Vörösvári Újság Online

Ahogyan feltételeztük, valóban sok embert megindított a Vörösvári Újság legutóbbi számában megjelent Királyi vér címû cikkünk. Voltak olyan vörösváriak, akik dr. Opál Sándort felkeresve, személyesen is elmondták neki, milyen fontosnak és örömtelinek tartják, hogy végre a nyilvánosság elé tárta saját és családja megdöbbentõ élettörténetét. Cikkünk nyomán már egy osztrák lap is megkereste õt, beszéljen ezekrõl a hihetetlen tényekrõl. Nem csoda, hogy városunk polgármestere, Grószné Krupp Erzsébet is úgy érezte, el kell mondania az érzéseit, gondolatait ezzel kapcsolatban:

– Hátborzongató történeteket ismerhettünk meg. Olyanokat, amelyek elsõ olvasatra valóban hihetetlennek tûnnek. De ezek legalább nyilvánosságra kerültek, mindannyiunk megdöbbenésére és okulására. Örülök, hogy Opál Sándor vállalta ezt, mert az ilyen fontos dolgokról beszélni kell. És köszönöm, hogy elsõként ránk gondolt, hiszen számunkra is lényeges a múlt, a gyökerek ismerete és tisztelete. Mert hány olyan ember van, aki a sírba viszi magával a történetét, a tapasztalatát, a tudását? Ismerünk ilyen vörösvári svábokat is.

De attól tartok, nekünk még hosszú évekig is eltarthat, amíg igazán megismerjük, átéljük azokat a történeteket, amelyek az elmúlt évtizedekben annyi bajt, fájdalmat okoztak az embereknek, a kisebbségeknek.

Svábként pontosan átérzem, mit jelent az elõítélet vagy a hátrányos megkülönböztetés, és hogy néha mennyire nehéz a kisebbségi sors vállalása. Még akkor is, ha Pilisvörösvár ebbõl a szempontból a szerencsésebb települések közé tartozott az országban. De tudjuk, hogy még az 1990-es években, a balkáni háború kapcsán is milyen kellemetlen élmény volt a pécsi németség titkos megfigyelése. Nem csoda, hogy a népszámlálásokkor még ma sem mindenki vallja be származását vagy vallását. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a rendszerváltás óta nem volt még kormány, amelyik ne kért volna elnézést a hazai német kisebbségtõl az egykori kitelepítések miatt.

Számomra az a legfontosabb üzenete ezeknek a történeteknek, hogy valóban nem szabad ellentéteket szítani a nemzetiségek között. Ezek is arról gyõztek meg, hogy aki az embereket származásuk, vallásuk, tehetségük, tudásuk vagy bármi más alapján megkülönbözteti, az nem európai gondolkodású ember. A kirekesztés, az elnyomás veszélyes dolog, indokolatlan tragédiákat, fájdalmakat okozott és okozhat. De nagyon remélem, és egyben meggyõzõdésem is, hogy az Európai Uniós csatlakozás után Magyarországon ilyesmi többé már nem fordulhat elõ.

Azok közé az olvasók közé tartozom, akik iskolás korukban saját kárukon megtanulták, hogy a lényeg mindig a részletekben rejlik. Azóta mindig betartom, hogy:

– az apró betûkkel írt szöveget is el kell olvasni (pl. napjainkban a telefonhívások, SMS-ek díjai),

– sokszor a „sorok között” is tudni kell olvasni.
Ilyen szempontok szerint szoktam olvasni könyvet, újságot stb. egyaránt. Így tanulmányozom havi rendszerességgel a Vörösvári Újságot is.

Így akadt meg a szemem a februári számban – a képviselõ-testület határozatai között – azon, hogy a testület január 29-i döntése alapján „vizsgálat indult a jegyzõ ellen”. A vizsgálat lefolytatására Zbrás Pálnét bízták meg. Zárójelbe téve jelent meg, hogy: „A napirendi pont vitája során hozott határozatok több oldalas szövegét terjedelmi okok miatt nem közöljük – a szerk.” Kár érte. Kár, mert mint a késõbbi történések bizonyítják, sok mindenre magyarázatot adhatna.

A február 9-i ülésrõl szóló tájékoztatóból ugyanis már az derült ki, hogy „A képviselõ testület a Heider László jegyzõvel szemben megindított fegyelmi eljárásban a 24/2004. (I. 29.) Kt. sz. határozatban megjelölt 15 napos vizsgálati határidõt további 15 nappal meghosszabbította.”

Ezek szerint fegyelmi eljárás indult? Mi indult valójában? (Ha indult egyáltalán!)
A vizsgálat indítása és a fegyelmi eljárás indítása ugyanis nem ugyanazt jelenti!

A legutóbbi lapszám Hírek röviden rovatában arról tudósítja az olvasót, hogy „ Március 8-án a Képviselõ-testület úgy döntött, hogy megszünteti a Heider László jegyzõ ellen indított fegyelmi eljárást, és azonnali hatállyal visszahelyezi õt állásába.”

Kutatómunkám eredményeként megtudtam, hogy a testületi ülés valójában március 11-én volt. Érdekes (?), hogy az ülésen, a jelenléti ív tanúsága szerint, nem vett részt a zárt ülés napirendjének – a vizsgálóbiztosi vizsgálatról készített jelentésnek – az elõadója, a jelentés készítõje, vagyis a vizsgálóbiztos Zbrás Pálné.

És akkor nézzük, mi az, amit én kiolvastam a fentiekbõl:
Zárt üléseken hozott döntésekrõl lévén szó, (nem hozzáférhetõk sem a viták jegyzõkönyvei, sem a hozott határozatok), nem tudtam kideríteni, hogy kinek a hibájából van szó egyszer vizsgálat, másszor fegyelmi eljárás indításáról. Mivel nem ugyanazt jelentik, ha maga a testület hozott ilyen – enyhén szólva nem szakszerû, – egymással nem harmonizáló döntéseket, akkor az a testületet minõsíti. Vagy csak pongyola megfogalmazásról van szó, de az is minõsítés. Lehet az is, hogy a vizsgálat tapasztalatai alapján kellett fegyelmi eljárást indítani a február 9-i ülésen, de arról akkor külön kellett volna határozatot hozni.

– Úgy gondolom, ha egy eljárás elindítását több oldalas határozatokkal támaszt alá egy testület (lásd a fentiekben jelzett „zárójeles” szöveget), azt nem lehet csak úgy „megszüntetni”. A vizsgálat eredményét meg kell vitatni, és annak alapján eldönteni, hogy történt-e olyan vétség, amely büntetést kell vonjon maga után vagy sem. Ha a döntés vétséget állapít meg, a büntetés mértékérõl már a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell dönteni.

– A képviselõ testület egyszer mindenképpen rosszul döntött. Ha a vizsgálat megállapítása szerint az eljárás elindítása nem volt megalapozott, és ezért zárult úgy, hogy a jegyzõ nem bûnös, akkor azzal. Ha megalapozottan indult el, amit igazolt a vizsgálat is, mégis megszüntették a fegyelmi eljárást, akkor azzal.

– Nagy baj lenne – a képviselõ-testület március 11-i döntésének elõre „levajazott” voltára utalna – ha Zbrás Pálné szándékosan maradt volna távol a testületi ülésrõl, holott vizsgálóbiztosként, a napirend elõadójaként a megjelenés a minimum, ami elvárható. A jegyzõkönyv szerint viszont még csak nem is jelezte elõre távolmaradását, ami nem szokványos képviselõi magatartás, mi több, fölöttébb érdekes. (Találgatásra ad okot.)

– Pilisvörösvár lakóinak többségét érdekli, hogy mi történik városunkban. Nem mindegy, hogy valós vagy vélt vétségek miatt, megalapozottan indítottak-e vizsgálatot (?) a város jegyzõje ellen vagy sem. Nem mindegy, hogy a vizsgálati eredmények vagy – attól független – többségi döntés alapján zárult-e a jegyzõ „rehabilitálásával” a fegyelmi eljárás.
Nem kevesebbrõl van szó, mint arról, hogy egy ekkora város képviselõ- testülete tagjai, Pilisvörösvár önkormányzati képviselõi milyen érdekektõl vezérelve szoktak szavazni, dönteni. Ez közügy. Rendkívül káros, ha az információhiány bizonytalanságot, még inkább, ha bizalomvesztést eredményez.

– Rengeteg szóbeszéd kering ugyanis minderrõl városszerte: Ki mikor és miért szavazott így vagy úgy? Ki mikor és miért változtatott véleményt? Az ülésrõl távolmaradók miért nem jelentek meg? Tényleg egy hatalmi harc erõpróbája volt az egész? Az emberek találgatnak, kombinálnak. A „jól értesültek” pedig „keverik a szalámit”.

– Jó lenne ezért egy hiteles tájékoztatást adni – természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartásával – minél elõbb a lapban az egész eljárásról, annak elindításától a lezárással bezárólag. Jó lenne tudni, hogy a minket képviselõ testületi tagok valóban minket képviselnek vagy önös (párt)érdekeik alapján szavaznak hol így, hol úgy, levegõnek nézve megválasztóikat.

Elõször is szeretném megköszönni, hogy ifj. Viola János úr által írt „Levegõnek néznek?” címû olvasói levelének – a levél írójának beleegyezésével – részemre másolatban átadta, és lehetõséget biztosít a levélben felvetett kérdések, gondolatok és észrevételek megválaszolására. Bár úgy érzem, vannak a levélben olyan felvetések is, melyek a levél fõ témájához kapcsolódnak, de ezek megválaszolása másokra marad.

A 2004. január 29-i zárt ülésen 23-26/2004(I.29). Kt. sz. összesen négy határozat született.
l A jegyzõ elleni fegyelmi eljárás megindításáról. A Ktv. / A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény / 51§ (1). „A fegyelmi eljárás megindításának alapja: alapos gyanú. A gyanú – a vizsgálati eljárás során – a jelentéssel kap minõsítést”.
- A fegyelmi vizsgálóbiztos kijelölése, a fegyelmi eljárás vizsgálatának lefolytatásához.
- A jegyzõ felfüggesztése a fegyelmi vizsgálat idõtartamára.
- A felfüggesztés idõtartamára a jegyzõ feladatok ellátására megbízott jegyzõ kijelölése.
A fegyelmi eljárás 3 szakaszra bontható:
- Az eljárás megindítása.
- A vizsgálati szakasz. (Vizsgálóbiztos kijelölése – vizsgálat lezárása – vizsgálóbiztosi jelentés.)
- Döntési szakasz. (Fegyelmi Tanács tanácskozása, határozat meghozatala, és döntés.)
A 2004. február 9-i 33/2004 (II.9) Kt. sz. határozattal
- a fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálat idõtartamát 15 nappal meghosszabbította.
A határidõ meghosszabbítására – a Ktv. lehetõvé teszi, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója, jelen esetben a képviselõ-testület vizsgálati idõtartamát egy ízben legfeljebb 15 nappal a vizsgálóbiztos javaslatára meghosszabbíthatja – azért volt erre szükség, mert az államigazgatásban alkalmazott szabályozások, eljárási rendek teljesen mások, mint azok, melyeket mi nem köztisztviselõk a mindennapokban használunk. Az objektív és szabályosan lefolytatandó vizsgálathoz több helyi szabályozást, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvények áttanulmányozását kívánta meg. A vizsgálóbiztos összefoglaló véleményét a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles a fegyelmi jogkör gyakorlójának megküldeni.

A fentebb hivatkozott Ktv. szerint a vizsgálóbiztos jelenléte nélkül nem tartható meg a Fegyelmi Tanács ülése. Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács tagjai által a hozzá intézet kérdésekre válaszol, de nem vesz részt a Fegyelmi Tanács tanácskozásán, a határozat meghozatalában, és nem szavazhat.

A 2004. március 8-ra meghirdetett képviselõ-testületi ülés, a testület határozatképtelensége miatt elnapolásra került, 2004. március 11-re. A két képviselõ-testületi ülésrõl mellékelem a jelenléti ívek másolatát.

Az április 13-i, húsvét utáni héten a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályán az alábbi felvilágosítást kaptam: a fenti két rendkívüli zárt testületi ülésrõl még nem került ki a hivatalból sem a jelenléti ív, sem az ülések határozata.

Tisztelt ifj. Viola János Úr, engedje meg, hogy megkérdezzem: Ön hol végzett kutató munkát? Az, hogy Ön a levelében az ülés március 11-i jegyzõkönyvére hivatkozik, az is felmerül bennem, vajon ki- vagy kiknek a sugallatára végzett kutató munkát, hiszen zárt ülésekrõl van szó. Zárt ülések esetében a jelenléti ívek és határozatok nyilvánosak – a levelében leírtakkal szemben – melyek teljes szövege megtekinthetõ:
- a Városi Könyvtárban,
- Vörösvár Honlapján,
- a Polgármesteri Hivatalban.

Ennél bõvebb tájékoztatás már a zárt ülés anyagának ismeretét jelenti, ami egyebek mellett személyiségi jogokat is sérthet. A zárt ülések jegyzõkönyveit a képviselõk sem kaphatják meg, másolat nem készülhet róla, csak a Hivatalban olvashatja, tekinthet bele az arra jogosult. Én itt megkérdõjelezem az Ön által felvetetteket, hogy egy képviselõtõl vagy egy köztisztviselõtõl mi az a minimum, ami elvárható, hiszen köti esküje, titoktartási kötelezettsége. Ebben a konkrét esetben a határozatok ismerete sok, az Ön levelében felvetett kérdésre adná meg a választ.

A képviselõ-testületi határozatok és jelenléti ívek – zárt ülésekrõl is – nyilvánosak. A jegyzõkönyvek is – csak a nyilvános ülésekre vonatkozóan – olvashatóak a hivatalban és a könyvtárban. A levelében felvetett információ hiánya, a találgatások valóban komoly problémát jelentenek. Jelen ügyben, hogy miért nem kerültek nyilvánosságra az ülések határozatai, nem tudom. Ez számomra is nyitott kérdés marad.

Az Európai Parlament magyar tagjait 2004. június 13-án választjuk meg.
Az elmúlt hetekben minden választásra jogosult megkapta az ajánlószelvényét is. Kérjük Önöket, hogy támogassák a

Az ajánlószelvényeket le lehet adni a Müller Kávéházban (Hõsök tér 1.), ha nem tudja leadni személyesen, akkor szívesen elmegyünk érte. Tel.:06308545741

A Városi Könyvtár falai közt 15 évvel ezelõtt megalakult egy párt helyi szervezete, amely akkor még nem tudta pontosan, milyen szervezeti forma is lenne a legmegfelelõbb a számára, tömegmozgalom, társadalmi mozgalom vagy politikai párt? A politikai változások azonban egyértelmûvé tették számukra: egységes politikai párttá kell válni és az országgyûlési választásokat meg kell nyerni. Ez a párt a Magyar Demokrata Fórum, amely a választók bizalmából magára vette a rendszerváltás jogi és gazdasági folyamatainak véghezvitelét.

Antall József és pártja elkötelezett volt európai integrációnk mellett. A bátor javaslat a Varsói Szerzõdés megszüntetésére tõle hangzott el a szervezet utolsó konferenciáján. Ma nem áll más út Magyarország elõtt, minthogy az Európai Unió tagállamaival felvegye a lépést és csatlakozzon a sikeres nemzetekhez. Ehhez az országnak megfelelõ vezetõkre van szükség, akik a nemzet érdekeinek megfelelõen viszik elõbbre közös dolgainkat.

Április 16-án a könyvtárban együtt ünnepeltük vendégeinkkel ezt a 15 éves jubileumot és tekintetünket az európai parlamenti választásokra helyeztük. Egyszerre volt boldog emlékezés és erõgyûjtés a választásokra. Ebben színvonalas beszédek és nagyszerû fellépõk voltak segítségünkre.

Az ünnepséget a Himnusz hangjai nyitották, majd dr. Biró Benjamin, az MDF Pilisvörösvári Szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévõket, röviden visszatekintett erre a tizenöt évre, amelyre joggal lehetünk büszkék. Az MDF helyi szervezete 1990-ben országgyûlési képviselõt adott ennek a választókerületnek Szauter Rudolf személyében, aki mindig igazi vörösváriként dolgozott, kutatta és meg is lelte azokat lehetõségeket, amellyel az itt élõk életét segíthette. Botzheim István személyében pedig két ízben polgármestert, aki szintén elkötelezetten a közérdekért, feladatát szolgálatnak tekintve járt el. Valamint számos önkormányzati képviselõt az elmúlt ciklusokban. Köszöntõjében kiemelte a mai helyzettel kapcsolatban, hogy „a Magyar Demokrata Fórum által képviselt értékekre égetõbb szükség van, mint valaha. A politikai élet egyre inkább süketek párbeszédére hasonlít és a kormány többséggel rendelkezõ erõk teljesen figyelmen kívül hagyják az ellenzék javaslatait”. A Magyar Demokrata Fórum önálló politikai szerepvállalásával kapcsolatban elmondta, hogy azt nem mindenki nézi jó szemmel manapság. Véleménye szerint a politikai versenyben is a kettõ több mint egy, és ha a jelenlegi kormány-koalíció megalakulására gondolunk, ezt pontosan láthatjuk is. A választók politikai rétegzõdése bonyolultabb annál, hogy egyetlen párt lefedje azt. Ha valaki azt gondolja, hogy most két malomban õrlünk a Fidesszel, akkor arra gondoljon, hogy a megõrölt lisztbõl 2006-ban közösen süthetjük ki a kenyeret, egy jobboldali gyõzelem formájában.

A köszöntõ után Szabó Tamás és Spanberger Zsolt adta elõ Haydn Sonettino címû mûvét, zongorán kísért Szlovencsák Péter, a zeneiskola zongoratanára, aki ezt követõen egy Mozart zongoradarabot játszott el.

A kiváló elõadást követõen dr. Dávid Ibolya, az MDF elnöke osztotta meg gondolatait velünk az MDF 15 évérõl, a jövõ lépéseirõl és feladatairól. Magyarország elõtt egyszerûen nem áll más út, mint a csatlakozás, húsz évvel ezelõtt ki gondolta volna, hogy május elsején újra intézményesen is Európához fogunk tartozni, oda, ahova mindig is tartoztunk. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a kétpárti struktúra túlságosan leegyszerûsíti a rendszert, 15 évvel ezelõtt nem azért akartunk többpártrendszert, hogy összesen két választása legyen a polgárnak, amikor a választásokon az urnához lép. Ha csak két párt marad, és azok túlságosan gyûlölik egymást, az ketté szakíthatja az országot, ha pedig esetleg kicsit megszeretik egymást, akkor pedig a korrupció növekedése és az összekacsintások kora következhet el. Szükség van ezért olyan erõre, amely kontrollt képez és nem engedi, hogy a közérdek sérüljön. Ezt a szerepet kell a Magyar Demokrata Fórumnak betöltenie. A tartalmas, magvas gondolatokat magában foglaló beszéd után az ünnepség méltó lezárását jelentette a Peller Anna mûvésznõ elõadásában felcsendülõ, szívünkhöz közel álló, nagyszerû dalok.

A rendezvény befejezése után a helyi szervezet elnöke egy kis fogadásra invitálta a jelen lévõket és pezsgõ és sós sütemények társaságában, közvetlen hangulatú beszélgetés alakult ki, amelyben dr. Dávid Ibolya elnök asszony is részt vett.