 |
Roncsvidék lakói
A felelõs szerkesztõ jegyzeteEgy olvasónk kifogásolta, hogy az újságban mostanában kevés környezetvédelmi cikk jelenik meg. Bár a Vörösvári Újság folyamatosan foglalkozik ezzel a nagyon fontos témával (lásd Toronyi Zoltánnak, a Környezetvédelmi Bizottság külsõs tagjának legutóbbi cikkét a Zengõrõl – 2004. február), a korábbi években valóban mintha erõteljesebben hallattuk volna a hangunkat a környezet, a természet védelme érdekében.
Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el személyes – és kivételesen indulatoktól sem mentes – véleményemet. Egy évtizedes újságszerkesztõi tevékenységem egyik tapasztalata sajnos az, hogy nem érdemes környezetvédelmi cikkeket írni. Nincs hatásuk, eredményük, jelentõségük, értékük, hasznuk. Csak foglalják az értékes helyet az újságban. Fölösleges pénzkidobás. Az emberek nagy része átlapozza az ilyen írásokat, vagy ha el is olvassa, csak azért, hogy egy-egy környezetvédelmi akcióról értesülve megnyugtassa lelkiismeretét: „Juj, de jó, hogy vigyáznak kies, gyönyörû városunkban ezek a jó emberek a környezetre. Én is jó ember vagyok, csak hát nekem nincs idõm ezekkel a dolgokkal foglalkozni…”
Az, hogy mit mondott ez vagy az a politikus a tévében, arról napokig tudnak késhegyre menõ vitát folytatni az emberek, s elég egy szerencsétlen megjegyzés közszereplõink szájából, hogy a felháborodás tajtékos hulláma söpörjön át az egész országon.
Azon vajon hányan háborodnak fel, hogy városunk határa egyetlen összefüggõ szemétteleppé vált az elmúlt évtizedekben. Kommunális hulladék, bontásból származó törmelék, sitt, szemét, visszamaradt veszélyes anyagok lepik el az árkokat, vízfolyásokat, mezõket, a szántóföldek széleit és az erdõket. Kiterjedt roncsvidékké vált a határ. Különösen fájó, hogy a Pilisi Parkerdõ Vörösvárral határos erdeiben is egyre beljebb kúszik ez a hulladékszörny.
Az emberek többségét ez nem zavarja vagy nem érdekeli.
A szemethunyás nálunk: hagyomány.
A közömbösség: népbetegség.
A ne szólj szám, nem fáj fejem: filozófia.
Így éldegélünk mi, roncsvidék lakói Pannóniában a harmadik évezred kezdetén.
Pedig a túlnépesedés, energiaválság, ivóvízhiány, globális felmelegedés súlyos problémáival szembenézõ emberiség legfontosabb témája a következõ száz évben a természetvédelem lesz. Ez lesz a diákok legfontosabb tantárgya, a közbeszéd leggyakoribb témája. Ez lesz a kultúránk, civilizációnk fennmaradásának záloga is. Viselkedésünk alapja.
A gondolkodó ember, egyenlõvé válik a természetben élõ ember fogalmával. Hiszem, hinnem kell, hogy megmenthetõvé válik otthonunk, e csodálatos kékszínû bolygó…Még ha most alig valakit érdekel is ez a téma...
Fogarasy Attila
Utóirat:
Várjuk azoknak az olvasóinknak hozzászólását a témában, akik szerint is tûrhetetlenné vált a környezet rombolása városunk környékén – a szerk.
Halló, halló!– Halló!?
– Halló! Jó napot kívánok! Fogarasy Attila vagyok, a Vörösvári Újság felelõs szerkesztõje. A Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft-t keresem.
– Jó napot kívánok, tessék parancsolni: Ócsvári Gábor fasori fenntartó vagyok.
– Önök végeztek március hónapban az ELMÛ megbízásából gallyazást Pilisvörös-váron?
– Nem gallyazást végeztünk, hanem veszélyelhárítást, mivel a jeges idõ miatt rászakadtak a vezetékekre az ágak, és két napig nem volt áram a településen…
– Ne haragudjon, hogy a szavába vágok, de bizonyára összetéveszt minket Pilis-csabával, én ugyanis Pilisvörösvárról telefonálok.
– Ja, elnézést! Igen, most már emlékszem, Pilisvörösváron a biztonsági zóna megtisztítását végeztük el…
– Azért tárcsáztam önöket, mert a lakosság részérõl számtalan kifogás érkezett az elvégzett munkával kapcsolatban. A március 25-i képviselõ-testületi ülésen több képviselõ is interpellált ez ügyben. A lakosok leginkább amiatt tettek panaszt, hogy „brutálisan, szakértelem nélkül megcsonkították a fákat”. Önök szakemberekkel dolgoztatnak?
– Igen, minden munkatársunk hozzáértõ szakember.
– Akkor nem értem, miért nem lehetett a fák fejlõdési igényeit, illetve esztétikai szempontokat is figyelembe venni.
– Nekünk elsõsorban arra kell törekednünk, hogy a biztonsági zónából a balesetveszély elhárítása érdekében eltávolítsuk az ágakat. Természetesen ezen túlmenõen a lehetõségekhez mérten más szempontokat is figyelembe veszünk.
– Van valami elõírás erre vonatkozóan?
– Természetesen, egy 1984-es miniszteri rendelet rendelkezik a villamosmû biztonsági övezetérõl. Mi ennek alapján végeztük el a munkát. Megjegyzem, a törvény szerint ez a tulajdonosok feladata lett volna.
– Sokan panaszkodtak arra is, hogy a gallyazás után napokig ott feküdtek a levágott ágak a porták elõtt…
– Erre csak azt tudom mondani, hogy mi folyamatosan szállítottuk el a gallyakat.
– Köszönöm a tájékoztatást, de hadd kérjem meg mégis, ha legközelebb nálunk járnak, amennyire csak lehet, próbálják meg kíméletesebben és szebben elvégezni a gallyazást...
– Kérem, megtesszük, amit lehet.
– Viszontlátásra, Ócsvári úr!
– Viszontlátásra.
Rumpold-információkA vállalat neve: Rumpold-Bicske Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Cím: 2060 Bicske Kossuth u. 60-62.
Telefon: 22/565-277. Fax: 22/350-111
E-mail: rumpoldb@enternet.hu
Ügyvezetõ igazgató: Rák József
Átrakóállomás (szeméttelep) címe:
2085 Pilisvörösvár, Fácán u. 44.
Területi mûvezetõ: Szabó Sándor
Telefon: 06-30-351-6309
Nyitva tartás: Szemét beszállítása hétfõtõl péntekig 6-tól 15 óráig, zsákok átvétele hétfõtõl vasárnapig 6-tól 20 óráigHulladékszállítási feladatok
– Reklamáció a szolgáltatással, a munkavégzéssel kapcsolatban
– Zsákok átvétele, megvásárlása
Illetékes: Szabó Sándor területi mûvezetõ– Adatváltozás, reklamáció számlázással
kapcsolatban:
Illetékes: Stangl Istvánné
Telefon: 22-350-111/13Köztisztasági feladatok, hóeltakarítás, síkosságmentesítés
– Bejelentések, reklamációk a szolgáltatással, a munkavégzéssel kapcsolatban:
Illetékes: Szabó Sándor területi mûvezetõ
