Vörösvári Újság Online

A ‘koncepció’ latin szó, jelentése: meglátás, elgondolás, ötlet, terv, más értelemben valamely mû alapeszméje. Mintha csak a szó jelentését akarták volna teljes körûen beteljesíteni: minden résztvevõnek volt egy vagy több jó ötlete, elgondolása, meglátása városunk fejlõdésére, fejlesztésére vonatkozóan azokon a kerekesztal-beszélgetéseken, amelyek a városfejlesztési koncepció magalkotását volt hívatva elõkészíteni. Az év során eddig összesen három alkalommal találkoztak a legkülönbözõbb foglalkozású vörösvári lokálpatrióták – mezõgazdásztól iskolaigazgatóig – az Ecorys Magyarország Kft. szakembereivel, hogy városunk megõrzendõ és továbbfejlesztendõ értékeirõl, a fejlõdést gátoló tényezõkrõl, és a jövõ Vörösváráról beszélgessenek, s az ötletek, vélemények nyomán az alapeszme, majd azt kibontó-rögzítõ terv is megszülessen.

Jó érzéssel töltötte el az embert, amikor városunk értékeit sorolták fel az asztal körül ülõk: a minket körül ölelõ gyönyörû, felüdülést nyújtó táj, a Pilis szent hangulatot árasztó hegyei, vadjai, kikapcsolódásra, pihenésre csábító tavai; mûemlékeink, építészeti értékeink, különös tekintettel a sváb paraszti építészet még meglévõ alkotásaira; nemzetiségi nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, egyesületeink, rendezvényeink; a helyi iparosok mesterségbeli tudása, egyre fogyó, de még mindig említésre méltó mezõgazdasági kultúránk, regionális feladatokat is ellátó intézményrendszerünk, valamint a Pilisi-medencében betöltött központi szerepünk mind-mind fontos érték, amelyekre külön-külön is méltán lehetünk büszkék.
Gauder Péter, a városfejlesztési koncepció elkészítésével megbízott Ecorys Magyarország Kft. vezetõ tervezõje szerint mindezeket az értékeket menedzselnie kellene a városnak, jobb marketingtevékenységgel növelni tudnánk városunk vonzerejét. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan hely, épületegyüttes a városban, ahol meg tudjuk mutatni magunkat, ahol kézmûveseink, kulturális és sportegyesületeink, tánccsoportjaink, zenekaraink, iskoláink tehetséges tanulói idõrõl-idõre bemutathatják tudásukat. Erre kiválóan alkalmas lesz a tervezés alatt álló sport- és szabadidõ-központ épületegyüttese.

A beszélgetések során elhangzott, hogy Pilisvörösvárnak nincsen egy erõs, emble-matikus, jelképértékû vonása, jellemzõje (mint például Visegrádnak a vár, Esztergomnak a bazilika, vagy ha úgy tetszik: Vecsésnek a káposzta – a szerk.), hanem kaleidoszkópszerûen sok kicsi emblémából áll össze egy idegen számára a rólunk alkotott kép. Ezen a képen kétségkívül a legerõsebb és legszebb színeket a német nemzetiségi hagyományok jelenthetik.
A második találkozón a fejlõdést gátoló tényezõkrõl esett a legtöbb szó. Gauder Péter hangsúlyozta, hogy ennek a városnak, ha tetszik, ha nem, irányítószerepet kell vállalnia a régióban. A vörösváriak egyelõre csak eltûrik ezt a központi szerepet, amiért pedig tenni is kellene.

Más hozzászólók szerint elmondható, hogy Vörösváron hiányzik a közös akarat, erõs a széthúzás, sok az irigység az emberekben. A vörösváriak nem jó vendéglátók, ebben a tekintetben is szemléletváltásra van szükség. Hiányzik a környezettudatos szemlélet, a Fõ út piszkos és rendezetlen, valóságos szégyenfoltja a városnak. El kellene már kezdõdnie a rendnek ebben a városban – fogalmazódott meg az egyik felszólalóban. Gondot okoz az is, hogy a település közigazgatásilag rendkívül zsúfolt, ugyanekkora területen Solymáron például 8000 ember él, míg nálunk több mint 13 ezer.
Gauder Péter szerint Vö-rösvár alvó település. Szeretnénk kitörni, és látunk is erre esélyt a turizmus fejlesztésében, de nem vagyunk rá felkészülve. A legnagyobb gondot a 10-es út zsúfoltsága okozza, a jelenlévõk egybehangzó véleménye szerint, ameddig a 10-esen a helyzet változatlan, a problémáink is a nyakunkon maradnak.

A harmadik találkozón megismerkedhettek a résztvevõk az Ecorys városfejlesztési javaslataival, amelyekbe beépítették az elõzõ eszmecseréken levont következtetéseket, tapasztalatokat.

Ezek szerint Pilisvörösvárnak olyan kistérségi központtá kell válnia, amely természeti adottságait és fekvési elõnyeit kihasználva, a meglévõ iparos és kézmûves szakembergárdára támaszkodva erõsíteni tudja a helyi gazdaságot és természeti adottságaira és a sváb hagyományokra építve fejleszteni tudja a turizmust. Mindehhez megfelelõ marketing tevékenységet kell folytatnia, hogy erõsödjön a település vonzereje.
Tovább kell bõvíteni regionális intézményi rendszert, nemcsak az oktatás, hanem az egészségügy, sport és rekreáció terén is. Fejleszteni kell a köz- és lakóterületeket, a közlekedést és a szolgáltatásokat. A legfontosabb az – hangsúlyozta Gauder Péter –, hogy a település identitástudata fejlõdjön, hogy ez a kisváros megtalálja helyét és szerepét a pilisi térség települései között.

A találkozón Gauder Péter a jelenlévõk kitüntetett érdeklõdésétõl kísérve bemutatta a Szabadidõ-központ látványtervének elsõ változatát. A tetszetõs rajzokon egy, a tájba harmonikusan belesimuló, nem hivalkodó, természet és emberközpontú épületegyüttes bontakozott ki a szemünk elõtt. (A rajzokat lásd a 18-19. oldalon.)

A városfejlesztési koncepció eddigi kerek-asztalbeszélgetései izgalmas vitákat eredményeztek, számtalan problémát felvetettek és okos ötletekkel, elgondolásokkal járultak hozzá a jövõnk szempontjából igen fontos dokumentum megalkotásához. Kíváncsian várjuk tehát a folytatást...

A Népszabadság 2004. április 16-i számában megjelent egy rövid hír a Sportcentrumot tervez Vörösvár címmel. Nagy öröm, hogy a terveinkkel országos napilap is foglalkozik, de sajnos téves és fél információk is tartalmaz a cikk. (Ennek nyilván oka lehet az is, hogy önkormányzatunkat nem kereste meg a szerzõ!) Ezért itt, a Vörösvári Újságban szeretném kiegészíteni, helyesbíteni az ott leírtakat.

„Az uszodában ezerháromszáz vörösvári gyereket lehet úszásra oktatni.” Nem tudom, hogy mi alapján számolt a cikk írója. Mi azt szeretnék, ha minden vörösváron lévõ intézmény diákjai használhatnák oktatási célra az uszodát, és ez a szám jóval meghaladja az ezerháromszáz fõt. Természetesen a délutáni és a kora reggeli órákban pedig mindenki, aki szeretne aktívan kikapcsolódni, az használhatja az uszodát.

A Képviselõ-testület nem döntötte még el és a sportkomplexummal kapcsolatos kérdõívek kitöltõi is más-más véleményen voltak, azzal kapcsolatban, hogy feladata-e a komplexumnak kulturális események szervezése, befogadása. Sokan úgy gondolják, hogy a városközpontban kell lennie a kulturális központunknak.

A cikk írója helyesen jegyzi meg, hogy készül a megvalósíthatósági tanulmány. Ez elsõsorban gazdasági szempontok alapján próbálja meghatározni a létesítmények lehetséges fajtáit (uszoda, sportcsarnok tenisz stb.), méreteit, elhelyezkedésüket. Konkrétan csak a tanulmány elkészítése után lehet megmondani, hogy milyen épületek lesznek ezen a területen. „Az új focipálya mellett tenisz- és bowlingpályára is marad elegendõ terület” – írja a szerzõ, de a fentebb leírt okok miatt, mi még nem tudjuk, hogy milyen kiegészítõ létesítmények lesznek ezen a területen. Természetesen a város lakóinak a véleményét még egyszer ki fogjuk kérni egy közmeghallgatás keretén belül.

A Népszabadság újságírója azt is megjegyezte, hogy a befektetõkkel már a tárgyalásokat is megkezdtük, hiszen uniós pályázatokból kívánjuk megépíteni a komplexumot. Az igaz, hogy pályázni szeretnék és ezek a pályázatok mind utófinanszírozásúak, de eddig csak egy angliai céggel tárgyaltunk a finanszírozás esetleges lehetõségeirõl, de konkrétumokról egészen addig nem tudunk beszélni, míg nem sikerült az egész területet megvennie vagy kisajátítania az önkormányzatnak.