemrõl.

Persze nem garantálom, hogy a könyv végigolvasásával bárki kijelentheti; igen, most már tudom, mi az a német! Ezt talán, még maga az érintett nép sem tudja. De egy kívülálló véleménye, aki ráadásul furcsa módon szeretett meg egy nemzetet, egy országot, mindig hízelgõ és elgondolkoztató. (Zárójelben jegyzem meg, hogy Bailey a magyarokról is írt egy opust „Gulyás szigetvilág” címmel, melynek ugyan a kézirata elveszett, így sose jelenhetett meg a könyv, de a rólunk tett megjegyzéseibõl, sõt az 1956-ról szóló teljes fejezetbõl arra következtethetünk, hogy nem feltétlenül csak a rossz oldalunkról ismert meg minket.)

Hogy mennyire hiteles a kép, amit a németekrõl festett, azt döntse el ki-ki magában. Mindenesetre egy hivatásos szakértõvel állunk szemben, aki saját élményeibõl építette fel elméleteit. Nehéz lenne vele vitatkozni.

04-én 14 órakor klasszikusbalett-oktatás indul a Közösségi Házban (6 éves kortól)
08-tól 11-ig „Pilisvörösvári Nemzetiségi Napok”:
08-án 9 órától a Német Nemzetiségi Gimnáziumban: V. Regionális német színházi nap
09-én 15 órakor: a Közösségi Ház színháztermében: népviseleti bemutató, nemzetiségi mûsor, német táncház
I. emelet: kézmûves-foglalkozások és kiállítás
10-én 14 órakor: német nyelvû regionális vers-, próza és énekverseny
16 órakor: Valéria Koch-est, Frank Ildikó és Hadzsikosztava Gabriella, a Szekszárdi Német Színház színészei közremûködésével
11-én: óvodák, iskolák Márton napi lampionos felvonulása

11-én 17 órakor: NOE összejövetele: üvegfestés, ajándékkészítés
11-én 17 órakor: Nyugdíjasok évzárója a Közösségi Házban
18-án 10 órakor: Mesejáték a Közösségi Házban
22-én 20 órakor: Erzsébet–Katalin-bál a Közösségi Házban. Zene: Grátisz
25-én 17 órakor: Asztali díszek, adventi koszorú készítése a NOE szervezésében a Közösségi Házban
27-én „Magyar próza” – vetélkedõ a Napos Oldal Szociális Központban.
28-án 16 órakor: Adventváró kreatív délután a Közösségi Házban
28-án 18,30-kor: Premier klarinét és szaxofonkvartett a Zeneiskolában

November 22. (19 óra) Pomáz – Mûvelõdési ház
Táncház az Ökrös Együttessel.
November 9. Szentendre – Skanzen
Márton napi vígasságok - évadzáró
„Áprilisban kinyitottuk, most a hideg elõtt becsukjuk a kapukat. Látogatóinktól telet idézõ vidám társas munkákkal, sültalmával, libaságokkal és újborral búcsúzunk a jövõ tavaszi találkozásig.”
November 23. Leányvári Búcsú

- am 08. November (Samstag) um 09 Uhr im Deutschen Wirtschaftsgymnasium: 5. Regionaler Deutscher Theatertag
- am 09. November (Sonntag) um 15 Uhr im Kulturhaus:
Trachtenschau, Nationalitätenprogramm, Tanzhaus, Hand-werkstätigkeiten, Ausstellung
- am 10. November (Montag) um 14 Uhr im Kulturhaus:
Deutscher Regionaler Rezitationswettbewerb und Sänger-wettstreit
um 16 Uhr: Valeria Koch-Abend
Mitwirkenden: Ildikó Frank und Gabriella Hadzsikosztava, Schauspielerinnen der Deutschen Bühne
- am 11. November (Dienstag): Martinstag – Festzug der Kindergarten und Schulen