Vörösvári Újság Online

Az 2004. évi első ülésen vendégünk volt Porkoláb Mátyás úr, a Budapest II. kerület – a KÖTET társult tagja – alpolgármestere, aki a következő kérdések közös megbeszélését, illetve ezekben a KÖTET támogatását kérte:
1. A 10. számú főút ürömi leágazásánál működő lámpás csomópont a főút forgalmát erősen lassítja. Ilyenkor gyakran forgalmi dugó keletkezik, és az autósok a Solymár– Pesthidegkút irányt használják menekülő útvonalnak. Kérte, hogy a KÖTET lobbizzon együtt a kerülettel a lámpás csomópont átépítése (el/kikerülő sáv kialakítása), illetve, ha ez nem sikeres, akkor a lámpa kiiktatása érdekében.

– A Pilisi KÖTET polgármesterei egyetértettek abban, hogy a 10. számú útnak nincs igazi „menekülő” útja, hiszen csúcsidőben gyakorlatilag ezeken is (Solymár– Pesthidegkút illetve Csobánka–Szentendre) áll, jó esetben araszol a forgalom, mely már az érintett települések lakóinak tűrésszintje felett van.

A kistérségnek és a településeknek együtt kell lobbizniuk a 10 sz. főút és az ürömi csomópont mihamarabbi végleges formában való kiépítéséért. Addig is fel kell kérni az illetékeseket, fontolják meg az ürömi csomópont közlekedési lámpáinak sárga villogóra állítását.

A térségnek segítenie, támogatnia kell az alternatív, illetve a tömegközlekedés (MÁV) fejlesztését.

A kistérség polgármesterei egyhangú határozattal felkérték Pénzes Gábort a Pilisi KÖTET elnökét, hogy levélben kérje fel az illetékeseket (Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht.) mihamarabb vegyék napirendre, és tegyenek sürgős lépéseket a budapesti agglomeráció északi részén a közlekedési problémák megoldása érdekében.

2. A lakókörnyezetünkben lévő erdőket éljük, lakjuk, ezek fontos terei a lakosság rekreációjának. Lépjünk fel közösen ez erdőket újabban időszakonként tönkre tévő, jelenleg alkalmazott tarvágásos erdőművelési forma ellen.

– A pilisi KÖTET polgármesterei egyetértettek abban, hogy az erdőgazdálkodás össztársadalmi érdek. Ez nem áll összhangban azzal, hogy ez erdőinket kezelő Pilisi Parkerdő Rt. és a Budapesti Erdészet nyereségorientált szervezet.

Kérdés, hogy a szakszerű – esetleg szálvágásos – erdőművelési mód termel-e nyereséget, és milyen módon mérhető, illetve érvényesíthető az esztétika, az össztársadalmi érdek.

A kistérség polgármesterei egyhangú határozattal felkérték Pénzes Gábort, a Pilisi KÖTET elnökét, hogy levélben kérje fel az illetékeseket (Pilisi Parkerdő Rt. és a Budapesti Erdészet, FVM erdészeti Hivatal), hogy tegyenek lépéseket környezetünk pusztítása ellen, tegyenek lépéseket a környezetbarát erdőművelési módok alkalmazása érdekében, a települések önkormányzatai kapjanak éves termelési programokat az erdők kezelőitől.

Az ülés következő napirendi pontjaként Káldi István a MÁV Vezérigazgatóság Fejlesztési és Beruházási Főosztályának főmunkatársa adott tájékoztatást a MÁV Budapest-Esztergom vasútvonallal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiről.

Rövid történeti áttekintésében elmondta, hogy a korábban komoly árufuvarozási forgalmat lebonyolító vonal ezen szerepe a 90-es években radikálisan lecsökkent, és annak ellenére bonyolódik a forgalom nagy része rettenetesen zsúfolt 10 számú főúton, hogy a MÁV komoly szabad kapacitásokkal rendelkezik.

A kistérség lakosainak száma az utóbbi 10 évben ugrásszerűen nőtt (Esztergom városáé csökkent), de – bár a beköltözők jó része megtartotta budapesti munkahelyét – nem jelentettek komoly utasszám-növekedést a MÁV vonalán. Viszont az új, korszerű Siemens szerelvények üzembe állítását követően érezhetően növekedett a személyforgalom iránti érdeklődés.

A MÁV már a 80-as években több változatra készített fejlesztési terveket (kétvágá-nyúsítás, 120 km/h sebességre való alkalmassá tétel stb.). Ezek eredményeképpen a vonal nagy részén korszerű a felépítmény, az alagút űrszelvénye alkalmas lett az elektromos meghajtású szerelvények közlekedésére.

Az elmúlt évben a MÁV 7 projektjére kapott hitelt az Európai Befektetési Banktól. Ezen projektek egyike a budapest–esztergomi vonal korszerűsítésének megindítása. A fejlesztési program részét képezi a Duna-híd– Piliscsaba közötti szakasz felújítása, a Duna-híd–Óbuda vasútállomás közötti szakasz kétvágányúsítása, forgalmi kitérők létesítése, a Duna-híd felújítása, bár ez utóbbiról, bár többféle tervváltozat készült, végleges döntés (esetlegesen közös vasúti–közúti híd) még nem született.

A korszerűsítés a Piliscsaba–Nyugati pu. közötti menetidőt 10 perccel csökkenti majd, és célként fogalmazódik meg, hogy Pilis-csabán 20 perces menetsűrűséget érjenek el. A Piliscsaba–Esztergom közötti szakasz menetsűrűségén a forgalmi igények függvényében szintén javítani kívánnak.

Január közepén kezdte meg a MÁV az 1994-ben elővárosi vonalaira készült utasforgalmi fejlesztési terv aktualizálását. A munka várhatóan jövő év májusával fejeződik be. Ebben a műszaki kérdések mellett megvizsgálja azt is hogyan találkozik az utas a vasúttal (tisztaság, kultúrált autó- és kerékpárparkolók, szolgáltatások, stb.). Szeretnék újra szervesen beilleszteni a MÁV-állomások térséget a települések életébe. Ennek érdekében hamarosan egyeztetéseket kezdeményeznek a kistérség érintett önkormányzataival

Rendőrségi ellenőrzések során gyakran keletkezik vita a tulajdonos és a rendőrök között az üzlet nyitva tartásáról. Az alábbiakban a nyitva tartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.

Magyarországon az üzletek nyitva tartását a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény szabályozza. E jogszabály 19. §-a kimondja, hogy „az üzletek nyitva tartását úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen az ellátási követelményeknek, valamint a lakosság vásárlási szokásainak, életkörülményeinek és munkafeltételeinek, és tekintettel legyen a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeire is. Az üzletek nyitva tartásáról, a nyitvatartási idő módosításáról a vásárlókat tájékoztatni kell.”

Az üzlettulajdonosok a nyitva tartási időt a fentiek figyelembe vételével saját maguk állapítják meg. A 160/2000 (IX. 21.) számú kormányrendelet szerint azonban ezt mindenkor kötelesek bejelenteni az önkormányzat jegyzőjének. Az erről szóló dokumentumot fel kell tudni mutatni egy esetleges ellenőrzés során. A nyitva tartási idő megváltoztatásáról a kereskedőnek a jegyzőt 3 munkanapon belül értesítenie kell.

Ha egy üzlet nyitva tartási rendje, tevékenysége zavarja a környéken lakókat, panaszszal élhetnek a jegyzőnél, aki megvizsgálja az üzlet jogszerű működését. Indokolt esetben szabálysértési feljelentést tehet, felfüggesztheti – legfeljebb 90 napra – az üzlet működési engedélyét, sőt, akár be is zárathatja.

Tegyük fel, bejelentés érkezik arról, hogy egy vendéglátóhelyen rendszeresen éjszakába nyúló hangos mulatozás folyik, amitől a lakók nem tudnak aludni. A jegyző ilyenkor zajszintmérést rendelhet el, és ennek eredményétől függően este 10 és reggel 6 óra között kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el, vagy betilthatja a zeneszolgáltatást. (Utóbbira akadt nemrégiben példa Vörösváron is.)

Hozzá kell tennünk, zenét szolgáltatni csak a zenés szórakozóhelyeken lehet, a nem ebbe a kategóriába tartozó üzletekben külön engedélyt kell kérni hozzá.

Lásd még kapcsolódó riportunkat a Közbiztonság rovatban. – a szerk.
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok:
http://www.fvf.hu/fvf.php3?page=jogi3

Pilisvörösvár Város Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy
a Rumpold-Bicske Kft.
a szokásos évi lomtalanítást
az alábbi időpontokban végzi:

2004. április 05. hétfő
2004. április 07. szerda
2004. április 13. kedd
2004. április 21. szerda

A Rumpold-Bicske Kft. a szállítás előtt egy héttel, szórólapok útján értesíti a lakosságot a helyszínekről.

Városunkban komoly problémát okoz – főként a Fő úton –, hogy nincs elegendő parkolóhely. Mindez szorosan összefügg a 10-es út túlterheltségével és a kialakult szokásokkal. A legkritikusabb rész az OTP-től a rendőrségig tartó szakasz. Itt elvileg nem lehetne megállni, két közlekedési tábla is jelzi a tilalmat, az autósok azonban ezeket nem szokták figyelembe venni. A közterület-felügyelők novembertől kezdve számos autóst figyelmeztettek a szabálysértésre, és felkérték őket, használják a kiépített parkolóhelyet.

Az önkormányzat szándéka könnyen megérthető és méltányolható: az autósokat a figyelmeztetések talán ráveszik arra, hogy a kiépített parkolót használják, és ne zsúfolódjon össze több tucatnyi autó az út mellett ebben a veszélyes kanyarban.

Az autósok közül sokan felháborodtak a közterület-felügyelők tevékenysége miatt. Igazságtalannak érzik azt, hogy fizetett parkolóba kényszerítik be őket, és szinte bojkottálják annak igénybevételét.
Az alábbi ironikus megjegyzést a város honlapjának Fórum rovatában tették:

„A szemfüles őr egyébként a parkoló mellett található boltok egyikében bujkál és les ki az ajtón keresztül, hogy amint valaki leparkol, máris lecsaphasson a rend vasszigorával, és persze büntessen!”

Ugyanitt olvasható az erre adott válasz is, mely szerint a közterület-felügyelők nem bujkálnak, hanem nyíltan intézkednek és hogy a mai napig (2003. 11. 19. – a szerk.) 98 szóbeli és 34 írásbeli figyelmeztetés történt, november 26-ig nem büntetnek a közterület-felügyelők, csak figyelmeztetnek.

A rendőrség mindeközben, úgy tűnik, szintén kesztyűs kézzel bánik a tilosban parkolókkal. Péczeli Csaba parancsnokhelyettes nem hivatalos, személyes véleménye, hogy amíg ilyen áldatlan állapotok uralkodnak a városban a parkolást illetően, nem szerencsés dolog a törvény szigorával azonnal lesújtani a Fő út mentén szabálytalanul parkoló autósokra, ezért a lehetőségekhez mérten a rendőrség is csak figyelmezteti a szabálytalanul parkolókat. A szabálysértést több alkalommal elkövetőkkel szemben azonban már helyszíni bírságot szabnak ki, illetve szabálysértés miatt feljelentik. Azokat is mindenképpen megbüntetik, akik a járdára szabálytalanul felállva akadályozzák a gyalogos közlekedést. A tábla tilalma egyébként mindenkire nézve kötelező érvényű. A KRESZ nem ad felmentést amiatt, mert nincs a fizető parkolón kívül más parkolási lehetőség.

Tény, hogy a nyitás óta eltelt két hónap tapasztalatai szerint az autósok nem vették kitörő lelkesedéssel birtokukba a cipőbolt mögött kialakított önkormányzati parkolót. Naponta 15-20 autó parkol le itt, a hóolvadásos vagy esős napokon még ennyi sem, ugyanis ekkor az egész udvar egyetlen pocsolyává változik, az elterített murva nem szívja be a vizet.

15-20 autó forgalommal a parkoló üzemeltetője még az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjat sem keresi meg, és ingyen fagyoskodik egész áldott nap.

Apropó üzemeltető: ő sem úszhatja meg negatív kritika nélkül. Egy szerkesztőségünk címére érkezett levélben a következő áll:

„Megfigyeltem, hogy a parkolóőri munkát ellátó úr, minden reggel saját kocsijával és zöld utánfutójával megérkezik és leparkol a posta elé. Utánfutóját fél méterre eltolja autójától és kirak két-három téglát. Minimum két, de legtöbbször három autónyi helyet elfoglal. Szánt szándékkal teszi, hogy minket, csúnya autósokat, akik egy levél bedobása miatt a posta előtt megállnak, fél percre bekényszerítsen a fizető parkolóba.”

Pinczés István, a Park-őr Bt. vezetője alaptalannak tartja a vádakat. Elmondása szerint viszont az már többször előfordult, hogy reggel nem tudta időben megnyitni a parkolót, mivel az autósok beálltak a kapubejáróba.

A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az autósok egy része azért nem áll be a parkolóba, mert sajnálnak 10-15 percért 100 forint parkolási díjat fizetni. Péczely Csaba főhadnagy elmondása szerint a rendőrség próbál közvetíteni az önkormányzat és a parkoló fenntartója között azért, hogy a hivatali ügyeiket intézők kapjanak valamiféle kedvezményt, például perc alapon kelljen fizetniük.

Pinczés István az újságnak úgy nyilatkozott, hogy ő maga is megoldhatónak tartja a perc alapú díjfizetést.
A parkolóval nemrégiben a Képviselő-testület is foglalkozott. A január 29-i rendes ülésen Pándi Gábor interpellált ez ügyben: „Van parkoló, és még sincs. Az autósok nem használják, ezért felül kellene vizsgálni működésének feltételeit.”

Jómagam is csatlakoznék Pándi képviselő úr felvetéséhez. Be kell látnunk, hogy a parkoló jelenlegi formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Véleményem szerint (legalább egy részét) viacolor burkolattal kellene ellátni és használatát egyelőre ingyenessé kellene tenni ahhoz, hogy az autósok valóban rászokjanak a parkolóra és az indulatok lecsillapodjanak.

Addig is arra biztatjuk olvasóinkat, írják meg véleményüket, elképzeléseiket a témával kapcsolatban.
***
Egy olvasónk méltatlankodva kérdezte tőlünk, mit szólunk ahhoz, hogy őt viacolor parkoló kialakítására kötelezte az önkormányzat Fő úti üzletének udvarán, miközben az önkormányzat parkolója csak murvával van leszórva. Megígértük neki, hogy utánajárunk a dolognak. A választ Váradi Zoltánnétól, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának megbízott vezetőjétől kaptuk meg:

„Az üzlettulajdonosnak a használati engedélyhez be kell nyújtania egy helyszínrajzot a telken belüli parkoló kialakításáról. Az erről szóló rendelet szerint az üzlet árusítóterületének minden megkezdett 10 m2-e után 1 parkolóhelyet kell biztosítani a vevőknek. 100 m2-en fölött pedig minden megkezdett 20 m2 után további egyet. Természetesen mindezt közterületen nem alakíthatják ki, csak az ingatlanon, így például az épület udvarán. Abba viszont mi nem szólunk bele, hogy a parkolót milyen műszaki megoldással építsék meg, murvával, aszfalttal vagy viacolorral. Amennyiben azonban az engedélyeztetési terv, amit hozzánk beadnak, viacolor burkolatot tartalmaz, nekünk ragaszkodnunk kell az abban rögzítettekhez.”

A műszaki iroda vezetőjének szavai kissé megleptek engem, ha végigmegyünk ugyanis a Fő úton, a legtöbb üzlet mellett zárt kapukra lelünk. Vajon mit szólnának a tulajdonosok, ha megkérnénk őket, hadd állhassunk be a parkolóba?

***
Váradi Zoltánnétól azt is megtudtuk, hogy a Műszaki Osztály elkészíttette a Fő út teljes hosszában a közterületi parkolók kialakítására vonatkozó tervet, amelyet szeretnének ebben az évben engedélyeztetni.

Roppant mód szégyellem magam. Mások helyett, akik szemétdombbá változtatták a Vásár teret. Meglehet, hiba volt a nagy forgalmú teret parkosítani, mert a jelek szerint ez csak bajt okoz. Hiába a jó szándék, a fák, virágok, bokrok kiültetése, az embereknek park helyett hely kell. Ahol megállhatnak az autójukkal – ha másként nem megy, a növényeken átgázolva –, ahol eldobhatják a műanyag palackot, csikket, szemetet, ahol nejlonzacskót köthetnek a fára. És ahol le lehet törni néhány ágat, ha éppen arra szottyan kedvük. Ja, és ahonnan tavasztól őszig árvácskákat lehet lopni, hogy eladásra, vagy otthonra is jusson.

A közelben lakom, így hát naponta látom, hogyan romlik a tér állaga. Néhol már a díszkő burkolat is hiányos. A járdák mellett nincs alacsony díszkerítés, így télen a hóval együtt az arra járó diákok, felnőttek módszeresen letapossák a növényzetet is. A felújítás óta eltelt időben, rengeteg bokor, virág, elpusztult már. Lehet, hogy a karbantartásra szánt pénzből nem futja az állandó pótlásra. De hogy a takarításra se, azon csodálkozom.

Ez a tér jelenleg a mi szegénységi bizonyítványunk. Talán az volna a legjobb, ha újra körbezárnánk a parkot. Akkor újra lenne egy zöld szigetünk, amelyet nem csúfítanánk el. De nem is akarok tovább okoskodni, mert sem építész, sem közlekedési mérnök, sem kertész nem vagyok. Csak egy vörösvári vagyok, aki roppant mód szégyelli magát. Mindazok helyett, akik ilyenné teszik a teret. Meg azok helyett, akiket ez nem is érdekel.