Vörösvári Újság Online

1934.
Jan. 12. Dr. Szentiváni Róbert adm. Szegedre ment teológiai tanárnak, s helyébe Ohmüllner Mártont, v. vértesacsai plébánost nevezte ki a püspök plébánosnak. A távozó plébános nagy érdeme a plébániaépület és a templom stílusos restaurálása.

Máj. 6. Serédi hercegprímás megáldja az Oltáregylet és a polgári iskola zászlaját. Az ünnepségen Hóman Bálint vall. és közokt. miniszter is megjelent.

1935.
Márc. 31. Országgyûlési választás. A pilis-vörösvári kerületben a Nemzeti Egység Párt hivatalos jelöltje: Dr. Baross Endre lett megválasztva. Baross Endre dr. kapott Pilisvörös-várott 1793, Abt Albin legitimista 619 s Decker 9 szavazatot.

Június 10-én Budafokon a IV. egyházmegyei éneknap volt. A pilisvörösvári vegyes kar (egyházi) is szerepelt Vas Márton kántor vezetésével, nagyon nagy sikerrel. A budafoki vegyes karral együtt elsõ helyen végeztek. Szép ezüstserleget hoztak.

1936.
Egyházmegyei Éneknapon Vas Márton kántor urunk vezetésével résztvevõ vegyes kar elhozta a legértékesebb és elsõ díjat, Püspök Atyánk gyönyörû ezüst serlegét.

1938.
Máj. 31. Az aranyvonat átvonult községünkön. A Szent Jobb 3-4 percet itt idõzött az állomáson. A hívek processzióval vonultak ki az állomásra.

Szept. 25. Hazafias ünnepség a Templom téren a Felvidék visszacsatolásáért. Az ünnepi szónoklatot a plébános tartotta.

Szept. 25. A Kath. Polg. Körben légvédelmi elõadást tartott Kovács László gyógyszerész.

Nov. 13. Hazafias ünnepély a Templom téren, melyet hálaadás elõzött meg a plébániatemplomban, ünnepi nagymise keretében a Felvidék visszacsatolása miatt. Ünnepi szónok a plébános volt.

Dec. 5. Az új polgári iskola épületének megáldása nagy ünnepség keretében zajlott le. Az új épületet Püspök Atya (Shvoy) áldotta meg. Ugyanezen a napon adták át díszközgyûlés keretében Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek a község díszpolgári oklevelét.

1944.
Június 15-én leszerelték és háborús célra elvitték a legnagyobb 5 és 1 q-ás harangunkat.

Márc. 19. Az egész ország, így Pilisvörös-vár is német megszállás alá került.

Márc. 31. Véget ért a tanév. Az elemi iskolákat és a polgári iskola épületét katonai célra igénybe vették.

Ápr. 3-án bombázták elõször Budapestet. Ettõl kezdve vasárnaponként a légiriadók miatt többször de. elmaradt a 3/4 10 órai vagy a 1/2 12 órai szentmise. Helyette du. tartottunk csendes szentmisét.

A búcsúnapi nagymisét és körmenetet a 10 óra tájban általában várható légiveszély miatt 8 órakor tartottuk.

Szept. hóban két heti tanítás után a iskolaépületeket SS-újoncok (legtöbbje környékbeli kényszerített) kiképzésére igénybe vették.

Okt. 14. P. Nagy Töhötöm S. J. az egyházközségi otthonban a környék papjai és világi apostolai részére elõadást tartott: „Ne meneküljünk nyugatra; maradjunk helyben!”

Dec. Az iskolák kórházjelleget öltöttek, egyre több budapesti harcokban sebesült német katonát hoztak. A halottakat egymás melletti sorokban, külön-külön sírba temették.

Dec. 24. De. 10h-i szentmisére gyülekeztek a hívek. 10 óra elõtt néhány perccel repülõgépek mélytámadással gépfegyvereztek és bombázták a falut. Egy lövedék a templom mennyezetén áthatolt, de emberbe nem talált. A Fõ utcán azonban több halott és súlyos sebesült áldozat [feküdt]. Voltak köztük néhányan, akik néhány perccel elõbb, a 9 órai szentmisén vették utoljára magukhoz az Úr Jézust. A sebesülteket nagyrészt a Vásár téri Polg. Isk. épületébe vitték, néhányat a Fõ u. 96. sz. ház pincéjébe.

Éjjel újabb bombázás. 11 órakor repülõgéprõl levetett légiakna a templom fõbejárata elõtt egy méterre becsapódott. Az ajtók apró darabokra zúzódtak, a bejárati mennyezet lezuhant, a templom fala megrepedezett, a színes ablakok összetörtek, a templom belsõ rész vakolata nagyrészt lehullott, orgona s padok súlyosan megrongálódtak. A templom ruháit s értékeit Gáger József adminisztrátor megmentette.

Dec. 25. A késõ délutáni órákban az orosz hadsereg elõõrsei elérték a falut, néhány próbabetörés után harc nélkül elfoglalták.

1945
A megszálló orosz katonaság helyi parancsnoka szorgalmazza a templom helyrehozását. Cement- és üveganyagot bocsájt rendelkezésre. A templom használhatatlan, a szentmiséket a Szent Flórián kápolnában tartottuk. Az iskolai oktatás a Szt. István utcai óvoda épületében folyt. Kevés létszámú tanulóval.

Febr. 14. Német repülõgépek bombázták a községet, fõleg a Horthy Miklós utat (ma: Dózsa György utca – a szerk. ).

Ápr. 17. d. e. 7h-kor szívroham következtében váratlanul meghalt Gáger József pilis-vörösvári plébános. Temetése ápr. 20-án volt, végezte Hufnagel Ferenc ker. esp. solymári plébános. (…) A temetésen részt vett a nagyszámú hívõkön kívül a környék papsága. (…) Ker. esp., majd az E. H. a plébánia adminisztrálásával megbízza Marlok István hitoktatót.
Máj. 31. Úrnap. A körmenet útiránya az eddigi szokástól eltérõ volt a Fõ utcai nagy orosz forgalom miatt. Útirány: Templom tér–Iskola köz–Horthy M. utca–Hõsök tere–Hóman utca–Templom köz–templom.

Az év végén jelent meg a 12.330/1945 M. E. rendelet, amely hivatkozva a potsdami értekezlet határozatára elrendeli a magyarországi német anyanyelvû lakosság Németországba (Bajorországba) való „hazatelepítését”.

A pilisvörösvári Római Katolikus Plébánián vezetett „Historia Domus” 1929 óta rögzíti az egyházközség életének legfontosabb eseményeit. A kezdetben latin nyelven, késõbb magyarul írt naplóbejegyzések idõrõl-idõre a település és az ország életében bekövetkezett változásokról, történelmi eseményekrõl is tudósítanak, így ez a kétkötetes dokumentum fontos forrásul szolgál a helytörténeti kutatók számára is. Most induló sorozatunkban fõleg a helytörténeti jellegû bejegyzések között tallózunk.