
Mit kell tudni az EU-ról?
Szabványok
ISO 9000. Bizonyára sokan találkoztak már
evvel a fura jelöléssel. Egyre több vállalkozás
tünteti fel ezt a három betût s utána valamilyen
számsorozatot. Hirdetésekben, teherautók hátulján,
csomagolásokon is találkozhatunk vele, de mit is jelent
valójában?
Az ISO a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet
takarja, a jel tehát valamilyen szabványrendszer alkalmazását
mutatja. S miért van egyre több helyen feltüntetve?
Mert alkalmazása nem kötelezõ, de célszerû,
így bizalmi index növelõ hatása lehet alkalmazásának
feltüntetése. (A szabványrendszer kidolgozása
és alkalmazása nem tévesztendõ össze
a fogyasztóvédelmi elõírásokkal,
amelyeket kötelezõ betartani. Az a cég, amelyik történetesen
nem alkalmazza a nemzetközi szabványokat, még gyárthat
kiváló minõségû és környezetbarát
termékeket.)

A szabványok olyan részletesen kidolgozott
dokumentumok, melyek alkalmazásával a lehetõ legjobb
minõség érhetõ el a lehetõ legolcsóbban.
A szabványosítás tárgyai lehetnek ennek
megfelelõen a termékekre vonatkozó mûszaki,
minõsítési stb. elõírások,
minek következtében a termékek rendeltetésszerûen
használhatók lesznek, a minõségük megfelelõ
lesz. A szabványok olyan elemeket is tartalmaznak, mely a gyártást
teszik egyszerûbbé, hatékonyabbá. Külön
figyelmet fordítanak a munkavédelemre is. Az ISO szabványok
közül a 9000-resek vonatkoznak az imént említett,
minõségügyi rendszerekre. Az ISO 9001 például
az eredményességre összpontosít, míg
a hatékonyság növelésében az ISO 9004
nyújt segítséget. A 9000-res sorozat alapját
egyébként az amerikai hadseregben alkalmazott kötelezõ
rendszer képezte, amit szinte változatlanul vett át
a NATO, majd a Brit Szabványügyi Intézet alkalmazta
civil minõségirányítás elveként.
Végül 1987-ben jelent meg ISO 9000 néven. A kamionok
hátulján is látható ISO 14000-res sorozat
a környezetvédelemre vonatkozó szabványok
rendszere.
A szabványoknak van nemzeti és nemzetközi
szintje (utóbbin belül léteznek világ- és
regionális szabványok). A nemzetit az adott ország
szervezete, nálunk a Magyar Szabványügyi Testület
alkotja meg vagy fogadja el, majd teszi hozzáférhetõvé
a nyilvánosság számára, míg a nemzetközivel
értelemszerûen nemzetközi szervezetek teszik ugyanezt.
Annak érdekében, hogy az egyes nemzeti szabványok
ne legyenek ellentétben egymással, az úgynevezett
Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) az egységes
minõségi szint fenntartása érdekében
a meglevõ nemzeti szabványokat hangolja össze.
A nemzeti szabványrendszer igazítása
a nemzetközihez nemcsak azt a célt szolgálja, hogy
ne alakuljon ki káosz a megszámlálhatatlan szabvány
miatt. A speciális nemzeti rendelkezések ugyanis akár
hátrányba is hozhatják a hazai gyártókat,
termelõket a többiekkel szemben. A termék összetételét
szabályozó nemzeti rendszer ugyanis nem vonatkozik a más
országbeli árura. Könnyen elõfordulhat, hogy
ez esetben olcsóbban, egyszerûbben állíthatja
elõ egy külföldi székhelyû társaság
ugyanazt az árut, aminek gyártására szigorú
szabályok vonatkoznak.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha nem kötelezõ
a szabványok betartása, akkor ugyan minek törné
magát bárki is, hogy alkalmazza azokat. A cégeknek
rá kell jönniük, hogy önnön jól felfogott
érdekük alkalmazni azokat. Mivel a piacgazdaságban
túlkínálat tapasztalható, a gyártók
között minõségi verseny alakult ki. Az a cég,
aki nem képes hatékonyan mûködni, minõségi
árut létre hozni, könnyen hátrányba
kerülhet. Egyebek mellett – hogy egy triviális példával
éljek –, ha a különféle cégek egyazon
szabvány alapján gyártják termékeiket,
nem fordulhat elõ, hogy valamilyen mûszaki berendezés
csavarját képtelenek vagyunk kicsavarni, mert nem létezik
olyan kulcs, amivel meg lehetne azt fogni. Ugyanakkor a vállalkozások
egymás közötti szerzõdéseiben egyértelmûvé
válik a minõségi és egyéb követelmény.
Szabó Emese
IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata
e-mail
Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail