 |
A pilisi apátok háborúja Kandéért Középkori regesztákban tallózvaRegeszta alatt egy oklevél magyar nyelvû tartalmi kivonatát értjük. A könyvformában megjelent regesztagyûjtemények lehetõvé teszik, hogy az is tanulmányozhassa a középkori okleveleket, aki nem tud latinul vagy nincs ideje naphosszat levéltárakban ücsörögni. Sõt, ma már arra sincs szükség, hogy utánajárjunk annak, hol, melyik könyvtárban lehet hozzájutni ezekhez a gyûjteményekhez. A Magyar Országos Levéltár ugyanis egy évtizede végzi a középkori okleveleit feltáró regeszták digitalizálását. Ez a hatalmas és izgalmas forrásanyag már elérhetõ az Interneten is a www.natarch.hu weboldalon.
Az alábbiakban azok között a regeszták között tallózom, amelyek a Pilisi-medencében a török kor elõtti idõkben keletkezett latin nyelvû okleveleket tárják fel az olvasók elõtt.
Elsõsorban a Kande és Királyszántó helységnévre kerestem rá a weboldalakon, hiszen ezek a települések Pilisvörösvár mai közigazgatási határainak közelében terültek el. Kande délkeleten, a Kevélyek irányában, Királyszántó (más néven Kisszántó) pedig egyes feltételezések szerint akár a mai település területén is lehetett.
A pilisi apátság romjai
Pilisszentkereszt határábanAz oklevelek legnagyobb része a terület birtokviszonyainak tisztázásával foglalkozik, sokszor adnak hírt határjárásokról, birtokháborításokról, perekrõl.
1362-ben Kande az óbudai apácák birtokába kerül. Errõl így tudósít egy korabeli oklevél: I.Lajos király megparancsolja a budai káptalannak, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében János fia Gál királyi ember beiktatja az óbudai klarissza apácákat a Pilis megyei Kande birtokába.
A XV. század második felében gyakran említenek az oklevelek egy bizonyos Hermann fratert, pilisi apátot, aki a keresztény felebaráti szeretetet háttérbe szorítva évtizedeken át megkeserítette az óbudai apácák életét.
Egy 1465-ös keltezésû oklevélben például ezt olvashatjuk róla:
Mátyás király Pilis megye szolgabíráihoz. Az óbudai szûz Mária-kolostor apácái és Dersanowcz-i Gergely mester országbírói prothonotarius panasza tárgyában, mely szerint Hermann frater, a pilisi egyház apátja az õ Pilis megyei Kande és Keralzantho (Királyszántó) nevû birtokaik határai között lévõ szántóföldek, kaszálók, rétek és nádasok egy részét a Keralthowa (Király tava – ez valószínûleg a mai Házi-réti-patak és a Határ-réti-patak által alkotott tó lehetett) nevû tóval együtt elfoglalta, az ott lévõ fûzfákat, fõleg a Keralzantho és Kande birtokokat egymástól elválasztó, a Keralthowa nevû réten vagy tavon lévõ, földhatárjellel körülvett határjeleket képezõ fûzfákat kiásatta, a fa körül lévõ határjeleket széthányatta, a Kande és Keralzantho birtokok területén lévõ Keralthowa nevû tóban rekesztékeket vagy halastavakat készíttetett, aminek következtében az onnan kiömlõ víz miatt az õ szántóik, kaszálóik, rétjeik és nádasaik tönkrementek, a hatalmasul történt birtokfoglalást nem is számítva, nekik 400 aranyforint kárt okozott.
A panasz tárgyában vizsgálat indult, amely során eskü alatt kihallgatták a határos és szomszédos nemességet, akik vallották, hogy a tó, szántóföldek, kaszálók és rétek birtokában az apát van, de hogy ez által az apácák mekkora kárt szenvedtek, nem tudják. Majd a tanúkihallgatások után a megye szolgabírái elõbb kivetve Hermann apátot a Keralthowa nevû tó, a szántóföldek, kaszálók és nádasok birtokából, azokba visszaiktatták a panaszosokat, és megígérték, hogy õket azok birtokában mindenki, de fõleg Hermann apát ellen megvédik a király nevében és a tõle kapott felhatalmazás alapján.
Mátyás király tehát ezúttal is igazságot teremtett.
Az apácáknak azonban Hermann fráter utódaival, így György fráterrel is meggyûlt a bajuk. Erre egy 1473-ból származó oklevél szolgáltat bizonyítékot:
Báthori István országbíró a budai káptalanhoz. Az óbudai Szûz Mária-kolostor apácáinak panasza tárgyában, mely szerint György frater pilisi apátnak … jobbágyai uruk megbízásából az õ Kande nevû pilismegyei birtokukra rontva ottani officilasukat (szolgájukat): Pechy Kelement meg akarták ölni...
A kriminalitásoknak azonban ezzel nem szakadt vége. 1481-ben Jodocus pilisi apátról a következõt jegyzik fel egy oklevélben:
…márc. 25. körül … Jodocus pilisi apátnak Békásmegyeren lakó jobbágyai, az apát … akaratából … az apácák Chwda Simon nevû jobbágyát és annak tisztes feleségét, akik a Pest megyei Békásmegyeren laknak, ugyanott elfogták, fogságba hurcolták, ahol kínozták õket … Mindezekkel az apácáknak és jobbágyuknak 200 arany forintnyi kárt okoztak.
Alig több mint félévszázad múltán aztán örökre megszûnt a háborúság a pilisi apátok és az óbudai apácák között, mivel a török seregek elözönlötték a vidéket, lerombolva a pilisi apátságot és néhány évtized alatt pusztává téve a Pilisi-medence egykor virágzó falvait.
F. A.
A polgári körök közleménye
A polgári körök kezdeményezésére dr. Gábeli Zoltánné felvette a kapcsolatot a Kossuth Rádió vallási rovatának vezetõjével az ügyben, hogy Pilisvörösvár nagytemplomának harangját egy hétig a Déli Krónika elõtt hallhassák.
Mindnyájunk örömére harangunk október 18-tól 24-ig délidõben fog hallatszani a Kossuth Rádióban.
Kérjük, fogadják szeretettel.
Meghallgatott imádság
Erõt kértem az Úrtól –
s õ nehézségeket adott,
melyeken megedzõdtem.
Bölcsességért imádkoztam –
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.
Elõmenetelt óhajtottam –
gondolkodó agyat és testi erõt kaptam,
hogy dolgozzam.
Bátorságot kértem –
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyõztem.
Szeretetre vágytam –
és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
hogy segítsek rajtuk.
Kegyes jóindulata helyett
alkalmakat kaptam a jóra.
Semmit nem kaptam, amit kértem,
és mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Meghallgatta imádságomat!Ismeretlen szerzõ
