 |
Mit kell tudni az EU-ról?Szabványok
ISO 9000. Bizonyára sokan találkoztak már evvel a fura jelöléssel. Egyre több vállalkozás tünteti fel ezt a három betût s utána valamilyen számsorozatot. Hirdetésekben, teherautók hátulján, csomagolásokon is találkozhatunk vele, de mit is jelent valójában?
Az ISO a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet takarja, a jel tehát valamilyen szabványrendszer alkalmazását mutatja. S miért van egyre több helyen feltüntetve? Mert alkalmazása nem kötelezõ, de célszerû, így bizalmi index növelõ hatása lehet alkalmazásának feltüntetése. (A szabványrendszer kidolgozása és alkalmazása nem tévesztendõ össze a fogyasztóvédelmi elõírásokkal, amelyeket kötelezõ betartani. Az a cég, amelyik történetesen nem alkalmazza a nemzetközi szabványokat, még gyárthat kiváló minõségû és környezetbarát termékeket.)
A szabványok olyan részletesen kidolgozott dokumentumok, melyek alkalmazásával a lehetõ legjobb minõség érhetõ el a lehetõ legolcsóbban. A szabványosítás tárgyai lehetnek ennek megfelelõen a termékekre vonatkozó mûszaki, minõsítési stb. elõírások, minek következtében a termékek rendeltetésszerûen használhatók lesznek, a minõségük megfelelõ lesz. A szabványok olyan elemeket is tartalmaznak, mely a gyártást teszik egyszerûbbé, hatékonyabbá. Külön figyelmet fordítanak a munkavédelemre is. Az ISO szabványok közül a 9000-resek vonatkoznak az imént említett, minõségügyi rendszerekre. Az ISO 9001 például az eredményességre összpontosít, míg a hatékonyság növelésében az ISO 9004 nyújt segítséget. A 9000-res sorozat alapját egyébként az amerikai hadseregben alkalmazott kötelezõ rendszer képezte, amit szinte változatlanul vett át a NATO, majd a Brit Szabványügyi Intézet alkalmazta civil minõségirányítás elveként. Végül 1987-ben jelent meg ISO 9000 néven. A kamionok hátulján is látható ISO 14000-res sorozat a környezetvédelemre vonatkozó szabványok rendszere.
A szabványoknak van nemzeti és nemzetközi szintje (utóbbin belül léteznek világ- és regionális szabványok). A nemzetit az adott ország szervezete, nálunk a Magyar Szabványügyi Testület alkotja meg vagy fogadja el, majd teszi hozzáférhetõvé a nyilvánosság számára, míg a nemzetközivel értelemszerûen nemzetközi szervezetek teszik ugyanezt. Annak érdekében, hogy az egyes nemzeti szabványok ne legyenek ellentétben egymással, az úgynevezett Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) az egységes minõségi szint fenntartása érdekében a meglevõ nemzeti szabványokat hangolja össze.
A nemzeti szabványrendszer igazítása a nemzetközihez nemcsak azt a célt szolgálja, hogy ne alakuljon ki káosz a megszámlálhatatlan szabvány miatt. A speciális nemzeti rendelkezések ugyanis akár hátrányba is hozhatják a hazai gyártókat, termelõket a többiekkel szemben. A termék összetételét szabályozó nemzeti rendszer ugyanis nem vonatkozik a más országbeli árura. Könnyen elõfordulhat, hogy ez esetben olcsóbban, egyszerûbben állíthatja elõ egy külföldi székhelyû társaság ugyanazt az árut, aminek gyártására szigorú szabályok vonatkoznak.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha nem kötelezõ a szabványok betartása, akkor ugyan minek törné magát bárki is, hogy alkalmazza azokat. A cégeknek rá kell jönniük, hogy önnön jól felfogott érdekük alkalmazni azokat. Mivel a piacgazdaságban túlkínálat tapasztalható, a gyártók között minõségi verseny alakult ki. Az a cég, aki nem képes hatékonyan mûködni, minõségi árut létre hozni, könnyen hátrányba kerülhet. Egyebek mellett – hogy egy triviális példával éljek –, ha a különféle cégek egyazon szabvány alapján gyártják termékeiket, nem fordulhat elõ, hogy valamilyen mûszaki berendezés csavarját képtelenek vagyunk kicsavarni, mert nem létezik olyan kulcs, amivel meg lehetne azt fogni. Ugyanakkor a vállalkozások egymás közötti szerzõdéseiben egyértelmûvé válik a minõségi és egyéb követelmény.
Szabó Emese
