 |
Tizenkét éve a színpadon
Bemutatjuk Breier Anita táncoktatótHelyes szöszi kislány néz szembe a kamerával a Német Nemzetiségi Táncegyüttes 40 éves évfordulójára készült kiadvány egyik fotóján. A felvétel 1992-ben készült egy mosbachi vendégszereplés alkalmából. 12 év után, a nemrég megtartott 50 éves jubileumi rendezvényen már az õ betanításában adták elõ a gyermek-csoport táncosai Wenczl József koreográfiáit. A kezdõ táncosból tánctanárrá elõlépett, hajdani szöszi kislányt Breier Anitának hívják.
Anita egészen kicsi korában a Rákóczi utcai óvoda tánccsoportjában kezdett el táncolni. A csoport ruháit édesanyja varrta, aki 1977-1982 között szintén táncolt a vörösvári táncegyüttesben. Sokat tanítgatta leányát otthon, aki csakhamar ügyes táncossá vált.
Breier Anita a Német Nemzetiségi Táncegyüttes tagjaival Legnagyobb örömére elsõs általános iskolás korában bevették õt a nagy táncegyüttesbe.
– Akkoriban négy csoportja volt az együttesnek, olyan nagy volt az érdeklõdés. Mindenki táncolni szeretett volna. Én már úgy nõttem fel, hogy van „a tánccsoport” és mindenki odajár…Vonzott mindenkit a tánc öröme, a közösség, a siker, a külföldi fellépések, utazások lehetõsége – meséli Anita. – Velünk, legkisebbekkel három nagyobb lány foglalkozott.
Annyian voltunk, hogy alig fértünk el a színpadon. Nagyon sokan a testvérükkel együtt jártak. Mind a három Krasznai-fiú ott volt például. A középsõ volt az én partnerem.
Wenczl Józsi bácsi idõrõl idõre benézett a próbáinkra, s az ügyesebbeket kiválasztotta. Így kezdtem én is egy csoporttal följebb. Késõbb az ún. utánpótlás csoport próbáin is részt vettem, és sokáig két csoportban táncoltam.
Életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy részt vehettem a mosbachi vendégszereplésen, pedig akkor még csak néhány hónapja táncoltam az együttesben…
Anita ma a Budapesti Gazdasági Fõiskola idegenforgalmi és szálloda szakos hallgatója. Tanulmányai mellett hetenként kétszer jár próbára, kedden a felnõtt tánccsoport próbáján vesz részt, péntekenként pedig õ tart próbát a legkisebbeknek. Korábban voltak táncostársai, akikkel közösen tanítgatták a kicsiket, két év óta egyedül tartja a csoport foglalkozásait (Árvai Krisztina közremûködésével). Wenczl József persze rajtuk tartja vigyázó szemeit, s nekem elárulta, nagy reményeket fûz Anita további tevékenységéhez.
A gyermekcsoport tagjai a korábbi években gyakran cserélõdtek, mostanra azonban Anitának egy nagyon tehetséges, összetartó közösséget sikerült összekovácsolnia. Ehhez hozzájárultak az elmúlt hónapok sikerei is: az áprilisi gyermektánc-fesztiválon, az októberi jubileumi ünnepségen, a novemberi nemzetiségi héten, majd a Katalin-bálon.
Anita feltett szándéka, hogy a tánctanítás terén továbbképezze magát, s elvégezzen egy koreográfusi tanfolyamot. Saját koreográfiák betanítását is tervezi.
– Az én életemben most a legfontosabb a tanulás, a második a tánc és a harmadik, hogy majd legyen egy társam… – vallja Anita öntudatosan. – A tanulást és a táncot jól össze tudom egyeztetni, de hiszen tánc nélkül nem is tudnék élni. Azért nem jelentkeztem vidéki fõiskolára, hogy továbbra is járhassak próbákra és taníthassam a kicsiket. Szeretem õket, élmény velük foglalkozni, és bár alapvetõen türelmetlen ember vagyok, amikor velük vagyok, úgy érzem, rendkívüli türelem árad szét bennem. Sok munkám, de annál is több örömem van az elért sikerekben. Elmondhatom, életem legcsodálatosabb élménye volt az, amikor az 50 éves jubileumon az általam betanított táncokat ezek a tehetséges, aranyos gyerekek elõadhatták a színpadon. A felharsanó taps, az elismerõ tekintetek, a gyerekek mosolya gazdag fizetség volt a számomra. Köszönöm mindazoknak, akik ott voltak. Remélem, legközelebbi fellépéseinkre is eljönnek…
F. A.
A Napos Oldal Szociális Központ rendezvényei
Jótékonysági délután
2004. december 4-én kiállítással egybekötött jótékonysági délutánt rendeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a Napos Oldal Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata által támogatott gyermekek javára. A klub két éve jött létre pályázati forrásból és alternatív napközbeni ellátást nyújt 8-16 év közötti gyerekek számára.
A fellépõ mûvészek a bevételt egy önálló klubhelyiség létrehozására ajánlották fel. Nagylelkûségüket minden érintett nevében ezúton is köszönöm. A jótékonysági délután során fellépett: Gulyás Dénes operaénekes, Bánffy György színmûvész, Somogyi-Tóth Dániel orgonamûvész, Glovitzki Zoltán bûvész, a törökbálinti Szõnyi Erzsébet zeneiskola tanárai és növendékei, Doncsev András zongoramûvész. A házigazda szerepét O. Kovács Szilveszter vállalta.
A pest megyei képzõmûvészek kiállítását Czene István szervezte, a felajánlott mûvészeti alkotások közül többet is megvásároltak, köszönjük a felajánlott bevételt a kiállító mûvészeknek. A jelenlévõ gyerekek óriási mûvészi élményekkel és emberi értékekkel ismerkedhettek meg. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt lehetõvé tették számukra, mûvészeknek, rendezõknek, szervezõknek és munkatársaimnak.
Kovácsné Selymesi Erzébet
intézményvezetõ
Erzsébet-bál
November 26-án Erzsébet-bált szerveztek a Napos Oldal Szociális Központban. A rendezvényen részt vett Grószné Krupp Erzsébet polgármester is.
A bálra Parády József ezt a köszöntõt írta:Napos Oldal kedves Erzsikéi,
ezüsthajú kedves, idõs nénik.
De az idõt, kérem, most hagyják,
mulassanak jól a nevük napján!
Legyenek boldogok a hátralévõben,
ne gondoljanak az ínséges idõkre.
Hisz már elmúltak a bajok,
jöjjenek a vidám holnapok.
Mosolyogva éljünk a világba,
Legyen velünk mindég Isten áldása!
