Vörösvári Újság Online

A 10-es út az elmúlt évtizedben amolyan közlekedési „ördöglakattá” vált az autósok számára, nap mint nap próbatétel elé állítva õket: vajon merre induljanak, milyen furfangokkal, trükkökkel próbálják elkerülni az idegtépõ és benzinfogyasztó közlekedési dugókat. Van, aki Solymár-Hûvösvölgy felé próbálkozik, van, aki Csobán-kának megy, és van, aki külön e célból vett terepjárójával a Házi-réti-tónál levágva traktorokjárta földutakon próbál egérutat nyerni. A buszon utazók napi feladványa: vajon hány perccel, félórával induljanak el elõbb, hogy az Angoltemetõnél beálló sort is bekalkulálva beérjenek munkahelyükre. Az újabb megpróbáltatás, a csatornaépítés Ürömnél sokakban döntõ elhatározást érlelt meg: az átváltást a kényelmesebb és gyorsabb vasúti közlekedésre.

Az élet kényszerítette ki a vörösváriakból és az agglomerációs településeken élõkbõl azt, hogy eddigi szokásaikat odahagyva felüljenek a Budapest–Esztergom vasútvonal járataira.

Ez a kényszeres, de praktikus cselekvés egybeesik a MÁV fejlesztési elképzeléseivel. A MÁV ugyanis stratégiai céljának tekinti Budapest agglomerációjában az elõvárosi közlekedés fejlesztését, s a következõ 5 évben ennek eredményeképpen a 11 elõvárosi vonalon 40-50%-os forgalomnövekedéssel számol.

A vasúttársaság nemrégiben elkészült 2010-ig szóló Budapesti Elõvárosi Projektje érinti a vasúti infrastruktúra, a jármûállomány, valamint a kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások (menetrend, utastájékoztatás, menetjegy-kiadás) színvonalának emelését.

A Budapest–Esztergom vasútvonal eddigi használói már a fejlesztési terv elfogadása elõtt is igen jelentõs javulást tapasztalhattak az utazás színvonalában. Ez elsõsorban a korszerû Siemens-Desiro motorvonatok menetrendbe állításának köszönhetõ. A 120 kilométeres óránkénti sebességre képes, légkondicionált, energiatakarékos, környezetbarát és alacsony zajszintû Desiro motorvonaton 123 másodosztályú és tíz elsõ osztályú ülõhely van. A többcélú utastérben lehajtható üléseket alakítottak ki, s lehetõség van kerékpár, gyerekkocsi, illetve terjedelmes csomagok szállítására. A környezetkímélõ, zárt rendszerû WC-t a mozgáskorlátozottak is használhatják. A MÁV Rt. összesen 13 Desiro motorvonatot vásárolt a Siemenstõl a vasútvonalra. A vonatok 30,7 millió euróba (7,8 milliárd forintba) kerültek.

Amint azt a MÁV Rt. sajtóosztályától megtudtuk, jelenleg naponta 52 járatot indítanak a vonalon, ebbõl 31 vonatot Desiróval szolgálnak ki, 13-at pedig orosz motorvonattal. Ma már csak 8 db hagyományos vonat közlekedik Budapest és Esztergom között.

A Desirók közel egy évvel ezelõtti üzembe állítása óta az utasforgalom 15 %-kal nõtt. A vonalon ma napi átlagban 5500-6000 utas utazik. A menetidõ a Pilisvörösvár–Nyugati pályaudvar szakaszon 34 perc. Tovább lehet gyorsítani a Budapestre való bejutást, ha Újpestnél átszállunk a metróra. (Újpestre 20 perc alatt ér be a vonat.)

A MÁV fejlesztési projektje az elõvárosi vonalakon az úgynevezett ütemes menetrend bevezetését célozza meg. A Nyugat-Európában már évtizedek óta bevált rendszer lényege, hogy a vonatok napközben azonos idõközönként, az óra ugyanazon percében indulnak az állomásokról. A menetrend így átláthatóvá és kiszámíthatóvá válik, a járatok száma jelentõsen nõ, és a csatlakozások javításával az átszálló utasok eljutási ideje is csökken. A MÁV elképzelései összhangban állnak a 1001/ 2004. (I. 8.) Kormányhatározattal, mely kimondja, hogy 2006-ra el kell érni, hogy csúcsidõben a budapesti elõvárosi vonalak 80%-án 20-40 perces ütemes menetrend szerint közlekedjenek a vonatok.

A MÁV a projekt keretében állomásfejlesztéseket is tervez, remélve, hogy ezek révén az állomások visszanyerik „városkapu” funkciójukat és kereskedelmi-társadalmi közterekké válhatnak. A pilisvörösvári MÁV állomásról mindez jelenleg nehezen képzelhetõ el. A helyiek nagy részét a vasúti utazástól nem kis mértékben az állomásnak és környékének kritikán aluli állapota és a szolgáltatások elégtelensége riasztja el. (A ligeti „horrormegállóról” nem is beszélve.) Abszurd látványt nyújt a Desiro vonatok mellett a lepusztult, hajléktalanok által látogatott egykor patinás, mûemlék jellegû állomásépület, amely felújítása után a város egyik látványossága lehetne (lásd: Angyalföld).

A Budapest–Esztergom vonal rekonstrukciójára, s különös tekintettel a vörösvári állomás felújítására vonatkozó kérdésünkre a MÁV-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Budapest– Esztergom vonalszakasz felújítása EIB hitelbõl kerül megvalósításra várhatóan 2005-2007 között. A projekt tartalmazza az újpesti vasúti összekötõ-híd, a teljes pályaszakasz valamint a vasútállomások felújítását. A mintegy 14-15 milliárd Ft-os beruházás során megvalósul a biztosító berendezések és utastájékoztató berendezések korszerûsítése, az állomásépületek rekonstrukciója, emelt peronok és szükség esetén aluljárók építése, az elõvárosi forgalom-növelés akadálymenetesítése érdekében forgalom-kitérõk létesítése és a pályakorszerûsítések, melyek eredményeként a tervek szerint Solymárig 80 km/h-s sebességnövelés érhetõ el.

Fontos szerepet játszik a MÁV törekvései közt a P+R program (Park+Ride = parkolj és utazz tovább), amely azt célozza meg, hogy az autósok, motorosok, kerékpárosok az állomásokon hagyják jármûveiket, és vasúton folytassák útjukat. Vörösváron ez a közlekedési technika kezd népszerûvé válni, s naponta 40-50 autó parkol le reggelenként az állomáson. Igaz, ne gondoljon senki kiépített, s fõleg nem õrzött parkolóra. A kerékpárosok számára egy vasketrec áll rendelkezésre, amelyben mindössze 6 darab kerékpár helyezhetõ el. (Vagy még annyi sem, mivel néhány szemfüles polgártársunk az üres ketrecet is lelakatolta.) Örvendetes viszont, hogy az önkormányzat felújíttatta a Vasút utcát és az állomáshoz felvezetõ lépcsõt.

Bíztató az is, hogy információink szerint a MÁV Rt. elõvárosi fejlesztési programjának keretén belül P+R parkolók és a biciklitárolók kiépítését tervezi. Mindezt saját költségvetésbõl akarja megvalósítani a 11 elõvárosi, köztük az említett Budapest–Esztergom vonal mentén. Errõl végleges döntés azonban várhatóan szeptember végén születik majd.

Mindent összevetve már ma is egyre inkább valódi tömegközlekedési alternatívát jelent a vasút Pilisvörösváron és a kisrégióban. Reméljük, a MÁV elõvárosi fejlesztési terveinek megvalósulása esetén, még inkább így lesz, s egyre többen szánják rá magukat arra, hogy átszálljanak a vasútra. Ehhez azonban nem elég a menetidõt csökkenteni, ütemes menetrendet bevezetni, nem elegendõek a viszonylag olcsó menetjegyek és a korszerû, kényelmes, európai színvonalú vonatok, mindenképpen forrást kell találni az állomásépület rekonstrukciójára, egy minden szempontból megfelelõ parkoló kialakítására és megfelelõ szolgáltatások nyújtására is.

Reméljük, minden a MÁV elképzeléseinknek és a mi vágyainknak megfelelõen alakul, és 2010-ig egy teljesen megújított vasútvonal áll majd a rendelkezésünkre kényelmes, gyors, kulturált közlekedést biztosítva. Tán akkorra már a 10-es út problémája is rendezést nyer. A mindennapi közlekedési fejtörõket, ördöglakatokat pedig vigye ördög. Kapjon tõlük õ görcsöt.

U. i.: Lapzártakor az országos médiában olyan hírek jelentek meg, miszerint a MÁV pénzügyi okok miatt kénytelen lesz járatainak felét jövõre törölni. A vasúttársaság vezetõsége szeptemberben fog tárgyalni azokról a vonatokról, amelyek 2005 januárjától már nem közlekednek.

Kapcsolódó link:
– A MÁV sajtóközleménye a Budapesti Elõvárosi Projektrõl: www.mav.hu/?akat=52056