 |
Népszavazás – 2004A népszavazás eredménye Pilisvörösváron
A 2004. december 5-i országos népszavazáson Pilisvörösvár 10 420 választópolgárából 4627-en járultak a szavazóurnák elé. Ez a választópolgárok 44,4 százaléka. Városunkban tehát 7 %-kal nagyobb volt a részvételi arány az országos átlagnál (37,48 %).
A szavazócédulákon feltett elsõ kérdés a következõ volt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyûlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?”
A kérdésre 4547 érvényes szavazat érkezett. Az érvényes szavazatok megoszlása:
Az „igen” szavazatok száma: 3058 (67,25 %)
A „nem” szavazatok száma: 1489 (32,75 %)
A válaszok aránya a választójogosultak számához viszonyítva:
Igen: 29,34 %. Nem: 14,28 %.Emlékeztetõül az országos eredmény:
Igen: 23,88 %. Nem: 12,86 %.
Misére gyülekeznek az abosfalvai katolikus templomnál Fotó: F. A. A szavazócédulákon feltett második kérdés a következõ volt:
„Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti 'Magyar igazolvánnyal' vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
A kérdésre 4548 érvényes szavazat érkezett. Az érvényes szavazatok megoszlása:
Az „igen” szavazatok száma: 2515 (55,30 %)
A „nem” szavazatok száma: 2033 (44,70 %)
A válaszok aránya a választójogosultak számához viszonyítva:
Igen: 24,13 %. Nem: 19,51 %.Emlékeztetõül az országos eredmény:
Igen: 18,89 %. Nem: 17,75 %.Mint ismeretes, a népszavazás akkor lett volna eredményes, ha a választójogosultak 25%-a + 1 fõ azonos választ adott volna.
(A kórház-privatizációra vonatkozó kérdésre adott 29,34 %-nyi igen szavazattal a vörösváriak átlépték ezt a határt, a másik kérdésnél pedig megközelítették.)
Partnertelepülések népszavazás után
A december 5-i népszavazás után csalódott hangulat uralkodott el a határainkon kívül élõ magyarság körében. Itt-ott ennek otromba megnyilvánulásairól is hírt kaptunk. Aggódva az indulatok elszabadulása, a kapcsolatok megromlása miatt telefonon megkerestük erdélyi partnertelepüléseink vezetõit, hogy tájékozódjunk a kialakult helyzetrõl.
Réti György, Mikefalva – Abosfalva – Szászcsávás (Erdély) alpolgármestere:
„Nagy várakozással tekintettünk a referendum elé, s bizony nagyot csalódtunk. Nehezen éltem meg magam is december 5-ét. Az itt lakó magyar anyanyelvû emberek el vannak keseredve. Ráadásul most kénytelenek vagyunk elviselni a románok gúnyos megjegyzéseit is. A panaszkodáson kívül azonban nálunk más nem történt, Magyarország-ellenes plakátokat a Székelyföldön tettek csak ki, nálunk nem.
Székelykapu Korondon – Fotó: F. A. Tudom, hogy az anyaországban a népszavazás végeredményét erõsen befolyásolták a pártpolitikai csatározások, ezt azonban az itt élõ egyszerû emberek, különösen az idõsebbek nem értik meg. Õk úgy élik meg, hogy megtagadta õket Magyarország.
Ismerni kell ehhez az erdélyi emberek lelkét: mi nem vagyunk gazdagok, nincs jelentõs gazdaságunk, de a lelkünk csordultig van az anyaország iránt érzett szeretettel. Ha ez is elvész, semmink sem marad.
A média persze eléggé fel is fújja azt a dolgot, a szélsõséges megnyilvánulásokat kiemelve. Nekünk most azon kell gondolkodni, hogyan lehet tovább építeni a kapcsolatokat, hogyan lehet megtartani az itt élõ fiatalokat, hogyan lehet munkalehetõségeket biztosítani a számukra igénybe véve az anyaország segítségét is.”
Vaida Alexandru Valentin Borszék (Erdély) város polgármestere:
Bizony keserû szájízünk maradt december 5-e után. Nem ezt az eredményt vártuk. Ennek ellenére itt, Borszéken nincs ellenséges hangulat Magyarországgal szemben.
Nem arról van szó, hogy mi a népszavazástól valami csodát vártunk volna: azt, hogy a gondjaink egy csapásra megoldódjanak. Szó sincs csodavárásról. Mi csak azt szeretnénk, hogy az anyaországbeli magyarok jobban odafigyeljenek ránk. Szeretnénk, ha a kapcsolatok továbbfejlõdnének a turizmus, a sport és a gazdaság területén.
A referendum ugyan eredménytelen volt, de a jövõ meghozhatja számunkra a megoldást. Reményeink szerint ugyanis 2007. január 1-jén Románia is csatlakozhat az Európai Unióhoz, s ezáltal a határok leomlanak magyarok és magyarok között. Az uniós tagság megteremti annak lehetõségét, hogy közösen pályázzunk uniós források igénybevételére.
Borszék a monarchia kedvelt fürdõhelye volt. Szeretnénk ezt a hajdan virágzó várost ismét vonzóvá tenni a pihenni vágyók számára. Kihasználva az uniós forrásokat öt éven belül komoly változásokat remélünk e téren.
Kapcsolódó linkek: www.borszek.info
www.zakanyszek.hu/kozseg/borszek.htmlGrószné Krupp Erzsébet polgármester az erdélyi partnerkapcsolatokról:
Én azzal értek egyet, amit a népszavazás éjszakáján Bugár Béla mondott: „a határon túl élõk nélkül nem lehet jó megoldást találni”. Reménykedem abban, hogy párbeszédet tudunk folytatni velük.
Tudom azt, hogy a határainkon kívül élõ magyarokkal kapcsolatos döntéseink, megjegyzéseink, mindig felfokozott érzelmekkel járnak. De szeretném, hogy sohase lehessen ellentéteket szítani határokon innen és túl élõ magyarok között se anyagi, se politikai érdekek miatt.
Bízom benne, hogy erdélyi partnerkapcsolataink is tovább erõsödnek.
F. A.
Népszavazási eredmények a Pilisben
Mindkét feltett kérdésre igent mondott a pilisi települések túlnyomó többsége. A kettõs állampolgárságra százalékosan a legtöbb „igen” (sorrendben) Solymáron, Szentendrén, Csobánkán, Pilisborosjenõn és Piliscsabán született. A kettõs állampolgárságra feltûnõen a szlovák települések szavaztak „nem”-mel. A térség „kakukktojása” Dorog, ahol mindkét kérdésre elsöprõ többségû „nem”-mel válaszoltak. Dorogon, Esztergomban, Leányváron, Pilisborosjenõn, Piliscsabán, Pilisszántón, Pilisszentivánon, Pilisszentkereszten, Pomá-zon, Solymáron és Szentendrén a kettõs állampolgárságra leadott igen, ill. nem szavazatok száma meghaladta az összes választók 25 százalékát + 1 fõt.
Forrás: www.pilisinfo.hu
