 |
Te, fiam, most, hogy megvan a jogsid, igazán elmehetnénk Schrambergbe a rokonokhoz, hogy adják vissza a teheneket s mindent, ami a jussunk – mondom huncutul Balázsnak néhány nappal az uniós csatlakozás elõtt.
– Miféle teheneket? – néz rám kérdõn kisebbik fiam, s tán azt hiszi, megzápultam…
– Hát a Christian Fetteréit, aki a mi õsapánk volt. Ez a Fetter vagy Vötter 1686 körül a császári seregekkel érkezett magyarhonba, s keményen hadakozott a török ellen. Úgy látszik, megtetszhetett neki ez az ország, de még inkább egy itteni menyecske, mert soha többé nem ment vissza a Fekete-erdõ vidékére. A harcok befejeztével családot alapított és letelepedett Vörösváron. Az elsõ telepesek egyike volt. Õ lett a falu elsõ bírója.
– De a teheneket még most sem értem – türelmetlenkedik Balázs.
– Hát az úgy volt, hogy amikor a testvérei hiába várták vissza ezt a Christiant, szétosztották egymás közt kevéske örökségét, amibõl akkoriban pont öt tehenet lehetett volna venni, s megállapodtak abban, ha esetleg mégis hazatérne az elveszett testvér, ki, amit kapott, majd visszaadja neki. No hát, ha több mint háromszáz évig senki sem kérte vissza a tehénkéket, mi majd megtesszük most…
– Aligha fogadnának tárt karokkal a schrambergiek – veti ellen a fiam belemenve a játékba –, drága jószág manapság egy EU-komform tehén. Hagyjuk azt a jussot, apám, úgyis elég fejfájást okozunk a gazdag rokonoknak, hogy ez a lapos erszényû, folyton morgolódó ország helyet kér a nagy húsosfazék mellett…
– Csak hadd fájjon a fejük – jövök indulatba –, akkor nem fájt a fejük, amikor bajban voltunk, akkor csak a hátát láttuk Európának. Európa adós nekünk, ideje törlesztenie.
– Például mit?
– Elõször is a déli harangszót. Évszáza-dokon keresztül Magyarország volt a kereszténység pajzsa. Mi fogtuk fel az oszmánok iszonyú erejû támadásait. A mi országunk pusztult bele abba, hogy Európa élhessen. Minket fûztek rabszíjra, minket hánytak kardélre, a mi földjeinket tették pusztává, hogy õk gazdagodhassanak. És a hála? Szerinted hányan tudják ma Európában, hogy miért szól a déli harangszó? Vagy hogy egyáltalán hol van Magyarország? Aztán itt van Trianon. Egyszer s mindenkorra jól kicsináltak vele minket. Azt mondják, a történelemben nincs igazságosság vagy igazságtalanság. Hát tévednek. A történelem igenis igazságtalan a kis népekkel. A nagy hal megeszi a kis halat, és kész. De hogy kétpofára zabáljon…
Ja igen, és 1956. Európa szabad népei ujjongtak, hogy végre valakik rést ütöttek a „kommunizmus acélkapuin”. De rokonszenvnél többet nem kaptunk tõlük. És a kapuk ismét bezáródtak...
Szóval, Európa sokkal tartozik nekünk. Épp ideje, hogy végre behajtsuk a jussunkat... A jussunk pedig az, hogy egy népnél sem vagyunk alábbvalók, mi magyarok s magyarországi németek s más itt élõ nemzetiségiek. A jussunk az, hogy Európa mi is vagyunk. Európa a mi vérünk, a mi lélegzetünk is.
Európa a hazánk.
Fogarasy Attila
Babits Mihály
EurópaRöpülj, lelkem, röpüld túl hazámat!
Hogy röpültem egykor! Tornyok szálltak,
Mont Blanc süllyedt, narancsfák kináltak,
láttam népet, mordat és vidámat:
így találtam nagyobbik hazámat.
Rómát fiús tisztelettel jártam,
mintha õseim várossa volna
és Avignon nevetett, mint Tolna,
vígan fürdött egyazon sugárban
és egy lélek font be néptõl népig
messze földrészt eleven hálóba:
egy lélek, egy ország végtül-végig
magát-tépõ hazám: Európa.Csokonai Vitéz Mihály
Marosvásárhelyi gondolatok
(részlet)Rajta, nemes lelkek! álljunk ki a gátra,
Már Európában csak mi vagyunk hátra,
Hívnak magok után a többi nemzetek:
„Magyarok! derék nép! mit késtek? jõjjetek!
Mit késtek? termékeny bennetek az elme,
Forr szívetekben a dicsõség szerelme,
Vitéz lángotokat jobbra fordítsátok
S a békesség édes hasznát munkáljátok.”
Hírek röviden
Új gyalogátkelõ-helyek
A képviselõ-testület egy korábbi döntése alapján hamarosan új gyalogátkelõ-helyek létesülnek városunkban. A zebrák a következõ helyeken kerülnek kialakításra: a bányatelepi buszmegállónál, a Fõ út–Széchenyi utca keresztezõdésében, a Szakorvosi Rendelõintézet elõtt és a Szabadság utca–Major utca torkolatánál. A Polgármesteri Hivatal már beszerezte az ehhez szükséges építési engedélyeket. A költségek megoszlanak: az önkormányzat biztosítja a járda rávezetését a felfestett zebrára, és gondoskodik annak megvilágításáról. A PEMÁK a sávfelfestést, az úttestbe építendõ rázó figyelemfelkeltõk elhelyezését és a zebrák táblázását biztosítja.
Szent Erzsébet utca
Az önkormányzat és a PEMÁK Kht. megállapodást kötött a Szent Erzsébet utca és a Szabadság út kezelõi és tulajdonjogának kölcsönös átadásáról. A Pemák Kht. kezdeményezi a Pest Megyei Közlekedési Felügyeletnél a Szabadság út országos közúttá és a Szent Erzsébet utca önkormányzati úttá való átminõsítését. A képviselõ-testület döntése értelmében hamarosan megkezdõdhet az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe átkerülõ Szent Erzsébet utca szakaszosan történõ felújítása. (További részletek a polgármester asszonnyal készült interjúban – a szerk.)
Csatornadíj – nyári locsolási kedvezménnyel
A Képviselõ-testület döntése értelmében április 1-jétõl 142 Ft + áfa díjat kell fizetni a szennyvízcsatorna használata után Vörös-váron. Igény esetén a május 1. és szeptember 30. közti idõszakra locsolási kedvezmény érvényesíthetõ, melynek mértéke a vízfogyasztás 10%-a. A locsolási kedvezményt külön kérelmezni kell. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Polgármesteri Hivatalban lehet majd beszerezni.
Kilakoltatás
Elképzelhetõ, hogy Vörösváron is megtörténhetnek az elsõ kilakoltatások. Az Önkormányzat ugyanis megelégelte, hogy a tulajdonában lévõ bérlakások lakói közül többen évek óta nem fizetik a lakbért. A tartozások elérik a négymillió forintot. A Polgármesteri Hivatal fizetési felszólítást küldött ki azoknak a lakóknak, akik 300 000 Ft feletti az elmaradásuk. Azon bérlõk ellen, akik tartozásukat nem egyenlítik ki, az Önkormányzat bírósági kilakoltatást kérhet.
Ha megvette, hadd vigye?
Halmschláger Antal képviselõ, a Városfejlesztési Bizottság elnöke önkormányzati üléseken több alkalommal is felvetette már, hogy a Széchenyi utcai piacon olyan termékeket árulnak, melyekre nincs engedélyük.
Heider László jegyzõ ígéretet tett rá, hogy ellenõriztetni fogja, milyen árucikeket forgalmaznak a valójában nem piacként (nincsenek rá szakhatósági engedélyek), hanem közterületként mûködõ piacon.Erdõ helyett lakópark?
Kivágták a fákat a város határában lévõ 037-es helyrajzi számú ingatlan egy részén. Az Önkormányzat a további fakivágást azonnali hatállyal leállította. A szóbeszéd szerint a tulajdonos lakóparkot kívánt létrehozni a területen. Grószné Krupp Erzsébet polgármester határozottan cáfolta ezt a feltételezést.
Újabb bankfiók Vörösváron?
Elképzelhetõ, hogy újabb bankfiók létesül városunkban. Február végén egy országos bank képviselõi jártak Vörösváron, olyan intézményt keresve, ahol egy 100-150 m2 alapterületû helyiséget bérelhetnének bankfiók nyitása céljából. Lehetséges épületként megnézték a Közösségi Házat, a Fõ út 91. sz. alatti volt húsbolt épületét, és egyéb magáningatlanokat is megtekintettek.
