Vörösvári Újság Online

Az élelmiszerek tárgyalásakor sok esetben a tápanyagokra helyeződik a hangsúly és a ballasztanyagok (rostok) szerepe háttérben marad. Ez némiképpen érthető is, hiszen szervezetünk számára gyakorlatilag a fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok, vitaminok és ásványi anyagok képezik a működés, fennmaradás alapját. Nem szabad ugyanakkor elvonatkoztatni az emészthető tápanyagoktól a rostanyagokat, mivel ez utóbbiak is szerepet kapnak az emésztés és felszívódás folyamatában.

A rost- vagy ballasztanyagok tulajdonképpen olyan szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes emészteni. Látszólag felesleges „hézagtöltő” komponenseknek tűnnek, valójában azonban szinte létfontosságúak. Részt vesznek a teltségérzés kialakításában, ezzel csökkentik a túltáplálkozás valószínűségét. A teltségérzés – bizonyos fokig – még akkor is megmarad, amikor az elfogyasztott élelem nagy része már továbbhaladt a gyomorból a bélrendszerbe. Ez a rostok felszívódás- és vércukorszint szabályozó mechanizmusából fakad. Az éhségérzet összefüggésben van a vércukorszintünkkel. A rostanyagok egyenletessé teszik a cukrok felszívását, így az étkezés utáni vércukorszint emelkedés illetve csökkenés lassabb, elhúzódóbb görbét mutat. Emiatt még néhány óra múlva is viszonylag "jóllakottnak" érezzük magunkat, és a következő étkezés előtt jelentkező éhségérzet sem lesz váratlan és „remegésszerű”. A rostok ilyen értelemben kiegyenlítik a felszívódáskor bekövetkező kilengéseket, és egyenletessé teszik az egyszerre nagyobb mennyiségben felszívódásra váró anyagok (cukrok) vérbe jutását. Amennyiben az étrend rostban szegény vagy rosthiányos, a felszívódáskor jelentkező cukortöbbletet a hasnyálmirigy által termelt inzulin osztja el, amely azonban jelentős többletmunkát ró az amúgy is „túlterhelt” emésztőszervre. A rost, ilyen megközelítésből, tehermentesíti a hasnyálmirigyet és kiegyensúlyozottabbá teszi a felszívódást.

A teltségérzés és szabályozás mellett meg kell említeni a rostok megkötő képességét is. Jellegükből adódóan saját tömegükhöz mérten négyszeres mennyiségű vizet képesek megkötni. Ilyen módon segítik megelőzni a székrekedéses tüneteket, feltéve, ha a rostban gazdag étrend bevitele mellett megfelelő mennyiségű folyadékot is fogyasztunk. Ellenkező esetben (vízhiány esetén) a rost nem tud vizet felvenni, megduzzadni, így még rosszabb helyzet állhat elő, mint ami korábban volt

A rostok nemcsak vizet képesek megkötni, hanem az emésztés során természetszerűen képződő káros termékeket is. Korunkban, amikor a nagymértékű fehérjefogyasztás különösen elterjedt, még fontosabb lenne a rostok megkötő hatásának előnyeit felhasználni. A fehérjék lebontásakor előálló nitrozo-vegyületek károsíthatják a bélfalat és megterhelhetik a kiválasztó szerveket. A rosthiányos étrend miatt sokkal több káros komponenst kell semlegesítenie a szervezetnek. Amennyiben rost is jelen van, a lebontási termékek egy részét a ballasztanyag megköti, így tulajdonképpen már nem jelentenek veszélyt a bélfalra és nem is igényelnek különösebb kémiai transzformációt, méregtelenítést. Ilyenkor a kiválasztó szervek (máj, vese) is könnyebben tudnak dolgozni, és a vastagbél nyálkahártyája sincs kitéve kockázatnak (vastagbélgyulladás, ill. -daganat). Megemlítendő, hogy az epesavak a vastagbélben káros, adott esetben karcinogén (rákkeltő) anyagokká alakulhatnak át a bélflóra tevékenysége által. A rostok ezeket is hatékonyan képesek megkötni, így ezek hatástalanná válnak.

Külön kiemelendő a koleszterin megkötő funkció, ami a keringési rendszer működését befolyásolja. A rostanyagok nem engedik a koleszterint visszaszívódni a béltraktusban, ezáltal csökkentik a szérumkoleszterin szintet.

Mindezekből adódóan a túlsúlyosak, cukorbetegek, emésztési problémákkal küzdők, aranyérbetegek és a keringési betegek számára is igen hasznos a rostban gazdag étrend. De milyen ételek tartalmaznak rostot? A teljes kiőrlésű lisztek, a barna kenyér, a natúr pelyhek (zabpehely, rozspehely), olajos magvak (dió, napraforgómag, mandula, tökmag), a lenmag, a lencse, sárgaborsó, a főzelékfélék (káposzta) és a nyers gyümölcs és zöldségfélék mind magas rosttartalommal bírnak. Párolás, főzés hatására a rostok egy része elveszíti értékét (megpuhul), ezért a nyers fogyasztás hasznosabb. (A finomított termékek, mint a fehérliszt, fehérkenyér, fehérrizs, tésztafélék, cukrászati készítmények, növényi olaj alig tartalmaznak élelmi rostot, a húsfélék és tejtermékek szintén rosthiányosak.)

A rostok csoportján belül többféle alcsoport létezik. A pektin a vízoldható, míg a cellulóz a nem vízoldható rostok csoportjába tartozik. Idősebb korban a pektintartalmú élelmek (alma, almakompót, banán, narancs, zabkorpa, zabpehely, lenmag) hasznosabbak, mivel megduzzadva nem irritálják az érzékenyebb nyálkahártyát. A cellulóztartalmú búzakorpa, nyers zöldségfélék nagyobb mechanikai hatással vannak a bélfalra, így fokozhatják a már meglévő gyulladást vagy fekélyt. Az érzékenyebb emésztőrendszerrel rendelkezőknél emiatt sem javasolják a sok rostanyagot. (Pl.: gyomorfekély, bélgyulladások, bélrendszeri daganat, stb.)

A túl sok rost fogyasztása hátrányos lehet. A korpatermékek elterjedésével sokan önmagában kezdték fogyasztani a búzakorpát, vagy egyéb termékeket. A sok rost puffadást, rossz közérzetet okozhat, mivel a bélbaktériumok több anyagcsereterméket képeznek ilyenkor. Megzavarhatja a felszívódást is a megkötő hatás révén, ugyanis a rostok tápanyagokat, ásványokat (kalcium, vas) is megköthetnek a káros anyagok mellett. Gyermek és fiatalkorban a fejlődés lelassulhat, a beépülés, növekedés elmaradhat a normálistól a sok rost miatt. Éppen ezért itt is a szélsőségmentes, józan szemléletmód kell érvényesüljön: ne túl keveset és ne túl sokat.

Lassan itt a tavasz, sok kutyának és macskának időszerű beadatni az évenként esedékes védőoltást.
Kutyák esetében kötelező minden évben a veszettség elleni vakcinázás, melyet harapás esetén igazolni is kell. Az oltást a tulajdonos által választott állatorvos végzi, amit a kutya oltási könyvébe gyártási számmal ellátott matrica beragasztásával igazol. 2003 januárjától a féreghajtás is kötelező, melyet ugyancsak az állatorvos igazol az oltási könyvbe. Azokban az esetekben, ahol az évenkénti vakcinázás az őszi periódusba esik természetesen elegendő ősszel beadatni az ismétlőoltásokat. A forgalomban lévő oltóanyagok, a csalétkes vakcináktól eltekintve, csak injekció formájában adhatók be. A szájon át történő alkalmazás hatástalan!

A veszettségen kívül több olyan betegség is ismert, mely ellen javasolt rendszeresen oltatni a kutyákat. Ilyenek a parvovírusos bélgyulladás, szopornyica, adenovírusos májgyulladás (Rubarth-kór), parainfluenza, coronavírusos bélgyulladás valamint a Leptospirosis. Ezek a betegségek sajnos nem csak kölyök korban jelenthetnek veszélyt a kutyákra. Az évenkénti emlékeztető oltással minimálisra csökkenthetjük a fertőződés kockázatát.

A felsoroltakon kívül említést érdemel még két betegség, ami ellen ugyancsak igen jó hatékonysággal tudunk vakcinákkal védekezni. Ez egyik a Lyme-kór a másik pedig a kutyák gombás bőrfertőzése.

Macskáknál is hasonló a helyzet. Náluk ugyan nem kötelező az évenkénti oltás, de használatukkal szintén sok betegség megelőzhető. A kombinált vakcinák elterjedésével több vírusos fertőzés ellen viszonylag egyszerűen, igen jó hatékonysággal védekezhetünk. Bár nem előírás, de kijáró macskáknál nagyon fontos a veszettség elleni vakcinázás, mert a veszettség halálos betegség és a fertőzött állat harapásával/karmolásával emberre is átterjedhet. Viselkedésükből és a tartásból adódóan a macskák szabadabban élnek, többet csavarognak mint a kutyák, így nagyobb az esélye, hogy fertőzött állattal találkoznak.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon közel 600 ezer fogyatékos ember él, közülük negyvennégy százalékos a mozgáskorlátozottak aránya. Döbbenetesen nagy szám ez, első hallásra nem is igen hihető. Mindennapi tapasztalataink nem támasztják alá, hiszen az utcán, a tömegközlekedési eszközökön, üzletekben, hivatalokban, közintézményekben, szórakozóhelyeken ritkán találkozunk velük. Európa fejlettebb felében annál inkább. Ott még több lenne a sérült ember? Aligha. Ám sokkal több figyelmet fordítanak rájuk egészséges embertársaik, és könnyebbé teszik az életüket. Biztonságosan tudnak közlekedni az utcán, kereszteződésekben, szabadon hagyják számukra a parkolókat, biztosítják az akadálymentes bejutást az épületekbe, gondoskodnak liftről és külön mellékhelyiségről. Egyszóval törődnek velük, hogy egyedül is boldogulhassanak, és ne szoruljanak mindenben segítségre. Nálunk sajnos a sérült emberek inkább otthon maradnak, és megbíznak valakit ügyeik intézésével, mert olyan nehézségekbe ütközne önállóan cselekedniük, hogy meg sem próbálják.

– A fogyatékosok egyébként is nehezen mozdulnak ki otthonról, sérültségük okán bezárkóznak, hát ha még ilyen legyőzhetetlen akadályok tornyosulnak eléjük – mondja Kanyó János, aki 14 éve maga is tolószékhez kötötten él Pilisvörösváron. – A sérült emberek így teljesen kiszakadnak a társadalomból, és mivel állandóan segítségre szorulnak és segélyekből élnek, az ellátásuk sok pénzbe kerül az országnak. Ha lehetővé tennék számukra, hogy ügyeiket saját maguk intézhessék, és munkát is vállalhassanak, nemcsak ők élhetnének teljes életet, de mindenki jobban járna. Amerikában egy felmérés kimutatta, hogy a sérült emberek rehabilitációjára költött minden dollár öt dollárt hoz viszsza az államkasszába. De ne menjünk olyan messzire, nézzünk körül városunkban, vajon itt hogyan boldogul például egy mozgássérült ember. A járdák, zebrák kialakításánál nem gondolnak arra, hogy tolókocsival bizony egyedül nem lehet leküzdeni a magas útpadkákat. A gyengénlátók számára sincsenek útburkolati jelek kialakítva, amelyek jeleznék az átkelőhelyeket. A közintézményekbe nem lehet bejutni, mert nincsenek rámpák. A rendelőintézetnél ugyan van, de mit érek vele, ha az első emeletre a körzeti orvoshoz már nem jutok fel kerekes székemmel. Még az okmányirodában is vannak hiányosságok – amiket nemrégiben magam is tapasztalhattam –, bár ezt az épületet már az Európai Unió-s elvárásoknak megfelelően akadálymentesítették. A bejárathoz eljutni roppant nehéz a murvás talajon, és a rámpa dőlésszöge sem megfelelő. A hivatali helyiségben túl magasan vannak a pultok, és segítség nélkül képtelenség bemenni a fényképező fülkébe, mert az sokkal magasabban van a padlószintnél.

Kanyó János szerint jelentős problémát okoz az, hogy Magyarországon nincs egységes szabvány az akadálymentesítésre, és alig akadnak szakemberek, akik ehhez értenek. Jó hír viszont, hogy már megindult ezen a téren is a képzés építészmérnökök számára, akiknek korábban Svédországba kellett menniük tanulmányútra, hogy megismerkedjenek a legalapvetőbb szakmai fogásokkal. Az is lassítja az épületek akadálymentessé tételét, hogy semmiféle következménnyel nem jár annak elmaradása.

De a legnagyobb problémát az emberek részvétlen, empátia nélküli viselkedése. Mi sem természetesebb például, mint elfoglalni a rokkantparkolót. Amerikában komolyan büntetik ezt. Egy bíróság olyan büntetést rótt ki például egy ilyen esetben, hogy a vétkesnek nyolc órán keresztül kerekes székben kellett közlekedni a városban, a következő táblával: „Elfoglaltam a mozgássérültek parkolóját.”

Mindezek után az ember abban reménykedhetik, hogy az EU-ba való belépés javítani fog a helyzeten, és a jövőben megépülő utak, járdák, közintézmények már a sérültek igényeinek megfelelően fognak megépülni. Hogy mást ne mondjunk: a szabadidőközpont például.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény mindannyiunknak jogot ad arra, hogy ezen adónk egy részét magunk ajánljuk fel közcélra, a kedvezményezett megjelölésével.
A Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány (PIMEA) ilyen, a törvény által elfogadott és kedvezményezettként megnevezhető, közcélú alapítvány.
Ha teheti, éljen a törvény által biztosított jogával miszerint személyi jövedelemadója 1 %-ának sorsát maga döntheti el.

Kérjük, ha szívügyének tekinti a térség egészségügyének alakulását, a sürgősségi betegellátás fejlesztését, de minimálisan a visszafejlődés elkerülését, válasszon, azaz nevezzen meg bennünket az alábbi módon:

Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány, 2085 Pilisvörösvár, Fő út 188,
Adószám: 19181314-1-13

Bizalmára számítva, a jobb egészségügyet szolgálva, a Pilisi-medence Egészségügyi Alapítvány kuratóriuma nevében üdvözli Önt

KÖSZÖNET A Napos Oldal Szociális Központ Idősek Klubjának tagjai és munkatársai ezúton is köszönetüket fejezik ki Fetter Imrének, a Maszlag-Fetter Kft. (2085 Pilisvörösvár, Dózsa György u. 51. sz.) ügyvezetőjének azért a nagy összegű kedvezményért, melyet a főépület tisztasági festése során intézményünk számára nyújtott.

Ha kisgyermekes szülőként úgy érzi...
„Olyan jó lenne beszélgetni...”
„Sokat vagyok egyedül...”
„Nem tudok egyedül kimozdulni...”
„Elbizonytalanodtam a gyermeknevelésben...”
„Kellene egy jó barát...”