Vörösvári Újság Online

2004. a fejlesztések, felújítások éve
Beruházások az elmúlt 12 év tükrében

Az önkormányzat költségvetésében a legnagyobb tételt számos intézményének fenntartása, a város működtetése jelenti. Mindemellett minden önkormányzati ciklusban igen nagy erőfeszítéseket tesz a lakosságtól bizalmat kapott képviselő-testület annak érdekében, hogy közintézményeit korszerűsítse, fejlessze, új beruházásokkal növelje a városban élők komfortérzetét. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályától kapott adatok alapján elkészítettük az elmúlt 12 évben végrehajtott felújítások, fejlesztések összehasonlító diagramjait.

Alapvetően a rendszerváltástól szerettük volna ábrázolni a beruházások volumenét, 1990-ből és 1991-ből azonban nem állt a rendelkezésünkre adat. A 12 év adatai alapján összeállított diagramokon jól látható a beruházások alakulása. Rögtön szembetűnik az adatok szinte szabályos hullámzása. Általában a beruházások maximuma az önkormányzati ciklusok közepére, végére esik, a választások utáni években alacsonyabbak az összegek. Ezek az évek a tájékozódásnak, a gyűjtésnek, a tervezésnek, a stratégia kidolgozásának, a program ok készítésének az időszakát jelentik, a kővetkező időszak pedig ezek megvalósítását. Különösen szembetűm ez a jelenlegi önkormányzati ciklusra vonatkozóan: 2003-ban a végrehajtott beruházások összege alig tett ki 200 millió forintot, míg az idén a tervezett összeg egy milliárd forinttal több a tavalyinál. Ez forintösszegben a legmagasabb a 12 év alatt. (Lásd 1. számú diagram.)

Érdemes megvizsgálni azt is, milyen eredményeket kapunk, ha a költségvetés végösszegéhez viszonyítjuk a beruházási összegeket. (Lásd 2. számú diagram.) Ezen a diagramon első helyre a 2001. év kerül 28.2 %-al. A 871 millió forint összeg nagy részét, 600 millió forintot azonban abban az évben a csatorna-beruházás tette ki. Ebből kb. 180 millió forintot állt az önkormányzat, és több mint a kétharmadát a lakosság fizette. (Az arányokat külön jelöltük a diagramban.)

A 2. számú diagramon harmadik helyen szerepel az 1992-es év amely a Bildungszentrum (gimnázium) bővítésének kezdetét jelentette.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az önkormányzat az elmúlt 12 évben közel négymilliárd forintot fordított fejlesztésekre, felújításokra. Ebben az évben a beruházások abszolút értékben a rendszerváltás óta a legmagasabb összegűek, az összköltségvetéshez képest pedig alig 1%-al szorulnak a második helyre.

Nem tisztem értékelni az önkormányzat elmúlt kétévi munkáját, a számok tükrében azonban egyértelműnek látszik, hogy minden alapot nélkülöznek azok a lakossági vélemények, amelyek szerint ez a képviselő-testület nem csinál semmit, és a városban semmi nem történik. Azon persze valóban vitatkozni lehet, hogy költségvetésben minden forint megfelelő helyre kerül-e, és a beruházások szükségességéről, nagyságáról, fontossági sorrendjéről minden esetben optimális döntést hoztak -e a képviselők.

– Búcsúra elkészült a Szent Erzsébet utca viacolorburkolata. Lapzártakor az építõk már a parkolók kilakításán dolgoztak.

Még el sem takarították a munkások az út melletti törmeléket, a lakók máris nekikezdtek, hogy saját portájuk elõtt kikövezzék a kerítés és az út közötti részt, illetve hogy virágokat és pázsitot ültessenek.

A Szent Erzsébet utca ma Pilisvörösvár legkorszerûbb utcája. Reméljük, néhány éven belül a legtöbb vörösvári utca így fog kinézni.

– Alig néhány hete fejezõdött be az útépítés a Csokonai és a Vörösmarty utcában, máris megrongálódtak a csapadékvíz-csatornát fedõ vasrácsok a Szabadság úti keresztezõdésekben. Korsós Sándor, a Polgármesteri Hivatal mûszaki osztályának beruházási fõelõadója szerint elõre látható volt, hogy a 6 mm vastagságú elemekbõl álló vasrács nem fogja bírni a terhelést, és ezt szóvá is tette a kivitelezõnek. Akkor abban maradtak, hogy probléma esetén a kivitelezõ saját költségén vastagabb vasból új rácsokat készít. (Most be lehet váltani az ígéretet! – a szerk.)

– Jól haladnak a gimnázium bõvítési munkálataival az építõk. Elõrehaladott állapotban van a Major utcai épület tetõterének beépítése, s folyik a tornaterem alapozása is.
Korsós Sándor szerint rendkívül szervezetten, jól dolgoznak az építõk. A polgármester asszony, a mûszaki osztály munkatársai és a kivitelezõ cég szakemberei minden héten közös munkaértekezletet tartanak, ahol áttekintik az elvégzett munkát és megbeszélik a felmerült problémákat.

– Igen szûk határidõt szabott meg az önkormányzat a Szabadság úti óvoda bõvítését végzõ cégnek, amely ennek ellenére is vállalta a kivitelezést. Korsó Sándor szerint itt is jól haladnak a munkálatok, s – bár a rendelkezésre álló hat hét kevésnek tûnik – remélhetõleg idõben elkészül az épület.

A Vásár tér 2002. évi átépítése igen komoly problémákat okozott a Német Nemzetiségi Általános Iskolának. Az átépítés után ugyanis a csapadékvíz egy része nem tudott rendesen elfolyni és a falak vizesedni kezdtek. Emiatt az egyik tanteremben fel kellett szedni és közel félmillió forint költséggel újra kellett rakni a padlózatot. Az iskola a csapadékvíz elvezetése érdekében zárt csatornát építtetett a Vásár tér felõl. A csatorna az esõcsatornák vizét a tér szélén lévõ gyûjtõbe vezeti.

Augusztus 11-én a Görgey utcában, a volt teniszpálya területén megkezdõdött a Szent Erzsébet utcából odahordott aszfalt- és betontörmelék felaprítása. Az ezt végzõ õrlõgép zaja és az õrlés közben keletkezett por miatt többen betelefonáltak szerkesztõségünkbe, méltatlannak tartva azt, hogy ennek pont a búcsú idején kellett történnie.

A Görgey utcában lerakott törmelékrõl nem elõször ejtünk szót lapunk hasábjain – igaz, vélhetõen utoljára, mivel az õrléssel két nap alatt végeztek a munkások és a területet azóta nagyjából letakarították. (Sajnos ettõl még nem kapta vissza a sportpálya-jelleget: lényegében leginkább ez nyomja az itt lakók szívét.)

A Hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy minden lehetséges anyagot újra kell hasznosítani a környezet kímélése érdekében. Ezért a Szent Erzsébet utca felbontásából keletkezett beton és aszfalttörmeléket is fel kell õrölni. Az így kapott õrlemény alkalmas arra, hogy felhasználják újonnan épített utak alapozásához. A törmelék elhelyezésére olyan öszszefüggõ nagyobb terület kellett, ahonnan könnyen fel is lehet szedni az anyagot. Ezért esett elõször a választás a Görgey utcában a volt sportpálya területére. Ez szakmai szempontból jó döntés volt, de a meglehetõsen frekventált terület lakói hevesen tiltakoztak a sitt lerakása ellen. Ráadásul a feldolgozás idején heves szélviharok voltak a város területén – errõl persze senki sem tehet –, és a Görgey utcában por lepte el a törmelékhalomhoz közeli házak udvarát. Egy emiatt felháborodott lakó a következõ e-mailt küldte szerkesztõségünknek:

T. Szerkesztõ úr! Bízom az ön tárgyilagosságában, és az újságja címlapján egy szép fotóval megörökíti a Vörösvári Napok „ÉKESSÉGÉT”, a Görgey úti „aszfaltõrlõ üzem mûködését.”
Címlapfotó helyett most meg kell elégednie levélírónknak az alábbi felvétellel, igaz ez már nem a Görgey utcában, hanem a Tûzoltó utca végén készült. A Búcsú után ugyanis ide telepítették át az õrlõgépet. Az itt lerakott törmelék sokszorosa a Görgey utcainak, a feldolgozása a gép kezelõje szerint legalább két hetet vesz majd igénybe.

Természetesen az itt lakók is tiltakoztak a törmelék ideszállítása ellen, sõt bejelentést tettek az ANTSZ Pest Megyei Intézetében. Az ANTSZ azonban nem emelt kifogást a törmelék elhelyezése ellen. Ahogy a Természetvédelmi Felügyelõség is mindent rendben talált.

Több ötlet is felmerült arra vonatkozóan, hogy hol lehetne a városban feldolgozni a Szent Erzsébet utca úttörmelékét, ideális megoldás azonban valószínûleg nem létezik, hiszen mindenütt tiltakoznának ellene. Az pedig mégsem járja, hogy a mi törmelékünket egy másik településen õröljék meg.

Ezért hát arra kérünk mindenkit, akikben indulatokat keltettek a történtek: sétáljanak végig az újjászületett Szent Erzsébet utcán. Talán kissé alábbhagy haragjuk.