Vörösvári Újság Online

A táplálkozásnak igen jelentõs egészségvédõ szerepe van. A statisztikák szerint korunk megbetegedéseinek mintegy 30-50 %-a viszszaszorítható volna helyes étrenddel. De mit is nevezünk helyes étrendnek és mindenekelõtt mit is jelent egyáltalán ez a szó: „élelmiszer”?

Élelmiszernek nevezünk minden olyan növényi, állati és ásványi eredetû anyagot, amely nyers vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Az egészségvédõ élelmiszer a „fogyaszthatóságon” túl optimális tápanyag-összetételt, könnyebb emészthetõséget, hatékony felszívódást és beépülést, valamint a kiválasztó szervek tehermentesítését is jelenti egyben. A helyes táplálkozás hatékonyabbá teszi a mentális funkciókat: segíti a jó felfogó- és döntésképesség, illetve a memória megtartását, mindeközben megfelelõ közérzetet, frissességet, „jó életérzést” is kölcsönöz a szervezetnek.

Sajnos nem minden élelmiszer felel meg az elõbb felsorolt kívánalmaknak, ezért is kell elkülönítenünk az ún. egészségvédõ élelmiszerek csoportját az emberi fogyasztásra alkalmasnak minõsülõ „élelmiszerektõl”.

A helyes étrend az egészségvédõ élelmiszerek megfelelõ párosításából tevõdik össze. Az egészségvédõ táplálkozás pedig a helyes étrendet és a megfelelõ étkezési szokásokat fogja egybe. Ez utóbbi az étkezések rendszerességét, idejét és módját, az elfogyasztott étel mennyiségét, a rágás milyenségét vagy éppen az evés közbeni lelkiállapotot jelenti. Mivel mindezen tényezõk domináns szerepet kapnak egészségünk szempontjából, érdemes átgondolni a legfontosabb és legalapvetõbb táplálkozási elveket.

Étkezzünk minél változatosabban, vagyis minél többféle nyersanyagból állítsuk össze étrendünket. Legyünk nyitottak az újabb ötletekre is, ne kötõdjünk megszokásokhoz, tradíciókhoz, hiszen ezen a területen a fejlõdés alapja az újabb dolgok iránti fogékonyság. Ne legyenek elõítéleteink az újdonságokkal kapcsolatban, ha még nem is kóstoltuk azokat.
Kerüljük a zsíros, nehéz ételeket, használjunk inkább növényi olajat. Bár ez utóbbi javaslat sokszor kerül elõ, mégis a hazai – fõként vidéki – lakosság még mindig 30-50 %-ban sertészsírt és libazsírt fogyaszt. Legjobb a hidegen sajtolt olaj, ezen belül is az olívaolaj. Az ételeket csak kevés sóval ízesítsük. Az élelmiszerekben „rejtett” só is található, amely hozzáadódik a napi sóbevitelünkhöz (pl.: kenyerek, péksütemények, tésztafélék, savanyúságok stb.). A megengedett napi 5 gramm (1 teáskanál) konyhasó helyett nem egyszer ennek 2-3-szorosát is elfogyasztjuk, amely számos keringési és vízháztartásbeli probléma alapja lehet.

A rendszeres édességfogyasztást a szakemberek nem javasolják a cukor káros hatásai miatt. Egyrészt le kell csökkentenünk a hozzáadott cukor mennyiségét, másrészt természetes helyettesítõket érdemes beiktatni. Ilyenek az édesebb gyümölcsök (banán), aszalványok (mazsola, füge, datolya) és a méz. A természetes édességek reggelibe való beépítése némileg visszaszorítja az édességek kívánását a nap folyamán.

A nyers gyümölcsök és zöldségfélék kiemelt szerepet kapnak az étrendben. Vitamin- és ásványianyag-tartalmuk segíti a szervezet és a szellemi mûködés regenerációját. Betegségmegelõzõ szerepük részben az antioxidánsok (C-vitamin) és színanyagok hatásaival magyarázható. A barnakenyér és gabonapelyhek szintén a javaslatok között szerepelnek értékes B-vitamin és rosttartalmuk miatt. A barnarizs köretként való alkalmazása az elõbbiekhez hasonlóan jótékony hatású.

A rendszeresen, hasonló idõközökben történõ étkezés során a szervezet elõre fel tud készülni a következõ táplálkozási periódusra. Aki meghatározott, elõre tervezett idõszakokban eszik, érezni fogja az adott idõpont elérkeztével a szervezet „készenléti jelzéseit” (éhségérzet). A rendszertelenség egy ideig csak átmeneti, késõbb maradandó emésztõszervi és egyéb károsodáshoz vezethet. A véletlenszerû étkezési ritmus az emésztõnedvek összetéte-lének megváltozását és a vércukorszint gyakori ingadozását eredményezi. Az ilyen életvitel sajnos leépíti a szervezetet, és egy idõ után a precíz, rendszerességre alkotott emberi szervezet többé nem képes tolerálni a kilengéseket (gyomor- és bélbántalmak, keringési zavarok, stb.). A szomorú következmények megfigyelhetõek a több mûszakos vagy rugalmas munkarendet követõ embereknél.

Az étkezések számát illetõen a napi 3 étkezés javasolható, amely – ha az összetétel és a mennyiség is optimális – kielégíti a szükségleteket. Az étkezések között 4-6 órás szüneteket érdemes tartani, hogy a gyomor elvégezhesse munkáját. Optimális esetben a reggeli a legnagyobb mennyiségû, fõként szénhidrátot (gabonák, aszalványok, méz), vitamint, ásványi anyagot (gyümölcs- vagy zöldségfélék), kevés zsiradékot (olajos magvak) és bõséges folyadékot tartalmaz, ez utóbbit étkezés elõtt (felkelés után) javasolják. Reggel a szervezetnek e tápanyagokra van leginkább szüksége. Az ebéd fehérjében és zsiradékban gazdagabb fõtt ételeket tartalmazzon, nyers zöldségsalátával kiegészítve. A vacsora többnyire könnyen emészthetõ, nem megterhelõ étkezést jelent: pirítós, zsírszegény termékek, fõzelékfélék, joghurt, gyümölcsök. A folyadék fogyasztását az étkezések közötti órákban érdemes beiktatni, ez napi 6-8 pohár víz bevitelét jelenti.

Fontos még, hogy mindig együnk nyugodtan, kényelmes körülmények között, nem kapkodva, hiszen ilyenkor az emésztés is hatékonyabb. Végül érdemes kiemelni, hogy az egészségvédõ táplálkozás a szeszes italok és serkentõ hatású élvezeti szerek háttérbe szorítását, ill. kiiktatását is elérendõ célként jeleníti meg.

Tisztelt Pilisvörösvári Lakosok!
Tisztelettel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) Családsegítõ Szolgálata és Gyermekjóléti Szolgálata nyitvatartási ideje hétfõtõl péntekig de. 8 órától du. 16 óráig tart.

A Családsegítõ Szolgálat tanácsot ad, segítséget nyújt:
– a családban elõforduló problémák, konfliktusok megoldásához,
– nehéz anyagi helyzetben lévõ családok hivatalos ügyeinek intézéséhez,
– ingyenes pszichológiai, jogi tanácsadás, pár- és családterápia igénybevételéhez,
– válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás nehézségeinek feloldásához,
– a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését veszélyeztetõ tényezõk, gyermeknevelési gondok megszüntetéséhez,
– alkohollal és droggal kapcsolatos problémák kezeléséhez,
– egyének és családok szociális, mentális, életvezetési nehézségeinek megoldásához.

A Családsegítõ szolgálat a nyitva tartás ideje alatt mindenki számára elérhetõ információs és tanácsadó szolgáltatást biztosít. Tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. Segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében.

A Gyermekjóléti Szolgálat figyelemmel kíséri a gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét. Segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. A gyermekek családban történõ nevelésének elõsegítése érdekében az iskolai szünidõben szabadidõs programokat szervez, az iskolai szorgalmi idõben gyermekklubot mûködtet.

Sajtosi János szolgálatvezetõ
Családsegítõ Szolgálat
Varga András szolgálatvezetõ
Gyermekjóléti Szolgálat